Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

1976. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKKEL Az új jelszó: „KISZ - az úttörőkkel Együttműködés Tudományos osztályülések az Akadémia közgyűlésének második napján A gazdaság-műveltség-társada­lomtudomány nagy összefüggéseit az oktatás szemszögéből elemezte Berend T. Iván akadémikus, a fi­lozófiai és történettudományok tegnapi osztályülésén. Délelőtt megkezdődött másik két nagy tu­dománycsoport: a műszaki tudo­mányok művelőinek tanácskozá­sa, és az agrár-, a biológiai, vala­mint az orvosi tudományok osztá­lyának együttes ülése, amelyen az immunológia — a védettség —, az egyes betegségekkel szembeni öröklött vagy szerzett közömbös­ség együttes vizsgálatainak idő­szerű kérdéseiről cserélték ki ta­pasztalataikat a tudósok. Délután ültek asztalhoz a kémikusok, s Vajta László akadémikus előadá­sa alapján összegezték a nép­gazdaság számára különösen fon­tos petrolkémiai fejlesztés és ku­tatás kérdéskörét. (MTI) Tenger születik A Murgab folyó legnagyobb, csaknem 15U kilométer hosszú víztárolójának építésébe kezd­tek 'Türkméniában. A Szarüzini víztároló a tavaszi áradások ide­jén több mint 1,2 milliárd köb­méter vizet fogad majd. A Murgab-völgy déli' részén, ahol vékony szálú gyapotot ter­melnek, és kiterjedt kertek és szőlők is vannak, az úi „tenger” 72 ezer hektár öntözését teszi le­hetővé. A víztároló első, 625 millió köbméter befogadóképes­ségű részét — a tervek szerint — még a mostani ötéves terv­időszak végéig elkészítik. A nagyüzemek zöldségtermő te­rületének átlag egynegyedén már gépesítették a termesztést, sze­dést, s ez nemzetközi összehason­lításban is jó eredmény. A zöld- ségtermesztési kormányprogram megvalósítására a tervek szerint 1980-ban már az ország nagyüze­mi zöldségtermő területének kö­rülbelül fele gépesítve lesz. A ké­zi erőt helyettesítő, termelékeny gépeket a Mezőgépfejlesztő Inté­zet alakítja ki, s munkája nyo­mán az idén is egész sor új gép mutatkozhat be a mezőgazdasági üzemekben. Már gyártják azokat az új zöld- bab-betakarító gépeket, amelyek júliustól Békés, Szolnok és Bács- Kiskun megye termelőszövetke­zeteiben segítik a munkaerőgond csökkentését. Ezek a nagy telje­sítményű gépek egy műszak alatt egy vagon termést takaríta­nak be, ugyanennyi id5 alatt egy ember szapora munkával is alig egy mázsa zöldbabot szedne le. Tovább folytatódik az intézet­nél kifejlesztett komplex paradi- csomtérmesztő-be takarító gépek Csányi Anikó megyei úttörő­elnöknek nincs sok szabad ide­je. Amikor felkerestem, éppen a járási, városi vezetőkkel tanács­kozott a nyári vezetőképzés, valamint a táborozás megszer­vezéséről. Nemrég tért vissza „legendás krími útjáról”. Azért nevezte így, mert felejthetetlen élmény és nagy megtiszteltetés volt számára, hogy őt bízták meg a politikai delegáció vezetésével. Most pedig, életében először, részt vehet az ifjúkommunisták országos fórumán, a KlSZ-kong- resszuson. — Nem is tudom szavakkal elmondani, mennyire boldog va­gyok. A megelőző időszakban Baja városát képviseltem, diák­ként a megyei küldöttgyűlésen. Mertem volna gondolni akkor, hogy néhány év múlva megyei úttörőelnök és kongresszusi kül­dött leszek? Olyan gyorsan jött minden, hogy aggódom is: nem baj az, ha az embernek 25 évés korára minden szép álma telje­sül? Akik ismerik, jól tudják, nem véletlen szerencsének, hanem szorgalmának, rátermettségének köszönheti a sikereit. Vörösdip­lomával végezte a bajai felső­fokú tanítóképzőt. Az intézet tör. ténetében elsőként kapta meg a felsőoktatási tanulmányi érdem­érmet. Egyévi tanítás után vá­lasztás elé kerül és dönt. Taní­tóból úttörőelnökké lép elő, egy osztály helyett az ország leg­nagyobb járását bízzák rá, a kecskemétit. Ennek az időszak­nak legszebb élménye, hogy az úttörővezetők országos tanácsá­ba is beválasztották. Egy éve pedig megyei úttörőelnök. — Nincs annál boldogítóbb és ösztönzőbb érzés, mintha bíznak az emberben. . Bennem nagyon bíztak, ennek köszönhetek min­dent. Az a tudat hajtott és hajt előre, hogv megfeleljek ennek a bizalomnak. Egy év ugyan nem elterjesztésé is, az idén négy to­vábbi gazdaságban térnek rá al­kalmazásukra. A derecskéi, a tij szakécskei, a rúzsai és a kocséri termelőszövetkezetekben már ha­marosan palántázzák azt a para­dicsomot, amelyet a most épülő betakarítóközpontokban fognak majd zúzaléklévé feldolgozni és tartálykocsikban a konzervgyá­rakba szállítani. Ezekkel a leg­újabbakkal már 20 fölé emelke­dik 'a betakarítóközpontok száma az országban. Nagyüzemben az idén mutatko-' zik be az eddigieknél háromszor nagyobb teljesítményű új hagy­maszedő gép. A Makó környéki üzemekben próbálják ki, s ha be­válik, megkezdődik sorozotgyár- tása. Nemcsak a hazai üzemeknek, de külföldre is szállítják a Mezőgép­fejlesztő Intézet ’gépeit. Legna­gyobb a kereslet a zöldbab-beta- karító gépek iránt, Bulgária, Cseh­szlovákia és Románia után idén Angliába. Jugoszláviába, és Spa­nyolországba is szállítanak ilyen gépeket. (MTI) nagy idő, de azért sikerült eljut­nunk idáig, hogy a testületünk megerősödött, összehangolódott, tekintélyre tett szert. A megyei elnökség mind a 13 tagja egy emberként vesz részt az irányító munkában és felelősségvállalás­ban. Az úttörővezetők tanácsa még csak „működget”, viszont a 8 szakbizottságból 6 már úgy dolgozik, ahogy elképzeltük. Kö­vetkező lépés a KISZ- és az út­törőszövetség kapcsolatának to­vábbi erősítése. Erre külön módszereket dol­gozott ki a KISZ KB Intéző Bi­zottsága. Hogyan sikerült ennék érvényt szerezni? — Az egyik legfontosabb, „vív. mány”, hogy minden úttörő­szervezetnek van már kapcsolata a KISZ-szervekkel. A megye if­júkommunistái üzemlátogatások­ra, kirándulásokra viszik a paj­tásokat, részt Vesznek a csapat­zászló-ünnepségeken és a 30. év­forduló tiszteletére nagyon szép ajándékkal is kedveskedtek. A kiskunhalasi járás KISZ-esei út­törő-váltótábort építettek Bala- tonakaliban, az izsáki fiatalok pinceklubhoz juttatták az úttö­rőket. Mióta az ifivezetést, egyé­ni feladatvállalásként értékelik a KISZ-ben is, érezhetően nőtt a fiatalok kedve, lelkesedése. Je­lenleg 800 ifivezető foglalkozik a pajtásokkal. Példamutatóan jó kapcsolatot építettek ki az úttö­rőkkel a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Kismotor, és Gépgyár bajai gyá-' ra. Mit vár a kongresszustól? — Hasznos tapasztalatokat, sok jó ötletet és nem utolsósorban azt, hogy az úttörőkkel kapcso­latos határozatok végrehajtására eredményes módszereket dolgoz­zon ki. Erre azért is nagy szük­ség van, mert a biztató válto­zások ellenére, nincs egyönte­tűen rendezve az úttörőéletből a KISZ-be való átmenet. A KISZ KB 1974-es határozata elvileg helyes, most már csak alkalmaz­ni kell tudni. Ehhez az eddigi­nél sokkal több segítséget ad­hatnának a pedagógus KISZ- alapszervezetek, hiszen együtt dolgoznak a gyerekekkel. Leg­inkább ők tudnák áthidalni azt a gyakori törést, amit az idéz elő, hogy a nyolc általánost vég­zettek az úttörőkhöz már nem tartoznak, a KISZ viszont még nem figyelt, fel rájuk. Nagy várakozással tekint a kongresszusra. Úgy véli, hogy az idei jelszavuk: „KISZ — az út­törőkkel” — egyben a bizto­sítéka is annak, hogy az ifjúság jelentőségteljes, feladatmegha­tározó fórumán választ, értékes útbaigazítást kap az őt, hivatal­ból és személy szerint is szen­vedélyesen foglalkoztató kérdé­sekre. V. Zs. (Fotó: Tóth Sándor.) 0 A szocialista országokban hatalmon levő munkáspártok mindig megkülönböztetett figyel­met fordítottak arra, hogy a tő­kés országok munkásságának minden erkölcsi és politikai tá­mogatást megadjanak, harcaik­kal szolidaritást vállaljanak. A békés egymás mellett élés poli­tikáját oly módon valósítják meg hogy valamennyi független­ségéért küzdő nép messzemenően érezheti erkölcsi és anyagi se­gítségüket. Ennek az internacio­nalista támogatásnak köszönhe­tő többek között, hogy a reak­ciós, militarista erők ma már mind kevésbé mernek, tudnak erőszakhoz folyamodni népelle­nes céljaik valóráváltása érde­kében. Ä világ különböző tájain számos kisebb-nagyobb ország azért lehet ma független, azért* hajthat végre demokratikus, szo­cialista reformokat, mert léte­zik a szocialista tábor, amelynek növekvő gazdasági erejével, ka­tonai potenciáljával számolni kell. 0 A szocializmust építő orszá­god internacionalizmusa azonban minőségileg különbözik azoktól a kapcsolatoktól, amelyek a kü­lönböző társadalmi rendszerek­ben élő munkásrétegeik és azok pártjai között kialakultak. A szocialista országok között — különösen amelyek a KGST-ben tömörültek —, nemcsak a szo­lidaritás. az azonos nézetek ké­pezik az összetartó erőt, hanem a gazdasági integráció mind na­gyobb mérvű kibontakozása is. Ennek a fejlődésnek eredménye­képpen beszélhetünk ma, a kapi­talista piac mellett, a szocialista világrendszer piacáról, ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a nemzetközi munkameg­osztásból eredő előnyöket ezek az országok mind jobban kihasz­nálják. Ez az együttműködés teszi lehetővé hazánk számára, hogy ipari-gazdasági fejlettségünket magasabb színvonalra emeljük, s viszonylagos nyersanyagszegény­ségünk ellenére is fejlesszünk olyan fontos és jó jövedelmet adó ágazatokat, mint a petrol­kémia, a kohászat, a szövő- és fonóipar, valamint más ágaza­tok. 0 A baráti országok együtt­működése a következő években várhatóan még gyümölcsözőbbé válik, mivel a KGST történeté­ben tavaly először egyeztették- ötéves és hosszútávú terveiket, meghatározták a szakosodás fő elveit, s azt, hogyan tökéletesít­hetik tovább áru. és pénzviszo- nyaikat. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az is, hogy közö­sen gondoskodnak a legfontosabb energiaforrásokról, 'közös beru­házások révén igyekeznek a kü­lönböző alapvető nyersanyagok­ból növekvő szükségleteiket ki­elégíteni. A KGST-országok egymás kö-. zötti kereskedelmében az elmúlt egy é/vtized alatt megkétszerező­dött a közszükségleti cikkeik cse­réje, ^.ami csalhatatlan jele an­nak, hogy ezekben az államok­ban meggyorsul az életszínvonal emelkedésének üteme. A baráti országok műszaki-technikai fej­lődését az a tény is jól érzékel­teti, hogy hazánk a szocialista piacról egyre több olyan termék­hez jut, amit korábban csak tő­kés piacról szerezhetett r be. Ál­landóan bővül a választékcsere is a szocialista országok között: ebben az esztendőben 30 száza­lékkal ' lesz nagyobb, mint az 1974. évi volt. Az internacionalizmus elmé­lyülését mérhetjük például azon a tényen is, hogy két éve, amikor a tőkés világban kirobbant a vál­ság, felgyorsult az infláció, a szocialista országok az össze­fogás, a kölcsönös segítségnyúj­tás eredményeként, nagyobb megrázkódtatás nélkül vitték to­vább gazdálkodásukat. 0 Hazánk is tekintettel van külkereskedelmi megállapodá­saiban arra, hogy különböző tér. -mékeket olyan kedvező feltéte­lek mellett szállítson a. Szovjet­uniónak és más baráti 'országok­nak, mint ahogy mi kapjuk tő­lük a számunkra fontos nyers­anyagokat, gépeket, fogyasztási cikkeket. Vagyis a kölcsönös ér­dekek — gz értéktörvényt nem mellőzve — messzemenően érvé­nyesülnek a szocialista országok kapcsolatában, és mindegyik fél részéről érződik az a törekvés, hogy a gazdasági kapcsolatbk minden területen a bizalomra, a biztonságra épüljenek. Sőt, azt is leszögezhetjük: éppen e kap­csolatok szocialista jellegéből adódik, hogy egyes esetekben valamelyik fél akkor is támogat­ja a partner célkitűzéseit, fej­lesztési elképzeléseit, ha annak elő­nyeit pillanatnyilag nem, vagy csak a távolabbi jövőben i élvezheti. Biztatónak "mondható, hogy az utóbbi időben a KGST-országok több nemzetközi szervezetet hoz­tak létre, amelyek előkészítői további közös fejlesztéseknek, kooperációknak. 0 Sok tényt lehet felhozni ar­ra is* hogy a szocialista orszá­gok között az ideológiai mun­kában is egyre jobban elmélyül az együttműködés. Az MSZMP XI. kongresszusa is hangsúlyoz­ta: „Pártunk fontos feladata, hogy részt vegyen a testvérpár­tok összehangolt ideológiai tevé­kenységében, velük összefogva fokozza a szocializmus propagan­dáját, leleplezze ellenfeleinek antikommunista, haladás- és bé- ^.eellenes megnyilvánulásait.” Ezt szolgálták többek között a kilenc testvérpárt 1973-as moszk­vai és 1975-ös prágai tanácsko­zásai is. ‘ Néha a ‘közös álláspontok, a közös célok, .vitákban •- alakulnak ki, és arra is van példa, amikor a nemzeti és a közös érdekek egyeztetése hosszas tárgyalásso­rozatot igényel, de végül mégis megszületnek az egész iparágak fejlődését meghatározó két. és többoldalú szerződések, döntések a közös f nagyberuházásokról. Olyan esetekben is így .van ez, amelyekkel kapcsolatban egyes nyugati szakírók, közgazdászok a KGST-országok áthidalhatátlan problémáiról beszélnek. ök ugyanis egy igen fontos ténye­zőt, egy nagy előrelendítő erőt kihagynak a számításukból, ez pedig a szocialista országok kap­csolataiban érvényesülő interna­cionalizmus és politikai bizalom. 0 Hatalmas erő a szocialista tábor népeinek az a felismeré­se, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata elválaszthatatlan az internacionalizmustól, s hogy a baráti országok szoros együttmű­ködése alapvető feltétele minden egyes szocializmust építő nemzet fejlődésének, virágzásának. K. E. Jön a zöldbab-betakarító és a hagymaszedő gép Űjabb feltárás a mohácsi csatatéren 0 A mohácsi csatatéren, Sátorhely közelében folytatódik a tömegsí­rok feltárása. A sírokban az 1526-i csata magyar hősei nyugsza­nak. A sírokat muzeológusok felnyitják, megvizsgálják és doku­mentálják. A csontokat kegyeletből nem bolygatják meg. A sir mellett ugyanis kutatóárkot ásnak, s így állapíthatják meg az ott nyugvók számát.' (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS.) Intézkedések a közületi telefonforgalom javítására KORUNK KÉRDÉSEI A szocialista és a fejlődő világ kapcsolatai A Magyar Közlöny 35. számá­ban megjelent a közlekedés, és postaügyi miniszter rendelete, amely módosította, kiegészítette a távbeszélő-szabályzatot. Ismeretesek a telefonforgalom nehézségei: szinte valamennyi központ, hálózat zsúfolt. Ez egyre több gondot okoz a hazai és' nemzetközi távhívóforgalom­ban is. A vállalatokat, intézmé­nyeket napközben sokszor órákig nem lehet elérni telefonon, köz­pontjuk, állomásaik legtöbbször foglaltak, s az ilyenkor sikerte­len hívások, várakozások tovább terhelik a hálózatot. Ezért* a rendelet elsősorban a közületi telefonforgalom javítása érdeké­ben született, azért, hogy a meg­levő berendezésekkel is. egyenle­tesebbé tehessék a növekvő for­galmat. Eddig általában az előfizető vállalatok^ közületek döntöttek arról, hogy milyen alközpontot kérnek, abban mennyi bejövő és kimenő áramkör legyen. A ren­delet szerint az előfizetők forgal­mának figyelembevételével, ezen­túl a posta határozza meg, hogy a vállalati alközpont hány fő­vonallal csatlakozzék a központ­hoz, illetve hány fővonal szük­séges a vállalatokhoz érkező és az onnan kimenő hívások zavar­talan lebonyolítására. A rende­let kényszerintézkedésként le­hetőséget adott a postának arra, hogy a telefonközpontokat szük­ség esetén a vállalati főállomá­sokkal bővítse. Amennyiben ugyanis a posta a forgalom ki­elégítéséhez szükséges újabb fő­áramköröket nem tud adni, a vállalati városi állomásokat át­alakíthatja, bevonhatja az alköz­pontba. Az alközpontok kezelői létszá­ma eddig nem volt szabályozva. A rendelet most kötelezővé teszi, hogy az alközpontokban annyi kezelőt kell foglalkoztatni, ahány a forgalom lebonyolításához Szükséges. A rendelet á korábbihoz ha­sonlóan meghatározza, hogy mi­lyen szervek, szervezetek nevét és telefonállomását kell kívánsá­gukra a távbeszélő névsorból ki­hagyni, s az állomásokat titko­san kezelni. A magánelőfizetők közül egyébként csak a gyakorló orvosok telefonszáma nem tit- kosítható. A legtöbb állami szerv és más jogi személyek, szövetkezetek fő- és ikerállomásainak adatait csak a postával való megállapodás alapján lehet kihagyni a névsor­ból. Ez a rendelkezés is azt célozza, hogy a közületek köz­ponti számain kívül minél több vállalati telefonállomás legyen ismert és hívható. A rendelet kihirdetésével ha­tályba lépett. (MTI) , A világon jelenleg 1,2 milliárd a szegények száma, a világ lakos­ságának 67 százaléka nem kielé­gítően táplált, a fejlődő országok lakosságának 40 százaléka pedig munkanélküli.1’ Ezeket a megál­lapításokat tartalmazza a többi között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelen­tése. Persze idézhettünk volna más átfogó nemzetközi intézmény felméréséből is, ' ám a felsorolt adatok nyilván elegendő bizonyí­tékkal szolgálnak: korunk és minden bizonnyal a jövő egyik legsúlyosabb kockázatokkal és legnagyobb robbanásveszéllyel já­ró problémája a növekvő szaka­dék a világ fejlett és fejlődő or­szágai között. ’ Kétségtelen, a világ már elju­tott a felismeréshez. Ezt tanúsít­ja a világgazdasági problémákkal foglalkozó tanácskozássorozat. Rendkívüli ENSZ-ülésszakok, kereskedelmi, iparfejlesztési kon­ferenciák, a fejlődő országok köz­gazdászainak tanácskozása —egy- egy állomás a megszakíthatatlan- nak tüdő sorozatban. De mivel magyarázható a felismerés? A megdöbbentő adatok már régen nem ismeretlenek, aki akarta, tudhatta, hogy a mai világban legalább 900 millió ember egy fő­re jutó nemzeti jövedelme nem éri" el az évi 200 dollárt. Aligha vezethetjük tehát vissza másra a felismerést, mint a megváltozott világpolitikai erőviszonyokra, s a kialakult gazdasági realitásokra. A fejlődő országok nagyon is heterogén tömbjébe, vagy ahogy nevezik, a harmadik világba, olyan országok tartoznak, amelyek nem is olyan régen még az imperia­lista hatalmak gyarmatai voltak. Elmaradottságuk mindenekelőtt ezzel magyarázható. Többségük esetében a politikai függetlenség kivívása nem hozott változást, hi­szen változatlanul megmaradt egy­oldalú függésük a fejlett tőkés­világtól, ha nem is a nyílt gyar­matosítás, de a neokolonialista módszerek révén. Döntő többsé­gük változatlanul a nemzetközi munkamegosztás peremére szo­rult. puszta kiszolgálója vagy ki­szolgáltatottja a fejlett tőkésor­szágoknak. Ebben a helyzetben érthetően fogalmazódott meg igé­nyük egy új" világgazdasági rend, új fajta nemzetközi munkamegosz­tás megteremtésére. Felismerésü­ket kétségkívül meggyorsította a fejlett tőkésvilágban a múlt két évben lezajlott gazdasági válság, amely a monopoltőke központjait is arra kényszerítette, hogv komp­romisszumkészséget tanúsítsanak a legfontosabb világgazdasági problémák megoldásában. A fejlődő országok útkeresésé­hez biztos hátteret nyújt — s min­denekelőtt ez kényszerítette ki a felismerést — a szocialista világ- rendszer léte, növekvő vonzereje. Ez már önmagában is szűkítette a fejlett tőkés világ nyílt beavat­kozási kísérleteinek lehetőségét, a nemzetközi monopoltőke manőve­rezési területét. Ezzel egy időben Pedig a Szovjetunió és a szocialis­ta országok mindenkor az egyen­jogú, megkülönböztetésektől men­tes gazdasági kapcsolatok megte­remtéséért szálltak síkra, s ennek a politikának bizonyítékát adták a fejlődő világgal kialakított*'gaz-., dasági kapcsolatokban éppúgy, mint a nemzetközi tanácskozáso­kon. Ezt az alapfelfogást bizo­nyítják Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán el­hangzott szavai; „A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a fia­tal államok jogos törekvéseit, ar­ra irányuló eltökéltségüket, hogy teljesen megszabaduljanak az im­perialista kizsákmányolástól, ma­guk rendelkezhessenek nemzeti kincseikkel.” E politika változat­lan még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes fejlődő országokban, nem utolsósorban a megoldatlan gazdasági problémák miatt, vagy rájuk hivatkozva, gya­korta engednek a fejlett tókésvi- lág csábításának. A szocialista országok és a fej­lődő országok kapcsolataiban csak az egyik elem az egyenjogú és kölcsönös előnyöket nyújtó keres­kedelem. Sokkal fontosabb, hogy a szocialista országok bara- házási és szakmai segítséget nyúj­tanak olyan ipari létesítmények­hez, iparágakhoz, amelyek lehe­tővé teszik az illető fejlődő or­szág gazdasági szerkezetének át­alakítását, az elmaradottság gyor­sított leküzdését. Nem véletlen, hogy mind több fejlődő ország keres kapcsolatot a KGST-vel, s ezek a diszkriminációtól mentes kapcsolatok például szolgálhat­nak az új fajta nemzetközi mun­kamegosztás kialakításához. Z. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom