Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
ggWi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V piV'YN JA } 'S]' cif J ** m2 ß PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX, évf. 292. szám Ára: 90 fillér 1975. december 13. szombat MESEFILMEK, BÁBELŐADÁSOK, VERSENYEK Szünidei tervek, programok Bár még egy teljes hét hátravan, a diákság várva várt téli szünideje sok érdekes elfoglaltságot, számos vonzó programot, műsort ígér ebben az évben is. A pedagógusok, a közművelődési dolgozók és a szülők egyaránt fontosnak tartják, hogy a fiatalok szellemileg-testileg felfrissüljenek a pihenés napjaiban. Ennek érdekében megyeszerte válogathatnak a fiúk és a lányok a hasznos és szórakoztató elfoglaltságok között. A gyermekeknek szűnt rendezvények közül kiemelkedik a megyeszékhelyen sorra kerülő műsoros karácsonyfa-ünnepély, amelyre december 23-án kerül sor a megyei művelődési központban. Ebből az alkalomból a hírős városba látogat Pádua Ildikó, Móricz Ildikó, Üjlaki Károly. Bodonyi László és Herczeg Mária a fővárosból. Szavalatokkal, énekszámokkal és hangszeres szólószámokkal szórakoztatják majd a közönséget. Ugyanebben az intézményben több alkalommal is sor kerül szünidei gyermekfoglalkozásra, a gyer- mek-meseszobában. Kiskunmajsán 29-én vetítik a Mese a Szaltán cárról című filmet a gyermekeknek, a helybeli művelődési házban. A kiskunhalasi művelődési központban bábelőadással, mesefilmek vetítésével igyekeznek a legfiatalabbak kedvében járni. Ugyancsak itt kerül sor majd. több alkalommal, a Beszélgetés a meséről című gyermek foglalkozásra is. A téli szünet ideje alatt számos vetélkedőt, versenyt szerveznek az iskolások részére. Jász- szentlászlón asztalitenisz-versenyre, a halasi Gózon István Műve. lődési Központban házi szavalóversenyre, s ügyességi versenyre, meg tréfás KRESZ-vetélkedőre kerül majd sor ezekben a napokban. Több helységben összefogtak a művelődési házak dolgozói és az iskolák nevelői annak érdekében, hogy a diákok minél sokoldalúbban, minél változatosabb formában tölthessék el M megérdemelt pihenés napjait. Tompa községben a nyolcadikosok részére megrendezik a „30 év 30 könyv” című vetélkedőt a könyvtárban. A kiskunmajsai nagyközségi könyvtár a szünidő alatt rendszeres foglalkozásokat tart a napközis gyermekek részére. S ugyancsak Majsán, december 24. én délután a nagyközségben levő mintegy hetven állami gondozott gyermek részére műsoros délutánnal kedveskednek. Egyes helyeken a közművelődési intézmények összefogtak a gazdasági szervekkel a gazdagabb szünidei program érdekében. A halasi bábcsoport például a helybeli tsz-ekben lép majd közönség elé. A jászszentlászlói irodalmi színpad 23-án a tsz- dolgozók gyermekei részére ad műsort. S Kiskunmajsán a MEZŐGÉP 6. számú gyáregységével közösen szervez bábműsort a művelődési ház. A felsorolt néhány példa is mutatja, hogy megyénkben mind több helyen igyekeznek a lehető legtöbbet nyújtani annak érdekében, hogy a gyermekek a téli szünidő ideje alatt a törődő gondoskodást érezve, hasznosan tölthessék napjaikat. V. M. Tanácskozás a szállítás és hírközlés fejlesztéséről Tegnap Kecskeméten a közlekedési és postaügyi tárca, valamint Bács-Kiskun megye vezetői az ágazat IV. ötéves tervének teljesítéséről, s a következő tervidőszak feladatairól folytattak megbeszélést. A KPM küldöttsé- ge dr. Ábrahám Kálmán közlekedési és postaügyi államtitkár, nak, a megye szakelőadói pedig Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével vettek részt a tárgyaláson. Kölcsönösen megállapították, hogy a megyében a IV. ötéves terv közlekedési, szállítási és hírközlési fő célkitűzései a tervidőszakban megvalósultak. A további feladatokat illetően a megye vezetői többek között hangsúlyozták, hogy a vasúti mellékvonalakon a személyszállítás kulturáltságán javítani kell, s a közúti személyszállítás sem elégíti ki az igényeket. Túlzsúfoltak a városi buszjáratok, ugyanakkor a környező községekből be- jáf-ó munkások utaztatása sincs megfelelően megoldva. Helyesebb lenne, ha ezt a feladatot teljes egészében a Volán látná el. mert jelenleg minden vállalat külön járművet indít a bejárókért Sok problémát okoz a megye városaiban — kiváltképpen Kecskeméten — a távbeszélő hálózat szűk kapacitása. A kecskeméti főposta és távbeszélő központ re. konstrukciója — amely a jövő év második felében kezdődik el — befejezése 1980-ra várható. Bizonyos mértékű hálózatbővítésre már korábban is sor kerül, a távbeszélő szolgáltatás színvonala azonban — mint a KPM vezetői mondották — ezzel nem javuL A. megyei vezetők a megbeszélések során szorgalmazták a kecskeméti alsó-pályaudvar, a kiskun- halasi vasúti csomópont korszerűsítését. s kérték a posta és távbeszélő hálózat bővítésével kap- csolatos határidők betartását. A tanácskozás során szó esett még a közúti hálózat fejlesztéséről, a solti rádióadó, a községi kispósták építéséről, a kisforgalmú vasutak helyzetéről. a vasútállomások körzetesítéséről, valamint a megyei szállítási és hírközlési bizottság tevékenységéről és további működéséről. N. O. Az összevonás nem cél... 3. oldal Az olvasó visszatér 3. oldal Példás ügyintézés 4. oldal A rádió cs a televízió jövő heti műsora i. oldal Az üzem becsülete A tévé-kamerák előtt nem titkolt büszkességgel sorolta egy művezető a közreműködésével épített hidakat. A minap egy új lakást dicsértem. Ismerősöm megköszönte az elismerést: az ö vállalatuk festette ki a szobákat, ajtókat, ablakokat. A ZIM-ben törzsgárdához tartozó lakótársam olyan örömmel számolt be a gyár fejlődéséről, az újabb termékekről, mintha azonnal duplájára emelkedne a fizetése. Tudok olyan kőművesről, ki elvitte kisfiát az új megyei tanácshoz: lássa mit és hogyan épít az apja. A Petőfi Nyomdában közszemlére teszik a legszebb kiadványokat: hirdessék, tanúsítsák, mit tudnak itt a dolgozók. A keceli bútorgyárban hosszan figyel- le11} _a Kodály Intézetnek ké- ■ szülő székeken elmélyiilten dolgozó asztalosokat, kárpitosokat Egyikük észrevette érdeklődésemet és magyarázón megjegyezte: „Sok ' külföldi megfordul ott, vigyék el mindenfelé a magyar ipar jó hírét.’’ Egy másik falusi üzemben azért igyekeztek az átlagosnál jobban, mert bizonyítani akarták, hogy tudnak annyit, mint a városi testvérvállalat. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a termelés bonyolult folyamata sem szüntetheti meg a termék és alkotói közölti sajátságos viszonyt. Joggal véti a maga sikerének a cikk elején említett kőműves a megyei tanács épületét, noha rajta kívül több százan dolgoztak ott. Dicséretes a keceli munkások felfogása: tudják, hogy a szocialista honi ipar tekintélyét is növelik jó munkájukkal. Az ÉPSZER szinte valamennyi munkavállalóját örömre hangolták a határidő előtt átadott munkáért a vállalatnak címzett dicséretek. Közvetett és közvetlen összefüggés mutatható ki egy- egy adott üzem. szervezet termelési színvonala és a létszám ingadozása között. Ha a gyár készítményeit elismeréssel fogadják, ha „márkás" árut állítanak elő, kevesebben mozdulnak. Rangot, tekintélyt jelent, ha valaki ilyen üzemben dolgozhat, ha ez anyagilag nem is mindig érzékelhető. (Vajon, miért nem?) A világért sem akarom lebecsülni az anyagi ösztönzés, az igazságos, tehát a végzett munka mennyiségével, minőségével. társadalmi hasznával arányos bérezés jelentőségét, de újra és újra leírom: nemcsak kenyérrel él az ember. Következésképpen a munkahelyi közösség becsülete, híre is fontos termelési tényező. Ha egy üzem sorozatosan elhanyagolja a határidőket, akkor senki sem idegesíti magát egy újabb csúszás miatt. (Lenfel- jebb a megrendelő...) Pontosságáról nevezetes, becsült vállalatnál személyes mulasztásnak érzik a hanyagságot és mindent elkövetnek a késedelem okainak az elhárítására. A termelő, alkotó emberekben meglevő „üzemi öntudattal” kapitalista környezetben is számolnak. A közelmúltban találkoztam a tőkés termelési rend ellentmondásait, kizsákmányoló jellegét világosan látó, ugyanakkor munkahelyére, az ottani korszerű technológiára, a gyári védjegyre büszke nyugati munkással. Büszkén viselte gomblyukában a világhírű autógyár, a BMW jelvényét. Szakszervezeti tisztségviselőként harcol munkatársai érdekeiért — amennyire az adott körülmények ezt lehetővé teszik —, de azon van, hogy a részvételével készülő autóalkatrészben semmi hiba ne legyen. Így természetes, hiszen az emberi lényegből következően hasznosítani akarjuk magunkat a társadalomban, részesülni akarunk az alkotás öröméből. Sokat beszélünk mostanában a termelékenység növeléséről, a minőség javításáról. Javaslom, hogy az üzemi párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetők az eddiginél bátrabban, határozottabban hivatkozzanak a gyár himei'ére. a megszerzett tekintélyre, az elfogadott márka védelmére. Ami még ennél is fontosabb: tevőlegesen támogassák azokat az „ok- vetetlenkedőket”. akik a fentiek érdekében bírálják a gyári minőségellenőrző csoportok itt-ott túlságosan elnéző magatartását. a legkülönbözőbb érdekekkel indokolt igénytelenséget. Segítsék, buzdítsák a gyári termékekért személyes felelősséget érző munkások, műszakiak kezdeményezését, erősítsék az „odatartozás” tudatát. Az ilyen vezetői magatartás nyomán válnak valóban hatékony fórumokká a termelési tanácskozások, forrnak, össze az alkotó kollektívák, javul a gyár és a népgazdaság mérlege. FI. N. Határozat a szakszervezetek munkájáról, feladatairól Pénteken reggel fél kilenckor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A pénteki ülést az elnöklő Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves terv időszakában tovább kell növelni ar fizikai munka anyagi megbecsülését és ezzel párhuzamosan a nqunkás- osztály életszínvonalát. Ezen bélül is a figyelmet elsősorban a nehéz fizikai munkás és a több műszakban dolgozók életi _ és munkakörülményeinek javítására kell fordítani. Magasabb rangra kell emelni a kvalifikált fizikai és szellemi munka megbecsülését. A hazai felszólalók mellett ismét a szónoki emelvényre léptek a külföldi delegációk vezetői is, így például Ecuador, Panama, Tanzánia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Jordánia. San-Marino és Peru képviselője. A felszólalások után Herczeg Károly, a SZOT titkára, a határozatszövegező bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Tájékoztatta a kongresszust arról, hogy a bizottsághoz félszáz észrevétel, javaslat érkezett. Gál László, a SZOT titkára, az alapszabály-szövegező bizottság elnöke beszámolt a felvetődött módosító javaslatokról, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondta el vitazáró beszédét. Ezután a kongresszus elnöke bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság egyetért a munkáját érintő felszólalásokkal, így nem tartja szükségesnek, hogy még külön válaszoljon az észrevételekre. A kongreszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos beszámolóját. Az előterjesztett határozati javaslatot és módosításokkal együtt egyhangú szavazással határozattá emelték és elfogadták a módosításokkal együtt a magyar szakszervezetek új alapszabályát. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata öt fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a szakszervezetek munkájáról és további feladatairól. A határozat első fejezete a szakszervezetek helyét, szerepét és alapvető feladatait körvonalazza a fejlett szocialista társadalom fel. építésében. Megállapítja egyebek mellett, hogy n jelenlegi viszonyok között a szakszervezeteknek a legnagyobb figyelmet a munkások érdekeinek képviseletére és védelmére kell fordítaniuk. Szól ez a fejezet a tömegek aktivitásának, a szocialista demokráciának a munkaügyi, üzemi demokráciának továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozza, hogy ezek fejlesztéséért elsősorban az üzemi pártszervezet felelős, de legfőbb támaszuk ebben a munkában a szakszervezet helyi szervei. Egyetértését fejezi ki a szak- szervezet a határozat második szakaszában az. V. ötéves tervben foglalt célokkal, és határozottan állást foglal amellett, hogy ezeknek a reális céloknak a megvalósítására kell mozgósítani tagságukat az elkövetkezendő időkben. Értékes állásfoglalások vannak ebben a részben a munkaerő-gazdálkodás eddiginél szigorúbb állami ellenőrzéséről, az adminisztratív létszám növekedésének meggátolásáról és a népgazdasági tervezés központi irányításának erősítéséről. A határozat további részében hangsúlyozza a határozat a szak- szervezeti demokrácia továbbfej. lesztésének szükségességét, majd a magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése mellett száll síkra.' „A magyar szakszervezetek a nemzetközi munkásosztály közös érdekei alapján támogatói és cselekvő részesei annak a harcnak, amelyet a munkások szerte a világon az imperializmus, a kizsákmányolás ellen, a társadat-* mi haladásért, a szocializmusért, a jobb élet. és munkakörülményekért, a demokratikus szak- szervezeti szabadságjogokért, a függetlenségért, a biztonságértés a békéért vívnak” — fejeződik be a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata. Az elnök ezután bejelentette^ hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság mandátuma lejárt. A kongresszus ma az utolsó napirendi ponttal, a SZOT és a számvizsgáló bizottság megválasztásával folytatja munkáját (MTI) Az állattenyésztési operatív bizottság ülése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhatalmazta az állattenyésztési felügyelőségeket, hogy országszerte vizsgálják meg, miként hajtották végre a mezőgazdasági üzemek az 1972-ben megjelent kormányhatározatot, hogyan használták fel azt a pénzügyi támogatást, amelyet az államtól a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kaptak. A hónapokkal ezelőtt megkezdett munka Bács-Kiskun megyében a közelmúltban befejeződött. A vizsgálat tapasztalatait pénteken, Kecskeméten tartott ülésén összegezte az állattenyésztési és forgalmazási operatív bizottság. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezetei a IV. ötéves terv kezdetén 21 30Ü tehenet tartottak. 1974-re a létszám 24 ezer fölé emelkedett az idei vizsgálatkor pedig 25 ezer volt a közös állomány. Ebből azonban 4 ezer tehenet húshasznosításra tartanak a szövetkezetek. Végeredményben a IV. ötéves terv időszakában a kormányhatározat ellenére sem gyarapodott a tejtermelő állomány a szövetkezetekben. Az egyesülés, valamint más ok miatt az utóbbi három évben 35 szövetkezet szüntette meg a szarvasmarhatartást, ez évben már 2 ezerrel kevesebb tehenet fejnek a közös gazdaságokban, mint a IV. ötéves terv kezdetén. Gondot az okoz, hogy a nyár végi esőzések következtében a szálastakarmány jelentős része tönkrement, vagy beltartalmi értékéből sokat vesztett, másutt a tartási viszonyok, a férőhelyek nem elég korszerűek. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei által megvizsgált 80 téesz és szak- szövetkezet között azonban számos olyan gazdaság van, ahol a megfelelő minőségű takarmány, és az alkalmas épület nem hiányzik, csupán egyes szövetkezeti vezetők szűklátókörűsége okozza a szarvasmarhatartás alacsony színvonalát. A kalocsai járásban akad olyan, más ágazatban igen szép eredményi elért termelőszövetkezet, amelyben a nőivarú szarvasmarha-állománynak csupán 47 százaléka hozott szaporulatot és a tehenek átlagos tejtermelése nyolc hónán alatt csupán 777 liter volt. Ebben a szövetkezetben azonban egyetlen szakképzett személy sem dolgozik a tehenészetben. A takarmánytermesztés, ezen- belül a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére évente 9—10 millió forint állami támogatást kaptak a rgegye mezőgazdasági szövetkezetei, ennek ellenére még mindig 50 ezer hektár rét és legelő van, amelyen egvetlen állatot sem tartanak Ekkora jól kezelt rét és gveD összességében 5 ezer számosállat takarmányellátását fedezné. Az 1972-ben megjelent kormányhatározat után a tejipari vállalatok hozzáfogtak a feldolgozóüzemek korszerűsítéséhez. Az országban összesen 30 ezer tonna tejpor készítésére alkalmas üzem épült, ezek nagyrésze a csökkent tejtermelés következtében nincs kihasználva. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat, amely a Bácska, s általában Bács-Kiskun megye déli felén működő gazdaságok tejszállítmányait dolgozza fel a Bácsbokodi Vajüzemben, az 1976-ban megkezdődő építkezéssel az ország legnagyobb sajtgyárává fejleszti a bácskai üzemet. Naponta majd 50 ezer liter tejel pasztőröznek közfogyasztásra és 100 ezer liter tejből készíthetnek majd sajtot. A kedvező értékesítési lehetőségeket figyelembe véve a bácskai mezőgazdasági szövetkezeteket máris foglalkoztatja az iparszerű tejtermelés megvalósításának a terve. A közeljövőben tanácskoznak Baján az érdekelt közös gazdaságok és a kaposvári tejtermelési rendszer szakembe• Korszerűsítik a Csongrád megyei Tejipari Vállalat Bácsbokodi Vajüzemét. A tej szakszerű tárolására különleges anyagból készült tartályokat állítanak fel. (Szilágyi Mihály felvételei) • Tizenöt települést lát cl naponta friss tejjel és tejtermékkel a Dunatej Társulás solti üzeme. Képünkön mérik és csomagolják i tehéntúrót. rei, hogy az iparszerű szarvas- marhatartás, tejtermelés alapjait lerakják. Lendületet adhat Bács-Kiskun megyében is a szarvasmarhatartás és tejtermelés fellendítésének a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által meghirdetett országos tej termelési verseny, amelynek nyertesei jutalmat kapnak. A pénteki tanácskozáson elhangzott észrevételeket az operatív bizottság továbbítja a MÉM-nek, ezenkívül megfelelő intézkedéseket foganatosít. K. A. ■Ti.
