Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- - * Hatvan külföldi delegációt várnak Ülést tartott a szakszervezeti kongresszusra a Magyar Szocialista Munkáspárt PETŐFI NÉPE AS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 284. szám Ára: 90 fillér 1975. december 4. csütörtök öt nemzetközi szövetség és szervezet és több mint 50 ország különböző irányzatú szakszerve­zeteinek képviselői jelezték, hogy részt vesznek a magyar szakszer­vezetek hétfőn kezdődő XXIII. kongresszusán — tájékoztatták az MTI munkatársát a SZOT-ban. E nagy érdeklődés is kifejezi a ma­gyar szakszervezetek iránt meg­nyilvánuló megbecsülést. Szak- szervezeteinknek fontos törekvé­sük, hogy mind szélesebb és el­mélyültebb kapcsolatokat építse­nek ki a világ minden olyan szervezetével, amely kész a világ dolgozói, munkásosztálya egye­temleges ügyének közös szolgála­tára. A SZOT. illetve szakmai szakszervezeteink a legutóbbi kongresszus óta újabb 134 szer­vezettel létesítettek kapcsolato­kat és jelenleg már 104 ország 937 szervezetével van kontaktu­suk, illetve alakult ki, mélyült el együttműködésük. Jelen lesznek a kongresszuson a Szakszervezeti Világszövetség, a Latin-amerikai Egység Kong­resszus, az Afrikai Szakszervezeti Egységszervezet, az Arab Szak­MEGALAPOZOTT, REÁLIS TERVEK A JÖVŐ ÉVRE A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa vitával folytatta téli ülésszakát Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán a moszkvai Kremlben folytatta munkáját a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszak kedden nyílt meg. A parlament több mint 1500 képviselője meghall­gatta az ország 1976. évi nép­gazdaságfejlesztési tervéről szó­ló kormánybeszámolókat, majd a parlament két kamarája — a Szövetségi Tanács és a Nemze­tiségi Tanács — részéről han­goztak el korreferátumok. Az előterjesztések vitájában szerdán több tucat képviselői hozzászólás hangzott el, melyek­ben a Legfelsőbb Tanács tagjai egybehangzóan támogatásukról biztosították a kormány javas­latait. A vita azt mutatta, hogy a legmagasabb szovjet népképvise­leti testület tagjai egyetértéssel fogadták az állami tervbizottság által kidolgozott, a kormány és a pártvezetés által jóváhagyott tervmutatókat, melyek némelyi­ke, mindenekelőtt az ipari ter­melés növekedési előirányzata — mint az expozé is rámutatott — alacsonyabb a megszokottnál, az előző évek növekedési üteménél. A jövő évi terv szerint a Szov­jetunió ipari termelése 4,3 szá­zalékkal emelkedik az idei 7,5 százalékkal szemben. Ennek okát Nyikolaj Bajbakov kedden az idei gyenge terméssel, a mező- gazdasági nyersanyagok ebből származó elégtelenségével, va­lamint az új termelési kapacitá­sok belépésének késlekedésével magyarázta. Ilyen körülmények között, mint a TASZSZ szovjet hírügynökség parlamenti tudósí­tója szerdán rámutatott, a szov­jet állam „reálisan mérlegelte le­(Folytatás a 2. oldalon.) JAVUL A KÜLTERÜLETEK KERESKEDELMI ELLÁTÁSA A címben foglalt megállapítást, hogy a kül­területek kereskedelmi ellátása javul, ter­mészetesen nemcsak a múltra, hanem a jö­vőre vonatkoztatva is értelmezni kell, hi­szen a tanyapolitikai határozat számtalan kereskedelmi célkitűzést is megfogalmazott. Azt követően, hogy a külterületi lakott tele­püléseket, tanyaközpontokat minősítették, s annak megfelelően határozták meg jövőjét, a magasabb szintű ellátást is meg kellett te­remteni. Höl vásárol a tanyai lakosság ? Ha az iménti általános fejte­getés után feltesszük a kérdést, hogy milyen a tanyavilág és a külterületi központok kereskedel­mi ellátása jelenleg, akkor há­rom minősítő jelzőt alkalmazha­tunk: rossz, kielégítő, jó. Például a Fülöpszállás kömyé. ki, nagy kiterjedésű, szétszórt ta­nyavilágban, vagy Kiskunhalas, Imrehegy, Császártöltés és Kéles- halom négyszögében rossz, hisz komoly erőfeszítésekbe kerül a működő néhány bolt-lerakat alapvető élelmiszerrel való ellá­tása. A helyzeten csak az javí­tana valamelyest, ha több házi­bolt működhetne, de ezt éppen a tanyai életforma és családi el­foglaltság akadályozza. A kiskőrösi járás tanyás terü­letein 5 ÁFÉSZ 29 vegyesbolt és 4 italbolt fenntartásával biztosít­ja az alapellátást. Viszont a bol­tok elhelyezése, raktárterülete és felszereltsége elavult, az alapvető egészségügyi követelményeket is alig tudják betartani. Ruházati és más iparcikkeket a tanyai lakos­ság itt is a központokban, a köz­ségekben szerzi be. A kiskunhalasi ÁFÉSZ éppen ezért határozta el, hogy a város­ban új élelmiszer- és iparcikk áruházakat, boltokat létesít, s ez­zel arányban korszerűsíti a pe­remkerületi, tehát a tanyaiak alapvető élelmiszer-ellátását szol­gáló boltokat, de ennek érdeké­ben új üzletet is nyitottak az idén, amellett, hogy két házi­bolt is bekapcsolódott az ellá­tásba. Kiskunmajsán például — a la­kosság 47 százaléka él külterü­leten — két ÁFÉSZ, 8 vegyes­boltot és 5 italboltot tart nyit­va, s ahogy korábban a végre­hajtó bizottság ülésén minősítet­ték, a kereskedelmi ellátás „ki­elégítőnek mondható”. Jó példa erről a területről, hogy a bolt­vezetők megrendelésre tartós fo­gyasztási cikkeket is beszerez­nek. Közismert, hogy a tanyá­kon is egyre több helyen hasz­nálják a palackos gázt főzéshez. Bodogláron például ez irányú igény kielégítése érdekében mi­Alkatrészek az Orionnak Ladánybenén, a Zrínyi Mező- gazdasági Szakszövetkezetben 1969 óta készítenek az Orion gyár részére különböző alkatré­szeket. Évről évre komplikál­tabbak és munkaigényesebbek ezek a szerelt egységek. Évek óta a létszám állandó. Nyolcvanöt fiatal dolgozik, túlnyomó több­ségben nő. Az idén a munkák értéke eléri B hét és fél millió forintot. A szövetkezet főleg szőlőt és gyü­mölcsöt termel. Ez az ágazat szezonidőben sok munkáskezet igényel. Éppen ezért az alkalma­zottak is kötelesek száz-százhúsz órát a mezőgazdaságban dolgoz- n‘‘. ®.z - ’pódszer jól bevált, hosz- szu idő óta nem szorulnak kül­ső munkaerőre. • Haraszti Ferencné mcós ala­pító tag a finomhangoló egy­ségeket ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvétele) • Szőke Istvánné naponta két­százötven aránydetektort sze­rel össze, félszáznyi alkatrész­ből. szervezetek Nemzetközi Szövetsé­ge és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magas szintű képvise­lői. A szocialista országokból V. I. Prohorovnak. a Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárának ve­zetésével a Szovjetunió, Miso Mi- sevnek. a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökének vezeté­sével a bolgár, Karel Hoffmann- nak, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésével a csehszlovák. Harry Tischnek, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnökének vezetésével az NDK, valamint a jugoszláv, a lengyel, a román, a KNDK-beli, a kubai, a mongol, a VDK-beli és a Dél-vietnami Köztársaságbeli szakszervezeti delegációk jelez­ték érkezésüket. (Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbi­zottság első titkára elnökletével kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizott­sága. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, a megyei tanács és a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkárai, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a megyei tanács elnökhelyettesei, titkára és osztályvezetői, a városi tanácsok és a megyei tanács járási hivatalainak elnökei, a tsz-szövet- ségek elnökei és titkárai. Az ülés napirendjén tájékoztató szerepelt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i üléséről. A napirend előadója Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt. Támogatják a háztáji termesztést a fogyasztási szövetkezetek Palánta, facsemete, vegyszer és fólia a kisgazdaságoknak ni gázcseretelepet nyitottak, amely már eredményesen mű­ködött korábban a kígyósi kör­zetben, s a lakosság kedvezően fogadta a tanács és az illetékes ÁFÉSZ eme gesztusát. Az ipari szolgáltatásokról szól­va jelenleg csak arról beszélhe­tünk, hogy a lakosság alapvető fontosságúnak tartja az állattar­tás miatt bizonyos nagyságú körzetekben működnek darálók. Pedig a tanyai lakosság körében — főként ahol erőteljesen vil­lamosítottak — már jelentkezik az igény rádió- és televízió-javí­tó szolgáltatásra, amit a jövőben valamilyen szinten feltétlenül meg kell oldani. Eddig ilyen jel­legű tevékenységre a tanyavilág­ba még senki sem kért iparen­gedélyt. összegzésként még annyit sze­retnénk elmondani, hogy a ta- nyavilág alapvető kereskedelmi ellátása továbbra is a tanyapoli­tikai határozat következetes vég­rehajtása során oldódik meg a külterületen élők igénye szejjnt. Cs. K. A háztáji zöldségtermesztés szervezését, bizonyos mértékben az eszközellátást is az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek tartják kézben. A ház­körüli kertek, kisgazdaságok ter­melésének fejlesztésére a Bács- Kiskun megyei ÁFÉSZ-ek 1974- ben tervet készítettek. Ennek végrehajtása közben húsz kert­hasznosítási szakcsoportot szer­veztek, összehangolták a taka­rékszövetkezetek tevékenységét a kisgazdaságoknak nyújtandó ter­melési hitel érdekében. A hajta- tásos kertészetek száníára pedig 860 ezer négyzetméter fóliát sze­reztek be. A Kecskeméti UNIVER Szövet­kezet a megyeszékhelyen meg­nyitotta a mezőgazdasági áruhá­zát, amely a háztáji termelés­hez szükséges eszközöket forgal­mazza. A műtrágyát, növényvé­dőszert a kisgazdaságok számá­ra előre csomagolva a Bács-Kis­kun megyei AGROKER Vállalat szállítja a mezőgazdasági áru­háznak, valamint az ÁFÉSZ mű­trágya- és növényvédőszer-szak- boltoknak. Az AGROKER 1975- ben a megnövekedett kereslet miatt nyolc és fél ezer tonnával több műtrágyát adott át értéke­sítésre az ÁFÉSZ-eknek, mint az előző esztendőben. Az UNIVER Szövetkezet Kecs­keméten működő mezőgazdasági áruháza mögött palántanevelő telepet létesített, hogy szaporító­anyaggal, szaktanáccsal segítse a kisárutermelőket. Az ÁFÉSZ a hetényegyházi konzervüzeme nyersanyag-szükségletének fede­zésére évek óta szerződik a ház­táji és kisgazdaságokkal a para­dicsom alakú paprika termeszté­sére, és a legjobb minőségű faj­ták palántáival látja el a kis­gazdaságokat. A háztáji gyümölcstermesztést is támogatják az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zetek. Korábban elhatározott gyümölcsfa-telepítési kezdemé­0 M. Herczeg Erika szaktanáccsal látja el a gyümölcsfa- csemete vásárlót. 9 Hardi József salátapalántát nevel a háztáji és kisgazdaságok számára a kecskeméti UNIVER telepén. 'fiát l 1» nyezésüket meggátolta az évekig elhúzódó zártkertrendezés, va­lamint a kedvezőtlen faj- és faj­taösszetételű facsemete-ellátás. Ezért a SZÖVOSZ mezőgazdasági termékértékesítési főosztálya sza­porítóanyag-kihelyezési akciót kezdeményezett. Ennek célja, hogy magas bio­lógiai értékű, a fogyasztók által legkeresettebb fajták termeszté­sét segítsék elő. Ily módon a kis­gazdaságokból egységes árualap­hoz jutnak az ÁFÉSZ-ek, javul a lakosság ellátása, növelhető az export és az ipari alapanyag-ér­tékesítés. A fogyasztási1 szövet­kezetek az akció meghirdetésekor a Kertészeti Egyetem gyümölcs­termesztési tanszékének a véle­ményét is kérték az alma, a kaj­szi- és őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilvafajták kivá­lasztásához. Az ÁFÉSZ-eknél összegyűjtött megrendelések ismeretében a SZÖVOSZ olyan szaporítóanyag­termesztő gazdaságokkal köt kép­viseleti szerződést, amelyek ga­rantálják a fajtaazonos, kifogás­talan facsemeték szállítását. Az UNIVER Szövetkezet kecskemé­ti lerakata a Szikrai Állami Gaz­daság borbási faiskolájából kap­ja a szaporítóanyagot. Azoknak a háztáji termelőknek, kerthaszno­sítási szakcsoporttagoknak, akik több éves szerződést kötnek az ÁFÉSZ-szel és ezzel egyidejűleg legalább 20 darab azonos fajú, fajtájú gyümölcsfát telepítenek, az ültetvény termőre fordulásá­ig előlegezik a szaporítóanyag árát. Ugyancsak kedvezményt kap az a kisárutermelő is, aki leg­alább tíz azonos fajú, fajtájú gyümölcsfát vásárol és telepítek Pályaválasztási hetek Aligha van az évnek olyan része, amikor ne zajlanának az országban valahol, vala­milyen művelődési esemény „napjai, hetei, hónapjai”. Me­gyei könyvhetek, népzenei na­pok, a múzeumi hónap ren­dezvényei követték egymást csupán az utóbbi időben. Néha már olyan érzése támad az em­bernek, hogy föl kellene füg­geszteni az ismétlődő elneve­zéseket — fenntartva azokat a kialakult hagyományoknak. Ez természetesen nem jelen­ti, hogy gátat akarnánk szab­ni az örvendetesen szaporodó kulturális és oktatási esemé­nyeknek. Sőt! Csak érdemes lenne többet gondolkozni az ötletes, újszerűségével is fi­gyelemfelhívó névadásról. Nagyon fontos hagyományt alapoznak meg ebben a sor­ban a Bács-Kiskun megyei pályaválasztási hetek. A ren­dezvények november második felében kezdődtek, és egészen január 5-ig tartanak az üzemi pályaválasztási megbízottak képzésével. Sok mindent el­árulnak a színhelyek is, ame­lyek a városi tanácsok dísz­termeitől kezdve váltakoznak a művelődési központokon és iskolákon át a műhelyekig bezáróan. De még többet ér­zékeltetnek a városi-járási munkaerőhelyzetről és a pá­lyaválasztási feladatokról szó­ló tanácskozások. Az ilyen eszmecserék min­dig az önismeret adataiból in­dulnak ki. Először tehát tör­ténelmi kirándulást tesznek a résztvevők, vissza az időbe. S ilyenkor számbaveszik a fel- szabadulás előtti állapotokat is, amikor sok helyütt csak az élelmiszer-feldolgozás és a kézművesség jelentette az ipart, s a mezőgazdasági nap­szám a hajnali pirkadattól sötétedésig tartott. A bekövet­kezett nagy arányú változá­sok érzékletes jele, hogy a munkások létszáma ma már Bács-Kiskun legfiatalabb vá­rosában, Kiskőrösön is meg­haladja a mezőgazdasági dol­gozókét. De ugyanitt azt is kimutatták, hogy hiány van esztergályos, marós, köszörűs, géplakatos, szerszámkészítő, csőhálózat-szerelő, villanysze­relő, kőműves és asztalos szakmunkásokban. Pedig a munkafeltételek jók, amit mutat, hogy az utóbbi időben végzett tanulóknak csaknem száz százaléka az eredeti üze­mében maradt. Tehát a pá­lyairányításnak kellene haté­konyabban működnie — a szülők, az iskola, és a gyárak, gazdaságok együttes, jóaka­ratú segítségével. De még a jó­akarat sem minden, hiszen akadnak szülők, akik a re­mek gyakorlati érzékű, ám az elvont gondolkozáshoz érzé­ketlen gyermekükben leg­alábbis logika-professzort szeretnének látni. A pedagó­gusoknak, 1osztályfőnököknek jobban kellene ismerniök a műhelyeket, a gépesített mező- gazdaságot, hogy meggyőzően szóljanak a mai szakmunkás­életről. Az üzemek ugyancsak jobban kihasználhatnák a . patronált iskolával való együttműködés nevelési lehe­tőségeit. A jelenlegi pályaválasztási hetek legfontosab eredménye a tisztánlátás lesz. Az érde­keltségi tényezők ugyanúgy számba jönnek az átfogó elem­zésekkor, mint a munkás­magatartások jellegzetessé­gei, vagy az, hogy például Kiskunhalason főképp a ki­emelt állami nagyberuházás­ként szereplő kötöttárugyár határozza meg a vonzást, s csak utána következik a szol­gáltatóipar, a kereskedelem és az egészségügy igénye. Re­mélhetőleg jut mindenhová megfelelő utánpótlás, ami az élet folytonosságának alapfel­tétele. Ehhez jó a pályaválasz­tási hetek rendezvénysorozata, de egy megnyugtató helyzet­hez a hónapok folyamatos munkája mellett szervezeti intézkedések is szükségesek, amelyek kifejezésre juttatják a szakmunkásképzés kiemelt szerepét. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom