Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

1976. január 21. • PETŐFI NEPE • 3 A szovjet nép élcsapata a XXV. kongresszus előtt A Szovjetunió Kommunista Pártjának küszöbönálló XXV. kongresszusa olyan esemény, amelynek súlya nemzetközi és jelentősége messze túlnő a szovjet ország határain. A Szov­jetunióból naponta érkező jelentések olyan mozaikkockák, amelyekből kiformálódik az összkép: még soha a párt törté­netében nem volt az SZKP-nak olyan nagy befolyása a szovjet emberek millióinak gondolkodására, nem érvénye­sült vezető-társadalomirányító szerepe oly maradéktalanul, mint a XXV. kongresszus előtt. Valahol Kiskunhalas és Soltvad- kert között járhattunk, amikor egy szőlőtáblán észlelt mozgal­mas élet megállásra késztetett bennünket. Mégiscsak tél van, metsző szél taszigálja gépkocsin­kat is; itt meg már dolgoznak a szőlőben! Vagy igazi szőlősgazda mindig talál munkát a tőkék közt? Ilyen­kor is, hacsak nem takarózott be hóbundával az egész határ. Olyan vastaggal, ami alól mint segélyt- kérő ujjak — merednének elő a karók. Az ám, éppen a szőlőtámok- kal bajlódik ez a négy ember. Kibirkózzáík helyükről a beton­oszlopokat, hogy helyettük ugyan­csak kisoszlopnyi fakaróval ül­tessék be a szőlőföldet. , — Miért a csere? — A szőlőkombájn kedvéért. — Olyan kényes jószág az a gép-góliát? — Az bizony. Tudják, szüret közben szinte „szárnya alá veszi a széles sorsávot s bármilyen ta­karosán halad, egyszer-másszor összekoccan 'valamelyik része, sar­ka a szőlőkaróval. Márpedig ilyen­kor a betonoszlop csak több kárt tesz benne, mint a fakaró... Szóval — most a kombájn „keze alá" dolgozunk. — Melyik téesz szőlője ez? — . A- Kiskőrösi Állami Gazda-m ságé. Amit jelenleg csinálumv 4 í£« Ünnepi Kodály-hangverseny színhelye volt hétfőn este a me­gyei művelődési központ szín­házterme. A kecskeméti együt­tesek által adott koncertről ma­radandó élményekkel távozha­tott az egyébként nem túl nagy számú közönség. Elsőként a Kodály Zoltán Fér­fikar lépett pódiumra Zsiga Lászlóké vezényletével. A kórus lelkesen énekelt, odaadóan igye­kezett teljesíteni vezetője inten­cióit. Kár, hogy az immár 88 éves múltra visszatekintő együt­tes átlagos életkora változatlanul magás; örömmel látnánk soraik­ban énekelni szerető fiatal szak­munkásokat. diákokat. A hírközlés, jóllehet sokat fej­lődött az elmúlt tervidőszakban, nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A helyközi te­lefon forgalomban a szomszédos országokkal korszerű, sokcsator­nás rendszerekkel építették ki a nemzetközi, átviteli utakat, befe­jeződött a belföldi és a nemzet­közi távhívóközpont építése; bel­földön 131 város és község, a nemzetközi forgalomban 15 or­szág telefonelőfizetői hívhatók közvetlen tárcsázással. A helyi távbeszélőszolgálat fejlesztése vi­szont elmaradt a tervezettől, a központkapacitás ' az előírt 234 ezer helyett 210 ezer állomással bővült, így tovább emelkedett a telefonra várakozók száma. A vezeték nélküli hírközlést egye­bek között a jászberényi 500 ki- Iowattos rövidhullámú adóval a Kossuth, a Petőfi és a III. mű­sor sugárzását 17 URH-adó tele­pítésével javították. A televízió II. programját viszont a tervezett hat helyett csak 2 adó sugározza. A posat V. ötéves terve a nép­gazdaság és a lakosság fokozódó igényeit, valamint az anyagi le­hetőségeket figyelembe véve rangsorolta a tennivalókat. A szolgáltatások minőségének javí­tása érdekében elsősorban a hír­közlés biztonságának és üzem­hektáros darab. Amott — egy 10 hektárossal már készen vagyunk. Látják, amoda... Mintha gyufa­szálakkal tűzdeltük volna teli. — Testes gyufaszálak. Látszik, jól meg kell markolni egy-egy oszlopot, míg beleállítják a gödré­be. — De így is barátságosabbak, mint a beton. A kőnek mindany- nyian nekiveselkedünk, hogy fel tudjuk tenni a platóra. Hogy jól mondták, felvételeink is igazolják. Azért bemutatkozás nélkül Nagyon szépen énekelt a me­gyei művelődési /központ kereté­ben működő „Csak tiszta forrás- bőr* Női Kamarakórus, Petriné Párdányi Judit és Szeles Ida irá­nyításával. Különösén tetszett a két tricinium (háromszólamú énekgyakorlat) és az Ave Mária című kórusmű. Ezúttal is nagyszerűen szere­pelt, igazi élményt nyújtott a Városi Vegyeskar, Kardos Pál Liszt-díjas karnagy dirigálásával. A kifejező erő, a mindig tiszta és minőségi hangzás a kórust az 1930-as évek Kecskeméti Ve­gyeskarának méltó utódává teszi. készségének fokozására 13,7 mil­liárd forintot használnak fel. Az összegnek több mint fele, 7,5 milliárd forint jut a távbe­szélő hálózat fejlesztésére, amely­nél ezúttal a vidéké az előny. A belföldi telefonszolgálatban, meg­előzve a központok kapacitásá­nak bővítését is, a hálózat re­konstrukciója kerül előtérbe. En­nek során a fő összeköttetéseket szolgáló légvezetékeket kábelek­kel váltják fel, Budapesten és a nagyvárosokban megkezdik a kábelhálózat cseréjét is. A terv­időszakban a helyi telefonháló­zatban a korábbinál kevesebb, mintegy 200 ezer állomással bő­vítik a fő- és alközpontok kapa­citását. Ennyi új állomást azon­ban nem szerelnek fel, — jólle­het jelenleg is mintegy 200 ezer várakozót tartanak nyilván és számuk várhatóan tovább nö­vekszik —, mert a központok amúgy is túlterheltek, csúcsidő­ben már egyre nehezebb telefon- kapcsolatot teremteni. Nagyobb gondot fordítanak a kérelmek el­bírálására, elsősorban a közérde­ket veszik figyelembe, s a közü­leti telefonigények továbbra is megelőzik a lakosságét. Ennek ellensúlyozására újabb ezer nyil­vános telefonállomást — köztük távhívásra is alkalmas készülé­niégsem válhattunk el. Ök né­gyen: Jacsó András, Kapás Já­nos, Farkas Ferenc, Nehéz Benő. — Ezt most úgy felvállalták a gazdaságtól? — Már hogy... Tizenöt-tizen­nyolc éve itt dolgozunk. — Nézzenek körül. Ezeket a szőlőket mi telepítettük, persze más is, de a mi kezünk munkája itt mindenben benne van. Rokonszenves önérzet. A kol­lektív ember tulajdonosi tudata. T. I. Legfeljebb a létszámmal kapcso­latosan akad tennivaló;. elkelne még néhány férfiénekes. A hangverseny második felé­ben a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Kodály népszerű daljá­tékából, a Háry Jánosból adott elő részleteket, Kemény Endre vezetésével. Az énekszólókat Bordás György, Jablonkay Éva és Katona Lajos, az Operaház mű­vészei tolmácsolták; cimbalmon Szakáig Ágnes játszott. A közön­ség nagy tetszéssel fogadta a han­gulatosan, életerősen megszólaló dalokat és zenekari tételeket; az Intermezzót meg is ismételtette. —» —t keket — s'zerelnek fel, tovább fejlesztik a belföldi távhívást is, minden megyeszékhelyet bekap­csolnak az országos hálózatba. A nemzetközi forgalomban a KGST-tagországok között komp­lex automatizált hírközlőrendszer épül 1990-ig, a tervidőszakban megkezdődik a rendszerből ránk háruló feladatok megvalósítása. A tervidőszak elején befejeződik az űrtávközlési földi állomás építése is. A vezeték nélküli hírközlő há­lózat nagy beruházása, a solti 200 kilowattos középhullámú rádióál­lomás várhatóan az idén üzem­be kerül. Ezezl és az URH-háló-x zat rekonstrukciójával, további bővítésével a tervidőszak végé­re lehetővé válik, hgoy a Kossuth Rádió műsora az ország területé­nek 97 százalékán, a Petőfié 88 százalékán, a III. műsor pedig monofonikusan 95 százalékán jó minőségben vehető legyen. Átját- szóadők telepítésével, s újabb nagyteljesítményű berendezések üzembehelyezésével a televízió I-es műsoránál a besugárzott te­rület aránya 94 százalékra, a II. műsoré az ország területének 50 százalékára növekszik. (MTI) Az SZKP az azonos gondolko­dású emberek, a kommunisták nagy erejű szervezete, s a dolgo­zók jelentős részét fogja össze. 15 millió tagot számlál, vagyis az ország felnőtt lakosságának mint­egy 10 százalékát. A legutóbbi adatok szerint a párt tagságának csaknem háromnegyed része az anyagi termelésben dolgozik; mintegy 56 százaléka munkás és kolhozparaszt. Vannak a kom­munisták között alkalmazottak, értelmiségiek,, akiknek a pártban elfoglalt részaránya körülbelül 44 százalék. Ez utóbbiak több mint kétharmada mérnök, agronómus, tahár; orvos, tudományos dolgo­zó, az irodalom és a művészet képviselője. A marxista—leninista párt pro­letár jellege, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel való szerves kapcsolata az egyik legfontosabb, elsődleges feltétele annak, hogy a Kommunista párt osztályszel­lemben, azaz valóban demokrati­kus módon közelítse meg a társa­dalmi problémákat, olyan irány­vonalat folytasson, amely megfe­lel a dolgozó tömegek érdekeinek Ennek tudatos erősítése objektíve a párt tömegbázisának további kiszélesítését is szolgálja a párt tevékenységében és a szocializ­mus egész politikai rendszerében ' Azt. hogy a párt valóban de­mokratikus módon közelítsen a társadalmi problémákhoz, ideoló­giai alapjai biztosítják Az ország létszámzárlat 1976. január T. napján lépett hatályba a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 13 1975. számú együttes rendelete az igaz­gatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról. A rendelet hatálya kiterjedt az igazgatási szervezetei: és -a vál­lalati irányító szervezetek által foglalkoztatottak teljes létszámá­ra, a költségvetési intézmények által foglalkoztatott adminisztra­tív-ügyviteli dolgozókra, továbbá a vállalat által munkaviszony keretében, vagy szövetkezeti tagként adminisztratív ügyviteli munkakörben foglalkoztatottak­ra. A rendelet hatálya nem ter­jedt ki a fegyveres erőkre, és a fegyveres testületekre, a válasz­tás útján betöltött állásokra; _a társadalmi tanulmányi ösztöndíj­szerződés alapján munkába állók­ra, ha a szerződést 1975. decem­ber 15-ét megelőzően kötötték. Nem terjed ki továbbá a válla­latoknál az idényjellegű foglal­koztatásra. Ennek körét és idő­tartamát az ágazati miniszter ha­tározza meg. A rendelet részletesen szabá­lyozza az igazgatási szervezetek­re és költségvetési intézmények­re vonatkozóan az állandó fő­foglalkozású dolgozók és a be nem töltött üres ’ állások számá­nak az 1976. január 1-e állapot­nak megfelelő számbavételét. Ki­mondja, hogy az igazgatási szer- vezetknél zárolni kell a rendelet szerint megállapított, be nem töltött álláshelyeket, azok mun­kaköri besorolás szerinti bérével. Az igazgatási szervezeteknél az állandó főfoglalkozásúaknál 1976. január 1-től felvételi zárlat lép életbe. A költségvetési intézmé­nyeknél ja rendelet 1/a. számú mellékletében felsorolt munkakö­rök tekintetében az állandó fő- íoglalkozásúaknál 1976. január 1-től ugyancsak felvételi zárlat lép életbe: Az állandó főfoglalkozásúak tekintetében az igazgatási szer­vezeteknél és költségvetési intéz­ményekben a rendelet hatálya alá tartozó létszámra, illetve munkakörökre vonatkozóan 1976. január 1-e után a bármilyen ok­ból megüresedő állásokat — ide­értve a sorkatonai szolgálatra be­vonuló. a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevő és a 3 hóna­pon túl fizetés nélküli szabadság­iba menő dolgozókat is — a tény­leges bérrel az év hátralevő ré­szére a bérfolyósítás megszünte­tésével egyidejűleg zárolni kell. A Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekben meghatározott esetekben a mun­kajogi állományban levő dolgo­zókat munkára jelentkezéskor a demokratikus fejlődése szempont­jából elsőrendű jelentősége van annak, hogy az SZKP ideológiai bázisa a marxizmus—leninizmus Amikor a párt irányítja a tár­sadalom és az állam életének va­lamennyi területét — a gyakor­latban érvényesítve vezető szere­pét — nagy jelentősége van an­nak, hogy milyen módon hozza döntéseit, milyen folyamatban alakul ki irányvonala. Az, hogy e döntéshozatal biztosítja-e a kü­lönböző társadalmi rétegek érde­keinek egyeztetését és nézeteinek szükséges figyelembevételét és egyeztetését — a fejlett szocialista társadalom kulcskérdése. Nem­csak a célok, a távlati elképzelé­sek realizálásáról van szó. hanem arról is. hogy ezek végrehajtásá­ban miként biztosítják a szavak és tettek egységét. Mindennek figyelembevételét tükrözi az SZKP KB legutóbbi plénuma is. E tanácskozás szám­ba vette, mélyrehatóan elemezte a Szovjetunió népgazdasága fej­lesztésének alapvető eredményeit a kilencedik ötéves tervben, és tisztán és félreérthetetlenül meg­fogalmazta a párt szociális és gaz­dasági tevékenységének legfonto­sabb feladatait. Leonyid Brezs- nyev ott elmondott beszédének tételeit és következtetéseit hatá- rozaban erősítette meg az SZKP Központi Bizottsága. Igen lényeges kérdés: mikép­pen teremti meg az SZKP a tár­tényleges állományba vissza kell venni. Ebben az esetben a bér­gazdálkodás jogát gyakorló szer­vezet vezetője a béralapot a dol­gozó besorolás szerinti alapbéré­vel saját hatáskörben felemelhe­ti. Ennek összege azonban nem lehet több, mint a tényleges ál­lományba visszavett dolgozó bé­re és a rendelet hatályba lépése előtt helyettesítésére- kötött mun­kaszerződés megszűnésével fel­szabaduló bér közötti különbözet időarányos része. 1A rendeletben meghatározott kivételes esetekben a felügyele­tet gyakorló miniszter, az orszá­gos hatáskörű szerv vezetője, a megyei tanácselnök, a felvételi zárlat alól a felmentésre és a megüresedő állás betöltésére sa­ját hatáskörben engedélyt adhat. Az említett vezetők javaslatára egyedi elbírálás alapján a pénz­ügyminiszter az igazgatási szer­vezeteknél és költségvetési intéz­ményeknél felvételt engedélyez­het, ha a rendeletben írt okok megtalálhatók. Az együttes rendelet kimondja, hogy 1976. január 1-től a válla- lalati irányító szervezeteknél és a vállalatoknál a meghatározott munkakörökben — az 1975. de­cember 31-én munkajogi állo­mányban levők munkába való visszatérésén túlmenően — új dolgozót nem alkalmazhatnak. Az 1975. december 31-i létszá­mon belül a munkaviszony meg­szűnése miatti létszámcsökkenés pótlását az említett szervek ve­zetői saját hatáskörükben enge­délyezhetik ott, ahol a létszám- csökkenés alapvetően gátolja a feladat ellátását, s az belső erő­ből nem oldható meg. Ugyanis az együttes rendelet általános rendelkezése, hogy a csökkenő létszámot munkaszervezési intéz­kedésekkel, az ügyintézés és ad­minisztrációs ügyi>iteli munka ésszerű egyszerűsítésével, s a munkafegyelem erősítésével kell ellensúlyozni. Az. engedélyezés­nél figyelemmel kell lenni az el­ső ízben munkába lépő szakkép­zett fiatalok tervszerűbb elosztá­sának segítésére is. A dolgozóknak a ténylegesen ellátott tmunkakörétől eltérő be­sorolása (bújtatás), vagy a lét­számot pótló (bővítő) célból a felügyelt szervezettől, intézmény­től. vállalattól való berendelés esetén -az érintett vezetőkkel szemben szigorú falelősségrevo- nást kell alkalmazni. A vállala­tok vezető állású dolgozóinál á jutalom és prémium-csökkentés­re, vagy teljes-. megvonásra vo­natkozó — külön jogszabályban meghatározott — rendelkezéseket is alkalmazni kell. Dr. Kerék Lajos i csoportvezető ügyész sadalmi-politikai és gazdasági problémák optimális megoldásá­nak lehetőségét? Milyen szerve­zeti-politikai garanciák vannak arra. hogy a párt és a pártszer­vezetek helyesen közelítsék meg a népgazdaság, a dolgozók jóléte, a szellemi élet problémáit? A biztosítékot mindenekelőtt a pártvezetés kollektivitása jelenti. A fontosabb problémákat az SZKP-ban valamennyi szintű ve­zető szerv és pártalapszervezet nem egyszemélyi módon, és nem is a pártvezetők szűk csoportjai szintjén vizsgálja, hanem széles körű pártfórumok előtt. Ilyenek az SZKP kongresszusai, továbbá a szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak kongresszusai, városi, területi pártkonferenciák. Ez utóbbiak most, illetve a legközelebbi jövőben zajlanak le a Szovjetunióban. A párt, a pártszervezetek te­vékenysége nyilvános jellegű, s a kommunisták és pártonkívüliek szeme előtt zajlik. A társadalmi problémák pártbeli megvitatása össznépi vitával párhuzamosan folyik. Éppen ilyen mélységesen de­mokratikus népi eszmecsere fo­lyik ezekben a hetekben a Szov­jetunióban. Olyan országos pár­beszéd. amelynek stílusa tárgy­szerű. amely „problémaközpontú” és célratörő, amely ösztönzi az önkritikát és a bírálatot, s arról tanúskodik, ogy az SZKP és szer­vezetei feladataik magaslatán áll­nak. A XXV. kongresszus előes­téjén az SZKP, a XXV. kongresz- szus határozatait követve, min­dent megtesz annak érdekében, hogv eszmeileg és szervezetileg tovább szilárdítsa sorait, tökéle­tesítse a pártmunka formáit és módszereit, minden eszközzel erő­sítse kapcsolatait a dolgozó töme­gekkel. V. P. Alaszka olaj- és gázkincse Az energiahíányban szenvedő Egyesült Államokat 20—25 évig tel­jes nyersolajszükségletének 10 százalékával hivatott ellátni az a csőtávvezeték, amellyel Alaszka köolajkincsét szándékoznak hoz­záférhetővé tenni. A Prudhoe* öbölben levő olaj mezőt a csen­des-óceáni Valdez kikötővel fogja- összekötni, az 1280 kilométer hosszú, 4,5 milliárd dollár költ­séggel épülő távvezeték. A három évre előirányzott építkezés még csak az elején tart, de máris hatalmas rőket mozgatnak meg az Alaszkát átszelő, a világ leg­nehezebben kiépíthető olaj-táv- veeztékének a munkálatai. A cső­vezeték nyomvonala mentén 9 ezer munkás utat épít 32 bázis- állomással, s nyomukban 10 ezer szakember végzi az 1,22 méter át­mérőjű csőtávvezeték fektetési munkálatait, zord klímájú vidé­ken, hegyek, folyók, utak alatt vezetvén az óriás csőkígyót. Az olajtávvezetékkel párhuzamosan — gázvezetéket is akarnak elhe­lyezni a mintegy 736 milliárd köbméteres prudhoei földgáz­kincs elvezetésére. Az Északi-Jeges-tenger port­vidékén még az eddig feltárta­kénál is nagyobb energiakészle­teket sejtenek. Ellet Ringnes Is­land szigetén például 850 milliárd köbméter földgáz kitermelésére nyílna lehetőség, amelynek elve­zetésére egy 6 milliárd dollárba kerülő, 4200 kilométer hosszú gáztávvezeték megépítését vették tervbe. • üt alatti áttörés az épülő olaj­távvezeték számára. (Tóth Sándor felvételei.) Kodály-hangverseny Kecskeméten mtmmmmmmmmmmmmmmmmmmm MEGKEZDŐDIK A KÁBELHÁLÓZAT REKONSTRUKCIÓJA, ÚJABB ADÓK BŐVÍTIK A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ VÉTELLEHETÖSÉGÉIT Előtérben a hírközlés minőségének javítása AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Adminisztratív és ügyviteli B^£P=v^ljN^pt é?-vr HS«®sp Pl^Mafi tSÜ'aS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom