Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

1976. Január 7. • PETŐFI NEPE • 3 Világhír - tanulságokkal Többet exportálnak A Bácsszö- lős—kunba­jai Állami Gazdaságban az idén is je­lentős mennyi­ségű bort pa­lackoznak ex­póira. A gáz- daság vezetői elmondták, hogy 1975-ben 2.9 millió üveg gél szállítottak a környező or­szágokba, 1976-ban 3,1 milliót szándé koznak. Az el. múlt esztendő jó termése megadja erre a lehetőséget, csaknem 92 mázsa szőlőt szürételtek hektáron­ként. A kun bajai szőlőter illesztési rend­szerhez eddig 9 mezőgazda- sági nagyüzem csatlakozott 900 hektár ül­tetvényei. A őrzésekkel felszerelt palackozó­•Vannak világhírű magyar áruk. Nemcsak a hagyományo­sak: az Egyesült Izzó normál égői például, vagy a Ganz motorvo­natok, vagy a szegedi szalámi. A magyar ipar export áruajánlatá­ban léteznek olyan gyártmányok, \ is amelyek kifejezetten az utóbbi 4—6 évben kerültek fel márka- ' nevet szerzett, jól értékesíthető termékek listájára. Közéjük tar­toznak a Pálma kempingcikkek, a Labor Műszerművek komplett laboratóriumai, a Grabona műbő. rei, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára telemechanikai rendszerei ía földgáz- és kőolajvezetékek távirányítását, távvezérlését szol- - gáló hírközlő és műszerautomati- ka-rendszerek), a győri Magyar Vagon- és Gépgyár közúti jármű­részegységei. mindenekelőtt az autóbuszokba, és a nagy teljesít- " ményű teherautókba szerelhető hátsóhidak. Az élvonalban talál­juk a magyar gyógyszeripar leg- , újabb hormon-, vitamin- és , nyugtatatókészítményeit. csakúgy, mint a Medicor orvosi műszereit. Korántsem azért említjük azon­ban mindezt, hogy elégedettséget sugall.junk a termékszerkezet kor­szerűségét, nemzetközi kelendő­ségét áttekintve. Hiszen a nem- ’ zetközi árucserében felajánlható , jó gazdasági és műszaki jellem- zőkkel bíró gyártmányok aránya „ elmarad a szükségestől, s elma­rad a technikai színvonal nyúj- ( tóttá lehetőségektől is. Az ellen­példákat. a jól exportálható ter­mékek listáját azért érdemes ; átböngészni, mert ezzel kapcso­latban értékes tanulságok össze­gezhetők. • Az említett áruk mindegyike — a kempincikkektől a röntgen- , készülékekig — jól értékesíthető termék a nemzetközi piacon. Ket- I tős értelemben is. mert: egyrészt keresett cikkek, többet is el le- , hetne adni belőlük, ha a kapa­citások engednék: másrészt: gaz­daságos devizahozamúak. vagyis forintban kimutatott önköltségük jól aránylik a dollár- vagy rubel- bevételhez. Az átlagosnál keve­sebb forintért „hoznak" egy-egy dollárt, rubelt — ahogyan a szak­emberek ezt kifejezik. A korszerű termékek gyártásá­hoz könnyebb nemzetközi együtt­működést szervezni, ugyanis így szélesebb körben, hosszabb távra lehet üzleti kapcsolatokat kiépíte­ni egy-egy piacon, ami biztonsá- vQogosaisbáj .az újabb .fejlesz­ti test és a kapacitást bővítő beru- • lírrházásokatii Jó. .korszerű termékek- i - kel lehet is ilyesmire törekedni, hiszen ezek vonzóvá teszik az at együttműködést bárki számára: ü színvonaluk, teljesítőképességük, 1 stabil minőségük miatt. Elgondolkoztató tapasztalat az,- hogy a Medicor, a Taurus, a Rá- i: ba-művek és így tovább, azok a s gyárak tehát, amelyek korszerű, a eredményesen exportálható ter­hi- mékcsoportokkal rendelkeznek — nem dolgoztak az utóbbi 6—7 év­ben más körülmények között, mint a többi vállalat Ugyanazok a szabályozók vonatkoznak rájuk is. ugyanabban a közgazdasági környezetben dolgoztak, dolgoz­nak. Vagyis: ne higgyük, hogy ezek­nél a gyáraknál nem volt mun­káskilépés, sértett beosztott vagy vezető, elutasított hitelkérelem, selejt, állógép, késve érkező anyag vagy alkatrész. Hogyne lett volna: senki sem „telt” rájuk Uvegbúrát. Ezek a .vállalatok azonban számoltak ezekkel a ne­hézségekkel, tudták, kalkuláltak azzal, hogy sokszor mások érde­kei ellenére kell véghezvinni aka­ratukat, vitával, érveléssel, kö­vetkezetességgel. munkával, sőt: olykor erőszakossággal.' Nem mástól várták ezt a bizony fá­rasztó. idegtépő munkát, sőt: küz­delmet mások lazaságával, értet­lenségével: maguk intézkedtek vagy javasoltak, kértek, követel­tek is és még a legfelsőbb fóru­mokon sem bátortalanul — Rö­viden: mertek kezdeményezni, vállalva ennék kockázatát is. 9 Ezzel a „stílussal”, nemcsak kifelé lehettek eredményesebbek másoknál — befelé is. Ahol biz­tos, jó tervek alapján szervezik a munkát, ott a céltudatosság, a határozottság befelé is hat: fe­gyelmezettebbé és tempósabbá te­szi a munkát. A határozottabb vezetés könnyebben teremt ren­det a saját portáján is. ami az­után tovább szilárdítja- a terv- szerűséget a fejlesztésben, a ki­vitelezésben. E gyakorlat legértékesebb ele­me az úgynevezett eredményre orientált szervezet: beosztottól a vezetőig: Vagyis: csak az ered­mény számít — a kifogásra sen­ki sem kíváncsi Az eredményért jár a dicséret és a prémium. A kifogásokért — nem jár semmi. Lehet együtt sajnálkozni a siker­telen emberrel vagy részleggel, meg . is lehet érteni —. de meg­jutalmazni, mert a nehézségek da­cára — nem ért el eredményt?!.., Ahol üvegházat építenek az em­berek köré. aztán már nem le­het meglepő, hogy az élesedő versenyben ezek az emberek ke­servesen vagy egyáltalán nem boldogulnak # Nincs „fiveRház” sem a Me­dicorban. sem a Rábánál, vagy a Graboriánál, Taurusnál, a Labor­műveknél — s még néhány gyá­rat említhetnénk —. -s ennek a tapasztalatnak az átvétele sokat segíthet abban, hogy a hazai vál­lalatoknak egy újabb jelentős kö­rét felhozzák egy nemzetközileg is kielégítő színvonalra. „Felhoz­zák” — írom —. de nem mások: mindenütt az adott gyár kollek­tívája és vezetése együtt tegye, mert csak együtt teheti ezt. G. F. gazdaság 1664 hektáron termeszt szőlőt. Az idén egyik legjelent'-cuo beruházásuk az új Traubisoda palackozó üzem, amely 30 mil­lió forintba kerül. Július 1-től kezdődik meg a korszerű beren­A növénytermesztésben mind nagyobb szerepe van a műtrá- gyimak — az idei ellátásról az AGROTRÖSZT illetékesei tájé­koztatták az MTI munkatársát. A nagyüzemek és a kisgazdasá­gok a tavalyinál több talajerő­pótló anyaghoz jutnak; 8 száza­lékkal nagyobb mennyiségű mű­trágyát használhatnak fel, ható­anyagban számolva 1,6 millió ton­nányit. Az ellátás lehetővé teszi a műtrágya-adagok növelését; az egy hektár művelt területre ju­tó hatóanyag 1976-ban eléri a 235 kilogrammot. A különféle műtrá­gyák aránya Idén minden eddigi­nél jobban alkalmazkodik az igényekhez, így például káli-mű- trágyából többet ’ vásárolhatnak. Kedvező az is, hogy az Összes műtrágya- egyötöde az .úgyneve­zett összetett vegyszerek közé tartozik, ezek többféle hatóanya­got tartalmaznak, tehát hatéko­nyabban használhatók fel. Az összetett műtrágyák javuló kíná­latát a péti új műtrágyagyár te­szi lehetővé, ahonnan egyebek között olyan termék került ki, amely egyenlő arányban tartal­maz nitrogént, foszfort és káliu­mot. Ez az összetett műtrágya ban a munka. Évente mintegy 25—30 millió üveget töltenek meg majd a kedvelt üdítő ital­lal. Képünkön Babity Sándor tar­goncavezető szállítja az árut. várhatóan a mezőgazdaság egyik legkeresettebb kémiai anyaga lesz. Mindent egybevetve idén 18— 20 féle különböző hátóanyagú egyedi és komplex műtrágya kö­zül választhatják ki az üzemek a számukra légmegfelelőbbet. Az egyedi műtrágyákból azzal javít­ják az ellátást, hogy növelik a magas hatóanyag tartalmú karba- mid és triplefoszfát mennyiségét. Többet ad a kereskedelem gra­nulált kálisóból is. A gazdaságok rendelkezésére bocsátható műtrágya összességé­ben kielégíti az egész éves igé­nyeket. Az év egyes időszakaiban azonban egyes műtrágyákból nem tudják majd kielégiteni a szük­ségletet, mert az ipar az egész évi mennyiséget folyaamtósan gyártja, s ezért főleg tavasszal, nem mindenhol tudják majd az igények szerint kiszolgálni a megrendelőket. Idén tovább javul a háztáji gazdaságok és más kisüzemek el­látása, miután a tavalyinál tíz százalékkal több kiscsomagolású vegyi anyagot — összesen 30 ezer tonnányit — hoznak forga­lomba. (MTI) A tavalyinál több műtrágya Magyar-csehszlovák közös vasúti határállomás Rajkán 1970-ben fogadták el a MAV-ter­Kedden reggel indult a Keleti pályaudvarról a miniszteri kü- ' lönvonat, amely a magyar—cseh. szlovák közlekedési együttműkö- “f dés újabb fontos eseményére vitt vendégeket Rajkára. A két ország I' vasútjának közös határállomását délelőtt ünnepélyesen avatja fel Rödönyi Károly közlekedés- és 1 postaügyi miniszter és Vladimír Blazek csehszlovák közlekedési miniszter. A magyar—csehszlovák közle­kedési albizottság határozatára vezointézet beruházási program­ját, a rajkai új MÁV—CSD kö­zös határállomás kialakítására, és 1976. évi üzembe helyezésére. Az építők határidőre becsülettel ele­get tettek kötelezettségüknek. A régi kis állomásból korszerű 12 vágányos, hosszú tehervonatok fogadására alkalmas, raktári és javítóvágányokkal, új felvételi épületekkel ellátottt pályaudvart alakítottak ki'. Az új állomás- épületben a MÁV és a CSD dol­gozóin kívül helyet kaptak a ha­tárőrség, a vám, a különféle szál. lilmányozási vállalatok, a nö­vény- és állategészségügyi szer­vek képviselői, így mind a sze­mély-, mind az áruforgalommal kapcsolatos hatósági ellenőrzést ezen az állomáson a korábbinál sokkal rövidebb idő alatt végzik. A mintegy 150 millió forintos beruházás lehetővé teszi a koráb­ban gyakori forgalom-korlátozá­sok elkerülését, a két ország kő. zötti vasúti forgalom zavartala­nabb lebonyolítását. (MTI) Autógumi - szövetbetét nélkül Egy osztrák cég olyan eljárást dolgozott ki gépkocsiköpenyek előállítására, amely ha beválik, sokkal egyszerűbb, mint a jelen, légi gyártási módszerek. Az új gépkocsigumikban nincs szövet­betét és nem gumiból, hanem poliuretánból készülnek. Készíté­sekor a poliuretán komponenseit egy keverőfejbe vezetik és onnan a megfelelő formába öntik, ahol hamarosan megszilárdul és utá­na a kész abroncs kivehető. A honismeret útja A szülőhely, la­kóhely történeté­nek megismerése, az itt élt elődök sorsának, szokásai­nak kutatása, a néprajz, az anyanyelv és a nyelvjárások ápolása, a munkás- mozgalmi hagyományok felderítése, a műemlékvédelem, ter­mészeti kincseink, értékeink megóvása — mindez sok évti­zedes, nem egy esetben évszázados múltra tekint vissza. Szervezett formában azonban, a Hazafias Népfront keretein belül 15 éve vált a honmegismerés gazdag tömegmozgalom­má. S az évforduló egyben alkalom is arra, hogy a honis­meret művelői, irányítói számot adjanak az eddig végzett munkáról, szóljanak a tennivalókról. E célból hívták össze december második felében Kecskemétre, országos honisme­reti konferenciára, a mozgalom képviselőit. mindannyiunk gondolkodásában. Ugyanígy sok még a teendő a nemzet és a haza, a szocialista hazafiság megismerésében, meg­értésében. Ezen is munkálkodik e mozgalom, amelyben a mun­kásmozgalmi, üzemtürléneti cso­portoknak mostanában szép sze­rep jutott. Sok száz aktivista "ír­ja a községek, települések kró­nikáját, tudósit az üzemek, ter­melőszövetkezetek, a szocialista brigádok mindennapjairól. Ez is a honismereti mozgalom fontos része. Az elmúlt időszakban bebizo­nyosodott, hogy a mozgalom kü­lönböző akcióival, folyamatos te­vékenységével alkalmas, arra, hogy mind nagyobb tömegeket vonjon be a közművelődésbe. A helytörténeti és krónikaíró cso­portok, a munkásmozgalmi, a néprajzi, a földrajzi és egyéb feltáró és gyűjtő kollektívák, a múzeum- és várbarát körök, a természet- és n)űemlékvédelmi bizottságok fontos szerepet tölte­nek be a szocialista hazafiasság­ra nevelésben. A mozgalom akkor is figyel­met érdemelne, ha csupán régi, népi, nemzeti értékeink feltárá­sán, .megőrzésén fáradozna. En­nél azonban sokkal többet tesz. Részt vesz például a helyes tör­ténelemszemlélet kialakításában, hiszen a szabadságharcom forra­dalmi múlt és a dolgozó osztá­lyok sok százados teremtej, alkotó munkája még nem forrt össze Fontos, hogy e munkák ered­ménye mind szélesebb körben ismertté váljék. Publikációkban, kiállításokon, előadássorozato­kon érdemes népszerűsíteni, az iskolai oktatásban is érdemes lenne gyakrabban szólni róla. A diákok országjárását is fel lehet, ne használni arra, hogy ismere­teik, látókörük bővítésén túlme­nően, minél több fiatal kedvet kapjon az országot gazdagító mozgalomban való részvételre. Az évforduló alkalmából azon­ban szólni kell arról is, hogy a Hazafias Népfront Irányító, szer­vező munkája önmagában, a leg­jobb szándék ellenére is, kevés a sikeres továbbfejlődéshez. A tanácsi szervezésben működő közművelődési intézmények tudó-, mányos intézetek, társulatok, a múzeumok, az egyetemek támo­gatása nélkülözhetetlen. Nyilván­való, hogy a mozgalom olyan ér­tékeket hoz a ma embere elé, amelyekhez csak értő kézzel sza­bad nyúlni, olyan feladatokra vállalkozik, amelyeknek teljessé­géhez elengedhetetlen a szakér­tői, módszertani segítség. És ar­ról is szólni kell, hogy a közkin­csek bemutatásához hajlékra, megfelelő keretekre is szükség van. Van már arra példa, hogy múzeumok, könyvtárak, levéltá­rak szakmailag segítik az önkén­tes kutatókat, s van arra is, hogy a községi művelődési otthon ter­met ad az eredmények bemuta­tására. Fontos, hogy a nemzeti érté­keinket gyarapító honismereti mozgalom tovább erősödjék, mindinkább része legyen közmű­velődésünknek. Hivatását csak így töltheti be. E. Gy. Bacsó Béla emlékére 1891. január 7-én született Ba­csó Béla szociáldemokrata újság­író, a népszava egykori mun­katársa, riportere. Életcéljának a szocialista újságírás szolgálatát tartotta. Emellett önmaga, a tö­megek, de a későbbi korok gyö­nyörködtetésére is regényeket akart írni. Szépirodalmi pályára készült. Nevét azonban elsősor­ban nem novellái, tárcái tették emlékezetessé és ismertté. Emlé­két nem szépírói alkotásai őriz­ték meg. Ezek jó része el sem készülhetett, mert a leendő szer­zőjük 1920. február 17-én borzal­mas politikai gyilkosság áldoza­tává vált. Bacsó Béla kispolgári, nehéz életű családból származott. Anya­gi okok miatt kellett iskolai ta­nulmányait is megszakítani, s már majdnem húszéves volt, amikor kereskedelmi érettségit tett. Érdeklődésének és vágyai­nak megfelelően helyezkedett el: a kor egyik legjelentősebb szo­ciáldemokrata hetilapjánál, a Kassai Munkásnál kapott mun­ka lehetőséget. Alig húszévesen kezdődött újságírói pályája egy olyan városban, ahol élénk poli­tikai élet folyt, ahol a szociálde­mokrata sajtó heves küzdelem­ben állott a klérus által vezetett politikai reakcióval. Írásaival Ba­csó „észrevetette magát” és így olyan szocialista írók társaságá­ban kapott nyilvánosságot, mint Bresztovszky Ernő, Farl as Antal, Révész Béla. A háborúban hadi- tudósító volt. A frontról szerzett élményeiről novellái adnak szá­mot. A polgári demokratikus for­radalom 1918-ban, már újra Kas­sán találja. 1918 decembere fordulópont az életében. Meghívják Budapestre a Népszava szerkesztőségébe. ,, Végtelenül megtisztelőnek tar­tom — írja a felkérésre adott vá­laszában 1918. december 19-én —, hogy a szerkesztőség a megna- gyobbitás gondolatánál ream is gondolt, és miután suhanc ko­rom óta mindig az volt az ál­mom, hogy mint szocialista új­ságíró szolgáljam a mozgalmat, a legjobb tudásom cs belátásom­hoz mérten csak természetes, hogy amikor ez irányú felszó­lításukat kézhez vettem, kész voltam az adandó válasszal is. Bármikor rendelkezésére állok a Népszava szerkesztőségének, hisz ebben a tudatban utasítottam vissza helybeli * polgári lapok ajánlatait is. Ha várni kelt, vá­rok, mert nálam a szocialistaság nem csak osztályérdek, hanem a legbensőbb líra. A hajlandósá­gomon kívül megígérhetem azt is, ha soraikba állhatok a lea- od aad óbb és legbecsületesebb munkával fogom szolgálni pár­tunk ügyét. Miután a Kassai Munkásnak már több mint hat esztendeje dolgozom, ilyenféle képpen a hírrovati és riporter­természetű munkákra a legkész­ségesebben vállalkozom." A Tanácsköztársaság megdön­tése után a szociáldemokrata pártsajtó egyik leglényegesebb feladata a fehérterror leleplezése, volt. Az ismét hatalomra került uralkodó osztályok megtorlásai­ról az újjászerveződött szociálde­mokrata párt sajtóorgánuma — a Szociáldemokrata Röpiratok —> majd a Népszava — tudósított. E dicséretes bátorság a lap főszer­kesztője, Somogyi Béla érdeme i'olt. De a nehéz körülmények között a lap egész kollektívája támogatta a főszerkesztőt. A fő­szerkesztő, de az egész újság már 1919 őszén kivívta a Horthy Miklós köré gyülekező tiszti kü­lönítmények gyűlöletét. Az új­ságírókat rendszeresen megfenye­gették. Somogyi Béla lakását a különítményesek figyelték. Fe­nyegető levelek tömegét írták hozzá. Éppen ezért 1920 elején Somogyi már nem lakott otthon, családja körében. Nem messze a Népszava szerkesztőségétől, a Rákóczi úton egy penzióban bé­relt szobát. Ugyanennek a pan­ziónak volt lakója a fiatal Bacsó házaspár is, akik az akkori sú­lyos lakásviszonyok miatt nem jutottak főbérlethez. Mivel So­mogyi és Bacsó azonos helyen• lakottt, szinte természetes, hogy Bacsó egyike volt a főszerkesztő állandó kísérőinek. A fehérter­roristáktól fenyegetett Somogyit munkatársait soha nem engedték egyedül az utcára. Ezért távozott 1920. február 17-én este is Bacsó társaságában a szerkesztőségből. Alig tettek azonban néhány lé­pést, igazoltatták őket. majd. mindkettőjüket betuszkolták egy autóba, amelyről, utóbb kiderült, hogy az Osztemburg különítmény szolgálatában állt. Az autóban halálra kínozták őket. .4 rendőr­ségi látlelet szerint Bacsót 6ai szeme felett érte lövés, ajkát, mellét, hasát számtalan szúrás sebesítette fel. Holttestüket más­nap Budapest határában. Duna­keszinél találták meg a Duná­ban. A nyomozás kiderítette <k tetteseket, a gyilkosságért azon­ban soha nem feleltek. Somogyi és Bacsó meggyilko­lása egyike volt azoknak a poli­tikai gyilkosságoknak, amelyek­nek szinte minden részlete is­mertté válik, de a megtorlás el­marad. A gyilkosok azonban még haló poraikban is félnek áldo­zataiktól. Nyilván ezért nem je­lenhettek meg Bacsó Béla össze­gyűjtött és kiadásra kész novel­lái 1920 tavaszán. Egyetlen kis novellás kötete csak 1925-ben lá­tott napvilágot. Ez a kis gyűjte­mény azt példázza, hogy a fe­hérterror áldozataként korán el­pusztult fiatal szerző a szocialis­ta munkásirodalom egyéni tollú írójává lehetett volna. A soha igazán ki nem bonta­kozható szépírót a magyar szo­cialista újságírás mártírjaként őrzi emlékezetében a történelem. Sz. A. Műemlékhid a Hortobágyon Karcag határában, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén helyreállí­tották az egykori Zádor folyó hidját, amely a Debrecen—Pest keres­kedő útvonal fontos átkelőhelye volt. Az 1830-as tiszai árvíz során az eredeti kilenc lyuk közül csak öt maradt épségben. A szabályo­zásokat követően a Zádor is kiapadt, és a kőhíd véglegesen elvesz­tette szerepét. A jövőre 175 éves idegenforgalmi látványosságot, az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával, Karcag városa meg­óvta a teljes pusztulástóL (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom