Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 158. szám Ára: 90 fillér 1975. július 8. kedd C3 GYŐRNÉL MÁR TETŐZTEK A FÖL YÖKZ J Árvízi jelentés Baján csütörtökre 910 cm-t várnak Hétfőre virradó éjjel Győrnél tetőztek a folyók. 718 centiméte­res vízállással, ami csak 32 cen­timéterrel alacsonyabb az 1965- ben mért legnagyobb értéknél. A Lajta folyó bal parti csator­náján az osztrák oldalon történt gátszakadás lokalizálására ma­gyar területen újabb intézkedése­ket tettek. A szakadásokon ki­ömlött víz ugyanis a lejtős terep következtében magyar területre áramlik át. Hegyeshalom és Má- rialiget térségében ideiglenes tá­rozót jelöltek ki. A Lajta bal parti csatornájának átvágásával a kiömlött víz visszavezetése folytatódik, de az osztrák oldalról továbbra is nagy mennyiségű víz ömlik át. Ezért tegnap délelőtt a magyar oldalon egy öntözőcsa­tornát is átvágtak, hogy ezzel ki­bővítsék az ideiglenes tározót, s megvédjék Mosonmagyaróvár vá­rosát is. A Lajta fő ágának és bal parti csatornájának védvona­lain több kilométer hosszúságú nyúlgátat építettek ki. A két or­szág illetékes szerveinek engedé­lyével magyar vízügyi erők át­mentek az osztrák oldalra is és a Lajta fő ágának jobb parti véd­vonalán elzártak egy kisebb sza­kadást. A Duna árhulláma elhagyta a Szigetközt, a jelentések szerint egyre gyorsuló ütemben apad a víz. Ha a vízgyűjtő területeken nem hullana újabb eső, az apa­dás tartós lenne. Az ár nyomá­ban kisebb buzgárok, fakadó vi­zek nehezítik a védkezést. Budapesten tegnap délelőtt már 760 centiméter volt a Duna víz­szintje, a tetőzés előreláthatólag ma várható. 805 centiméteres víz­magassággal. A levonuló ár előrejelzések sze­rint csütörtökön éri el a Duna bajai szakaszát; körülbelül 905— 910 centiméteres vízmagasság várható. Özönvízszerű esőt kapott Kecskemét Közös űrrepülés 3. oldal Mivel vár a Szelidi-tó? 4. oldal Barátokat köszöntünk Holnap nyílik meg főváro. sunkban a baráti Bulgária nemzeti kiállítása. Az ünne­pi eseményre hazánkba láto­gat Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titká­ra. Mind a kiállítás, mind a magas szintű látogatás a népeink közti sokrétű kap­csolatok újabb fontos állo­mása lesz. Hazánkat a ba­ráti bolgár néphez a törté­nelmi emlékek sora fűzte. Csaknem három évtizede azonban már jóval több, a közös társadalmi, gazdasági célok, a szocializmus építése köt össze bennünket. Orszá­gaink nézőpontja a világpo­litika minden kérdésében azonos. Mindkét ország tag­ja a KCST-nek és a Varsói Szerződésnek, együttműködé­sünket e szervezeteken belül a kölcsönös megértés és az internacionalizmus jellemzi. Nem könnyű a három év­tized közös eseményeinek gazdagságát érzékeltetni. Alighanem kevesen vannak, akik ne hallottak volna az INTRANSZMAS-ról és az AGROMAS-ról. a két ország közös vállalatairól, amelyek létrejöttükkor a KGST-n be­lül a termelési együttműkö­dés úttörői voltak. Egyéb­ként nem. kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy a széles körű együtt­működést érzékeljük. A bol­gár fogyasztási és gépipari cikkek nálunk, az Ikarusz buszok, kozmetikai termékek Bulgáriában, a Balatonnál üdülő szófiai családok és az Aranypart napfényéi élvező magyar turisták tömege a kölcsönös jelenlét mindenki számára kézzelfogható jelei. A magyar—bolgár kapcso­latok az élet minden terü­letére kiterjednek. Dinami­kusan fejlődik kulturális és tudományos együttműködé­sünk. Rendszeresek kapcso­lataink a sport területén. Közismertek a két ország párt- és állami vezetőinek gyakori kölcsönös látogatá­sai. politikai irányitó szer­veinek együttműködése. A magas szintű látogatás, Todor Zsivkov elvtárs ma­gyarországi útja, nyilván ezúttal is további ösztönzést ad kapcsolataink bővítésé­hez. A most megnyíló bol­gár nemzeti kiállítás pedig egy testvéri nép eredményei­nek, sikerekben gazdag fej­lődésének lesz minden bi­zonnyal nagyszabású sereg­szemléje. Kilenc családot költöztettek ki — Megkezdődött a károk felmérése A tűzoltók még hétfőn is dolgoztak — Gyorssegély a károsultaknak Szombaton még az esti órákban is víz borította az E—5-ös út Kuruc téri szakaszát. Szombaton délután fél 3 tájban özönvíz- szerű eső zúdult a megyeszékhelyre. Az Ag­rometeorológiai Obszervatórium mérése sze­rint húsz perc alatt 16,4 milliméter eső esett Kisfáiban. Ez annyit jelent, hogy négyzet- méterenként 16,4 liter víz borította a földet. A városban ennél nyilvánvalóan több csapa­dék hullott, hiszen a mélyebb fekvésű ré­szeket, főleg a Máriavárost, a Rendőrfalut, de a városközpont útjait is 30—40 centimé­teres víz borította. Fiatalok fogadalomtétele V Az ifjú szakmunkások fogadalomtétele. A tűzoltósághoz már szomba­ton estig 53 bejelentés érkezett arról, hogy lakásokat öntött el a csapadékvíz, falak dőlnek ki, s a pincék mennyezetéig áll a víz. A tűzoltóság nyomban a veszé­lyeztetett helyekre irányította öt nagy teljesítményű szivattyúját, tűzoltók segítettek az emberek­nek a lakások elhagyásában is. Szombaton éjszaka már kilenc szivattyú dolgozot a városban, a tűzoltóság ugyanis négy 3000 liter/perc teljesítményű szivattyút rendelt be Tiszakécskéről, Laki­telekről, illetve a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ből. Ezek a be­rendezések vasárnap egész nap dolgoztak, emelték át a vizet a veszélyeztetett helyekről. A vé­dekezés súlypontja a hétfő dél­előtti állapot szerint az új me­gyei kórház építésének déli ré­sze, a Máriaváros nyugati része és a Rendőrfalu. Ezeken a he­lyeken még hétfőn is négy szi­vattyú dolgozott. A tűzoltóság készenlétben áll, megerősítve ka­tonai erőkkel, akik a mentésre és a csapadékvíz eltávolítására a nap minden órájában készen állnak. * Sajnos, a helyzet vasárnap dél­utánra sem javult, ugyanis este 4,8 milliméter csapadék hullott a városra, s ez további gondokat okozott. Vasárnap nyolc csalá­dot kellett kiköltöztetni öt lakó­házból: a Rákócziváros 2., a Csó­kás József utca 15., a Külső-Má- riaváros 36., a Cserép utca 45. és a Cigány János utca 24. számú épületekből, öt családot a Halasi úti iskolában, hármat pedig a Jó­kai utcai általános iskolában he­lyeztek el. A családok kiköltöz­tetésében, ingóságaik megmenté­sében a tűzoltók a honvédséggel együtt derekas munkát végeztek. Hétfőn kora reggel Gódor Jó­zsef városi tanácselnök vezetésé­vel operatív értekezletet tartot­tak a város vezetői, hogy felmér­jék a városban kialakult belvíz- helyzetet, s megtegyék a szüksé­ges intézkedéseket. A városi ta­nács elnöke elmondta, hogy 1965-ben a hóolvadás idején 1500 kecskeméti lakásban okozott kárt a belvíz, s közülük 350 összedőlt. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a negyedik ötéves tervben a ter­vezett 2—3 kilométer csapadék­víz-csatorna helyett 16 kilomé­tert építenek, amely már el is készült. Sajnos, a város említett részein a vert- és vályogfalú há­zak, az esős nyár miatt felgyü­lemlett talajvíz következtében, gyorsan átnedvesednek, s fenye­getik az ottlakók életét, testi ép­ségét. A burkolatlan utak mel­lett levő csapadékvíz-csatornák az első eső hatására eltömődnek, s a víz a mélyebb fekvésű ré­szekre ömlik. A hétfő reggeli operatív érte­kezleten a városi tanács vezetői három brigádot alakítottak: a műszaki mentő brigád feladata főleg a Máriaváros és a Rendőr­falu veszélyeztetett családjainak kitelepítése, elhelyezése, a kár­felmérő brigád hétfő reggel mun­kához látott, s felméri azokat a károkat, amelyeket az eső oko­zott. Az ellátó, segélyező brigád gondoskodik a kitelepítettek élel­mezéséről, gyors pénzügyi segé­lyezéséről és lakásellátásáról. Feltehetően a városi tanács ké­ri a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, nyilvánítsa Kecs­kemétet belvíz sújtotta telepü­léssé. Kecskeméten egyébként há­romszáznál több telefon némult el, nincs összeköttetés Tiszakécs­ke, Tiszaúg, Lajosmizse, Ladány- bene, Kerekegyháza, Hetényegy- háza, Kunbaracs településekkel, s a lajosmizsi vonalon Budapesttel, Baján és Kiskunhalason hasonló gondok vannak a telefonnal. Pál- monostorától négy kilométerre a Dongér csatorna megáradt, s 50— 60 méteres szakaszon 20—30 cen­timéteres víz borítja a Pálmonos- tora—Tömörkény közötti utat. A KPM Közúti Igazgatósága az utat lezárta. Hétfőn délelőtt egyébként a kilencedik családot is ki kellett költöztetni a Külső- Máriaváros 36. számú házból. A meteorológiai előrejelzések szerint sajnos, újabb esőkre, zi­vatarokra lehet számítani, ezért Kecskeméten a belvízveszély — a rendkívüli módon átázott ta­laj miatt —, tovább növekszik. Az irányító tanácsi szervek felmérése szerint az igény sok esetben meghaladja az üzlet-, illetve a szolgáltatóhálózat tel­jesítőképességét. A többi közt vizsgálták a 16 vonzáskörzeti te­lepülésen a kereskedelmi háló­zat alakulását. A legtöbb helyen kisebb vegyesbolt árusít, szám szerint összesen negyvenöt (köz­ségenként tehát átlagosan majd­nem három). ABC-jellegű bolt nyolc, iparcikkbolt öt, zöldség- gyümölcs bolt pedig csak négy községben működik. A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat nyolc községben tart fenn ke­nyérboltot. Főként az utóbbi időszakban létesített húsbolt 15 községben található. A boltok A szakmunkásképző inté­zetekben az elmúlt hetekben befejeződtek a harmadéves tanulók záróvizsgái, a diákok elbúcsúznak az iskoláktól. Bács-Kiskunban csaknem kétezer-ötszáz jól felkészült fiatalt avatnak fel. A keres­kedelemtől az iparig és a me­zőgazdaságig több mint nyolcvan különböző foglalko­zási ágban gyarapszik a kép­zett munkások száma. A szakemberré avatást válto­zatos módon szervezték meg me- gyeszerte. Több helyütt a fiata­lokat alkalmazó vállalatok, má­sutt a tanintézetek teremtették meg az ünnepélyes alkalmat. A kecskeméti 607. Szakmun­kásképző Intézet végzett tanulói a Városi moziban vették át a bi­zonyítványukat. Tegnap délelőtt a diákokkal és hozzátartozókkal zsúfolásig megtelt teremben Weither Vilmos igazgató köszön­tötte a megjelenteket, köztük az üzemek, vállalatok és társadalmi szervek képviselőit. Ünnepi beszédében Princz László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára hangsúlyoz­ta: Csak a szakmai és általános műveltségét szüntelenül gyarapí­tó. sokoldalúan képzett dolgozók állhatják meg helyüket a társa­dalmi termelés egyre változó kö­rülményei között. A több mint ötszáz végzett ta­nuló — vas-, építő- és könnyű­ipari ifjúmunkás — közös foga­dalomtételét követően Sohajda József, a 9. sz. Volán Vállalat igazgatója .köszönlöUe a fiatalo­kat, akiket nagy bizalommal vár­nak az üzemek, vállalatok és szö­vetkezetek közösségei. összes alapterülete igen csekély­nek mondható: a 10 165 négyzet- méter ugyanis alig-alig haladja meg Kalocsa város boltjainak 9000 négyzetméternyi alapterüle­tét. Mindebből érthető, hogy miért hárulnak egyre nagyobb fel­adatok a városi hálózatra. Azt is el kell mondani, hogy a köz­ségek üzlethálózata elavult. így például kevés a korszerű hűtő- berendezés. A járásnak a követ­kező időszakra szóló fejlesztési tervei figyelembe veszik e té­nyezőket, s törekednek a hely­zet javítására, a gépi-technikai korszerűsítésre. Kiemelt feladat­ként kezelik a zöldség- és gyü- möcsbolt-hálózat kialakítását is. Az intézeti KISZ-fialalok nevé­ben Tassi László köszönte meg a tanárok és a szakoktatók áldozat­kész munkáját, majd az évfolyam 15 kitűnően végzett lanulója át­Az alapvető tennivalók közé tartozik az úgynevezett szállá­sokon lakók jobb ellátása napi fogyasztási cikkekkel. Kalocsán előreláthatólag a kö­zeljövőben iparcikk- és ruházati áruházat, új BIK-raktáral, s benne bútorbemutaló termel lé­tesítenek. Tervezik még speciá­lis szakboltok, alkatrészb illők kialakítását. A fejlesztés ilyen iránya a vonzáskörzet lakossá­gát is közelről érinti, amely vá­sárlásai nagyobb részét eddig is Kalocsán bonyolította le. Az élelmiszer-forgalom egy- harmadál a vonzáskörzet vásár­lói kötik le. Jelentős mennyisé­gű hűtött baromfit vásárolnak például a vidékiek. Ezzel szem­ben ők is hozzájárulnak a vá­ros élelmiszer-ellátásához. Az évi 104 rendes hetipiaci napon forgalomba hozott mintegy 40 millió forint értékű árut három­negyed része zöldség-gyümölcs, illetve baromfi, s ennek túlnyo­mó része a vonzáskörzet közsé­geiből származk. Ugyanez vo­natkozik az ÁFÉSZ által évente felvásárolt 3500—4000 hízott ser­tésre is. vette bizonyítványát és »7. SZMT- től kapott könyvjutalmakat. A 9. sz. Volán ugyancsak irt jutal­mazta meg tíz ifjú autószerelőjét. P. M. A mintegy 80 millió forintos év ruházati' forgalomnak nagy­jából a 40 százaléka esik a környező községek lakóira, sőt egyes cikkek — konfekció, cipő, rövidáru stb. — esetében ez az arány az 55 százalékot is eléri. Mivel a kis községekben a ruházati szakma még hosszú ideig nem fejlődik megfelelően, így egyelőre az ellátás továbbra is városi feladat marad. Még kedvezőtlenebb a kép a szolgáltatásokat illetően: a 16 község közül mindössze három­ban folyik ilyen tevékenység. Bár nem lebecsülendő a 41 szak. mában dolgozó négyszáznál több kisiparos munkája sem, amely­nek értéke becslések szerint évente 12 és fél millió forintot tesz ki. Kalocsa 20 millió forintos szol­gáltató kapacitásának a fentiek miatt az egyharmadát a vonzás- körzet meríti ki. Épp ezért a város illetékes vezetői számos életrevaló ötlettel, tervvel ké­szülnek az elkövetkező évekre, az igények minél jobb kielégítésé­re. ' • A Simon István utcában ez a férfi térdig érő vízben tolja .segédmotoros kerékpárját. (Gábris Elek felvételei) Gémes Gábor Kereskedelemfejlesztési tervek Kalocsán és a környező községekben A kalocsai járás huszonöt községéből tizenhat a város szo­rosabban vett kereskedelmi és szolgáltatási vonzáskörzetéhez tartozik. Kalocsa és az említett községek, amelyekben több, mint 35 600 ember él. az ellátás tekintetében jelentős köl­csönhatásban állnak egymással. Főként kereskedelmi vonat­kozásban lényeges ez, figyelembe véve a vidékről bejáró kö­zépiskolás diákok, a vidéken lakó, de Kalocsán dolgozó mint­egy 4 ezer munkást, vagy a piaci napokon a városba áram­lókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom