Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
1974. szeptember 25. • PETŐFI NÉPE • 3 80 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY EGY ÉV ALATT f. Tanácsi ügyintézés Izsákon TEKERŐLANT ÉS FARAGOTT SZÉK Népművészek a kirakatban Kit, hogyan érint... A közelmúltban tanácsülésen elemezték, hogy a hatóságok miként intézik az ötszáz esztendős Izsákon a lakosság hivatalos ügyeit. / Ki gondolná, hogy a nagyközségi tanács szakigazgatási szervéhez egyetlen év alatt 6100 különböző bejelentés, panasz, , kérelem érkezett. A statisztikai kimutatások kedvező képet mutatnak áz ügyintézés színvonaláról, jellegéről. Kétszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint ahány szabálysértési eljárás indítására kényszerültek. Igaz, ez utóbbi szám nagyobb a tavalyinál, de a tanács jogköre is növekedett./ A 430 elsőfokú határozatból’ csupán kettőt változtattak még másodfokon. Tevékeny volt a tanácstagság: 106 -közérdekű bejelentés hangzott el. Eddig nyolcvan százalékukat Sikerült teljesíteni. A szociális gondozásban a helyhiány okoz némi nehézséget. Több idős embert kellene szociális otthonban elhelyezni. Megállapította a tanácsülés, hogy mind színvonalasabbak a. névadó és a házasságkötési családi ünnepségek. . Jó munkát végzett a gazdálkodási csoport. Nyilvántartást vezetnek. a társadalmi munkáról: ebben az esztendőben az izsákiak 250 ezer forintnyi munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez; Az adóügyi csoport 103 százalékra teljesítette féléves bevételi tervét. A tanácsi munka korszerűsítése érdekében tervezik a két csoport összevonását. . Izsákon sikerrel törekszenek a X. kongresszuson megfogalmazott feladatok teljesítésére. „Alapvető feladat a közigazgatás to-t vábbi tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése.” Kovács Gyula, Izsák, Kossuth L. u. 51. Kellemes meglepetésben lehet részük gZoknák a szépet szerető járókelőknek, akik elvetődnek a kecskeméti Centrum Áruház elé. Miután szemük megakad a szépen elrendezett, ízléses kirakatokon, észreveszik a legújabb kedveskedést: az eladásra szánt holmik között a népművészeket bemutató képeket és tárgyakat. Azért említettük a legújabb kedveskedést, mert az évek során. megszoktuk már ettől az áruháztól, hogy időnként „kirukkol” egy-egy meglepetésseí. Becsülendő az a törekvésük, hogy az üzleti szempontokon túlme- i nőén a maguk sajátos' eszközeivel segítsék a lakosság ízlésének, látáskuJtúrájának fejlesztését. Hat egymás melletti, nagy méretű kirakatban hat népművészt mutatnak be szép elrendezésben. A tiszaújfalui "Bársony Mihály, a tiszaalpári Horti József, a nagybaracskai Szedlacsek Dara István és a bácsalmási Skoru- tyák János — a „Népművészet Mestere” kitüntetés tulajdonosai — nagy méretű fotói mellett ott láthatjuk a kecskeméti Nagy Kristófét és id. Kovács Miklósét is. Egyre eredményesebbek a magyar-szovjet egészségügyi kapcsolatok A gyümölcsöző és egyre jobban fejlődő magyar—szovjet egészségügyi kapcsolatokról tájékoztatták Miskolczi Pétert, az MTI, munkatársát az Egészség- ügyi Minisztériumban: A magyar—szovjet egészségügyi kapcsolatok kialakülása hosszú időre nyúlik vissza. E kapcsolatok azonban lényegében az 1959- ben aláirt egészségügyi egyezd mény után 'váltak rendszeressé és szervezetté. Az együttműködés egyre tá- gabb lehetőséget biztosít az) orvosok és egészségügyi dolgozók hosszabb-rövidebb időtartamú tanulmányútjaira; ezek során szakembereink olyan hasznos ismeretekre tesznek szert, amelyek hazai alkalmazása jelentősen hozzájárul az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez. Petrovszkij akadémikus, a Szo\k jetunió egészségügyi minisztere például — mint az orvostudományi egyetemünk professzora — maga is hpsszabb időt töltött Budapesten. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a magyar vér- tranzfúziós szolgálat megteremtése. ' Együttműködésünk jelenleg az orvostudomány csaknem minden területére kiterjed. E kapcsolatok keretében a szovjet szakemberekkel karöltve különös figyelmet fordítunk a szívérrendszeri betegségek gyógyítására és az ezzel összefüggő kutatásokra. Hasonló együttműködési területünk a kísérleti és klinikai onkológia, a társadalom-egészségtan, az egészségügyi szervezés, az egészségügyi káderek képzése és továbbképzése, valamint a hatékonyabb közegészségügyi-járványügyi szolgálat megszervezése. Az utóbbi években- mindinkább elmélyül az orvostudományi kutatóintézetek közötti köz-- vetlen .tudományos együttműködés is. Napjainkban már több mint 40 magyar egészségügyi oktatási intézmény.-tanszék, klinika, kutatócsoport és országos szakintézet tart fenn ■ kapcsolatokat a legkülönbözőbb szovjet kutatóhelyekkel. Ezek a kapcsolatok elsősorban . az ' információk és a kutatók cseréiében, továbbá különböző együttműködési szerződésekben realizálódnak. A témák előzetes egyeztetése után számos esetben azonos vagy közel azonos kutatási területen több közös és párhuzamos munkát is végzünk. illetve az egyes témák egyik részén hazai, másik részén szovjet intézmények dolgoznak . A két ország közötti egészség- ügyi együttműködési egyezmény ' keretében végzett orvostudományi kutatások közül nem egy többéves múltra tekint vissza és igen gyümölcsöző. Ilyen egyeljék között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének több kutatási programja; és ugyancsak a Budapesti Orvosegyetem Mikrobiológiai Intézetének egyik témája, amelyben már régebben megkezdődtek a közös kutatások. Ez utóbbi intézet egyik munkacsoportja hosz- szabb ideje tart fenn kapcsolatot a Szovjetunió „Ivanovszkij” Virológiái Intézetével. Dokumentációcseréjük, kölcsönös tanulmányútjaik, tudományos megbeszéléseik, közös előadásaik és közleményeik publikálása jelentős mértékben .segítette az együttműködést. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet tíz éve működik együtt a hasonló jellegű szovjet központi intézettel, az Országos Közegészségügyi Intézet pedig a Szovjetunió több tudományos intézetével alakított ki kapcsolatot. Az említetteken kívül hazánk és. a Szovjetunió is különös figyelmet fordít a szocialista országok között, a KGST keretében egyre mélyülő több oldalú egészségügyi együttműködésre. E közös munkák programtervezetei közül is kiemelkedik az a nemzetközi dokumentum, amely a rosszindulatú daganatok kutatásával folgalkozik, és amelyet a KGST-tagországok egészségügyi minisztériumainak vezető képviselői a közelmúltban írtak alá Moszkvában, s amelyből — főként a daganatos betegségek eredményes Jjezeléséhez szükséges gyógyszerek kikísérletezésében, illetve további tökéletesítésében és későbbi gyártásukban — fontos feladat hárul hazánkra is. (MTI) S a fényképek, nevek' mellett a szerszámok, eszközök, a népművészek által készített tárgyak láthatók. Ott van a híres „nye- nyere” — Bársony Mihály bácsi népszerű tekerőlantja. A kékfestő térítők, faragott szék, s egyéb használati tárgyak mellett vesszőkosarak, szőttesek ragadják meg és tartják fogva a tekinteteket a Centrum Árunáz kirakataiban.' A népművészeti bemutató rendezői minden esetben megtalálták a módját annak, hogy a fotóportrékat és a népművészeti al-' kotásokat, eszközöket jó összhangban mutassák be a közönségnek felkínált árukkal. A kékfestő anyagok szépen mutatnak a hófehér női fehérneműk között; a' vesszőnyalábok és a kosarak a férfiöltörfyök, s a női kosztümök társaságában; a színes szőttesek a télikabátok szomszédságában ; a faragott tárgyak a szép cipőkkel egyazon üveg mögött. Mint az ízléses reklámfeliratokból megtudtuk: e. bemutatót a Duna—Tisza közi napok keretében rendezték. Nem győzzük • érte dicsérni az ötlet és a kivitelezés gazdáit. V. M. Egyesített energetikai rendszer Jelenleg 11 egyesített energetikai rendszer működik a Szovjetunióban. Közülük 8 össze van kötve egymással — ezek alkotják az ország egységes energetikai rendszerét, amelyhez körülbelül 700, több mint 136 millió kilowatt összteljesítményű erőmű tartozik. Az erőművek gyűrűszerű kapcsolása lehetővé teszi az energiának az egyes országrészek szükségletei szerinti átirányítását. Szibériából és Kazahsztánból az elektromos energia vezetésére az ország központi részeiben szuper nagyfeszültségű távvezetékek építését is előirányozták. Ukrajnában még ebben az évben üzembe helyeznek egy 750 kilovoltos, több mint 1000 kilométer hosszú fővezetéket, amely összeköti az ország déli részének valamennyi energetikai rendszerét, (APN—KS) 0 Nem hinném, hogy sok olyan ember vari — ha akad egyáltalán — aki. ne örühie annak, amikor dicsérik. Ha valakinek a munkájáról. tevékenységéről elismerő szavakkal szólnak, ha szépeket mondanak arról, amit az illető tesz. cselekszik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ilyen mondatok nyomán felderül, az arc. kifényesedik a tekintet. Általános emberi tulajdonság ez, élni is kell vele — alkalomadtán mint nevelési módszerrel is — mindenkor, amikor icsak lehet. Mert a dicsérő mondatok legtöbbször szárnyakat adnak a meg- dicsértnek, az elismerő szavak nyomán újabb és újabb eredményes munka szokott járni. Nélkülözhetetlen elemé, ha úgy tetszik: ..kelléke” ez a mindennapi életnek, olyasmi, ami felbecsülhetetlen segítsége lehet a fejlődésnek Éppen úgy. mint a bírálat. Jogos és építő kritika nélkül elképzelhetetlen hosszú távon az eredményes mnka. a célravezető tevékenység. S gyorsan le kell szögezni: nincs ember, aki nem követ el hibát, aki mindent a legtökéletesebben csinál életében akit ne érhetne jogos '-bírálat a becsületesen végzett munka közben. S amennyiben ez így van — pedig százszorosán is így igaz! —, akkor a bírálatra rendkívüli mértékben szükség van. 0 Találkozunk is vele naponta, mindenfelé. Gyűléseken, felettesek ellenőrzési útjain, magánbeszélgetések alkalmával. Jelen cik- künkben most ezzel az utóbb em_ lítettel kívánunk foglalkozni. Az zal, hogyan fogadják az emberek s az érdekelt szervek a nyomtatásban napvilágot látott. kritikákat. > Nézzük először a rokonszenvesebb reagálást. Azt. amikor a megbírált személv. személyek, a kritikával illetett intézmények, vállalatok vezetői elgondolkoznak mindazon, amit a cikkíró szóvá tett. Megvizsgálják a bírálatban felvetett dolgok realitásértékét; azt, hogy mennyire fedi a valósá_ got mindaz, amit az olvasók, a nagy nyilvánosság elé tártak. S ha — még részleteiben is — igaznak találják a kritikát, az az első gondolatuk, miként lehetne kijavítani a hibát, pótolni a mulasztást. Ez örvendetes, és szerencsére nem kevésszer fordul elő ilyesmi. De. sajnos, az ellenkezője gya-. koribb. Az. amikor a megbíráltak méregre gyúlnak. s. vak elfogultságukban mindenre gondolnak, csak'arra nem: miként kellene a felvetett negatívumokon változtatni. Sőt, némelyekben még csak fel sem merül annak a le- lehetőségé. hogy £l bírálót jó szándék, a segíteni akarás Vezényelte. amikor valamilyen igaznak vélt ügy érdekében tollat ragadott vagy az írógép mellé ülj. 0 Mi történik azután áz ilyen helyeken? Azok. akiket a bírálat ért, mennek fűhöz-fához. mindenhová; magyarázkodnak, és lázadoznak. tiltakoznak és vaklármát csapnak, belevörösödnek a méregbe. s haragjukban mindenre képesek lennének. Sok példa van rá. szűkebb hazánk gyakorlatában is, hogy így történik. Ilyenkor a rágalmazás (mert legjobb védekezés a támadás), a befeketí- tés. az otromba gyanúsítgatás is kevés azoknak, akik sértett vadként szaladgálnak ahelyett, hogy azon gondolkoznának: hátha igaza van — legalább részben — a bírálónak. „Ne szólj szám. nem fáj fejem” — így szól a közmondás. S van olyan is. ami a fej betörését helyezi kilátásba, amennyiben valaki rászánná magát az igazság rhegmondására. tehát a bírálatra. Akik a fent soroltak módján reagálnak, a jogos kritikákra, még ma is létjogosultságot adunk ezeknek a régi --1- ám még nem elavult — közmondásoknak. 0 Pedig akik a kritika elfojtását; visszahúzódását segítik — csinálják ezt akár félelemből, alkalmazkodásból vagy akár basás- kodásból és hatalomféltésből —, lefékezik a folyamatot, h'ögy még közelebb kerüljenek az értelmes emberi élethez, a tisztább arcú társadalomhoz — tehát mindahhoz. amiért élni. harcolni, tenni igazán érdemes. Varga Mihály Mire képes a mentő Emberek életér öl van szó! CIKKÜNK NYOMÁN , Nem szegi meg a szabályt Értesítem, hogy a Petőfi Népe 1974. évi július 25-i számában megjelent „Így nem olyan megerőltető” című cikkben foglaltakat megvizsgáltam, s ezzel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A bácsszöllősi postahivatali létszámába tartozó Hodoniczki János külterületi kezelő kismotorigényét 1972-ben küldte be a postahivatal,- amit akkor készlet hiányában kielégíteni nem tudtam. 1973-ban más postahivatalnál felszabadult — használt — kismotort ajánlottam fel a' külterületi kézbesítőnek, amire azonban nem tartott igényt. Használt kismotor kiküldésére most is volna lehetőség, erre azonban a külterületi kézbesítő újabb — f. év augusztus 10-én kelt ajánlatom ellenére sem tart igényt, Tájékoztatom arról \, is,, hogy ha a külterületi kézbesítő úgynevezett ,.kis”-motorkerékpárl használ szolgálatának ellátása közben — a kismotoron való közlekedés tudvalévőén nem jár bukósisak-viselési kötelezettséggel — legyen a jármű akár postai, akár saját tulajdonú — „nem szeg szabály_”-t. Dr. Viski Dániel igazgatóhelyettes Szegedi Postaigazgatóság DUNA—TISZA KÖZI NAPOK RENDEZVÉNYE Csak két órán át! ZALATNAI SAROLTA 1974. szeptember 26-án 16—18 óráig. Baján a Hanglemezboltban (Eötvös u. 5.) HHH * nS m Hn| \, , dedikálja lemezeit Ha most vásárol... Most dedikálva kapja! 4244 Megtalálták a Kecskeméti Kaput 0 Fél évezreddel az építés után a metróépitők megtalálták a Kecskeméti utca és a Kálvin tér torkolatában, öt méterrel az úttest szintje alatt a régi Kecskeméti Városkaput. A kapu teljes alapzata, négy méter magasságban a falak és a négy kitámasztó pillér is megmaradt. (MTI foto — KS.) Telefonközpontok elektronikus memóriával Automata távbeszélő hálózat köti össze a Szovjet városokat, a £5alti-tengertől egészen a Donig. A távhívásos . kapcsolatot a litván fővárosban létesített inter- urbán központ biztosítja. A kísérleti rendszerhez elektronikus memóriaegységet csatlakoztattak, amely egy óra alatt 70 ezer inteturbán kapcsolatot létesíthet. Egy-egy baleset alkalmával, amikor megérkeznek — olykor fél- vagy egy óra múlva — a mefttők, a sérültet körülvevő csoport érdeklődéssel figyeli a munkájukat, s szinte valamennyien sürgetik őket, miért nem indulnak már a kórházba. Nem rossz a következőket tudni minden embernek: A mentőknek azért kell állniok a baleset, a mérgezés színhelyén, mert el kell lát- niok a sebesültet, s ezért nem történik az, hogy feldobják a hordágyra, és máris vágtatnak vele. Olykor a kórházba szállítás nagyon- lassú menetben történhet, s ezt tulajdonképpen a beteg érdeke kívánja. Olyan eset is előfordul, amikor tovább tart a beteg ellátása, újraélesztése, lélegeztetése, 'vérzés elállítása vagy csillapítása, mint maga a kórházba szállítás. Éz szükséges, fontos. Korábban arról szóltunk, hogy a mentők a baleset vagy más sérülés esetén gyakran már kék són érnek ki a helyszínre. Vajon miért van ' ez így? A mentőállomások alapvető szabálya, hogy az értesítéstől, reggel 6 órától este 10 óráig egy percen, feste 10- től reggel 6 óráig pedig két percen- belül sürgős esetben el kell indulni. S ez így igaz! Mégis, miért késik a, mentő? Ezt egy gyakorlati példával szeretnénk megvilágítani. Tételezzük fel, hogy Jakabszállás és Soltvadkert között este nyolc órakor történik egy baleset. Ékkor már az 53-as út forgalma csekély, s az, aki észrevette a balesetet vagy megpróbál elsősegélyt nyújtani, várva egy járművet, hogy véle üzenetet küldjön a mentőknek, vagy pedig a sérültet a helyszínen hagyja és maga próbál telefonálni. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy erre vagy Soltvadkerten, vagy Jakabszálláson nyílik lehetőség, de ott is meg kell keresni a körzeti orvost, a rendőrség körzeti megbízottját. Ez pedig időbe telik, nem is kevésbe. Arról talán nem is beszélünk, hogy valamelyik tanyán, vagy története1 sen Bócsán — maradjunk az előbbi példánál — valaki eltöri a kezét, megég, vese- vagy epe- görcsöt- kap, vagy éppen szülni készül. A mentőket a legjobb esetben is csak órák múlva sikerül értesíteni. A mentők értesítésének lehetősége rendkívül korlátozott S hogy ez mennyire így van, arra ismét egy példát hozunk fel. Kecskeméten. ha egy időben két helyre próbálják kihívni a mentőket, némi gondot jelent, pedig minden perces késlekedés végzetes lehet. Bármennyire is megdöbbentő, de a mentők hívószáma, a 004 csupán egyetlen telefon! Igaz, hogy. a mentőknek ezenkívül még két vonaluk van, de azoknak a hívószáma senkiben sem rögződött, s nincs felírva a közintézmények falán gyakran látható táblácskára sem. Történetesen ha sikerül valakinek — különösen csúcsidőben a zsúfolt központból — vonalat kapni, akkor nyilvánvaló, hogy a 004-et hívja. S ha az foglalt, akkor verheti elő a telefonkönyvet, bön0 Működés közben a Kuben- ballonos lélegeztető. gészheti a telefonszámot, s várhat egy újabb vonalra. S ezalatt a beteg? Szerencsés esetben életben marad, de meg is halhat. Óriási különbség van a mentők hírközlése és az őket értesíteni szándékozók hírközlési lehetősége között. A mentőautókban ugyanis ultra'rövidhullámú rádiók vannak, s nem egyszer előfordult már, hogy rádión küldték őket mentésre. Ezenkívül valamennyi mentőállomás bekapcsolódhat az, országos riasztási hálózatba, s szinte azonnal, akár száz mentőgépkocsit tudnak adott helyre ' vezényelni. Sőt, rádión akár mentőrepülőgépet is hívhatnak, amely szintén gyorsan a helyszínre érkezhet. Talán itt említenénk meg azt, hogy az esetek többségében a bejelentők sem pontosan adják meg az információt. Pedig a mentőknek néhány adatot feltétlenül tudniok kell, s ez nem hátráltatja őket a kivonulás gyorsaságában. Melyek ezek az adatok? Hol történt az eset, van-e orvos, hány sérült van, milyén a sérülés. Nem mindegy, hogy egyszerre egy, vagy több mentőautónak kell kivonulnia, s az sem, hogy milyen a sérülés foka, hiszen már menet közben készülnek annak ellátására. Maradjunk még a hírközlésnél. Az tény, hogy adott esetben a mentőket értesíteni kell, de erre nincs lehetőség. Nem kerülne olyan sokba, ha minden lakott helyen — akár tanyaközpontokban is — kiépítenének egy úgynevezett segélyhívó telefonállomást, amely a nap bármelyik órájában a segélyhívók rendelkezésére állna. Ezt az életmentő telefonállomást akár fényvisszaverő jelzőtáblával lehetne ellátni, s a baleset vagy más sürgős esemény esetén közvetlenül a mentőket 'hívni. Ez ma már éppen az emberi életek megmentése érdekében szükséges, fontos, nélkülözhetetlen technikai berendezés. Gémes Gábor
