Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
1976. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKKEL Az új jelszó: „KISZ - az úttörőkkel Együttműködés Tudományos osztályülések az Akadémia közgyűlésének második napján A gazdaság-műveltség-társadalomtudomány nagy összefüggéseit az oktatás szemszögéből elemezte Berend T. Iván akadémikus, a filozófiai és történettudományok tegnapi osztályülésén. Délelőtt megkezdődött másik két nagy tudománycsoport: a műszaki tudományok művelőinek tanácskozása, és az agrár-, a biológiai, valamint az orvosi tudományok osztályának együttes ülése, amelyen az immunológia — a védettség —, az egyes betegségekkel szembeni öröklött vagy szerzett közömbösség együttes vizsgálatainak időszerű kérdéseiről cserélték ki tapasztalataikat a tudósok. Délután ültek asztalhoz a kémikusok, s Vajta László akadémikus előadása alapján összegezték a népgazdaság számára különösen fontos petrolkémiai fejlesztés és kutatás kérdéskörét. (MTI) Tenger születik A Murgab folyó legnagyobb, csaknem 15U kilométer hosszú víztárolójának építésébe kezdtek 'Türkméniában. A Szarüzini víztároló a tavaszi áradások idején több mint 1,2 milliárd köbméter vizet fogad majd. A Murgab-völgy déli' részén, ahol vékony szálú gyapotot termelnek, és kiterjedt kertek és szőlők is vannak, az úi „tenger” 72 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. A víztároló első, 625 millió köbméter befogadóképességű részét — a tervek szerint — még a mostani ötéves tervidőszak végéig elkészítik. A nagyüzemek zöldségtermő területének átlag egynegyedén már gépesítették a termesztést, szedést, s ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredmény. A zöld- ségtermesztési kormányprogram megvalósítására a tervek szerint 1980-ban már az ország nagyüzemi zöldségtermő területének körülbelül fele gépesítve lesz. A kézi erőt helyettesítő, termelékeny gépeket a Mezőgépfejlesztő Intézet alakítja ki, s munkája nyomán az idén is egész sor új gép mutatkozhat be a mezőgazdasági üzemekben. Már gyártják azokat az új zöld- bab-betakarító gépeket, amelyek júliustól Békés, Szolnok és Bács- Kiskun megye termelőszövetkezeteiben segítik a munkaerőgond csökkentését. Ezek a nagy teljesítményű gépek egy műszak alatt egy vagon termést takarítanak be, ugyanennyi id5 alatt egy ember szapora munkával is alig egy mázsa zöldbabot szedne le. Tovább folytatódik az intézetnél kifejlesztett komplex paradi- csomtérmesztő-be takarító gépek Csányi Anikó megyei úttörőelnöknek nincs sok szabad ideje. Amikor felkerestem, éppen a járási, városi vezetőkkel tanácskozott a nyári vezetőképzés, valamint a táborozás megszervezéséről. Nemrég tért vissza „legendás krími útjáról”. Azért nevezte így, mert felejthetetlen élmény és nagy megtiszteltetés volt számára, hogy őt bízták meg a politikai delegáció vezetésével. Most pedig, életében először, részt vehet az ifjúkommunisták országos fórumán, a KlSZ-kong- resszuson. — Nem is tudom szavakkal elmondani, mennyire boldog vagyok. A megelőző időszakban Baja városát képviseltem, diákként a megyei küldöttgyűlésen. Mertem volna gondolni akkor, hogy néhány év múlva megyei úttörőelnök és kongresszusi küldött leszek? Olyan gyorsan jött minden, hogy aggódom is: nem baj az, ha az embernek 25 évés korára minden szép álma teljesül? Akik ismerik, jól tudják, nem véletlen szerencsének, hanem szorgalmának, rátermettségének köszönheti a sikereit. Vörösdiplomával végezte a bajai felsőfokú tanítóképzőt. Az intézet tör. ténetében elsőként kapta meg a felsőoktatási tanulmányi érdemérmet. Egyévi tanítás után választás elé kerül és dönt. Tanítóból úttörőelnökké lép elő, egy osztály helyett az ország legnagyobb járását bízzák rá, a kecskemétit. Ennek az időszaknak legszebb élménye, hogy az úttörővezetők országos tanácsába is beválasztották. Egy éve pedig megyei úttörőelnök. — Nincs annál boldogítóbb és ösztönzőbb érzés, mintha bíznak az emberben. . Bennem nagyon bíztak, ennek köszönhetek mindent. Az a tudat hajtott és hajt előre, hogv megfeleljek ennek a bizalomnak. Egy év ugyan nem elterjesztésé is, az idén négy további gazdaságban térnek rá alkalmazásukra. A derecskéi, a tij szakécskei, a rúzsai és a kocséri termelőszövetkezetekben már hamarosan palántázzák azt a paradicsomot, amelyet a most épülő betakarítóközpontokban fognak majd zúzaléklévé feldolgozni és tartálykocsikban a konzervgyárakba szállítani. Ezekkel a legújabbakkal már 20 fölé emelkedik 'a betakarítóközpontok száma az országban. Nagyüzemben az idén mutatko-' zik be az eddigieknél háromszor nagyobb teljesítményű új hagymaszedő gép. A Makó környéki üzemekben próbálják ki, s ha beválik, megkezdődik sorozotgyár- tása. Nemcsak a hazai üzemeknek, de külföldre is szállítják a Mezőgépfejlesztő Intézet ’gépeit. Legnagyobb a kereslet a zöldbab-beta- karító gépek iránt, Bulgária, Csehszlovákia és Románia után idén Angliába. Jugoszláviába, és Spanyolországba is szállítanak ilyen gépeket. (MTI) nagy idő, de azért sikerült eljutnunk idáig, hogy a testületünk megerősödött, összehangolódott, tekintélyre tett szert. A megyei elnökség mind a 13 tagja egy emberként vesz részt az irányító munkában és felelősségvállalásban. Az úttörővezetők tanácsa még csak „működget”, viszont a 8 szakbizottságból 6 már úgy dolgozik, ahogy elképzeltük. Következő lépés a KISZ- és az úttörőszövetség kapcsolatának további erősítése. Erre külön módszereket dolgozott ki a KISZ KB Intéző Bizottsága. Hogyan sikerült ennék érvényt szerezni? — Az egyik legfontosabb, „vív. mány”, hogy minden úttörőszervezetnek van már kapcsolata a KISZ-szervekkel. A megye ifjúkommunistái üzemlátogatásokra, kirándulásokra viszik a pajtásokat, részt Vesznek a csapatzászló-ünnepségeken és a 30. évforduló tiszteletére nagyon szép ajándékkal is kedveskedtek. A kiskunhalasi járás KISZ-esei úttörő-váltótábort építettek Bala- tonakaliban, az izsáki fiatalok pinceklubhoz juttatták az úttörőket. Mióta az ifivezetést, egyéni feladatvállalásként értékelik a KISZ-ben is, érezhetően nőtt a fiatalok kedve, lelkesedése. Jelenleg 800 ifivezető foglalkozik a pajtásokkal. Példamutatóan jó kapcsolatot építettek ki az úttörőkkel a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Kismotor, és Gépgyár bajai gyá-' ra. Mit vár a kongresszustól? — Hasznos tapasztalatokat, sok jó ötletet és nem utolsósorban azt, hogy az úttörőkkel kapcsolatos határozatok végrehajtására eredményes módszereket dolgozzon ki. Erre azért is nagy szükség van, mert a biztató változások ellenére, nincs egyöntetűen rendezve az úttörőéletből a KISZ-be való átmenet. A KISZ KB 1974-es határozata elvileg helyes, most már csak alkalmazni kell tudni. Ehhez az eddiginél sokkal több segítséget adhatnának a pedagógus KISZ- alapszervezetek, hiszen együtt dolgoznak a gyerekekkel. Leginkább ők tudnák áthidalni azt a gyakori törést, amit az idéz elő, hogy a nyolc általánost végzettek az úttörőkhöz már nem tartoznak, a KISZ viszont még nem figyelt, fel rájuk. Nagy várakozással tekint a kongresszusra. Úgy véli, hogy az idei jelszavuk: „KISZ — az úttörőkkel” — egyben a biztosítéka is annak, hogy az ifjúság jelentőségteljes, feladatmeghatározó fórumán választ, értékes útbaigazítást kap az őt, hivatalból és személy szerint is szenvedélyesen foglalkoztató kérdésekre. V. Zs. (Fotó: Tóth Sándor.) 0 A szocialista országokban hatalmon levő munkáspártok mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy a tőkés országok munkásságának minden erkölcsi és politikai támogatást megadjanak, harcaikkal szolidaritást vállaljanak. A békés egymás mellett élés politikáját oly módon valósítják meg hogy valamennyi függetlenségéért küzdő nép messzemenően érezheti erkölcsi és anyagi segítségüket. Ennek az internacionalista támogatásnak köszönhető többek között, hogy a reakciós, militarista erők ma már mind kevésbé mernek, tudnak erőszakhoz folyamodni népellenes céljaik valóráváltása érdekében. Ä világ különböző tájain számos kisebb-nagyobb ország azért lehet ma független, azért* hajthat végre demokratikus, szocialista reformokat, mert létezik a szocialista tábor, amelynek növekvő gazdasági erejével, katonai potenciáljával számolni kell. 0 A szocializmust építő országod internacionalizmusa azonban minőségileg különbözik azoktól a kapcsolatoktól, amelyek a különböző társadalmi rendszerekben élő munkásrétegeik és azok pártjai között kialakultak. A szocialista országok között — különösen amelyek a KGST-ben tömörültek —, nemcsak a szolidaritás. az azonos nézetek képezik az összetartó erőt, hanem a gazdasági integráció mind nagyobb mérvű kibontakozása is. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen beszélhetünk ma, a kapitalista piac mellett, a szocialista világrendszer piacáról, ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a nemzetközi munkamegosztásból eredő előnyöket ezek az országok mind jobban kihasználják. Ez az együttműködés teszi lehetővé hazánk számára, hogy ipari-gazdasági fejlettségünket magasabb színvonalra emeljük, s viszonylagos nyersanyagszegénységünk ellenére is fejlesszünk olyan fontos és jó jövedelmet adó ágazatokat, mint a petrolkémia, a kohászat, a szövő- és fonóipar, valamint más ágazatok. 0 A baráti országok együttműködése a következő években várhatóan még gyümölcsözőbbé válik, mivel a KGST történetében tavaly először egyeztették- ötéves és hosszútávú terveiket, meghatározták a szakosodás fő elveit, s azt, hogyan tökéletesíthetik tovább áru. és pénzviszo- nyaikat. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az is, hogy közösen gondoskodnak a legfontosabb energiaforrásokról, 'közös beruházások révén igyekeznek a különböző alapvető nyersanyagokból növekvő szükségleteiket kielégíteni. A KGST-országok egymás kö-. zötti kereskedelmében az elmúlt egy é/vtized alatt megkétszereződött a közszükségleti cikkeik cseréje, ^.ami csalhatatlan jele annak, hogy ezekben az államokban meggyorsul az életszínvonal emelkedésének üteme. A baráti országok műszaki-technikai fejlődését az a tény is jól érzékelteti, hogy hazánk a szocialista piacról egyre több olyan termékhez jut, amit korábban csak tőkés piacról szerezhetett r be. Állandóan bővül a választékcsere is a szocialista országok között: ebben az esztendőben 30 százalékkal ' lesz nagyobb, mint az 1974. évi volt. Az internacionalizmus elmélyülését mérhetjük például azon a tényen is, hogy két éve, amikor a tőkés világban kirobbant a válság, felgyorsult az infláció, a szocialista országok az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás eredményeként, nagyobb megrázkódtatás nélkül vitték tovább gazdálkodásukat. 0 Hazánk is tekintettel van külkereskedelmi megállapodásaiban arra, hogy különböző tér. -mékeket olyan kedvező feltételek mellett szállítson a. Szovjetuniónak és más baráti 'országoknak, mint ahogy mi kapjuk tőlük a számunkra fontos nyersanyagokat, gépeket, fogyasztási cikkeket. Vagyis a kölcsönös érdekek — gz értéktörvényt nem mellőzve — messzemenően érvényesülnek a szocialista országok kapcsolatában, és mindegyik fél részéről érződik az a törekvés, hogy a gazdasági kapcsolatbk minden területen a bizalomra, a biztonságra épüljenek. Sőt, azt is leszögezhetjük: éppen e kapcsolatok szocialista jellegéből adódik, hogy egyes esetekben valamelyik fél akkor is támogatja a partner célkitűzéseit, fejlesztési elképzeléseit, ha annak előnyeit pillanatnyilag nem, vagy csak a távolabbi jövőben i élvezheti. Biztatónak "mondható, hogy az utóbbi időben a KGST-országok több nemzetközi szervezetet hoztak létre, amelyek előkészítői további közös fejlesztéseknek, kooperációknak. 0 Sok tényt lehet felhozni arra is* hogy a szocialista országok között az ideológiai munkában is egyre jobban elmélyül az együttműködés. Az MSZMP XI. kongresszusa is hangsúlyozta: „Pártunk fontos feladata, hogy részt vegyen a testvérpártok összehangolt ideológiai tevékenységében, velük összefogva fokozza a szocializmus propagandáját, leleplezze ellenfeleinek antikommunista, haladás- és bé- ^.eellenes megnyilvánulásait.” Ezt szolgálták többek között a kilenc testvérpárt 1973-as moszkvai és 1975-ös prágai tanácskozásai is. ‘ Néha a ‘közös álláspontok, a közös célok, .vitákban •- alakulnak ki, és arra is van példa, amikor a nemzeti és a közös érdekek egyeztetése hosszas tárgyalássorozatot igényel, de végül mégis megszületnek az egész iparágak fejlődését meghatározó két. és többoldalú szerződések, döntések a közös f nagyberuházásokról. Olyan esetekben is így .van ez, amelyekkel kapcsolatban egyes nyugati szakírók, közgazdászok a KGST-országok áthidalhatátlan problémáiról beszélnek. ök ugyanis egy igen fontos tényezőt, egy nagy előrelendítő erőt kihagynak a számításukból, ez pedig a szocialista országok kapcsolataiban érvényesülő internacionalizmus és politikai bizalom. 0 Hatalmas erő a szocialista tábor népeinek az a felismerése, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata elválaszthatatlan az internacionalizmustól, s hogy a baráti országok szoros együttműködése alapvető feltétele minden egyes szocializmust építő nemzet fejlődésének, virágzásának. K. E. Jön a zöldbab-betakarító és a hagymaszedő gép Űjabb feltárás a mohácsi csatatéren 0 A mohácsi csatatéren, Sátorhely közelében folytatódik a tömegsírok feltárása. A sírokban az 1526-i csata magyar hősei nyugszanak. A sírokat muzeológusok felnyitják, megvizsgálják és dokumentálják. A csontokat kegyeletből nem bolygatják meg. A sir mellett ugyanis kutatóárkot ásnak, s így állapíthatják meg az ott nyugvók számát.' (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS.) Intézkedések a közületi telefonforgalom javítására KORUNK KÉRDÉSEI A szocialista és a fejlődő világ kapcsolatai A Magyar Közlöny 35. számában megjelent a közlekedés, és postaügyi miniszter rendelete, amely módosította, kiegészítette a távbeszélő-szabályzatot. Ismeretesek a telefonforgalom nehézségei: szinte valamennyi központ, hálózat zsúfolt. Ez egyre több gondot okoz a hazai és' nemzetközi távhívóforgalomban is. A vállalatokat, intézményeket napközben sokszor órákig nem lehet elérni telefonon, központjuk, állomásaik legtöbbször foglaltak, s az ilyenkor sikertelen hívások, várakozások tovább terhelik a hálózatot. Ezért* a rendelet elsősorban a közületi telefonforgalom javítása érdekében született, azért, hogy a meglevő berendezésekkel is. egyenletesebbé tehessék a növekvő forgalmat. Eddig általában az előfizető vállalatok^ közületek döntöttek arról, hogy milyen alközpontot kérnek, abban mennyi bejövő és kimenő áramkör legyen. A rendelet szerint az előfizetők forgalmának figyelembevételével, ezentúl a posta határozza meg, hogy a vállalati alközpont hány fővonallal csatlakozzék a központhoz, illetve hány fővonal szükséges a vállalatokhoz érkező és az onnan kimenő hívások zavartalan lebonyolítására. A rendelet kényszerintézkedésként lehetőséget adott a postának arra, hogy a telefonközpontokat szükség esetén a vállalati főállomásokkal bővítse. Amennyiben ugyanis a posta a forgalom kielégítéséhez szükséges újabb főáramköröket nem tud adni, a vállalati városi állomásokat átalakíthatja, bevonhatja az alközpontba. Az alközpontok kezelői létszáma eddig nem volt szabályozva. A rendelet most kötelezővé teszi, hogy az alközpontokban annyi kezelőt kell foglalkoztatni, ahány a forgalom lebonyolításához Szükséges. A rendelet á korábbihoz hasonlóan meghatározza, hogy milyen szervek, szervezetek nevét és telefonállomását kell kívánságukra a távbeszélő névsorból kihagyni, s az állomásokat titkosan kezelni. A magánelőfizetők közül egyébként csak a gyakorló orvosok telefonszáma nem tit- kosítható. A legtöbb állami szerv és más jogi személyek, szövetkezetek fő- és ikerállomásainak adatait csak a postával való megállapodás alapján lehet kihagyni a névsorból. Ez a rendelkezés is azt célozza, hogy a közületek központi számain kívül minél több vállalati telefonállomás legyen ismert és hívható. A rendelet kihirdetésével hatályba lépett. (MTI) , A világon jelenleg 1,2 milliárd a szegények száma, a világ lakosságának 67 százaléka nem kielégítően táplált, a fejlődő országok lakosságának 40 százaléka pedig munkanélküli.1’ Ezeket a megállapításokat tartalmazza a többi között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentése. Persze idézhettünk volna más átfogó nemzetközi intézmény felméréséből is, ' ám a felsorolt adatok nyilván elegendő bizonyítékkal szolgálnak: korunk és minden bizonnyal a jövő egyik legsúlyosabb kockázatokkal és legnagyobb robbanásveszéllyel járó problémája a növekvő szakadék a világ fejlett és fejlődő országai között. ’ Kétségtelen, a világ már eljutott a felismeréshez. Ezt tanúsítja a világgazdasági problémákkal foglalkozó tanácskozássorozat. Rendkívüli ENSZ-ülésszakok, kereskedelmi, iparfejlesztési konferenciák, a fejlődő országok közgazdászainak tanácskozása —egy- egy állomás a megszakíthatatlan- nak tüdő sorozatban. De mivel magyarázható a felismerés? A megdöbbentő adatok már régen nem ismeretlenek, aki akarta, tudhatta, hogy a mai világban legalább 900 millió ember egy főre jutó nemzeti jövedelme nem éri" el az évi 200 dollárt. Aligha vezethetjük tehát vissza másra a felismerést, mint a megváltozott világpolitikai erőviszonyokra, s a kialakult gazdasági realitásokra. A fejlődő országok nagyon is heterogén tömbjébe, vagy ahogy nevezik, a harmadik világba, olyan országok tartoznak, amelyek nem is olyan régen még az imperialista hatalmak gyarmatai voltak. Elmaradottságuk mindenekelőtt ezzel magyarázható. Többségük esetében a politikai függetlenség kivívása nem hozott változást, hiszen változatlanul megmaradt egyoldalú függésük a fejlett tőkésvilágtól, ha nem is a nyílt gyarmatosítás, de a neokolonialista módszerek révén. Döntő többségük változatlanul a nemzetközi munkamegosztás peremére szorult. puszta kiszolgálója vagy kiszolgáltatottja a fejlett tőkésországoknak. Ebben a helyzetben érthetően fogalmazódott meg igényük egy új" világgazdasági rend, új fajta nemzetközi munkamegosztás megteremtésére. Felismerésüket kétségkívül meggyorsította a fejlett tőkésvilágban a múlt két évben lezajlott gazdasági válság, amely a monopoltőke központjait is arra kényszerítette, hogv kompromisszumkészséget tanúsítsanak a legfontosabb világgazdasági problémák megoldásában. A fejlődő országok útkereséséhez biztos hátteret nyújt — s mindenekelőtt ez kényszerítette ki a felismerést — a szocialista világ- rendszer léte, növekvő vonzereje. Ez már önmagában is szűkítette a fejlett tőkés világ nyílt beavatkozási kísérleteinek lehetőségét, a nemzetközi monopoltőke manőverezési területét. Ezzel egy időben Pedig a Szovjetunió és a szocialista országok mindenkor az egyenjogú, megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok megteremtéséért szálltak síkra, s ennek a politikának bizonyítékát adták a fejlődő világgal kialakított*'gaz-., dasági kapcsolatokban éppúgy, mint a nemzetközi tanácskozásokon. Ezt az alapfelfogást bizonyítják Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavai; „A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a fiatal államok jogos törekvéseit, arra irányuló eltökéltségüket, hogy teljesen megszabaduljanak az imperialista kizsákmányolástól, maguk rendelkezhessenek nemzeti kincseikkel.” E politika változatlan még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes fejlődő országokban, nem utolsósorban a megoldatlan gazdasági problémák miatt, vagy rájuk hivatkozva, gyakorta engednek a fejlett tókésvi- lág csábításának. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolataiban csak az egyik elem az egyenjogú és kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelem. Sokkal fontosabb, hogy a szocialista országok bara- házási és szakmai segítséget nyújtanak olyan ipari létesítményekhez, iparágakhoz, amelyek lehetővé teszik az illető fejlődő ország gazdasági szerkezetének átalakítását, az elmaradottság gyorsított leküzdését. Nem véletlen, hogy mind több fejlődő ország keres kapcsolatot a KGST-vel, s ezek a diszkriminációtól mentes kapcsolatok például szolgálhatnak az új fajta nemzetközi munkamegosztás kialakításához. Z. I.
