Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

1975. november 29. • PETŐFI NEPE • I Pártkongresszus előtt Lengyelországban (3.) Beszélgetés küldöttekkel A kertészeti termelés korszerűsítéséről tanácskoztak A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben az utóbbi években egyre több termelési rendszer hódított tért. Bács-Kiskun állami gazdaságai és termelőszövetkezetei kezde­ményezők a termelés korszerűsítésében. Ez is indokolta, hogy Kecskeméten rendezzek meg a kertészeti termelési rendszerek orszá­gos értekezletét. Amerre csak jártam, láttam és tapasztaltam, hogy tettekkel ké­szülnek a kongresszusra. Ezt nemcsak a gyárak és üzemek előtti transzparensek hirdetik, hanem a kongresszus tiszteletére megvalósuló vállalások is. Lódzban hallottam, hogy az ipari munkások egymilliárd 700 millió zloty értékű tervtúlteljesí­tést vállaltak. Huszonhatezren egyéni vállalást tettek, például azt, hogy a textiliparban három gép helyett négyen dolgoznak, javítják a termékek minőségét, továbbá kiemelkedő szorgalom­mal részt vesznek a társadalmi munkákban. Ugyanilyen kezde­ményezésekről beszéltek azok a kongresszusi küldöttek is, akikkel találkoztam. Jadwiga Mamrot, a lódzi „Gwardia Ludova” gyár szövő­nője. Országos híre van a szak­mában. Normáját általában 120— 125 százalékra teljesíti, selejt je szinte nincs is. Pártbizalmi-he- lyettes, 1969 óta tagja a LEMP- nek. Az idén az a megtisztelte­tés érte, hogy a párt első titkára, Edward Gierek levélben gratu­lált neki kiváló munkájához. A gyár pártirodájában beszél­gettünk, jelen volt az üzemi pártbizottság első titkára és a gyár igazgatója is. Mit mondjak róla? Munkásnő — szövőnő. Immár 24 éve, 17 esztendős volt, amikor ide került. Két lánya van. Az idősebb, a 18 éves szintén itt dolgozik egy éve, mint szövőnő. A kisebbik most kilenc éves. Férje építőmunkás. — Ismerem munkatársaim gondjait. Mint nő és anya első­sorban a kereskedelem fejleszté­sét tartom az egyik legfontosabb feladatnak. Bizony, sokszor órák­ba telik, mire bevásárolok a csa­ládnak. Az ellátás lehetne jobb is. húsból pedig több és na­gyobb választék. Természetesen szeretném, ha még több lakás épülne. De azt is, gyorsabban épülnének a lakótelepeken a böl­csődék, az óvodák és az iskolák is. És az sem lenne rossz, ha mindezt követné a közlekedési és szolgáltató hálózat fejlesztése is. — Ügy látom, lesz bőven mondanivalója a kongresszuson, ha szót kap. — Lesz, bár még magamban sem rendeztem gondolataimat. — Azt mindenképpen elmond­hatja — szólt közbe a gyár igazgatója —, hogy december 8- ára teljesítjük a kongresszusi vállalásunkat. — Mennyi lesz? — kérdeztem? — összesen 23 millió zloty ér­ték. Ennyit vállaltunk, ennyivel teljesítjük túl idei tervünket a kongresszus tiszteletére. Néhány száz kilométerrel tá­volabb. Katowice szomszédságá­ban, Siemianowicében, a 8500 dolgozót foglalkoztató bányavál­lalatnál találkoztam a másik kongresszusi küldöttel: Ryszard Stefanowskival. Immár 25 éve bányász, 1954 óta tagja a Len­gyel Egyesült Munkáspártnak. Munkatársai bizalmából most másodszorra választották kong­resszusi küldöttnek. Beszélgetésünk közben sok minden szóba jött: gond, öröm, tennivaló. Akárcsak másutt, itt is hallottam, hogy a becsületes munkások mennyire elítélik azo­kat, akik olykor munka nélkül, betegséget szimulálva felveszik az itt kifizetett 100 százalékos táppénzt. Nincs ez így jól — mondták. Akadnak, akik kihasználják ezt a társadalmi juttatást. Ezek fő­ként olyan emberek, akik nemré­gen dolgoznak az iparban, a bá­nyászatban, hiányzik még belő­lük a munkásöntudat. Szigorúbb rendszabályokra lenne szükség, hogy ezeket az úgynevezett „va­sárnap született” embereket jobb belátásra bírják. Miként sokfelé, itt, ezen a bányavidéken is, megfo­galmazódott: jóval több ter­méket várnak a mezőgazdaságtól, hogy jobb és egyenletesebb le­gyen a lakosság ellátása. Meny­nyire megalapozott ez az igény, annak érzékeltetésére íme né­hány olyan adat, amelyre az ag­rárpolitika fejlesztésével kapcso­latos cikkben bukkantam. Esze­rint 1973-ban a több mint há­rommillió egyéni parasztgazda­ság e földterület mintegy nyolc­van százalékát (15 millió hek­tárt) foglalta el az országban. Tehát a földtérületnek ötödén gazdálkodtak csak az állami és szövetkezeti gazdaságok, vala­mint a különféle szakcsoportok és társulások. Egy szó mint száz, a mezőgaz­daságban foglalkoztatott egy-egy dolgozó ma még hozzávetőleg csak 5—6 ember ellátásához szükséges terméket képes előál­lítani. És ez messze elmarad az állandóan növekvő szükségletek­től. Van és lesz tehát bőven, mit tenni. Visszatérve a bányász kong­resszusi küldötthöz, ő sem vélet­lenül sürgeti a mezőgazdasági termelés erőteljesebb fejlesztését, ami végsősoron az életszínvonal növelésének egyik fontos össze­tevője: Joggal kéri és kérik ezt. Igen, hiszen az ő bányájuk az idén augusztus 16-án már befejezte az ötéves tervet. S bár a tervezett létszámnál 800-zal kevesebben dolgoznak, terven felül az idén mégis egymillió 700 ezer tonna szénnel túlteljesítik tervüket. Ez az itteni bányászok kongresszusi szavazata. Podani Péter Vége. A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Főiskolai Karán rendezett tanácskozáson, amelyet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint’ a Magyar Agrártudományi Egyesület ker­tészeti társasága kezdeménye­zett, a megyei tanáccsal együtt­működve, számos kiváló szakte­kintély vett részt. Ott voltak a kertészeti rendszerek kezdemé­nyezői, a kutatóintézetek kép­viselői. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese megnyíló­jában ismertette a megyében eddig létrejött kertészeti terme­lési rendszereket. A szőlőter­mesztésben, a Kecskemét-szik- rai, a Bácsszőlős-kunbajai, a Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi és a Kiskőrösi Állami Gazdaság kezdeményezését fogadta el a MÉM. A termelési rendszerük­höz csatlakozó termelőszövetke­zetekkel együtt immár több mint tízezer hektáron — a me­gye összes szőlőterületének csak­nem 20 százalékán — folyik korszerű szőlőtermesztés. 1980- ra a rendszerbe belépő gazdasá­gok szőlőterülete a jelenleginek csaknem duplájára emelkedik. Elfogadta a minisztérium a Hosszúhegyi Állami Gazdaság télialma-terrneiési rendszerét. A gyümölcsös területe a társuló gazdaságokkal együtt csaknem háromezer hektár. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, vala-, mint a dunavecsei Béke Terme­lőszövetkezetben kidolgozták; a kajszitermesztés rendszerét. E két körzetben csaknem ezer hektár termő kajszi-ültetvény alakult ki. A gyümölcstermesztő állami gazdaságok termelési rendszerüket egyéb csonthéja­sokra is kiterjesztik. Korszerű paradicsomtermesz­tést vezettek be a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban, a TOMATOCOOP keretében. A tompái Kossuth Termelőszövet­kezet viszont a soroksári para- dicsomtermesztési rendszerhez csatlakozott. Kialakult a megyé­ben a kalocsai fűszerpaprika-ter­melési rendszer is, amelyet a fajszi Kék Duna Termelőszövet, kezet kezdeményezett. Jelenleg a megye fűszerpaprika-termelé­sének közel 40 százaléka innen kerül ki. A megnyitót követően dr. Ko­vács I mre, a MÉM főosztályve­zetője vitaindító előadást tartott, amelyben áttekintést adott a kertészeti termelési rendszerek kialakulásáról, helyzetükről és a további fejlesztési elképzelések­ről. Elmondta, hogy 1973-ban még egyetlen kertészeti terme­lési rendszert sem ismert el a minisztérium. 1974-ben a makói körzetben a hagymatermesztés korszerűsítését elősegítő techno­lógiát fogadta el. Az idén már 17 elismert korszerű módszerről beszélhetünk, csaknem 17 500 hektáros termőterülettel. Jövőre három új gyümölcstermelő rend­szer lép be, a terület is számot­tevően emelkedik, meghaladja a 26 ezer hektárt. A vitaindítót több korrefe. rátum követte. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság megbízott igazgatója az általuk kezdeményezett szőlőtermesztési rendszer eddigi eredményeit, a termelőszövetkezetekkel kiala­kult együttműködés egyéves ta­pasztalatait ismertette. Magyar Ferenc, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság igazgatója ha­sonló témában szólalt fel. Rajtuk kívül az ország külön­böző területein működő korsze­Töltik az ünnepi palackokat a Bács-Kiskun megyei állami gaz­daságok borászati üzemeiben. A minőségi, választékban 12 féle homoki borból ezekben a hetek­ben naponta több mint negyed- millió üveget töltenek meg ha­zai és külföldi megrendelésre. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban például, ahol az Alföld leg­nagyobb, óránként 5000 üveg ka­pacitású, automatizált bortöltő gépsora üzemel, két műszakban naponta 50—60 ezer palackot du- gaszolnak. Innen továbbra is rű termelési technológiát kéz. deményező gazdaságok vezetői ismertették eddigi tapasztalatai­kat. A konzervipar és a mező- gazdasági üzemek együttműkö­déséről dr. Abrakára Antalné, a Konzervipari Vállalatok Tröszt­jének vezérigazgatója szólt. Dr. Molnár Béla. a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója a tudo­mányos kutatás eddigi eredmé­nyeiről számolt be, részletesen ismertetve, hogy a legújabb eredmények miként segítették a termelési rendszerek fejlődését. Valamennyi felszólaló adatok­kal bizonyította, hogy a terme­lési rendszereken belül számot­tevően emelkedtek a hozamok. Nagy szerepük van a rendsze­reknek a gazdasági hatékonyság növelésében. K. S. számozott üvegekben kerül a fo­gyasztókhoz a Halasi leányka és a Hárslevelű. A választékot az idén a Halasi sárga muskotállyal, a Nemes kadarkával bővítették, és a hazai üzletek részére is pa­lackozzák a lipcsei aranyérmes exportborukat: a Veltelinit. A saját boraikat forgalmazó szőlőtermelő állami gazdaságok termékeik jelentős részét ex­portálják. A Kecskeméti-szikrai Állami Gazdaság Rizlingjét a svájciak vásárolják, a Kiskunha­Közérdekü témák Tegnap két városban, Kecske­méten, és Kiskunhalason ülést tartót a helyi tanács végrehajtó bizottsága. A megyeszékhelyen egyebek között a kecskeméti pos­tahivatal és a távközlési üzem munkájáról, s az V. ötéves terv célkitűzéseiről tanácskoztak a végrehajtó bizottság tagjai. Kiskunhalason a tanácstörvény végrehajtásának eddigi tapasz­talatait, a vb jövő évi munka­tervét, valamint a közművelő­déssel kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. Iskolarádiót kaptak Két hónap alatt készült el, mintegy 300 óra munkával a kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola rádiója! Mindezt a tegnap délben lezajlott ünnepélyen tud­tuk meg, ahol a kivitelezők — a Magyar Honvédelmi Szövetség „Aranyhomok” rádiós klubjának tagjai — az új technikai felsze­relést átadták az úttörőcsapat­nak, az iskola nevelőtestületének. A mintegy 50 ezer forint ér­tékű munkát — és ebben az ösz- szegben nem szerepelnek a terv- készítéssel, felvonulási munkála­tokkal járó költségek — húszán vállalták el, szeptember végén. A klub vezetőjének irányításával dolgoztak, felszereltek összesen 18 hangszórót, kiépítették a ve­zetékrendszert a stúdiószobához, ami az igazgatói irodában ka­pott helyet. Az ünnepségen kö­zülük négyen jelentek meg, Bod­nár Sándor, Podhraczky Jenő, Juhinár József és Mészáros Gá­bor. ök dolgoztak a legtöbbet, ők vezetik azt a rádiós klubot is. amelyet ebből az iskolából hu­szonnyolcán rendszeresen láto­gatnak az MHSZ-székházban. Az átadási ünnepségen már használták a berendezést: a stú­dióból Pap Gézáné igazgató kö­szöntötte a tanulókat, jelentette be, hogy ezután naponta fél nyolctól a tanítás kezdetéig és a nagyszünetben műsort sugároz­nak részükre. A továbbiakban, úgy tervezik, hogy politikai, kul­turális ismertetést is közvetíte­nek. Az eseményt követően a meg­jelent építők védnökséget vállal­tak az általuk épített technikai berendezés felett. S. K. Iasi Állami Gazdaság borait pe­dig, a többi között Anglába, az NSZK-ba és Ausztriába szállít­ják. A borgazdálkodás fejlődését jelzi az is, hogy egyre több gaz­daság vállalkozik habzó, desszert- borok, illetve pezsgő gyártására. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban például négyféle vermutot érlelnek, s évente 3,5 millió palackkal exportálnak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság eddig hordós tételben küldi szov­jet megrendelésre desszert-borait. V. E. Két műszakban töltik a palackokat a borgazdaságok o AZ ELNÖKI TANÁCS ELNÖKÉVEL SZOMÁLIÁBAN ÉS DÉL-JEMENBEN <7) Homok felhőkarcolók Az Adentől mintegy 200 kilo- méterre északnyugatra kezdődő, a tengerparttal párhuzamos, saz ország belsejében húzódó hatal­mas völgyet, a három vádi közül a legfontosabbat nevezik Hadra- mautnak. Ez az elnevezés törté­nelmileg egy népre, s annak régi kultúrájára vonatkozik, ősi Ará­bia népére. A magas kőhegyek övezte völgyben az időszámítás előtti évezredben és még utána is pár száz évig fejlett csatorna- és öntözőrendszer működött, amelyen a kor legfejlettebb kert­kultúrája, mezőgazdasági terme­lése alakult ki. Az egymás után érkező hódítási hullámok a víz­rendszereket. csatornahálózatot tönkretették, már maradványai is csak itt—ott láthatók, a VII. században kezdődött arab hódí­tás idején a terület már elsivata- gosodott. lakói elmenekültek, vagy a kalifa csapataihoz csatla­koztak. A hajdanvolt ősi Ará­bia központja 13 évszázadon át aludta sivatagi álmát, s csak a XX. században . kezdődött újra nagyobb lélegzetű mezőgazdasági termelés, vízkutatás, vízgazdálko­dás, öntözés. Ma a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ötödik kormányzósága, nagy mezőgaz­dasági területtel, vagy olyannal, amelyet megpróbálnak mezőgaz­daságilag hasznosítani. Főbb tér­mékei a gyapot, cirok és a cit­rusfélék. Amikor kinézünk a helikopter ablakán, ott, ahol a völgy a fenn­sík szakadékéhoz ér. fantasztiku­san érdekes és érthetetlen lát­vány tárul elénk. Mintha a New York-i Manhattan-félsziget. fel­hőkarcolóinak legsűrűbb csoport­ját látnánk. Marokra fogott fe­hér, homokszínű, barna felhő­karcoló Hadramaut homokjában. — Mi ez? — kérdezzük. — Va­lami régi, kihalt város? Nevetnek. — Nem Ez egy mai falu. Élő falu, amelyben fellahok. parasz­tok laknak. — Dehát ezek nyolc-tizemele- tes épületek. — Ügy van. Van tizenkét-ti- zennégy emeletes is. Évezredek­kel ezelőtt itt építették az első felhőkarcolókat. S ez az építke- f zési forma ma is megmaradt. — Dehát miből? — Homokból. Ezek a lakótor­nyok, felfelé arányosan keske- nyedő falusi felhőkarcolók, ho­mokvályogból épültek. Még csak nem is agyagból, mert itt nincs agyag. A látvány fantasztikus. S ami­kor Szej unban, ebben a régi vá­rosban leszállunk, közelről lát­hatjuk a volt szultáni palotát, ezt a homokból épült, Gellért­hegy nagyságú csipkeépületet. Bizonyára sokféle hatás érzékel­hető rajta, hindu, brit-kolonia- lista. de az alapszerkezete ugyan­az, mint a falusi vályog felhő­karcolóké. Alapanyaga is az: a kispárna nagyságú és formájú homokvályog-tégla. Az egész város olyan, mint egy évezredes álmát alvó meseváros. A magas sziklafennsíkok völ­gyében zárt palotasorok, gyönyö­rű épületegyüttesek utánozhatat­lan szépsége. A sok kiugróval, zárt erkéllyel, vakablakkal ta­golt homlokzat fantáziadús, har­monikus egyvelege, az utcák rek- kenő száraz hősége, a világos­kék ég: az összhatás felejthe­tetlen. Innen utunk a Hadramaut kor­mányzóság székhelyére, az or­szág fontos kikötővárosába. Mu- kallába vezet. Szép fekvésű, he­gyekkel övezett város a tenger part ián. körülbelül százezer la­kossal. Itt éjszakázunk, s más­nap térünk vissza Adenbe, ahol az eredményes tárgyalások után — az érintett kérdések zömében a két fél nézetei azonosak, vagy egymáshoz nagyon közelállóak voltak — elfogadták a közös közleményt, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnöké­nek látogatásáról. Ez a látogatás is meggyőzően • ..Homokpárnából" épült falak a vádi alján. • A Iladramaut-i palota Szejunban, a magyar vendégeket üdvözlő felirattal. siERETrrm uwüzflLm pkhwés wsm' ÉVNYINKÉT , „ bizonyította, hogy az az út, ame­lyen hazánk halad, a szocializ­mushoz vezető út, milyen vonz­erőt gyakorol a gyarmati sorból felszabadult új. független orszá­gokra, amelyek a társadalmi ha­ladás útját választották. „Ha földrajzilag távol is va­gyunk egymástól — mondta ha­zaérkezése után a repülőtéren adott interjújában Losonczi Pál — történelmünkben sok a ha­sonlóság. A jelen időszakban pe­dig nagyon sok szál fűz össze bennünket. Közös harcunk az im­perializmus, az újragyarmatosí­tás ellen, az országok megkülön­böztetéstől mentes gazdasági kapcsolatai... Távlatilag ezek az országok nekünk gazdasági part­nereink lehetnek és lesznek .is ... Jelenleg a nemzeti demokratikus forradalom korszakát élik, és szocialista célokat tűznek maguk elé... Az ottani emberek, ha egyelőre nem is bővelkednek anyagi javakban, bíznak a jövc- jükben, abban, hogy amit célul tűztek maguk elé, megvalósul a közeljövőben”. Szalontay Mihály Vége. • Dr. Kovács Imre vitaindító előadását tartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom