Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

I 4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 4. Az íróasztal két oldalán Lehet, hogy az ügyfél így .kezdi: — Jaj, kedves elvtárs (szaktárs, kisasszony, kartárs, uram, asz- szonyom stb.), hirtelen azt se tu­dom, hogy kezdjem. Olyan ez az én ügyem, hogy ... Mire a tisztviselők reagálása — ugye tapasztaltuk — többféle lehet. Csak hevenyészett példák­ként. Egyik: — Márpedig kezdje va­lahogy, mert a mi időnk drága. Láthatja, nem maga az egyedüli, akivel foglalkoznunk kell. Másik: — Mondja csak nyu­godtan. Hátha nem is olyan ördöngős az a probléma. Valami papírja is van? Lássuk csak. Előítélet elfogultság nélkül Mármost, az intézkedést kérők számára — számomra, hiszen ügyfélként állok oda — lénye­ges, hogy jól, szakszerűen, tehát tartalmilag kifogástalanul intéz­zék el gondunkat-bajunkat a másik oldalon. Ám attól sem tu­dunk „eltekinteni’’, hogy ennek a velünk való foglalatosságnak a .milyensége, stílusa korrekt, em­berséges, barátságos, szívélyes legyen. Ezért is mondhatjuk, hogy pél­dául egy tanácsi apparátus szak- szervezeti bizottságának munkás­sága közérdekű, jóllehet sző­kébb, közvetlenebb értelemben a tanácsnál dolgozókra terjed ki. Hogyan tevékenykedett az el­múlt 4 év folyamán Kalocsa vá­ros tanácsának szakszervezeti bi­zottsága. Erről cseréltünk pár gondolatot Szabó Istvánnéval, az szb újjáválasztott titkárával. Be­szélgetésünk a szakszervezeti vá­lasztótaggyűlésen elhangzottakra épült. Még közelebbről arra az összevetésre, hogy mi valósult meg a 4 évvel ezelőtti taggyűlé­sen megvitatott s elfogadott ha­tározatokból. Csak néhány fontos kérdésre térjünk ki ezúttal. Akkor — határozatilag mond­ta ki a taggyűlés, hogy a szak- szervezeti tagság kapjon rendsze­res tájékoztatást a bizalmiak és a taggyűlések útján. A tanácsok önállóságának, hatáskörének, fe­lelősségének növekedésével — nőttek az apparátus dolgozóinak feladatai, és emelkedtek az igé­nyek is munkájuk színvonala iránt. Mi történt azóta? Rendszeresen megtartották a taggyűléseket. Főként az utóbbi 2 és fél év során, amikorra a be­teg előző szb-titkártól átvette a tisztséget Szabó Istvánné. A be­számolók tartalmassága, őszinte hangneme mindinkább vélemény- nyilvánításra ' ösztökélte a tag­ságot. A régebbi idők bátor­talanságával szemben a nyíltabb légkört tükrözte, hogy átlag 15— 17 hozzászólás hangzott el. Ezek egyaránt szolgálták a tanácsi munka tökéletesítését, valamint az érdekvédelmet. Az ÜGYFÉL érdekében Igényelték az apparátus erőtel­jesebb szakmai továbbképzését, a bizalmiak szerepének növelését. Foglalkoztak az osztályok kö­zötti, s osztályon belüli munka­leterheltségek egyenlőtlenségé­vel, ami feszültségeket okozott. A tárgyilagos vizsgálódás felté­teleként kérték, hogy az ügyren­deken belül készítsék el az egyes dolgozók munkakörének leírását. őszintén felvetették, hogy van korszerűsíteni, egyszerűsíteni való a tanácsi munkában is. Szerve­zési, módszertani javaslatokkal éltek a taggyűléseken a lakos­sági ügyek gyorsabb, egyszerűbb intézésére, ötletládát rendsze­resítettek. Néhány példa az eredményességre. A pénzügyi osztály a rengeteg apró tételből összetevődő ebadó-nyilvántairtá- sát és gépi könyvelését dolgozta ki. Jelentősen lerövidítve ezzel az összeírás, előírás, kivetés stb. manuális részletmunkáit. Az igazgatási osztály a leggyakoribb hatósági tevékenységgel kapcso­latos nyomtatványok egyszerűsí­tésével, előre elkészítésével gyor­sította az elintézést. S egy vá­ros köztisztaságával törődök a megmondhatói, milyen értékes a műszaki osztály vezetőjének öt­AUTÓK, KERÉKPÁROK, FOTELOK, ÍRÓGÉP, SZEKRÉNY Talált tárgyak között Kecskeméten 40 0000 km, a legkisebb legfel jebb 500 km. Egy nap alatt két szer kerülik meg a Földet. En nek következtében legtávolabb pontjuk egyszer a Szovjetunió felett, egyszer pedig Észak-Amé- rika felett van. Az első fordulat alatt optimális kapcsolat tartha­tó fenn nemcsak a Szovjetunió­val, hanem más európai és ázsiai országokkal is, körülbelül kilenc órán át. A második for­dulónál a szovjet városok kö­zötti kozmikus kapcsolat jelentő­sen csökken, de ugyanakkor tar­tós kapcsolat létesíthető a nyu­gati félteke országaival. A huszonnégyórás rádió- és tv-kapcsolat a Szovjetunió vá­rosai között három, sőt négy távközlési szputnyik segítségével valósul meg. Ezek a pályán a Föld forgásával egyidőben ha­ladnak. Amint az egyik szput­nyik megjelenik a földi állomás hatósugarában, a másiknak nyolc óra múlva kell erre a pontra érkezni. Ez akkor követ­kezik be, ha a pályán három Molnyija tartózkodik. Ha négy van belőlük, akkor az időkülönb­ség hat óra. A kozmoszon keresztül távíró-, telefon-, képtávíró- és televíziós közvetítés bonyolítható le. A szov_ jet tv-nézők az évek során már számos jelentős külföldi esemény szemtanúi lehettek. 1968 elején már színes tv-képeket továbbí­tottak Párizs és Moszkva között kísérleti jelleggel, amely nagyon jól sikerült. A szputnyikok segítségével na­gyon jól továbbíthatók a sokszo­rosításra kerülő, újságban meg­jelenő képek. Folytatódnak a kí­sérletek, hogy a Pravda hasáb­jairól készült fotót a nyomdából közvetlenül sugározzák. Az adást Habarovszkban veszik. A minő­ség kitűnő. A Pravdát így egy- ídőben nyomhatják Moszkvában és Habarovszkban. A nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok a különbö­ző földrészek között ma már olyan intenzíven fejlődnek, hogy a kozmikus távközlés nélkül hiányt szenvednének. A Szovjet­unió pedig ezt elősegítve kozmi­kus hidakat is épít lete; olyan állványt tervezett, amellyel egyszerre öt-hat kuka is szállítható. Az alkalmazott megbecsülése A négy évvel ezelőtti taggyűlés javasolta a szakszervezeti megye­bizottságnak, hogy a közalkalma­zottak szakszervezete VII. kong­resszusán foglaljon állást a ta­nácsi dolgozók bérrendezése és munkaidejük csökkentése mel­lett. 1974. július 1-től új bére­zési rendszert vezettek be, miál­tal az 1970-es 2280 forint átlag­bér. illetve a bérrendezés előtti 2705 forint az intézkedés után 3090 fgrintra emelkedett. 1970 óta megkétszereződött a jutalmazási összeg. S az erkölcsi és anyagi megbecsülés fokozódását mutat­ják a külföldi jutalomutak, előbbre sorolások, a 44 órás munkahét bevezetése, a nagycsa­ládosokról való figyelmesebb gondoskodás éppúgy, mint a nő­politikái határozat valóraváltá- sának tényei. A dolgozók tették szóvá, s en­nek hatására szüntették meg több hivatali helyiség túlzsú­foltságát — átalakításokkal. Be­rendezések újításával, függönyök, szőnyegek pótlásával, festésekkel tették otthonosabbá ezeket. Hogy nem is olyan nagyon közvetve járulnak ez utóbbi változások is az ügyfelekkel való foglalkozás kiegyensúlyozottságához, finomo­dásához, gondoljunk a szűkösség, teletömöttség, agyonzsúfoltság velejáróira. A levegőtlenség le­ver, apasztja a munkakedvet. Ahol pedig „egymás szájában” ülnek az emberek, ingerlékenyek­ké is válnak. Sok minden aztán az ügyfélen csattan... Természetesen — a szakszerve­zeti élet fellendülését a pártirá­nyítás fölerősödése, s a tanácsi vezetés emberséges, ugyanakkor határozott, pontosságot megköve­telő módszerei is elősegítették. A jó folytatáshoz a mostani vá­lasztótaggyűlésen hasznos útra- valót kapott az új szakszervezeti bizottság. Tóth István Néhány évtizede még csupán pár száz méter távolságra beszél­gethettünk vezeték nélküli tele­fonon. Ma a műholdak felhasz­nálásával ez a távközlési mód­szer szinte korlátlan lehetőségek­hez jutott. A világ első szovjet műholdjának felbocsátása után körülbelül hét év múlva földkö­rüli pályára került a Molnyija —1, s ezáltal létrejött a Szovjet­unióban a^. első nagytávolságú rádiókapcs lat Moszkva és Vla­gyivosztok között. A csatornát telefon- és távíró­összeköttetésre, valamint tv-mű- sorok sugárzására használták. Két év múlva 1967. november 2-án működésbe lépett a kozmi­kus tv-lánc, a Molnyija típusú távközlési szputnyikok és a földi Orbita típusú vevőállomások se­gítségével. Vlagyivosztok, Haba­rovszk, Dél-Szahalin, Magadan, a kamcsatkai Petropavloszk és más távoli helyek lakosai „láthatták Moszkvát”. Azóta a Szovjetunió egész területén mintegy ötven ilyen állomás működik. A rendszer lényegében Mol­nyija—1 és Molnyija—2 típusú műholdakból és Orbita rendsze­rű földi vevőállomásokból áll. Az adás elve egyszerű: a moszkvai tv-antenna segítségével a szput- nyikokra sugározza a műsort, il­letve a kép és a kísérő hang ‘je­leit. A szputnyik a kozmikus re­lé szerepét tölti be. Veszi, átala­kítja és felerősíti a jeleket. A szputnyik antennája az Orbita felé irányul, amely mondjuk, Ha­barovszkban van. A habarovszki Orbita, miután veszi a kozmosz­ból érkező jeleket, a televíziós adóra irányítja azokat. A szput­nyik jeleit egy 12 méter átmé­rőjű tükörantenna fogja fel. A vétel kezdete előtt az antennát az égboltnak arra a részére irá­nyítják, ahol a Molnyija tartóz­kodik. Amint az antenna az első jelet felfogja, többé nem „enge­di el”, hanem automatikusan kö­veti a szputnyikot. A Molnyiják elliptikus pályán mozognak. A pályasík és az egyenlítő síkja 65 fokos szöget zár be. Tizenkét óra alatt tesz­nek egy fordulatot a Föld körül. Legnagyobb távolságuk a Földtől Az agrár-üzemmérnök Kivételesen nem hagytam el semmit. Igaz, nem is leltem sem­mire. Abba az épületbe, ame­lyikről a következőkben szó lesz, a véletlen és természetes kíváncsiságom hajtott: megszem­lélni a néha már beteges pnére- teket öltő szórakozottságunk, gondatlanságunk, s mások be­csületességének kézzelfogható, bi_ zonyítékait. Sejtettem, hogy so­kan vannak Feledékenyek és tisztességesek egyaránt. De hogy ennyien ? ... □ □ □ A hivatalos elnevezés így hangzik: Kecskeméti Városi Ta­nács Ügyfélszolgálati Irodája. S ghogy a köztudatba beférkőzött: talált tárgyak osztálya. Fenti formában és fedőnéven — mint­egy központi gyűjtőhelyként — 1974. július 1. óta bajlódik-ve- sződik az állampolgárok által szerteszét hagyott holmikkal, me­lyek után azelőtt sokfelé — rend. őrségen, postán, vasúton, Volán­nál, közhivatalokban stb; asze­rint, hogy hol bukkantak rá, avagy hová szolgáltatták te j— kellett-lehetett érdeklődni. Az egyes személyeknél, esetleg vállalatoknál — a véletlen, vagy a felületesség folytán — hiány­listára került értékek, „cuccok” további sorsa, mint tudjuk, sok mindentől függ. Elsősorban per­sze az új gazda szándékától, jel­lembeli érettségétől. Maradjunk a rokonszenvesebb példánál: köz­vetve, vagy közvetlenül, de vé­gül is az iroda telephelyén köt ki az „áru”. Itt azonnal nyilvántar­tásba veszik és elkezdik őrizget­ni, kitartóan várva igazolt tu­lajdonosát. No nem időtlen idő­kig, csupán 90 napon keresztül. Utána automatikusan az államra ruházódik át és — a bizományi, valamint a MERKUR segédleté­vel — értékesítve lesz. A befolyt összeg a Pénzügyminisztériumot illeti, csekken átutalva. Ameny- nyiben 3 hónapon belül jelent­kezik a károsult, pontos tárgyi leírást — kerékpárok és egyéb járművek esetében igazolványt — kérnek tőle. Ha a jellemzés kielégítő, fizetség nélkül viheti, ellenkező esetben otthagyja a „kiszemelt” portékát az illető. Ide tartozik még, hogy a bicikli és minden más, 10 ezer forint értéket meg nem haladó tárgy 90 nap után a becsületes megtalálót illeti meg. Pénz esetében méltá­nyos találói díjra — a summa 15 százalékára — lehet igényt tar­tani. □ □ □ Nagy Károly, az iroda vezetője olyan lelkesen mutogatja kész­letét, mint aki biztos benne, hogy vendége nyomban ráismer vala­melyik veszendővé vált ingósá­gára. Aztán a napló után nyúl és sorolja az összesítéseket: 91 igazolvány, 17 pénztárca; 35 fér­fi, 40 női kerékpár; két új kem­pingbicikli; két segédmotor; egy Pannónia; egy Wolkswagen; egy Wartburg; egy Auróra típusú filmfelvevő, egy Sokol rádió; 17 karóra 8 darab arany fülbevaló; 3 táska; 30 darab női, 56 darab férfi fürdőruha; 80 törülköző; számtalan ruhanemű. A pénztár­cákban 1800, 770, 5100, 3050 fo­rint, 35 rubel stb. (természetesen kerekítve). □ □ □ Kérdések következnek, egyre több. És válaszok is. Részlet pár­beszédünkből: — A kocsik honnan kerültek ide? — A bogárhátűt május 7-én a dunaföldvári, a másikat 5-én a csabai útról hozattuk be az áutó- mentővel. — Milyen kuriózumot tárolnak még? — Hát kérem... Itt szomorko­• Akár a piac, vagy a futballpálya közelében... (Tóth Sándor felvételei) ' • Két kocsi, rendszám nélkül, árván ... talmazó bugyellárisát. Időközben — mivel gyanúsnak vélték — a nyomozók vették kezükbe az ügyet. 1 ' — Előfordult valamilyen, mu­latságos eset is? — Az egyik ügyfél enyhén it­tas állapotban, nem túlságosan leverten közölte, hogy elvesztette a feleségét, meg a lányát. Gon­dolta, hátha itt lesznek... Más. Egy S. J. nevű ember a minap számlával a kezében kopogtatott. Kiderült, hogy új kombináltszek- rényt vásárolt, amit teherautóval szállítottak kerekdombi üdülője felé. Útközben aztán úgy eldis­kuráltak, hogy nem vették ész­re hol éb mikor szórták el a bú­tort. Sajnos, a „szemfüles” meg­találó még nem mutatkozott. — Milyen napokon van a leg­több kuncsaft? — Általában hétfőn. A hétvégi „termést” hozzák, nézegetik, vizs­gálják. A hetipiacok után is van forgalom. Egyébként napi 20— 25 bejelentés az átlagos ... Tud­ja, ha nem találkoznék velük személyesen, el sem hinném, mi­lyen rendes, jó emberek létez­nek ... □ □ □ Az ügyfélszolgálati iroda dol­gozói szombat kivételével min­den nap 7.30-tól 12 óráig a vá­rosi tanács épületében (földszint 3-as számú szoba), 13-tól 15-ig pedig a Csányi u. 7. szám alatti kezelőségen (gazdasági malom­mal szemben) fogadják a hanyag és figyelmetlen, illetve az ízig- vérig becsületes polgárok beje­lentéseit. Kutas! Ferenc dik például egy teljesen új pi­ros rekamié, és két fotel, ezeket vásárlás után szórhatták el szin­tén a békéscsabai úton. Az arra­felé lakók telefonáltak hozzánk. Aztán: egy műfogsor, egy autó­busztető, egy írógép. Volt egy vadászpuska, töltényekkel, de azt már a rendőrségre továbbítottuk. Egy lovat a hozzávaló gumikere­kű kocsival a napokban vitt el a tulaj. Azt mondta, bement a kocsmába, a paci meg elkóbo­rolt ... Két szép disznóért — etet­tük egy hétig — ugyancsak teg­nap jelentkeztek. Nemrég ad­tunk le az ÁFOR-nak értékesítés céljából összesen 10 ezer liter benzinre szóló jegyet... — Nagyobb összegek? — Három-ötezer forintok gyak­ran befutnak. Volt egy beje­lentés: autót akart vásárolni a bácsika és a buszon felejtette (?) több mint 40 ezer forintot tar­A szépmosolyú kisteleki lány középiskolás évei alatt kirakatrendezőnek készült. Már megbeszélte a nagyközség ÁFÉSZ-vezetőivel, hogy szerződést köt­nek, hozzájuk jön majd dolgozni. Érettségi előtt osztályfőnöke még egy közös bú­csúkirándulásra indult az osztállyal, Szarvasra. Idejüket az arborétum és a mezőgazdasági főiskola megtekintésére szánták. Szabó Margitnak, életre szó­ló élmény volt a kirándulás, egyetlen hét alatt fel­borította eredeti elképzelését, olyan csodálatosnak látta az öntözéses növénytermesztés lehetőségeit. * A főiskolán sok örömét lelte a tanulásban, a gya­korlati foglalkozásokon. Ami eddig csak tetszett, mert számára ismeretlen volt, azt mind tudatosab­ban tanulmányozta, hogy majd a gyakorlatban a legmegfelelőbben tudja hasznosítani. A főiskola el­végzése után Szatymazra irányították, de ő Bács- Kiskunba igyekezett, hiszen Szakmárról érkezett évfolyamtársával. Vén Ferenccel már eljegyezték egymást. Erre így emlékezik: — Elővettük a térképet és valamennyi Szakmár környéki szövetkezetnek írtunk levelet. Megírtuk, hogy végzős üzemmérnök vagyok, öntözéses növény- termesztési szakon tanulok, tudnak-e munkát adni? Csak a keceli Kinizsi Szakszövetkezet elnöke vá­laszolt, hívott, dolgozzam náluk. Így aztán összehá­zasodtunk, Kecelen laktunk, a férjem motorral járt át Szakmárra. Azután engem is alkalmazott a Pe­tőfi tsz. — Itt milyen munkát végez? — Üzemgazdász vagyok, önköltségelemzéseket, mérlegelemzéseket készítek. Most fogtunk hozzá egy nagyobb munkához: összehasonlítjuk 1968, 1970, és 1974 évi zárszámadás adatait. Elkészült 1961 óta a fejlődésünk kimutatása, grafikonon. Ez nagy és szép munka volt. Ezekből az elemzésekből nagyon sok mindenre lehet következtetni és a továbbiakban jobban szervezni a munkánkat. — Ön öntözési szakember. Itt nincs szükség erre a tudására? ,— A helyzet az, hogy itt az egész környéken jó vízgazdálkodású a talaj, a kukoricatermelés nálunk eléri a hektáronkénti 59,9 mázsát. Nem kell tehát öntözni. Mezőgazdasági szakismereteimet pedig fo­lyamatosan hasznosítom a munkámban. Amikor Szarvason befejeztem a tanulmányaimat, szaktechnikus lettem. Most kapom meg üzemmér­nöki oklevelem. Szakdolgozatomát a Bajai Rend­szerű Kukoricatermesztés — ezt honosítottuk meg a szövetkezetben — tapasztalatiról írtam. — A környezetében dolgozók között tapasztalt-e fenntartást magával szemben, mert „csupán” nő? — Nem, soha. Hiszen volt olyan időszak'is, ami­kor a férjemet is helyettesítettem, a magam mun­káját is végeztem. Ügy érzem itt a szövetkezetben is befogadtak és én is jól érzem itt magam. Kész a családi • házunk. Ilyenformán itt akarunk maradni, élni, dolgozni. Selmeci Katalin Rovarok gyári úton A Moldavai Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban iparilag „gyár­tanak” kártevőpusztító rovaro­kat. Minden 24 órában kereken 15 millió rovar hagyja el a tel­jesen automatizált gyárat; több mint 100 000 hektárnyi mezőt, kertet és ültetvényt képesek megszabadítani több mint 200 kártevő fajtától. Ez a moldavai „biogyár” a világ első ilyen fajta gyára. ríidak a Kozmoszban • íme a mai gyűjtés — mutatja a zsúfolt szekrény előtt Nagy Károly. DOLGOZÓ ASSZONYOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom