Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
1975. december IS. • PETŐFI NÉPE • 3 KRESZ ’76 Hogyan közlekedjenek a gyalogosok? Az összevonás nem cél, hanem eszköz A párt XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket pártalapszervezeteink az elmúlt években tettek. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy sok helyen a szervezeti széttagoltság akadálya a hatékonyabb munkának. Feladatként adta: „Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a szétaprózottságot, minden olyan helyen — üzemben, hivatalban. —, ahol ez szükséges és a feltételei is megvannak. Ezzel is növelni kell a kommunisták akcióképességét, befolyását.” Ma már köztudomású, hogy 1976. január 1-től érvénybe lép az új közlekedésrendészeti szabályzat. A különböző járművek vezetőit hosszabb-rövidebb ideig tartó tanfolyamon képezik ki a helyes közlekedési magatartásra, a szabályok ismeretére, de sajnos a gyalogosokkal ma még .senki sem törődik, helyesebben számukra semmilyen képzést nem indítottak. Ezt bepótolandó, szeretnénk a gyalog közlekedők számára hasznos tanácsokat adni, t idézni a jogszabályt, amely nem. csak az életüket védi, de megóvja őket a szabálytalanság elkövetésétől, veszélyhelyzet létrehozásától. A gyalogosok közlekedését is a KRESZ szabályozza, ez természetes is, hiszen ők is részesei a forgalomnak. A gyalogosoknak természetesen a járdán kell köz- lekedniök, ha ez nincs, akkor az úgynevezett leállósávon, vagy az útpadkán, esetleg a kerékpárúton. Ha ez nem áll rendelkezésre, vagy az útpadka nem járható — sáros, nedves — az úttest szélén egy sorban, lakott területen kívül a menetirány szerinti bal oldalon, a járműforgalommal szemben kell közlekedniük. Az emberi erővel tolt járművekkel — ilyen például a kézikocsi, a betegszállító kocsi —, ■'természetesen az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az úttest szélén kell haladni. A kerékpárt vagy segédmosotor kerékpárt toló személy az új rendelkezés szerint nem minősül járművezetőnek, de számukra is kötelező az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, szorosan az úttest szélén való közlekedés. A gyalogosok úttesten való áthaladására vonatkozóan a sza- bályok a következőket tartalmazzák: a gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mehet át, ha ilyen gyalogos átkelőhely van a közelben. „közelben” megjelölés 50—60 méternél nem nagyobb távolságot jelent. Amennyiben nincs a közel, ben kijelölt gyalogos-átkelőhely, lakott területen belül a főútvonalon az útkereszteződésnél a járda meghosszabbított vonalában, valamint a jádasziget és az ahhoz közelebb eső járda között, a járdasziget teljes hosszában, „Személyes közügye” — ha ^formájában önellentmondás is r. fkifejezés, tartalma, értelme jól fjíadja vissza a valóságot. A me. Sgyeszékhely külső képének szeb- * bé, kellemesebbé tételéért tollat ,* * fogó emberek — igen kevés kip'; vételtől eltekintve — nemcsak a \ saját portájuk, utcafrontjuk vé- ^delmében emelnek szót. (Ha igen, g«s az a levélből kitűnik —. aktkor már a mértéken felül elmérgesedett szomszédi viszony diktálja az indulatos kitételeket. Ilyen esetekben, a nem egyszer dühtől fröcskölő szöveget már csupán a levélíró érdekében sem, de ízlést sértő, szenvedélyeket szító hatásuk miatt sem idézzük az újságban. Jóllehet, Í problémájára nem érvényes a szólás, hogy tudniillik: „Aki haragszik, annak nincs igaza".) Említett őrjáratunk óta is jönnek a laphoz a közvélemény jelzései. A renddel, tisztasággal, illetve ezek hiányával összefüggő észrevételek nem egyszer ilyen kéréssel, javaslattal párosulnak: „Jöjjenek ki ide is. nézzék meg, milyen állapotok vannak.” Sajnos, a „tiszta, virágos mozgalom” fő patrónusainak ilyen egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. A gyalogos — a most elmondottalt az előbb felsoroltakra is vonatkoznak — az úttestre tulajdonképpen csak akkor léphet rá, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Azaz, nincs a közelben jármű. Az úttestre várat, lanul nem léphet le, s köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. Példa erre: nem szerencsés dolog az úttest közepén megbeszélni a következő napi programot, „táncolni” a járművek előtt, vagy andalogni akár a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Ezek természetesen szabálytalan magatartásformák. A kijelölt gyalogos átkelőhelyen a gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak a gyalogos élvez elsőbbséget — kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is — az útkereszteződésnél abban az esetben, ha arra az útra kanyarodnak be a járművek, amelyen a gyalogos • áthalad. Olyan helyen azonban, ahol a gyalogosnak nincs elsőbbsége a járművekkel szemben, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy ezzel a járműforgalmat nem zavarja. A gyalogos nem léphet le az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud. Tanácsunk: mielőtt a gyalogos a járdáról lelépne, mindenképpen nézzen előbb balra. aztán jobbra, s így győződjön meg az áthaladás veszélytelenségéről. Tilalmak is vonatkoznak a gya. lúgosra, nevezetesen: híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén nem haladhatnak át. Olyan helyen, ahol nincs elsőbbségük a járművekkel szemben, a szabad kilátást gátló akadály közelében az úttestre nem léphetnek le. Nem bújhatnak át lánc-, illetve csőkorlát alatt, s ezt meg sem kerülhetik. Talán még egyet a tilalmak közül: főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni nem szabad! Gémes Gábor rendszeres és sűrű „kikocsizás- ra” sok szempontból nincs módjuk. Akinek közülük hivatalból, szakmailag ez a feladata, igaz, szüntelen mozgásban van. de a mindig terebélyesedő nagyváros minden szögletébe ő sem képes eljutni. Pólyák Péterre gondolunk a Kommunális Költségvetési Üzem vezetőjére. Gondoltunk azonban egyet itt a szerkesztőségben. Miért ne lehetne kihasználni a lapot az illetékesek alkalomkénti informálására? Amikor négy-öt, mikor mennyi olvasólevél összegyűlik. s írójuk, véleményéért, felelősséget vállalva, közli a nevét, címét, ezek alapján tájékoztatást adunk, hol. mi hibádzik a tisztaság körül. (Természetesen a szép változásokról, tiszteletreméltó gesztusokról, okos javaslatokról szóló írásokat is várjuk, hiszen így kerekedik ki a valóság, így nem marad idővel olyan benyomása az olvasónak városáról, mintha ott mindenütt csak po- csékplással. rombolással találkozhatnánk.) S ha rendszeressé válnak a közvélemény tisztasági őrszemeinek ilyen közérdekű híradásai, meglátják, hogy nem sok idő A határozat végrehajtásakor mindjárt felmerül az első kérdés: Mit értünk kis alapszervezeten? De más kérdések is adódnak: Mikor beszélünk a működésképtelenségről? Minden kis létszámú alapszervezetet automatikusan meg kell-e szüntetni? Melyik pértszerv minősíti vagy dönti el, hogy mely kis létszámú alapszervezetek szűnnek meg vagy egyesülnek? Mikor kell ezt végrehajtani? Még sorolhatnánk a kérdéseket, de a probléma érzékelésére elég ennyi. Egy cikkben nem vállalkozhatunk a témával összefüggő valamennyi kérdés kifejtésére, csupán néhányra: Az alapszervezetek számottevő csoportjának munkájában évek óta nincs lényeges előrehaladás. Ebbe a csoportba főként a kis létszámú, szétaprózott, szervezetileg sem minden esetben működőképes pártalapszervezetek tartoznak. Mi az oka, hogy ezek az alapszervezetek nem tudnak előbbre lépni? Az alapszervezetek többségében az ok a káderhiány, a széttagoltság a perspektivikus tagfelvételi munka feltételeinek hiánya. Számos alapszervezet azért rekedt meg a fejlődésben, mert a termelés koncentrációjával vál. tozott, alakult az üzemek struktúrája, s emiatt megváltozott az alapszervezetek helyzete. Az irányító pártszervek viszont nem mindenütt fordítottak gondot az alapszervezetek szervezeti kereteinek fejlesztésére. A korábbi években gyakran hoztak létre olyan alapszervezeteket, amelyeknek nem volt lehetőségük sem döntésre, sem érdemi intézkedés, re. Ezekben az. alapszervezetekben a pártvezetők és a tagok érezték, hogy tevékenységük hatástalan, így munkájuk formálismúlva szinte tánccsoportok szerint foglalkozhatunk velük. Vegyük példának a legutóbbi le. veleket. • Rend, tisztaság, — Id. Berta Jánosné — Szélmalom u. 30/a. alatti lakos — szomszédai nevében is szóváteszi, hogy az utcában több helyütt kihordják az iszapszén salakját. Mégpedig úgy. hogy szinte kötekedésből, eltömítik a vízelfolyást. Aki szól érte, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal letorkolják. így aztán hiába csinosították ki számosán a portájuk eleiét — közöttük Ta- rapcsik Sándor könyvkötő vezet —, nem győzik a szennyet, mocskos, tollas vizet elpucolni előle, mert mások azt is odaöntik. Az a véleményük, hogy körmére kellene nézni az izgága rendbontóknak. • Fák gondozása. — Lakó Paine a Szegedy Lajos utca. különösen a páratlan oldal lakói nevében kéri: jövő tavasszal ne felejtsék el megmetszeni a fákat ebben az utcában sem. Az idén ebből kimaradtak, aminek következtében még azt a kis napfényt se kapták meg. amiből egyébként is mostohán jut a páratlan oldalnak. A sok esőzés idején szinte járni se lehetett a fák alatt, annyira lehúzta a víz a túllombos gallyakat. Amennyit bírtak, letördeltek. de az kevés volt, hiszen hozzávaló szerszámmal, ahhoz értő embereknek kell azt elvégezni. Szeretik ők is a szépet, kerekítettek is takaros kis kertet a ház előtt, de a virágok, napfény híján mind elsatnyultak. Csúnya lett minden. — Parkok, pázsitok védelme. Garázs-ügyek. — Nos. ebben a témakörben fogalmaznak legszenvedélyesebben az emberek. Mielőtt levélre utalnék. Retkes Lászlónak, a népfront megyei elsá, bürokratikussá vált. Alapvető feltétel, hogy az alapszervezeteknek legyen kikkel és kikre hatást gyakorolnia. .Ezért követel- mély, hogy a pártszervek alapszervezetet csak önálló egységekben hozzanak létre. Ez az egység lehet nagy, vagy kicsi, a lényeg a működési terület. Az alapszervezetek eredményes működésének másik feltétele, hogy megfelelő káderekkel rendelkezzenek, akik értik, képviselik és a mindennapi munkában megvalósítják a párt politikáját. Akik hatással tudnak lenni környezetükre, személyes munkájukkal, példamutatásukkal a dolgozók körében elismerést váltanak ki. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervek biztosítsák azoknak a személyi feltételeknek az összességét is — taglétszám, tagösszetétel, a kommunisták helye a társadalmi munkamegosztásban stb. —, amelyek az alapszervezetek működéséhez szükségesek. A probléma tehát igen összetett. Éppen ezért minden egyes kis létszámú alapszervezetet a konkrét helyzet alapos ismeretében kell megítélni, és eldönteni, hogy működőképes-e vagy sem. A tapasztalatok szerint egves pártszervek vonakodnak pártái apszervezeteket működ ésképte- lenség miatt megszüntetni, mert mint mondják, nem marad önálló pártalapszervezet. De a kommunisták azért nem vonulnak ki ezekről a területekről. Sőt, ha koncentrálják erejüket és megteremtik a politikai munka kedvezőbb szervezeti kereteit, jobban szolgálják a párt érdekeit, mint azzal, ha különböző meggondolásokra hivatkozva nem vonják össze a kis létszámú alapszervezeteket. Tekintve, hogv a cél a párt befolyásának erősítése, a kis létszámú, működésképtelen alapszervezetek összevonásával is ernöksége tagjának egyik felszólalására emlékezem. ( A sok-sok közül egyikre, mert alig van rendezvény, ahol a természet- és környezetvédelem jegyében ne emelné fel szavát, igen szug- gesztív erővel, általa is megfigyelt rendetlenségek, mulasztások, pusztítások miatti Méltán lett alelnöke a megyei környezetvédelmi bizottságnak. (Ennek alakulásakor beszélt éppen erélyes méltatlankodással arról, hogy a Széchenyiváros egyik lakótömbjét garázsokkal készülnek körülépíteni. „Borzasztó állapot. Kilépnek az emberek, a gyönyörű lakóépületekből, s ott tátognak rájuk a garázsok. Szinte nekik mennek. Meg gondoljunk a gyerekekre; hol játsszanak, mozogjanak?...” — korholt tiszta szívből fakadó aggodalommal. A megyeti tanács vb jelenlevő osztályvezetője mindjárt reagált is: a tanács megvizsgálja az ügyet. Persze szerencse, ha ilyen lelkes közéleti ember idejében tesz szóvá valamit. Van. vagy lehet módot találni egy elgondolás módosítására. Ahol viszont nem volt ilyen „csökönyös” ügypártoló (a szó nemos értelmében megszállott környezetvédő), a panasz sok esetben már. sajnos, eső után köpönyeg. A Poprád s Külső Szabadság út tájáról beküldött levél írói- és feladóiként csak ez szerepel: Küküllő és Poprád utcai lakók. Hogy név híján is foglalkozunk az írással, azért tesszük, mert megértjük húzódozásukat, ha nem is helyeseljük. Hogy „mint nem autótulajdonosok, a békesség kedvéért” hallgatják el kilétüket. — Házról (vagy házakról?) van szó a levélben, a Poprád. s Külső Szabadság út határolta részen, amelynek „egész udvara garázs”. re kell törekednünk. Szervezetileg az a célszerű, ha az alapszervezetek helyén pártcsoportok alakulnak, és ezek működnek tovább. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy elsődlegesen nem szervezeti változtatásról van szó, ■hanem politikai tartalomról, a hatékonyabb politikai munkáról. Amikor a politikai erők összevonásáról beszélünk, ezen általában csak számszerűséget értünk. Pedig nem csupán erről van sző. A területi, üzemi, szervezeti keretek bővülésével egyidőben ugyanis nagy mérvű szellemikáder-koncentráció is zajlik. Növekszik például az ipari és mező- gazdasági szakmunkát- végzők száma a termelőszövetkezetekben, mind több a mérnök, a közgazdász és az egyéb szellemi fog. lalkozású. Ezek a változások ter- mészetsíerűen tükröződnek a párttagság összetételében is. A községek, falvak politikai fejlődését segíti a vidéki ipartelepítés, a különböző gazdasági, terület- fejlesztési programok megvalósítása is. Ezek együttes hatására alapjaiban változott meg a községek, falvak képe. A vidéki települések közigazgatásának átszervezése, a felépítményben is tükrözi a társadalmi változásokat. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változás igényli, hogy a pártalapszervezetek is jobban összpontosítsák erejüket, hatékonyabbá tegyék munkájukat. Nem általában struktúraváltozásról van szó. A párt szervezeti felépítésében továbbra is az üzemi, területi elv a meghatározó. Nem az a cél azonban, hogy a kis létszámú alapszervezeteket egyértelműen megszüntessük vagy a nagyobbakkal összevonjuk. Mindig az alapszervezetejc konkrét helyzetének ismeretében kell dönteni. Ahol politikailag indokolt, hogy önálló alapszervezet működjön és biztosítottak a politikai, szervezeti és káderfeltételek, ott meg kell hagyni őket, sőt újabbat is lehet alakítani. Ezért az összevonásoknál a pártszervek gondps- kedjanak arról, hogy politikailag fontos területek ne maradjanak pártirányítás nélkül. Arra kell törekedni, hogy valamennyi pártszervezet erős, ütőképes legyen. Dr. Szabó Imre az MSZMP KB alosztály vezetője Pedig az itt lakók is mindent megtettek a szépért, saját költségükön fákat ültettek. A szép fákat kivágták, garázsokat építettek a helyükre. Oda be is kell állni, s bizony nem tudja az ember, melyik sarkon rohan egy autó. „Majd tovább: „Akik ho- bikerttel rendelkeznek, s autóval kikocsiznak a jó levegőre, azoknak' jó. De mi legyen azokkal, akiktől az egész udvart, kertet elvették? ... Nyáron a port verik fel. télen a sarat vágják fel. Ilyen csúnya udvar nincs Kecskeméten. Több öreg szólt, hogv kiülni se tudnak sehova... Olyan autók is vannak itt. amiknek a gazdái nem itt laknak, csak bérelik a garázst...” Velük együtt mi is kérjük az illetékeseket, tekintsenek körül ezen a részen. Mérjék fel, min lehetne változtatni. — mert bizonyára van mód arra. hogy az autótulajdonosokat méltányosságra, több megértésre bírják a gyalogos lakótársak iránt — a békesség kedvéért. • Más. A közölt 2 felvételt pedig dr. Sikary András bocsátotta rendelkezésünkre, annak demonstrálására, hogy míg egyfelől évről évre lelkendezve írja meg a Petőfi Népe. hány ezer négyzetméter sávparkot „alakítottak ki”. — másfelől „falra- hányt borsó” a legszentebb igyekezet is. ha ezeket a pázsitokat autók „felkpnyöltetésére” használják. • Kívánságunk. — Ha már időnként fórumot adunk a lapban a tisztasági, virágosítási mozgalom őrszemeinek „megszólalására”, kérjük, hogy a levelekben felvetett észrevételekre, intézkedéseikről, vizsgálódásuk eredményéről ugyancsak e helyt tájékoztassák a közvéleményt. Tóth István Mező Imre j Most lenne 70 éves, de már 19 éve halott. Testi-lelki erejének teljében ölte meg az ellenforradalmárok golyója. Korai halála azoktól az évektől fosztotta meg, amelyekben szocialista hazája gazdasági, politikai, kulturális virágzásának és ebben saját munkája, harcai gyümölcsének örülhetett volna. Mégsem mondhatjuk, hogy élete csonka maradt, mert amit gyermekkorától, ifjú éviben és férfikorában tett, kimeríti a teljes élet >fogal- mát. Életút ján rendkívüli akaratereje, bátorsága és optimizmusa vezette, oly biztonsággal, hogy soha nem tévesztett irányi, és meg se torpant semmilyen nehézség előtt. Akaratereje győzedelmeskedett, amikor tizenhat éves korában, cselédsorban tanult meg irni-olvasni, amikor a szabámes- terségben segédlevelet szerzett, amikor emigráns létére Belgium, ban nyelveket és marxizmust ta nult; amikor kifejlesztette szervezői képességeit, mert szükség volt rá, hogy a kivándorolt magyar munkásokat tanulásra összefogja. De a spanyol szabadságharc lett nagy iskolája. Ez edzette meg bátorságát, tette rendíthetetlenné a kommunizmusba vetett hitét és ott tanulta meg a Nemzetközi Brigádok proletár internacionalizmusának elméletét és gyakorlatát. Ott tűnt ki a különböző frontokon bátorságával, és bizakodó optimizmusával, amelyből juttatni tudott mindazoknak, akik mellette harcoltak. Spanyolország népének hősi szabadságharcában a nemzetközi önkéntesek jó politikai iskolát jártak. Élő kapcsolatba kerüllek az egységért, a népfront győzelméért és védelméért folyó küzdelemmel, annak katonai és politikai nehézségeivel, szembekerültek a népek szabadságának, Spanyolország függetlenségének ellenségeivel. Mező Imre a spanyol frontokon többször is megsebesült, majd egy dél-franciaországi koncentrációs tábor viszontagságait is ki kellett bírnia. Mégis, ezek után új feladatokat vállalt. A Francia Kommunista Párt hívására részt vett azokban a harcokban, amelyeket 1943—44-ben a francia hazafiak oldalán a volt „spanyolosok” Franciaország teljes felszabadításáért, a Hitler- csapatok kiűzéséért folytattak. Mező Imre nemcsak bátor partizán, a kiváló agitátor és propagandista is volt. A ma még élő volt harcostársai közül bárki elmondhatja, hogy megnyerő egyénisége utat nyitott számára mindazok szívéhez, akihez szólt. Mindenkivel ügyes-bajos dolgáról a saját nyelvén, saját stílusában beszélgetett. Mező Imrét gazdag tapasztalatai, szervező tehetsége, rendíthetetlen hűsége és sok év munkájával szerzett politikai tudási tette alkalmassá arra, hogy Párizsban az Ellenállás nemzeti csoportjainak csúcsszervében felelős munkát végezzen. Eljött végre az idő. amikor a sokat küzdött harcosok hazájukba térhettek vissza. Mező Imre az elsők, között indult útnak, hogy itthon, 18 évi távoliét után. részt vegyen az új, szocialista Magyarország építésében, ’‘lágy feladatok előtt állt az alig negyvenéves, szerény kommunista. Képességeit felismerve, a budapesti pártbizottság titkárává választották és a nagyüzemi pártszervezetek irányítását bízták rá. Tanította, nevelte munkatársa, it. Magyarázta nekik, hogy okosan, megértőén és türelmesen fogíakozzanak a munkásokkal. Életének végső, drámai szakaszában, 1956-ban hősi halált halt a Köztársaság téri pártház védelmében. „Mező Imre — írta Kádár János elvtárs a Mezö-életrajzhoz fűzött előszavában —, eszével, szívével, két kezével vette ki részét népünk szocialista vívmányainak létrehozásából és azok védelméért adta életét”. Élete bővelkedik tanulságokban a mai nemzedék számára. De ne csak nemes életéből okuljunk, hanem halála okainak felismeréséből is. Komját Irén xi ni; ,7/orrj. Az olvasó visszatér „Virágos-e, tiszta-e Kecskemét?” címmel közöltük azt a riportot, amelyet a városi tanács, népfront, s a kommunális üzem képviselőivel tett körjáratról írtunk. Irtunk, igen, hiszen közös tapasztalataink egy részéből állt össze a cikk. Abban is céloztunk rá, hogy a szerkesztőségbe érkező le- velek is jelzik a szemlélet helyes formálódását. A város rendje, tisztasága mindinkább „személyes közügye” a lakosságnak. 0 Nem hisszük, hogy az Ady Endre utcán ilyen teher alatt jobban nő a fű. • ... Persze, kissé odébb sem használ ez a sávparkoknak. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tegnap á Parlamentben értekezletet tartottak a főváros, a megyei és a városi tanácsok elnökei. Az értekezlet napirendjén szerepelt a testnevelési és sportigazgatás tapasztaltainak elemzésé — a témáról dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke tartott tájékoztatót. Emlékeztette az értekezlet résztvevőit, hogy a tanácsok 1974 júliusa óta gazdái területükön a testnevelés, a sport ügyének. Az azóta eltelt idő igazolta a szervezeti változtatást: a tanácsok tevékenysége nyomán szélesedett a testnevelés, a sport ügyét támogató társadalmi összefogás, számos új létesítmény épült, hasznos helyi kezdeményezések bontakoztak ki. (MTI)
