Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKtJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 166. szám Ára: 90 fülér 1976. Július 15. csütörtök Fontos közérdekű témákról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Pál látogatása a Kiskunsági Nemzeti Parkban A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az értekezletre Kiskőrösön került sor. Először megtárgyalták a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. tevékenységéről szóló beszámolót, melyet dr. Oláh Pál tanácselnök terjesztett elő. A várossá alakulás óta Kiskőrös tanácsi végrehajtó testületé ezúttal első ízben számolt be a megyei fórumon munkájáról. Így a jelentés is, természetszerű, en, a sokrétűbb feladatokat ellátó és új összetételű testület szervező-irányító szerepéről és megnövekedett felelősségéről adott számot. A fejlődés fényeire utal, hogy a tanács költségvetési előirányzata a várossá válás óta 57,9 százalékkal emelkedett. Mindez kihatott a kommunális ellátás helyzetére. Fejlődött a kereskedelem, emelkedett a szociális, kulturális és egészségügyi ellátás színvonala. A végrehajtó bizottság munkájában meghatározó volt a városi környezetnek megfelelő feltételek biztosítása, a lakosság igényeinek kielégítése. A megyei tané ? vb megvizsgálta az egyes ág; tok tevékenységét és az appar? a*. szakmai és politikai felkészültségét is. Mint megállapította: a tanácsi apparátus eredményesen javuló színvonalon dolgozik a város társadalmi, gazdasági fejlődése érdekében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága második napirendi pontként azt vitatta meg. hogy a tanácsi iparban milyen színvonalú a helyi igényedet szolgáló termelés fejlesztése. A jelenleg tanácsi irányítás alatt álló hét árutermelő vállalat — négy körzeti sütőipari, két vegyesipari, valamint egy műanyag- és gumifeldolgozó üzem — fejlődését elemezte a szakigazgatási szervek által készített jelentés. A sütőipari vállalatok fejlesztését illetően a vb úgy foglalt állást, hogy hz alapvető feladatuk a jövőben is a biztonságos kenyér- és péksütemény-ellátás. Az eddiginél azonban nagyobb ütemben — s minden vállalatra kiterjesztve — kívánják fejleszteni a száraz- és édestészta gyártását. Az ötéves tervben 144 tonna sütőipari kapacitás megépítését irányozták elő 160 millió forint költséggel. Ezen túlmenően 36 milliót fordítanak a száraz- és édestészta-gyártás fejlesztésére. A vb elfogadta e napirend kapcsán a tanácsi ipari szolgáltatások fejlesztésének tervjavaslatát is. Mint megállapította: jelenleg igen széttagolt és így nehezen szervezhető a iakáskarbantar. fással, a vas- és faipari munkákkal foglalkozó szolgáltatási hálózat. A mostani tervidőszakban elsődleges feladat a lakáskarbantartás gerinchálózatának megszervezése. A javaslat szerint ennek egyik bázisüzeme lesz a Kiskunhalasi Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalat, amelynek működési területét fokozatosan a megyére is kiterjesztik. Ez jelentős szervezési és fejlesztési munkát igényel. A megyei, úgynevezett JAVSZER Vállalat létrehozásával új szervezeti egység jönne létre, amely modellje lehet más szolgáltató ágazatoknak is. A részletes tanulmányterv az év végére készül el, s a szervezés a jövő évben megkezdődik. Közérdekű és igen fontos téma volt a napirend következő pontja is. A Szegedi Postaigazgatóság adott tájékoztatást a megyére vonatkozóan a negyedik ötéves tervéről. Rózsa István igazgató beszámolójából kiderült, hogy a megyében a posta célú beruházások összege az elmúlt tervidőszakban meghaladta a 30 millió forintot. Postaház épült öt községben, a megyében felszerelésre került 87 alközpont, több mint háromezer állomáskapacitással. Üzemfejlesztésre is jelentős összegeket fordítottak, a telexelőfizetők száma megháromszorozódott, a posta nagy erőfeszítéseket tett a postaforgalmi szolgálat, a külterületi kézbesítés korszerűsítésére. A növekvő igényekhez képest azonban változatlanul nagy az elmaradás a távközlési hálózat fejlesztésében. A távbeszélő központok túlterheltek, a hálózat nagyrészt elavult légvezetékes rendszerű. Az ötéves terv során számos helyen kerül sor a távbeszélőközpontok bővítésére, korszerűsítésére. A legnagyobb ezek közül a kecskeméti új forgalmi műszaki létesítmény, de jelentős a bajai bővítés és fejlesztés is. Csiké- rinn, Bácsbokodon, Sükösáön és Harkakötönyben postaház épül, kisebb hálózati fejlesztésekre és központbővítésekre csaknem 7 millió forintot költenek. A posta beruházási előirányzata meghaladja a 360 millió forintot, amiből részt vállalnak a tanácsok is. A megyei tanács vb megáhapi- tása szerint a kispostaházak építése a tervidőszakban messze elmaradt az igényektől és nincs összhangban a tanácsi támogatási lehetőségekkel, melyet jobban ki kellene használni. Kritikusnak mondható Kiskunhalas távbeszélő ellátásának helyzete, melyre a vb külön is felhívta a postaigazgatóság figyelmét. A vb megállapítása szerint a postai dolgozók szociális és bérügyi helyzete elmarad a követelményektől és az eddiginél fokozottabb támogatást kíván. A megye távközlési és postai ellátottságának az országosnál is rosszabb állapota indokolttá teszi, hogy a központi szervek ne az arányos, hanem a kiemelt fejlesztést helyezzék előtérbe ezen a területen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végül bejelentéseket tárgyalt. L T. P. TOVÁBBKÉPZÉS, OLVASÓTÁBOROK, SZÜRETI NAPOK Nyári közművelődés Évről évre visszatérő kérdés, hogy vajon a nyári kánikula hónapjaiban hogyan és miként lehet olyan közművelődési programokat szervezni, amelyek felkeltik a közönség érdeklődését? Nyilvánvaló, hogy a meleg, a vakáció időszalka egy kissé kényelmessé tesz mindenkit, de ez még nem jelenti azt, hogy képtelenek lennénk tartalmas gondolatok befogadására. Ugyanakkor a szünidőben igen sok pedagógus vonható be a különböző továbbképzésekbe, ezért ezt az előnyt sem szabad kihasználatlanul hagyni. A megye közművelődési életében nincs nyári szünet. A következő hetek közművelődési programjai között kiemelkedő helyet foglal el a főhivatású és tiszteletdíjas művelődésiott- hon-igazgatók és szakelőadók egyhetes tanfolyama. A bajai József Attila Művelődési Központban július 19—23. között megrendezett továbbképzésen a közművelődés számos fontos kérdésével foglalkoznak a résztvevők. Így többek között megvitatják a politikai nevelés formáit, és módszereit, a művelődéspolitikai irányelvek érvényesítését, a műszaki-technikai szakkörök és eszközök hasznosítását az intézményekben, előadásokat hallgatnak a távlati fejlesztésről, a művelődési otthonok gazdálkodásáról és művelődéspolitikánk időszerű kérdéseiről. Kecskemét városa két kiemelkedő rendezvénynek ad helyet a nyáron. A napokban megnyílt zománcművészeti alkotótábor magyar és szovjet résztvevői öt héten át dolgoznak a megyeszékhelyen, a június 18—augusztus 24. közötti Kodály-szeminárium hallgatósága pedig a magyar zenepedagógia kérdéseivel foglalkozik. Ezekben a hetekben megélénkül a megyeszékhely zenei élete is, több jeles együttes és szólista nyilvános fellépésére kerül sor. A szakmunkástanuló-intézetek diáksága számára a megyei tanács, a KISZ megyei bizottsága, és a Hazafias Népfront közös szervezésében augusztus 7. és 16. között Baján és Kiskunhalason olvasótáborokat rendeznek a könyvek fiatalokkal való megszerettetése céljából. Augusztus 8-án nyílik meg a kiskunmajsai művelődési központban a megye fafaragóinak munkásságát bemutató kiállítás. A tárlattal egy időben kezdődik meg a faragók egyhetes alkotótábora ugyancsak Kiskun- majsán. A nyári népművelési évad kiemelkedő eseményének ígérkezik szeptember első napjaiban a Hírős napok rendezvénysorozata Kecskeméten. A tervek szerint az országos kertészeti napok keretében többek között tudományos tanácskozások, üzemi bemutatók, kertészeti, élelmiszeripari, virág-, gép- és növényvédelmi kiállítások és a megye vadgazdálkodásának bemutatója szerepelnek a programban. Ugyancsak ezen a héten tekinthető meg a zománcművészeti alkotótábor résztvevőinek kiállítása a Katona József Múzeumban. A Hírős napokat a megye népi táncosadnak nagyszabású, színpompás felvonulása és hagyományos szüreti bál zárja. P. M. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap, a déli órákban a Kiskunsági, Nemzeti Park bugaci rezervátumába látogatott. Délelőtt az Országos Természetvédelmi Hivatalnál tájékozódott a természetvédelem érdekében eddig tett intézkedésekről és a további elképzelésekről. Rakonczay Zoltán, a hivatal elnöke elmondta, hogy jelenleg 150 ezer hektár védett terület van az országban, amely ez év végéig 200 ezer hektárra bővül. 1990-ig 500 ezer hektár lesz az összes természetvédelmi terület. Eddig két nemzeti parkunk van, a hortobágyi és a kiskunsági. Előkészületben van a Bükk-fenn- sík védelem alá helyezése. Távlatilag a jelenlegi kettő mellett még három nemzeti parkot alakítanak ki az országban. A tájvédelmi körzetek száma 50-re emelkedik. Kialakítanak 150 országos jelentőségű, természetvédelmi területet is. Ezen túlmenően minden megyében még . külön lesznek kisebb védett természeti értékek. A hivatal elnöke azt is elmondta, hogy a nemrég elfogadott környezetvédelmi törvény ösztönző a természetvédelemre. Számos javaslat érkezik a hivatal• Losonczi Pál és kísérete a Kiskunsági Nemzeti Parkban. hoz a természeti értékek védelme érdekében. Délelőtt levetítették a Horto- bágyról szóló filmet. A Kiskunsági Nemzeti Parkot viszont a valóságban is megtekintette az Elnöki Tanács elnöke. A megyehatáron Terbe Dezső, az MSZMP megyei bizottságának titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta a magas rangú vendéget. A bugaci rezervátumban Kontra László, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgató- helyettese adott tájékoztatást. Jelen volt Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnöke is, az itteni ménes ugyanis a termelő- szövetkezet kezelésében van. A vendégek megtekintették a helyrehozott pásztorépítményeket és a múzeumot. Ezt követően fogatokon utazták be a pusztát, ahol a Városföldi Állami Gazdaság szürkemarha- és rackajuh-állományát is láthatták. A vendégek innen az Izsák határában levő Kolon-tóhoz látogattak. Itt egy régi tanyát állítottak helyre a természetvédelmi szervek. Az épület egyúttal átmeneti szállást is jelent az ornitológusoknak, kutatóknak. Ugyanis rendkívül értékes a ma- dárállomány, amely a védetté nvilvánítás óta szépen szaporodik. K. S. |W /? í 1| Íí I I»; k f • Az Elnöki Tanács elnöke Farkas János juhásszal beszélget. (Tóth Sándor felvételei) Teljesítették az első félévi tervet A Dunavecsei Vegyesipari Vállalat megnyugtató egyensúlyi helyzetben lépte át az új ötéves tervidőszak első esztendejének küszöbét: 1975. évi 80 millió forintos tervét teljesítette, 1976-ra kellő mennyiségű megrendelést igazolhatott vissza, s a termelési feladatokra rendben megtörténtek az előkészületek. Az esztendő első hat hónapjának elteltével is elégedettek a vállalat vezetői: a könyvelés adatai arról tanúskodnak, hogy az'idei 97 millió forintos terv időarányos részét teljesítette a kollektíva. Az előirányzott 8 millió forintos eredményből 6,5 milliót már az első félévben sikerült elérni, tehát a tervet 2,5 millió forinttal túlteljesítették. anyagmozgatást és a nyers blokk leszedését a préselőbői. Növelték az érlelőkamrák kapacitását, melyekben 80 Celsius-fokon történő gőzöléssel 6 óra alatt köt meg a blokktégla. A rekonstrukció eredményeképp az idén 260 háromszobás lakáshoz elegendő építőanyagot állítanak elő. Az idén már az első félévben megközelítették azt a mennyiséget, amelyet tavaly egész évben értek el. Az V. ötéves tervben teljesen gépesítik a blokktégla gyártását, s félblokkal és válaszfalblokkal bővítik a választékot. A vállalat termelésében a vasipari tevékenység játssza a vezető szerepet. A Dunai Vasmű Az V. ötéves tervidőszakban — jelenlegi ászínvonallal számolva — a múlt évihez képest 70 százalékkal növeli termelését a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat, amely alapvető feladatának az építőipar kiszolgálását tekinti. Egyik terméke a tíz és fél kis méretű téglának megfelelő salak blokktégla, ami habosított kohósalakból és cementből készül. A méreteinél fogva gyors építést lehetővé tevő termék gyártásának fejlesztésére a múlt év második felében másfél millió forintos rekonstrukciót valósítottak meg. A nehéz fizikai munka túlnyomó részét gépesítették, így például az részére könnyűszerkezetes épületekhez nyílászárókat, vegyipari üzletfeleknek pedig tárolótartályokat gyártanak. A második félévben közvetett svéd exportra 18 darab háromezer literes sajtkeverő- és érlelőkádat készítenek. Az önálló profil kialakítása egyelőre csak terv, de megvalósítására már megtették az első lépést: a vállalat szakemberei egy etázs- íűtésre alkalmazható kazánt konstruáltak. A 2,16 négyzetméter fűtő felületű kazán üzempróbái most folynak. Amennyiben minden akadály elhárul a sorozatgyártás elől, ősszel már vásárolhatnak dunavecsei kazánt a családi házat építők. A vegyesipari vállalat faipari üzemében ajtókat és garázskapu-' kat gyártanak, melyeket zömmel az Alföldi TÜZÉP Vállalat hoz forgalomba. Ezekre a termékekre — éppúgy, mint a salak-blokktéglára — igen nagy a kereslet. A Dunavecsei Vegyesipari Vállalat épített is az első félévben, lakást, de kizárólag a saját dolgozóinak. Eddig 16 lakást adtak át, az év folyamán még további négyet hoznak tető alá társasházban. A. T. S. • Iby Ferenc műszaki vezető és Szűcs Gyula termelési osztály- vezető a próbaüzemben levő kazánt ellenőrzik. • A faipari részlegben ajtóalkatrészeket készítenek elő. (Méhesi Éva felvételei) W ' •' -m ;>v- ■ .
