Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: fel­hőátvonulások, szórványosan előfor­duló kisebb csapadékkal, mérsékelt, szerdán napközben többfelé megélénkülő nyugati, észak-nyugati szél. Hajnalban helyenként még köd képződés. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 0, mínusz 5, legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán: 0 plusz 5 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 301. szám Áro 90 fillér 1975. december 21. szerda Púja Frigyes hazautazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki ba­ráti látogatást tett Moszkvában, kedden a szovjet fővárosból haza­utazott Budapestre. A vendéget a Seremetyevói repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter búcsúztatta. (TASZSZ) • Képünk Púja Frigyes magyar és Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter közötti tárgyaláson készült. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Magasabb kölcsön, kisebb kamat, hosszabb törlesztési idő Tájékoztató a lakásépítések pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról A Minisztertanács nemrégen rendeletet adott ki az egyes la­kásépítkezési formák pénzügyi hi­telfeltételeiről és szociálpolitikai kedvezményeiről szóló korábbi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. Az intézkedések elősegítik a magánlakásépítkezések továbbiéj- lesztését, s egyben hozzájárulnak a lakásépítéssel és vásárlással ki pcsolatos teherviselés reális alakulásához. Társadalompoliti­kai igényt elégít ki az új rendel­kezés azzal, hogy a kedvezmé­nyek bővítésével nagyobb támo­gatást nyújt a munkáslakás-épí- tőknek, megkülönböztetett ked­vezményekben részesíti a sok- gyermekes családokat és a fiatal házasokat. A minisztertanácsi rendelet végrehajtására most elkészült a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelete, amely részle­tesen meghatározza a lakásépítés, vásárlás január 1-én hatályba lé­pő új pénzügyi és hitelfeltételeit. Ezekről, s a legfontosabb válto­zásokról kedden Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezér- igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. A sajtótájékoztatón ott vol Threton Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes is. A rendelet szerint a magánla­kásépítkezések valamennyi for­májában növekszik a kölcsönök felső határa: a többszintes 'lakó- házépítkezéseknél a jelenlegi 250 000 forintról 300 000 forintra, családiház-építkezéseknél vala­mennyi településkategóriában 20 000—20 000 forinttal 90-000— 120 000 forintra, ezen belül a munkások és a nagycsaládosok' részére a településtől függetlenül 140 000 forintra. További kedvezmény, hogy a többszintes lakóházépítkezésre adott kölcsönök törlesztési időtar­tamát egységesen 35 évre emel­ték, s ez egyes konstrukciókban (Folytatás a 2. oldalon.) Telefonhálózat Bács-Kiskun megyében Automata központot kap Kecskemét és Baja A telefon szükségességét, fon­tosságát bizonyítandó, álljon itt egyetlen adat: Kecskeméten — ahol délelőtti csúcsidőben 20— 30 percet is várni kell tárcsa­hangra — jelenleg 315 közületi és 1969 privát készülékigénylőt tar­tanak nyilván. Nem történt te­hát aránytévesztés, amikor a pos_ ta 1976. évi Bács-Kiskun megyei fejlesztési, korszerűsítési tervei után puhatolózva, a távbeszélő­hálózat várható bővítése került előtérbe. Abban feltétlenül egyet kellett érteni Kopasz Flóriánnal, a Szegedi Postaigazgatóság mű­szaki igazgatóhelyettesével, hogy az előbbre lépés dinamikája a közelmúlt — vagyis a IV. ötéves terv — eredményeivel érzékeltet, hetö leginkább. —- A megyeszékhely főközpont­ja 1972-ben — ötmillió forintos ráfordítással — ezer állomást ka­pott, s ezzel meghaladta a há­romezres összkapacitást — kezd­te a lényegesebb munkálatok számbavételét az igazgatóhelyet­tes. — Természetesen ez még mindig rendkívül kevés. Ugyan­csak Kecskeméten, a Széchenyi- vafosban 3 millióért lefektettük a kábeleket. Hogy a kisközpont mégsem készült el. annak első­sorban a pénz és egyéb híradás- technikai alapanyagok hiánya az oka, A kiskunhalasi ipartele­pen a hálózatépítés 700 ezerbe, a bajai és a kiskunmajsai bővítés egy-, illetve félmillióba került. A megyében összesen 74 alközpontot telepítettünk, vagy cseréltünk ki, ami 2950 mellékállomás bekap­csolásával járt együtt. Tiszakécs- kén a régi induktoros „tekerős” helyett teljesen új, közös telep­rendszerű távbeszélő központot létesítettünk, s így az éjjel-nap­pali ügyelet is működhet. A néhol áldatlannak mondható állapotok jövőbeni javításával kapcsolatban Kopasz Flórián nagy erőfeszítéseket és befektetéseket engedett sejtetni. Függetlenül at­tól — és ezt külön kihangsúlyoz­ta —, hogy 1976_ra jobbára a nagyberuházások előkészítése, a tervezések, tervegyeztetések és szerződéskötések esnek. Két ha­laszthatatlan dologgal már 1976- ban kezdenek, ez biztos. A jelen­legi kecskeméti Rotarv-típusú be­rendezést nem nagyobbítják to­vább; Crossbar-rendszerre térnek át — de addig is szigorú állo­másgazdálkodást folytatnak —, amely hétezer előfizetővel az V. ötéves tervidőszak végén lép üzembe. Ezzel egyidejűleg a köz­vetlen országos távhívás is meg­valósul a hírős városban. Baján háromezres befogadó- képességű Crossbar váltja fel a mostani kézi kezelésű, az 1920-as években a budapesti Teréz-köz- pontból leszállított, elavult mű­szereket. Az óriási megterhelés­nek ugyanis ezentúl műszakilag képtelenek megfelelni. A helyi távbeszélő szolgálatok kisebb mértékű rekonstrukcióira — Solt- vadkerten, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason — összesen előre, láthatólag két és fél millió forin­tot költ 1980-ig az igazgatóság. Megközelítőleg hétmillió forintot kalkuláltak a megye három vá­rosában és hét nagyközségében a hálózat továbbépítésére, újabb igénylők kielégítésére, a moder­nizálásra. Száz állomással bővül pédául Félegyháza és Kiskörös, 200-zal Kalocsa. De hogy ezekre a fejlesztésekre pontosan mikor, melyik évben kerül sor. az még nem tisztázott. Nyilvánvalóan a legforgalmasabb és a legrosszabb minőségű vonalak élveznek el­sőbbséget. —i. —c. Szárazelemgyártás Kunszentmiklóson A Villamos Berendezés és Készülék Művek Ak­kumulátor és Szárazelemgyárának kunszentmiklósi telepe 1971 januárjában kezdte meg működései. A Csepel Autógyártól átvett és átalakított részlegnek elsősorban az adott jelentőséget, hogy lehetővé tette a naponta Budapestre ingázók ottani elhelyez­kedését, s ma már mintegy 125-en dolgoznak a te­lepen. Az évek során az előállított termelési érték is tekintélyesebb lett, s tavaly — a terv túlteljesí­tésével — elérte a 105 millió forintot. 1975-re a múlt évi eredmény megismétlését irányozták elő, de várhatóan 2 millió forinttal túlteljesítik. Á kunszentmiklósi kisüzemben a termelés na­gyobbik hányadát savas autóindító akkumulátorok szerelése teszi ki. Az alkatrészeknek csupán kö­rülbelül 10 százalékát gyártják helyben, a többit a törzsgyártól kapják. Ezeket a termékeket a Cse­pel Autógyár és az Ikarus építi be járműveibe, de kisebb mennyiségben közvetlen exportra is jut be­lőlük. A szárazelemgyártást később honosították meg a telepen, az R—14 típusú 1,5 voltos tranzisztoros magnóteíepet például 1973 óta készítik. Tavaly 1.8 milliót állítottak elő a zsebrádióhoz is haszná­latos áramforrásokból, az idén 2,3 millió darabbal zárják az évet. A szárazelemgyártás fejlesztésére az utolsó ne- gyedév_ elején egy angol gyártmányú félautomata címkézőgépet kapott a kunszentmiklósi telep. A masina^ teljesítménye műszakonként 20 ezer száraz­elem címkézése. Az V. ötéves tervben tovább fej­lesztik a szárazelemgyártást, ugyanis az elképze­lések szerint a teljes elemgyártó kapacitást Kun- szentmiklósra koncentrálja a VBKM Akkumulátor és Szárazelemgyára. A. T. S. • Az októberben Üzembe helyezett címkézőgép. • Trepák József és Kábái Sándor az akkumulátorok „kiöntését'’ végzik. • Pap Sándorné, a Béke szocia­lista brigád vezetője száraz­elemeket készít. (Tóth Sándor felvételei) SOHA ILYEN BIZTOSNAK NEM LÁTSZOTT A FORRADALOM JÖVŐJE Nagygyűlés Havannában A Kubai KP kongresszusának záróaktusa — Kádár János a dísztribünön Baracs Dénes, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Todos a la plaza! — Mindenki a térre! — Hirdette hétfőn piros betűkkel a Granma, a kubai kommunisták lapja. Ezt ismétel­te újra és újra a havannai rádió is, amikor végül a Forradalom terén megkezdődött a Kubai Kommunista Párt első kongresz- szusának befejezése alkalmából összehívott nagygyűlés, valóban úgy tűnt, mintha a főváros min­den lakója ott sorakozna — nemzeti zászlókkal, piros papír­kalapokkal, a forradalom hősei­nek képeivel kezében — Havan­na legnagyobb terén. A forradalom győzelmének em­lékére %melt 112 méter magas monumentális építmény előtti dísztribünön helyet foglaltak a Kubai KP Politikai Bizottságának tagjai, a párt és a kormány ve­zetői, s a kongresszuson részt vett külföldi delegációk vezetői, köz­tük az első sorban, közvetlenül a szónoki emelvény mellett Ká­dár János, az MSZMP első tit­kára. Jósé Marti, a szabadsághős szobra előtt először az úttörők, diákok, nőszövetség, ifjú kommu­nisták, szakszervezetek, a forra­dalom védelmére alakult bizott­ságok, és a kisparasztok képvi­selői köszöntötték a pártkong­resszus eredményeit, igéidet téve határozatainak teljesítésére, majd Fidel Castro emelkedett szólásra. Javaslatára a tömeg — mint Castro mondotta „a párt kong­resszusa után a nép kongresszu­sa” — kézfelemeléssel jóváhagy­ta a legmagasabb pártfórum ha­tározatait és a több mint három­ezer küldött által megválasztott központi bizottságot. Fidel Castro beszédében — amelyet ismételten rpegszakított a tömeg lelkes ovációja — ösz- szefoglalta a kongresszus legfon­tosabb témáit. — A forradalom — mondotta — erősebb, mint valaha. Meg­szerveződött, létrehozta intézmé­nyeinek rendszerét. Ma már sen­ki és semmi nem tartóztathatja fel. A pártban a nép a legjobb­jait tudja, hiszen aktívan közre­működött kiválasztásukban. A kongresszuson a párt legjobbjai dolgozták ki a politikai vonalat, arnelv így a tömegek óhajat tes­tesíti meg. A párt legfelsőbb fó­ruma megtárgyalta az eredmé­nyeket és a hibákat is, kifejezte bizalmát a forradalom vezetői iránt. Fidel Castro hangoztatta, a kongresszus záró napja talán az egész kubai forradalomban is a legboldogabb nap, mert soha még ilyen biztosnak nem látszott a forradalom jövője. A holnap biz­tosítéka a párt. A kongresszus, majd pedig a Forradalom terén összegyűlt tömeg állásfoglalása a párt és a nép szilárd egységét bizonyítja. Fidel Castro kitért a kongresz- szus záróbeszédében említett té­mára: az Angolának nyújtott ku­bai segítség amerikai visszhang­jára. Hangsúlyozta: senki sem feledkezhet meg arról, hogy Ku­ba nemcsak latin-amerikai, de egyben „latin-afrikai” ország is. Az Egyesült Államoknak ahelyett, hogy a mi Angolának nyújtott segítségünkre így reagál, inkább bocsánatot kellene kérnie Kubá­tól ama aljas tervek miatt, ame­lyeket a CIA révén — ahogy ma mór az amerikai hivatalos doku­mentumokból közismert — a ku­bai vezetők meggyilkolására szőtt. E/.t joggal elvárja a ku’oai nép. Kuba és az Egyesült Államok számára hasznos lehetne á gaz­dasági kapcsolatok felújítása, de az az idő már elmúlt, amikor Kubát zsarolni lehetett. Fidel Castro kérdéseire válaszolva többszázezres kórus mondott igent'az Angolának nyújtott se­gítségre, s elutasította az impe­rializmus előtti behódolast. A tömeggyűlés az Internacio- náléval ért véget. Az élelmiszeripari üzemek és a termelőszövetkezetek együttműködéséről Az együttműködés lehetőségei az élelmiszeripar és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zött az V. ötéves terv idősza­kában ez volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet a hét elején tartottak a Kecskeméti Vá­rosi Tanács vb-termében. A részt­vevőket Gádor József, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Agud Károly, a városi- tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője értékelte a város mezőgazdasági szövetkezeteinek gazdálkodását. Amíg a IV. ötéves terv kezde­tén 9 termelő- és öt szakszövet­kezet működött Kecskemétén, most öt termelő- és négy szak- szövetkezet van. Az egyesülések, kel jelentős szellemi és területi koncentráció valósult meg. Elter, jedtek az iparszerű termelési mó­dok, ami hozzájárult a munka- és üzemszervezés javításához a ter­mésátlagok növeléséhez. A IV. ötéves terv időszaka alatt a bú­zatermelés 54,4, a rozs 38,3, az őszi árpa 26,4, a kukorica 55,6, a burgonya 41, a szőlő hozama 300 százalékkal növekedett. Ez utóbbi jó eredmény annak köszönhető, hogy a szőlőültetvényeket tám- berendezéssel látták el, ugyanak­kor nagyadagú szerves- és mű­trágyát juttattak a talajba. Meg­állni mégsem lehel. Hogy a sző­lőtermesztés nyereséges legyen az adott mezőgazdasági üzemben meg kell valósítani a termés fel­dolgozását.- A palackozó építése viszont sokba kerül. Ezért a gaz­daságok egymás közötti kooperá­ciója a járható út. A IV. ötéves terv időszaka alatt több mint 1500 szarvasmar. ha-férőhely épült a kecskeméti gazdaságokban. A nagyobb ter­melőszövetkezetek korszerű szarvasmarha-telepeket alakítot­tak ki, növelték szarvasmarha­állományukat. Amíg 1970-ben csak alig több mint 2800 szarvas- marha volt a város gazdaságai­ban, most csaknem 4000. Ennek ellenére az egy tehénre jutó tej­termelés csökkent. Az ok: az üzemek többsége nem fordított kellő gondot a takarmányozásra. Hátrány még az is, hogy a város szövetkezetei az összes szántóte­rületnek csak 5,3 százalékán ter­melnek lucernát, e nélkül pedig nem lehet növelni a tejtermelést. A város , ipari termelésének 50 százaléka az élelmiszeriparból származik, amely a IV. ötéves terv időszaka alatt 400 millió fo­rintot fordított beruházásokra. A baromfiipar például 50 százalék­kal növelte termelését, új tej­üzem épült (bár az utóbbi már most kicsinek bizonyul), emelte termelését a sütőipar, a konzerv­gyár és javult a termékek minő­sége is. a Halasi úton épülőben van a gabonaipari kombinát. Így a mezőgazdasági nagyüzemek áruit nem kell messzire szállí­tani. Gondot okoz viszont, hogy az élelmiszeripari üzemek köz­vetlenül nem segítik a termelést, nem vállalnak kockázatot. Emi att sokszor nyersanyaghiánnyal kell számolniuk. A szövetkeze­tek ugyanis nem érdekeltek olyan növény termelésében, amely rá­fizetéses. A népgazdaságnak pe­dig szüksége van ezekre a ter­mékekre. Jó kezdeményezések azért van. nak. A baromfifeldolgozó válla­lat a pulykanevelés fejlesztésé­hez segítséget nyújt a kecske­méti Kossuth Termelőszövetke. zetnek. a MEZÖTERMÉK pedig a szövetkezet szamócatelepítését segíti. De ez kevés. A mezőgaz­dasági üzemek egymás közötti termelési és feldolgozási kooperá­cióját a zárt termelési rendsze­rek is indokolják. A szakosodás, a korszerű termeléstechnológia, a gépek kapacitásának kihaszná­lása mind-mind a szövetkezetek közötti együttműködést helyezi előtérbe. A hatékonyság és a tér. mésátlagok növelése minden ter­melőszövetkezetnek kötelessége. Magyar—Szovjet Barátság Tsz szélesítette kooperációs kapcso­latait. Tag.ja a bajai kukorica- termesztési rendszernek, egy szeszfőzdéi társulásnak, egvütt- működik a MEZŐTERMEK Vál­lalattal, és a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal. A Kossuth Tsz a TOMATOCÖOP paradi­csomtermesztési társulásnak tag­ja és kapcsolata van a Bábolnai Állami Gazdasággal is. Ezek az együttműködések a kezdetet je­lentik. Tovább kell lépni. Ha az élelmiszeripari üzemek is bekap, csolódnak a termelésbe, anyagi­lag támogatják a szövetkezete­ket, akkor biztosítani tudják a működésükhöz szükséges alap­anyagot. Némi eredmény már ezen a területen is tapasztalható. A konzervgyár és a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövét- kezet között létrejött megállapo. dás a gyümölcstermelést segíti. A Törekvés Tsz a HUNGARO- FRUCT-tól kap támogatást a meggytermesztésre. E kezdemé­nyezéseket tovább kell szélesíteni a paradicsom, paprika és egyéb zöldségfélék termelésének terüle. tén is. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom