Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1976. január 17. Kevés szóval, cselekvéssel A távbeszélés távlatai A Kismotor, és Gépgyár bajai gyárában dolgozó párttagok közül több mint harmincán a KISZ gyá­ri szervezeteiben ténykedve telje­sítik pártmegbízat^isukat. Egyikük Burányi János esztergályos, aki választott tisztségviselőként — a hat KISZ-alapszervezetet irányító KISZ-csúcsvezetőség tagja — lát­ja el 'pártfeladatát. E testületbeen ő a pártösszekötő. Közvetlen munkahelyi környe­zetében. a forgácsolóban azt hal­lottam róla, hogy nem kenyere a sok beszéd Mennyire helytálló ez a jellemzés, alkalmam volt ta­pasztalni. Miután megemlítette, hogy a II. számú pártalapszerve- zetben. amelyhez tartozik, január 28-án kerül sor a beszámoló tag­gyűlésre, az egyéni számvetéséről kérdeztem. Burányi János pedig eléggé kipociózottan válaszolt: — A forgácsolóban meós beosz­tásban dolgozom, de szükség sze­rint odaállok az esztergagéphez. Munkámhoz tartozik betanítani az új dolgozókat a mérőműszerek használatára. Ezt fontos. Műsza­konként körülbelül 15 ezer alkat­rész készítünk a járműprog­ramhoz. Kell a pontosság és az. hogy mindenki ellenőrizze mun­káját." Most öt új kollégát segí­tek ... — És a pártmegbízatása? — A KISZ-csúcsvezetőségnek két éve vagyok tagja. Munkám főleg a szervezés. Tavaly, június végén és november 22-én például kommunista műszakot szervez­tünk. Óvodabővítésre, illetve a vá­rosi uszodára. A novemberi csak­nem százszázalékos részvétellel sikerült. Háromműszakos beosztás mellett... A legjobb megjelenés a szereidében volt Pártalapszervezetünk hat új ta­got vett fel tavaly Munkásokat. Olyanokat mint Hurton János, Petrekanicsné Éva, vagy Kiri Jó­zsef. aki például kiváló újító. Ker­nya Jánosnak. Szabó Lajosnak — ők alapszervezeti KISZ-titkárok —, és legutóbb Párduc Lajosnak a KISZ-taggyűlés volt az egyik ajánlója. Mindhárman a bará­taim ... Hát' ennyi... Restellném, ha túldicsérnének; jobb, ha az em­ber helyett a munkája beszél. • A gyári pártvezetőség titkára, Zick Márton a következőket tet­te hozzá Burányi János portréjá­hoz: — Pártvezetőségünk nemrégi­ben értékelte a KÍSZ-csúcsveze- tőség munkáját /trfíi Burányi elvtársat illeti: csendes, nagyon szerény ember, de a véleményét nem szokta elhallgatni. Álásfog- lalása rendszerint igen, vagy nem. s utána tömör, de meggyőző in­dokolás. Nem tudom, említette-e: a for­gácsolóban két KlSZ-alapszerve- zet működik; mint a csúcsvezető­ség tagja őket segíti. Eredménye­sen dolgoznak A legjobb szerve­zési eredményeket, társadalmi munkát a forgácsolóban érték el. Pedig három műszak mellett a szervezés nem is olyan egyszerű. P. X. KERTBARÁTOKNAK Téli munka a kiskertben A naptár januárt mutat A kis­kertekben is alszik a termé­szet: csupaszak a fák, s a szőlő­tőkék, rózsabokrok földtakaró alatt telelnek. De mi, kertészkedő emberek mégsem pihenhetünk és várhatjuk tétlenül a tavasz jöt­tét. Mert bőven vannak teendő­ink: összegeznünk kell az elmúlt esztendő gazdálkodási tapasztala­tait; tüzetesen átvizsgálnunk szer­számainkat, kisgépeinket, tervez­nünk feladatainkat, s végeznünk az időszerű kerti munkákat. Előrelátók vagyunk, ha min­den évben feljegyezzük a mag vetésének és palántázásának pon­tos időpontját, meg a hirtelen, időjárásváltozás hatását az egyes növényekre. E megfigyelések ugyanis fontos szakmai útmuta­tóul .szolgálnak a következő nö­vénytermesztési időszakban. Fordítsunk megkülönböztetett gondot szerszámainkra. A töröt­teket cseréljük ki, a csorbultak at élezzük meg. A nem megfelelő fűrész, metszőolló, kacorkés azon­túl, hogy rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmatlan — mivel ron­csolásos, nehezen gyógyuló sebe­ket ejt a fán —, balesetet is okoz­hat. Egyébként a fagymentes ja­nuári napokon már metszhetjük gyümölcsfáinkat. Kivételek a csonthéjasok, melyek hasonló munkáit tavasszal végezzük. Ne mulasszuk el a permetező- gépek karbantartását. Azokat szó- dás vízzel mossuk ki, s a kezelési ntasítás szerint szereljük szét, a fémalkatrészeit pedig olajjal ken­jük be vékonyan. Sohase feled­jük: a tisztátalanság hamar tönk­reteheti a gépet . Vegyük számba a tavalyról megmaradt növényvédő szerein­ket, s közülük különítsük el a lejárt szavatossági idejűeket, mert felhasználásuk kárt okozna. Meg­semmisítésük előtt kérjük ki szakember tanácsát, hiszen veszé­lyes mérgekről van szó. A szük­séges szereket időben vásároljuk meg. Fontos tudni, hogy a nö­vényvédő szereket csakis a csoma­goláson leírtak szerint tároljuk, vagyis a víztől, élelmiszertől, ál­lati eledeltől távol, jól zárható helyen, hogy. illetéktelen szemé­lyek i— főleg gyermekek ne jussanak hozzá. Az elmúlt év tanulságai alap­ján tervezzük meg, hogy a par­cellánkba hová, mit, s mennyit vetünk. Az így meghatározott magmennyiséget elsősorban szak­üzletben szerezzük be, mert ez esetben szavatolva van a fajta­azonosság, a jó csírázóképesség és a kórokozóktól való mentes­ség. A régi magvakat pedig ki­zárólag próbacsíráztatás után használjuk fel. Mint ismeretes, a kiskerttulaj­donosok közül sokan termeszte­nek hajtatással korai zöldségfé­léket. Ehhez nyújtanak segítsé­get a fóliaalagutak és az alumí­niumvázas kivitelben készülő, kü­lönböző méretű, fűthető fóliasát­rak. Ez utóbbiak drágák, s e költ­ség megtérülése csak a szakszerű kertészkedés eredménye lehet. Kellő tapasztalat híján termesz- szünk az olcsó és egyszerű kivi­telű fóliaalagutak alatt, hiszen néhány zöldségféle — pl. retek, hagyma, saláta, sóska — és a sza­móca szedési ideje is ily módon előbbre hozható. Ezen alagutak alá február közepétől már vethet­jük a hónapos retket, így a leg­értékesebb fajták közül a Piaci pirosat és Szentesi hajtatót. Mag- I vaikat ragasszuk a sor hosszának 1 megfelelő három centiméternyi széles papírcsíkokra, egymástól öt-nyolc centiméter távolságban. 'Ezután tekercsben tároljuk. Majd sekélyen művelt, tápanyagban gazdag,i, jól. tömörített talajt ké-, szítsünk elő,, Szúrjuk le a mű­anyagbordákat. s helyezzük rájuk a fóliát, melynek révén felme­legszik a föld pár napon belül. Ekkor tegyük le a papírcsíkokon levő magvakat öt-nyolc centimé­ter sortávolságban és azokat ta­karjuk be másfél centi vastag földdel, utána öntözzük meg. Az ápolás során az alagutat szel­lőztessük, a vetést gyomláljuk és rendszeresen lássuk el kis vizada- gokkal. Ennek eredményeként legkésőbb április elején már fo­gyasztásra érett növényeket „szü­retelhetünk”. A megannyi lényeges tennivaló közül csupán néhányra térhet­tünk ki, de bizonyára ezek is elő­segítik a kertészkedők eredmé­nyes munkáját! Páhi Sándor kertésztechnikus Ma már természetes, hogy ha az embernek valami sürgős elintéznivalója van, egyszerűen felemeli a telefonkagylót, és feltárcsáz néhány számjegyet. Már az is nagy kényelmet jelent, amikor egy-egy városon belül élhetünk ezzel a lehe­tőséggel. Még nagyszerűbb dolog, ha más városok, más országok telefonállomásaival is pillanatokon belül kapcso­latba léphetünk, egyszerű tárcsázás útján. Tetszőleges táwálasztás Nagyot kellett fejlődnie a táv­beszélő-technikának, hogy ez le­hetővé váljék. A távválasztás megteremtésének feltétele a mi­nél tökéletesebb automatizáció volt. Mindenekelőtt fel kellett számolni a régi kézikapcsolású központokat, de még gyakran ja­vításra szoruló, viszonylag lassan, lépésenként működő ún. rotary- rendszerű telefonközpontokat is. Helyettük erossbar-rendszerű köz­pontok és alközpontok hálózatát kellett kiépiteni. A crossbar-rendszer lényegét elárulja az elnevezése (a cross angol szó keresztezést, a bar szó pedig rudat jelent). A készüléket minimális mozgással dolgozó kap­csológépnek tekinthetjük. Az. elektromágnessel működtetett ru­dak rácsszerűen, egymásra merő­legesen helyezkednek el. Az ösz- szeköttetést több kapcsológépen két működésbe hozott rúd keresz­tezés! pontjának az érintkezése hozza létre. A crossbar-rendszerű kapcsológép két nagy előnye: rendkívül megbízható, és gyors működésű (a másodperc huszad­része alatt végez kapcsolást). E speciális automata közpon­tokkal először több nagy vidéki városunkat látták el. majd a bu­dapesti központokban is elkezd­ték a berendezések cseréjét. A munka előrehaladtával egyre nőtt azoknak az állomásoknak a szá­ma. amelveket bekapcsolhattak a távhívó hálózatba Megszámlált percek Ezzel párhuzamosan azonban meg kellett oldani egy lényeges feladatot, először is Budapesten: át kellett térni az automatikus időszámlálásra. Erre azért volt szükség, mert automatikus távhí­vás esetén az interurbán vonalból kiiktatódik az a személy, aki ko­rábban a kapcsolást létrehozta és elszámolás ■céljából- a beszélgetés ''időtartamát feljegyezte. Az idő­számlálás bevezetése egyben arra igyekezett rászoktatni a helyközi' beszélgetőket, hogy „spórolósab- ban” társalogjanak. A cél az volt. hogy a távhívó hálózatunkba bekapcsolódó bel­földi és külföldi telefonálók minél kevesebbszer kapjanak foglaltsági jelzést. Ilyenkor ugyanis a gépek felépítik a kapcsolást, vonalat fog­lalnak le. de nem jöhet létre a beszélgetés, mart az automatákra nem lehet rábízni a bontást. Az automatikus időszámlálás be­vezetése végső soron azt eredmé­nyezte, hogy Budapesten nap köz­ben 3, az esti és éjszakai órák­ban 6 percenként ugrik egyet a számláló és „számít fel” 1 forin­tot. A vidéket pedig három díj­övezetre osztották fel. s az oda tartozó állomásokkal való be­szélgetéskor 40. 20 és 15 másod­percenként ugrik egyet a szám láló. Ugyanezt a rendszert a kül­földi összeköttetések viszonylatá­ban is megvalósították, persze jó­val magasabb tarifával. Úton a világtávválasztás felé Az 1937-es nemzetközi statisz­tikák szerint abban az évben mintegy 40 millió telefonelőfizető volt a földkerekségen. Számuk 1970-re 255 millióra növekedett, ma pedig már megközelíti a 300 milliót. A végső cél az lenne, hogy a világ bármelyik telefon­állomása automatikusan kapcso­latba léphessen bármelyik má­sikkal. Ehhez mindenekelőtt az egyes országokon belül kell 'meg­valósítani a teljes távválasztó rendszert. Ezt eddig csak nagyon kevés országban tudták megolda­ni. Azt viszont máris elérték, hogy a földkerekség telefonjainak 95 százaléka valamilyen automata központhoz csatlakozik A világtávválasztás megvalósu­lásáig még sokféle akadályt le kell küzdeni. Legfontosabb közü­lük az egységes telefonszámrend­szer megteremtése...A..Nemzetközi Távközlési umW'"CITU);l'1961 éta dolgozik a tele ÍÖA-VU4 lo%áf ‘hüTcmatizálásánák tervén. Kidel­Arborétunt a felhők fölött A Pamir hegyei között több mint kétezer méteres magasság­ban, az ősi Horog város közelé­ben van a Szovjetunió legmaga­sabban fekvő növénygyűjtemé­nye. Az arborétumban megtalálha­tók valamennyi kontinens fái és cserjéi. A növények jól alkal­mazkodnak a nagy magassághoz. Az arborétum különleges elhe­lyezkedése lehetővé teszi a tudó­soknak, hogy eredeti létfeltétele­iktől eltérő körülmények között tanulmányozzák a különböző nö­vények fejlődését. A botanikus kertben kísérleteket folytatnak kultúrnövényekkel is. Többek között tanulmányozzák, hogy miként lehetne nagy magassá­gokban termeszteni burgonyát, kukoricát, zöldségeket és bogyós gyümölcsöket. Tavaly nyáron megkezdték a terület kiterjesztését. A munkák befejezése után az arborétum te­rülete négyszer nagyobb lesz a jelenleginél és a növényfajták száma meghaladja a háromezret. (BUDAPRESS—APN) gozott egy nemzetközi telefon- számrendszert, amelyet 2000-ig a világ minden távbeszélő háló- zattal rendelkező országában be- ; vezetnek. A világtelefonszám I 13—19 jegyű les?. Az automatl- zált világtelefon tetve kilenc földrajzi térségre osztja fel a vi­lágot. Ezek mindegyikének saját-j irányítószáma lesz . j 9 Svájci nyilvános telefon, amely­ről — megfelelő mennyiségű- pénzdarabbal „táplálva” — bármilyen távhívást kezdetné-. nyezni lehet A tárcsázás végnapjai Ha a telefon csak'‘beszélgetésre szolgálna, fejlődése akkor is meg­állíthatatlan lenne. De egyre gyakrabban fog adatokat továb­bítani a számítógépekhez a tele-* fon vonal, s később a hangokon,’ jeleken' kívül képekét is. M iádéi tovább fokozza a jelentőségét. A tárcsás nyomógombok fog*4 ják felváltani, s ezzel meggyorsiSBÍ majd a hívás művelete, csökkenni nek a hibalehetőségek. A készü-1 lékeket el fogják látni olyan Szer—' kezettel. amely mindaddig autó-*' mátikusan hívja majd a foglalt! számot, míg az jelentkezik. Beszél­getés közben a telefon jelezni" fogja, ha a beszélőt más is hívja*, 1 ' M Ekkor félbeszakíthatja a társal-S gást, beszélhet a másik hívóval ist majd folytathatja a* első beszél­getést. Lehetséges lesz a hívások* nak egy másik számra való át­kapcsolása is. ha valöki egy meg- felélő kódot toVábbí£;trtajd a te­lefonközponthoz, ©EmSSSSE b. x. i Könyvek a tengerről 'Gdanskban nemrégiben nem­zetközi kiállítás nyílt a tengerrel foglalkozó különféle kiadványok­ból. Tíz ország kiadóinak csak­nem 600 könyvét mutatják be, amelyek elsősorban- a vitorlás sporttal és a hajózási technikával foglalkoznak. A kiállítás egy ré­sze a hajózás történetével és aí tengeri háborúkkal kapcsolatos* Rendkívül érdekes a* a kiadvány^ mely a világ minden flottáját részletesen ismertet^ az első vi­lágháború óta. (48.) ö szerezte meg nekem Katit, hiába tagadtam magamban any- nyiszor. Anyám ösztöne kellett ahhoz, hogy Kati a lélektanilag legkritikusabb pillanatban ne menjen el vitorlázni, hanem ma­radjon itthon velem, a villában. De az is lehet, hogy tévedek. Né­ha úgy érzem, hogy démonná nőtt bennem az anyám, Laplace dé­monjává, amely minden pillanat­ban mindenről tud és minden pillanatban kész beavatkozni az események menetébe. Démon vagy fantom, akinek hatalma van felettem. Rászólt Katira, olyasmit mondott, hogy hogy Kati ne unat­kozzon felnőttek között egész nap a hajó orrán... Alizék Ford Caprija most for­dult be a sarkon. Fél óra múlva ebédelünk. Anyám tálal, először Aliz apjának és apámnak, mert ők a családfők, akik a társadalom felső szintjére emelték családju­kat, utána Toncsi néninek és ma­gának, akiknek meghatározó sze­repük van az elért társadalmi szint tartásában, végül nekünk, je­gyeseknek. akik az ő megegyezé­sük értelmében közösen folytat­juk ezt az életformát a jövőben, miután ma már felvett bennün­ket a plébános a legközelebb há­zasulandók listájára. Anyám tálal, mindenkinek a legjobbat, amint az ő megfontolása szerint nekem is az a legjobb, hogy az egyházi esküvőt itt tartsuk meg Balaton- diósdon. mert. a fővárosban sen­kinek sem kell tudnia róla, hogy egyházi esküvő is lesz. ennek a híre árthatna a karrieremnek, hi­szen egyesek kétkulacsosnak ítél­nének annak utána, hogy anyám ösztönzésére hallgatva éveken át megfelelően viselkedtem ahhoz, hogy negyedéves koromban felve­gyenek a pártba az eevetemen ... Át kell öltöznöm, átizzadt a tri­kóm, hiába hűsítettük magun­kat a Balatonban Sohasem vol­tam izzadékonv most is csak az idegességem miatt, a rossz köz­érzetem miatt... Kati miatt. o — Még egy ilyen nehéz ebéd, amit anyád főz, és én belebeteg­szem. — Anyám falusi lány, megőriz­te a falusi főzési szokásokat. Úgy tudom, a nagyapám, anyám ap­ja, csak a nehéz, zsíros ételeket ette. Nem véletlen, hogy gutaütés­ben balt meg. Az első agyvérzése után, akkor még valahogyan meg tudta értetni magát, félholtan is zsíros főtt sonkát követelt. Há­rom disznót vágtak minden télen. A zsíros koszt ilyen nagyapai örökség az anyám konyháján. Szerencsére otthon nem ő főz,| sőt az öreglány, az új házvezetőnőnk éppen anyám utasítására fogyó­kúrás konyhát vezet. Nagyapám gutaütése csak ilyen víkendekén kísért. — Szeretted a nagyapádat? — Én már nem ismertem. Ak­koriban halt meg, amikor én szü­lettem. Anyám szerint éppen jó­kor. Annak idején, ötven-ötven- egyben kezdték tönkretenni a gaz­dag parasztokat. Ezek voltak a kulákok. így hívták őket A ku- lákság. mint osztály likvidálása, hiszen tanultad. — Lehet. Nem emlékszem. Mit csináltak velük? — Nem tudom pontosan. Irreá­lis adókat vetettek ki rájuk, el­vették a jó földjeiket rossz földet adtak helyette, vagy nem is ad­tak, és elvitték minden termé­süket. elvitték az állataikat. Anyám szerint a nagyapám ebbe is belepusztult volna, jól tette, hogv előbb meehalt. így !s lett miatta 'kellemetiensése anyámnak. Ha nem áU mellé Kati aula ki­nyírták volna. — Mi köze ehhez Kati apjá­nak? — Anyám akkor már ott dol­gozott, ahol most is, csak akkor még egyszerű előadó volt, nem osztályvezető. Ennek ellenére megtámadták. Azzal, hogy mint kuláklány. ellensége a szocializ­musnak,.. megbízhatatlan elem. Már a kezében volt a felmondó- levele, amikor Kozári Jóska bácsi közbelépett. Ö már akkor is va­lami fejes volt a minisztérium­ban. Intézkedett, hogy anyámat vegyék különleges elbírálás alá, mert anyám a háború utolsó ide­jében katonaszökevényeket búj­tatott. — És ez igaz volt? — Igaz. Apámat is, Kati apját is ő, bújtatta. Ezt tekintetbe kel­lett venni, de azt hiszem, kevés lett volna hozzá, hogy anyám ügye rendbejöjjön. Szerencsére apám akkor kapta meg a Kos- suth-díjat, ez aztán anyámnak is javára billentette a mérleget. Egy Kcssuth-díjas gyógyszerkutató fe­leségét mégsem lehetett megbé­lyegezni. Anyám szokásos szeren­cséje, a körülmények szokásosan kedvező alakulása... Attól fog­va senki sem merte piszkálni, csoportvezető lett, később fő­csoportvezető, három éve pedig osztályvezető. Nem kizárható, hogy még egyet lép feljebb, mi­előtt nyugdíjba vonul. — Kinyitom az ablakot. — Ha akarod. De kintről csak meleg jön be. — Kapcsold be a ventillá­tort... Mindjárt indulnak. Anyád most húzza fel az odr-vitorlát. Fogok én ilyen fiatalosan mo­zogni ötven felett? Mint egy pro­fi vitorlás, úgy bánik a kötelek­kel. Gyere, gyönyörködj benne, a te anyád. A többiek mozogni se tudnak az ebédtől. Neki ahhoz is lenne ereje, hogy a karjában emelgesse be őket a hajóba. Im­ponál nekem.. I Igazad van, be­csukom az ablakot, dől be a hő­ség. Mi ez a festmény? — Látocf. Erdei táj hajnalban. Rézsútosak a napsugarak. — Miért nincs a falon? — Apám csak lehozta magával Pestről, hogy gyönyörködjön benne a víkend alatt. Még nem vette meg. Ez lesz a gyűjtemé­nyének a legújabb darabja, ha anyám engedélyezi a vásárlást. — Szép kép. Miért ne enge­délyezné? — Ahhoz köti ,hogy apám ad­jon el egy másik képet, aminek esni fog íaz ára. De ha most adja el, húszezerrel többet fog kapni érte, mint amennyibe ez az erdei táj kerül. És ennek emelkedni fog az értéke. Apám még vacil- lál. Nehezen válik meg a dolgai­tól, szentimentálisán viszonyul a festményeihez. De úgy is anyám­nak lesz igaza. — Nyernek az üzleten húsz­ezret. — Meg még többet. Anyám a festménypiacon is tájékozott. Ha ő mondja, hogy emelkedni fog, arra mérget lehet venni. — Sokoldalú asszony. Irigylem. Vannak sikerélményei. Boldog. — Ebben nem vagyok biztos. — Mit nevetsz? — Komikus párhuzam jutott eszembe. Anyám olyan, mint Mao, a nagy kormányos. Minde­nen rajta tartja a szemét a bi­rodalmában, de állandóan ret­teg, hogy ha egyszer félrenéz) rögtön összeomlik Bünden. Nentt mer- kimozdulni az alattvalói kö­zül, csakis saját magában bízik.,-j- Minket itt mert hagyni m% gunkra. — Mert kiszámította, lwws$ ! most minden körülmény arra "'ösztönöz bennünket, hogy úgy selkedjünk, ahogy engedelme# ■alattvalókhoz illik. — Jópofa vagy, Tom. Tetszlfe nekem a humorod. Felmegyünk a szobádba? © ■ i Igazolódott, amit előre sejteti tem: Aliz a szeretkezésben tS lústa. Mint egy macská. Hagyja, hogy simogassák, . nyújtózik i* kéjesen), doromboí, de semná több. Anyám azt mondta, hogy Aliz ideális feleségtípus, az a fajta nő, aki mindig hűséges lesi hozzám, mert ahhoz is lusta, hogy kockázatot vállaljon, ami pedife ezen túl van — a kezdemény«^ — ahhoz végképp kényelmes. * Most alszik. Az ‘"ebédtől is, # szextől is. Ugyanúgy mondja) mint Kati: szex. De a két szó- használat között különbség vall. Kati ösztönös belső szemérerW- bői használja a szét. Aliz azért, mert így tárgyilagos. És bizto­san .azért is, mert rövid szó. (Folytattuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom