Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1976. január 9-i üléséről VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY marha-állomány növekedése. Nem kielégítő azonban a tehénállomány összetétele, sőt tavaly csökkent is a tejtermelés. A háztáji gazdaságok továbbra is jelentős mértékben hozzájárultak a lakosság ellátásához. Jó eredmények születtek az erdősítésben, javult a vízgazdálkodás, növekedett az öntözésre berendezett földek területe. © Folytatódott a vasút és a főközlekedési utak korszerűsítése. A MÁV — néhány. rendkívüli időszaktól eltekintve — teljesítette szállítási feladatait. A buszon utazók száma öt év alat másfélszeresére nőtt, a buszállomány azonban nem gyarapodott ilyen arányban; Ez különösen a városi tömegközlekedésben okozott nehézségeket. Lassabban fejlődött a tervezettnél a postaszolgálat. Komoly gondot okoz a megyében a városi telefonközpontok bővítésének elhúzódása. Helyenként nem ki- elégítőek a rádió- és a televízióműsor vételi lehetőségei. —» A tervelőirányzatoknak Ki» megfelelően alakult a me- gye lakosságának foglalkoztatottsága. Tovább csökkent a mezőgazdasági keresők száma, ugyanakkor nőtt az ipari, és számottevően emelkedett a nem termelő ágazatokban dolgozók száma. Nem a kívánatos mértékben javult a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatásának hatékonysága. Egyes helyeken jelentősebb munkaerő-tartalékok vannak, másutt pedig munkaerőhiány gátolja a zavartalan termelést. A tervidőszakban az előirányzottnál gyorsabb ütem- I ben — évenként 5 százalékkal — nőttek a reáljövedelmek. Ez részben a foglalkoztatottak számának, részben a pénzbevételek növekedéséből adódott. A lakossági pénzbevételek emelkedésének megfelelően a megye kereskedelmi forgalmának évi növekedési üteme megközelítette a 11 százalékot. ® A tervezett. 20 ezer lálcás- I sál szemben több, mini 21 ezer lakás épült, A többszintes lakásépítés technológiája jelentősen korszerűsödött, tért hódított a házgyári építési mód. A IV. ötéves terv végén megkezdte próbaüzemelését a Kecskeméti Házgyár. © A tervezettnél nagyobb mértékben fejlődtek az egészségügyi; szociális és kulturális intézmények. A tervidőszakban hat kórházi beruházás — bővítés, pavilonépítés — történt, illetve kezdődött meg: Közülük legjelentősebb az 1974-ben elkészült új kiskunhalasi kórház. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 54-ről 62-re emelkedett. a bölcsődei helyek száma 187-tel nőtt A közoktatás fejlesztési tervében kiemelten szerepelt az óvodák. az általános iskolák és szakmunkásképző intézetek bővítése. Jelenleg a megyében az óvodai ellátottság eléri a 75 százalékot. Javultak az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés feltételei. Az általános iskolai diákotthoni helyek száma másfélszeresére növekedett, de nem éri el a tervezettet. O A települések ellátási színvonala javult, jobban érvényre jutott a városok gazdasági, ellátási szerepe. Intéz, kedésék történtek a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására. Tovább fejlődött a» lakosság villany-, gáz-, ivóvízellátása. összegezve: A helyes politikai célkitűzések és azok eredményes végrehajtása alapján a megye IV. ötéves terve megvalósult. II. A megyei pártbizottság — figyelembe véve a XI. kongresz- szus és a megyei-pártértekezlet határozatait — úgy döntött, hogy Bács-Kiskun megye gazdaságát az eddig1 elért eredményekre alapozva, a helyi adottságok jobb kihasználásával, a népgazdasági tervekkel összhangban kell fejleszteni az V. ötéves terv időszakában. Törekedni kell arra, hogy a megye gazdasága dinamikusan és arányosan fejlődjön, és több területen mutatkozó elmaradása mérséklődjön. A gazdasági tevékenységet erőteljesebben kell alapozni» a termelés hatékonyságának emelésére, i O A megye V. ötéves terve beruházásokra 28 milliárd forintot irányozzon elő, 4Ö százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Ezen belül az ipari beruházások 45—50. a közlekedés, hírközlés fejlesztése 100, 1 nem termelő ágazatok (lakás, oktatás, egészségügy) beruházásai 50—55j százalékkal növekedjenek. Törekedni kell a beruházások hatékony megvalósítására, a folyamatban levő tervszerű befejezésére. Fontos a fejlesztési célok gondos kiválasztása, a gazdasági-műszaki előkészítés szervezettebbé tétele, a kivitelezési idők lerövidítése. Az állami támogatás és hitelek nyújtásánál az exportképesség növelését szolgáló, rekonstrukciós jellegű, a technikai haladás gyorsítását szolgáló beruházások részesüljenek előnyben. @ A megye ipari termelése 40—45 százalékkal — az or. * szagosnál gyorsabb ütemben — évente mintegy 7—7,5 százalékkal emelkedjen. A termelés elsősorban rekonstrukciók, a meglevő ipari bázis továbbfejlesztése, korszetűsitése útján bővüljön. Üj ipari telepek létesítését úgy kell megvalósítani, hogy azok a már meglevő profi lokhuz kapcsolódjanak. A termelés növekedésének döntő hányadát a termelékenység emelésevei kell elérni. A megye iparában meghatározó feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, -a termelési eszközök, a munkaidő jobb kihasználása, az irányító és szervező munka színvonalának emelése, a gazdasági kapcsolatok bővítése, és a jobb termelési együttműködés kialakítása. A termelő- és kisegítő folyamatok, valamint az ügyvitel gépesítésével lehetővé kell tenni a, munkaerő vállalaton belüli és vállalatok, közötti átcsoportosítását. Fontos feladat a mezőgazdaságban megtermelt nyers. és alapanyagok feldolgozása iránti növekvő igények alapján az élelmiszeripar átlagosnál nagyobb mértékű fejlesztése. Ezért gyorsítani kell a húsipar termelését, a Bácska Vágó- és Húsfeldolgozó Üzem kivitelezését, a kiskunfélegyházi vágóhíd kapacitásának bővítését. A tejipar korszerűsítését elsősorban Kecskeméten, Kalocsán, Bácsbokodon és Kiskunfélegyházán kell végrehajtani. A gabonaiparban fontos teendő a tárolóterek bővítése és a táptalcarmányolv. termelésének növelése. Növelni kell a szénhidrogénfeltárást és kitermelést a megye- területén, s bővíteni az üzemek» intézmények és a lakosság gáz^_ ellátását, a megye gépiparának fokozottabb mértékben kell bekapcsolódnia az országos programok végrehajtásába, szélesítve- a kooperációs kapcsolatokat, figyelemmel a tömeggyártás lehetőségeire. Az V. ötéves terv időszakában folytatódik a könnyűipar rekonstrukciója, amely több megyei vállalatot érint. Kiskunhalason valósul meg az ágazat — és egyben? a megye — legjelentősebb beruházása, a Halasi Kötöttárugyár. Meg kell teremteni a beruházás gyors befejezésének és a termelés megkezdésének feltételeit. A lakossági szolgáltatások 38— 40 százalékkal emelkednek a tervidőszakban. A kiemelt szolgáltatásokat az átlagosnál gyorsabb ütemben kell, fejleszteni. Ezek közé tartozik a lakáskarbantartás, textiltisztítás. A városok és vonzáskörzetük adottságait figyelembe véve előbbre kell -lépni az ipar szakosodásában. az egyes települések és körzetek sajátos ipari arculatának kialakításában. A községek iparosítását is ennek megfelelően kell összehangolni. Kecskemét iparának fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. Szellemi és infrastrukturális adottságai, valamint Budapesthez való közelsége alaDián itt a gépipari és élelmi- szeripari szakosodást kell előtérbe helyezni. © A megye építőiparának termelését — az országosnál erőteljesebben — mintegy 50 százalékkal kell növelni. A legdinamikusabban a minisztériumi és a tanácsi vállalatok termelése emelkedjen, ugyanakkor meg kell állítani a szövetkézéit építőipar termelésének csökkenését. Fontos feladat a szak-, szerelő- és karbantartó kapacitás bővítése, a házgyár termelési lehetőségeinek tfljes kihasználása. Az építőiparra a beruházások építési feladatainak 'gyors megvalósítása. valamint a fenntartási és- karbantartási munkák gondos elvégzése hárul. O A népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növekedésével számol. Ezt a fejlődési ütemet Bács-Kiskunban is biztosítani kell. Fontos feladat hogy a termelési szerkezet jobban igazodjon az adottságokhoz, a fogyasztói igényekhez és az export-értékesítési lehetőségekhez. Ennek megvalósítására tovább kell ja(Foly tatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1976. január 9-én Horváth István első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. A végrehajtó bizottság írásos előterjesztése és Erdélyi Ignác elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának szóbeli kiegészítése alapján megvitatta és elfogadta a megye IV. ötéves tervének teljesítéséről szóló jelentést, valamint a végrehajtó bizottság javaslatár az V. ötéves területfejlesztési terv, továbbá az 1976. évi terv irányelveire vonatkozóan. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 9. szám Arat 90 fillér 1970. január IL vasárnap Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1975. november 26—27—i ülésének határozata alapján értékelte a megye IV. ötéves terve teljesítésének tapasztalatait. Gazdasági és társadalmi fejlődés a szövetkezetekben Sokrétű és élég hosszadalmas munka ; fejeződik be a közeljövőben gazdasági szövetkezetekben, az év végi 5^Mgi||:|i|szítése. Ennek a jelentőségét »»ég inkább emeli, hogy a néhány-nap múlva megyeszerte megkezdődő zár- . számadó: közgyűléseken nemcsak egyet« len esztendő, hanem%> negyedik» ötéves tervidőszak gazdasági fejlődését is elemllipp/1.53 szövetkezet gazdálkodásáról 1 meg nem teljes a kép, de annyi bizonyos, sikeres esztendőt Még a túlnyomórészt kedvezőtlen adottságú kiskunsági szövetkezetek fejlődése is számottevő. A legtöbb- helyen, megszilárdult a munkaszervezet. Számos közös gazdaság vezette be az ágazati Irányítási rendszert. A kiskőrösi já'rás termelőszövetkezetei közül 1970 óta csupán kettő zárt mérleghiánnyal, de a közösségi támogatás, az állami segítségnyújtás folytán ezek hely. trete is megjavult. A járásban három év alatt százmillió forinttal növekedett a közös gazdaságok termelésének az értéke. A kiskunhalasi körzetben a város, valamint Borota, Jánoshalma és Kém mezőgazdasági szövetkezetei értek el legjelentősebb eredményt. A jánoshalmi Petőfi Tsz három év alatt 70 milliós beruházással fejlesztette termelését. A kis teljesítményű erő- és munkagépeket, korszerű, száz lóerőn (elüli teljesítményű traktorokkal ■cserélték ki. A technikai íejlesz9 A közös gazdaságokban igyekeznek kihasználni a jó idői. A hajósi József Attila Tsz-bcn borsó alá szántanak. ' (Pásztor Zoltán {elvétele) tés személyi feltételeit a legtöbb helyen ugyancsak megteremtettek. A mezőgazdasági szövetkezetek az utóbbi években nemcsak a termelésben, hanem a városok, községek kommunális és szériáit« fejlesztésében is tekintélyes munkát végeztek. Emellett korszerűsítették a szövetkezeti munkahelyeket, hogy a közös gazdaságok Készül a nyomtatvány a termelőszövetkezetek kiskőrösi adatfeldolgozó közös vállalkozásának sokszorosító üzemében. tagjai jobb körülmények között dolgozhassanak. A párt- és kormányhatározatokban foglaltaknak megfelelően segítették, hogy a falusi ifjúság otthon érezze magát a mezőgazdasági szövetkezetben. Családiház-építő akciókat Szerveztek. A nők, családanyák munkájának könnyítésére bevezették. a szabad szombatot. A szak- szövetkezetek a közös gazdaságban képződött nyereségből támogatták a gyermeküket nevelő anyákat^ segélyezték a rászorulókat. A negyedik ötéves terv során bontakozott ki az eddiginél legjobban az együttműködés a mer zőgazd'asági szövetkezetek között. Közös szárító, takarmánykeverő és tároló üzemeket építettek, megosztozva a beruházás költségén. Az iparszerű szántóföldi és kertészeti termelési rendszerek tagjaként állami gazdaságokkal, valamint kereskedelmi vállalatokkal léptek szorosabb kapcsolatba, s felhasználták termelésük fejlesztésére a legjobb tapasztalatokat. Kiskunrnajsán, Soltvad- kerten. Nyárl»5rincen, Izsákon, Kiskunhalason, Kunbaján és környékén . szőlőtelepítésre, -feldolgozásra találták meg az együttműködés módját. A február végéig tartó közgyűléseken ily módon a gazdasági fejlődésen kívül a társadalmi elő. rehaladás eredményeiről is számot adnak a szövetkezeti vezetők. K. A. Megállapította, hogy a megye szocialista gazdaságában az elmúlt öt évben megvalósultak a X. pártkongresszus és az 1970- ben tartott megyei pártértekezlet határozatai, összességében teljesítve lett a megye IV. ötéves terve.. A gazdasági építőmunka nagyobb tervszerűséggel folyt, mint a megelőző ötéves terv időszakában. Jelentősen bővültek a termelőeszközök, tovább erősödött a termelési' viszonyok szocialista jellege, növekedett a társadalmi termelés ~ hatékonysága. A munka termelékenységének növekedése meghaladta az előirányzottat. Előtérbe került a megye adottságainak jobb kihasználása, a gazdasági ágazatok dinamikusan fejlődtek. Az arányosabb területfejlesztés hatására • a megye népességének több évtizede tartó csökkenése megállt. Folytatódott a foglalkoztatottsági struktúra átalakulása, nőtt a városok vonzása és ellátási szerepe. A tervezettnek megfelelően emelkedett a megye lakosságának életszínvonala, javultak az életkörülmények. A tervidőszak második felében a nemzetközi gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása hátrányosan hatott a népgazdaságra. ezen keresztül Bács-Kiskun gazdaságára is Mindez szükségessé teszi a gazdaság belső tartalékainak feltárását és a minőségi kövei elmenyek magasabb szintre emelését. A megye szocialista szektorában a IV. ötéves terv- _| ben előirányzott 17 mil- I 1 iáiddal szemben 20 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ezen belül többek között az ipar fejlesztésére 4,1 milliárd, a mezőgazdaságéra 9,3 milliárd forintot ’ költöttek. , A IV. ötéves terv beruházásai* közül kiemelkedő jelentőségű a Kecskeméti Házgyár építése, a Bajai Finomposító Vállalat rekonstrukciója, a szanki' földgázüzem, a 40- szakosított állattenyésztő telep létesítése. Fontos folyamatban levő nagyberuházás a Halasi Kötöttárugyár, a Solti rádióadó építése. A tervidőszakban csak lassan javult a beruházási tevékenység hatékonysága. Az építési és szerelőipari kapacitás a tervezettnél mérsékeltebben fejlődött, ezért az igények egy része kielégítetlen maradt. A megyei ipara több, mint 50 százalékkal növelte ter- _| mélését, amelynek évi növekedési üteme a tervezett 8— 8,5 százalékkal szemben . megközelíti a 9 százalékot. A foglalkoztatottak száma az előirányzatnak Megfelelően 13 százalékkal növekedett, de 1975-ben már nem változott, s a termelés emelkedésének 75 százaléka a termelékenység emelkedéséből. származott. Ma már a megyében minden negyedik foglalkoztatott az ipar. ban dolgozik. A termelés volumene a népgazdasági ágak közül az iparban a legnagyobb. Bács-Kiskun élelmiszeriparának Szerepe az ország ellátásában és az éxportfeladatok teljesítésében kiemelkedő jelentőségű. A feldolgozó- és tárolókapacitás a fejlődés ellenére elmaradt a mezőgazdasági termeléstől. Országosan is számottevővé vált a megye olaj- és földgáztermelése. A könnyűipari ágazat kapacitása lassabban bővült, az utóbbi két esztendőben azonhan a több vállalatot is érintő rekonstrukció hatására fejlődése meggyorsult. © Az építőipar termelési értéke a tervidőszakban 7.6 milliárd forint volt. Ez a bázishoz mérten 48 százalékos emelkedést jelent. A többlettermelés a létszám növekedése nélkül teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A? építőipar azonban ennek ellenére nem tudta minden tekintetben kielégíteni a megnövekedett igényeket. O A megye mezőgazdaságának termelése a tervezettnél gyorsabban — évente 5 százalékkal — nőtt. Országosan számottevő szerepét nemcsak megtartotta, hanem a szőlő-, a bor-, a gyümölcs-, a búza-, a kukorica-, a fűszerpaprika-, a sertés- és baromfihús-termelésben tovább növelte. Búzából az el-- múlt öt év átlagában a tervezett 30—-33 mázsával szemben 36; kukoricából 32 helvett 39 mázsás hektáronkénti átlagtermést értünk el. Megkétszereződött a sertés- és megkezdődött a szarvas• A közös érdeken alapuló együttműködés szép példája a soltvadkerií szövetkezetek I borászati üzeme. Képünkön a szőlőfeldolgozó és -tärolö.Ä^S|
