Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
*"4 • PETŐFI NÉPÉ • 1974. március 23. PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁNYÍTÁS öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel Panaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: túl sok a kötelezően előírt napirend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás vagy a város némi hitbuzgalomból is„do- uott rá még egy lapáttal”. Ám ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó. ami sók helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —. hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak hogy összefér, hanem az előírt na- 'pirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a megoldás kcj- zös keresésére Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelvek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: pédául a felsőbb pártszervek egyes üléseiről. határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. Es valójában ezek is a oártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek tesznek eleget a felsőbb pártszervek amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról. döntéseikről. Az ilyen tájékoztatók azt fejezik ki, hogy a párt „gazdája" végső soron {maga a párttagság, amelynek joga és feladata időközönként tájékozódni az ő küldöttei által választott pártszervek tevékenységéről. Ha azonban az ilven napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. _Sőt,; nemcsak lehetőséget ad,-,d£ •egyenesen igényli. “Hiszen azf'élcP jH&;rás;> mindig ígv sfeőí: tárgyaik' meg ennek vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei járási vagy városi tapasztalatok és tennivalók számba vételét igénylik ilyenkor az alapszervezelek taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt keli elemeznie, meghatároznia, hogy a saját működési területén miiven a helyzet és melvek a teendők. A felülről jövő előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irányának csupán az alapjait jelöli meg — ezektől eltekintve az ilyen is éppen annyira ..helvi téma’!, mint amit az alaoszervezet saját kezdeményezéséből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez. amélv minden pártszervezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennviük működési területén. hatókörében dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a pártszér- vezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodásmódjának formálódását. De azt. hogy abban -az üzemben. szövetkezetben, iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melvek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leginkább koncentrálni, figyelni. törekedni — ezt a párt- szervezetnek magának kell mérle- ,gélnie, megállapítania, eldöntenie. Klérrfezvé % nfüködési területén íevo! fiáraffflPgo?idolkodásmódját. a ráhatás eszközeit., a kommunisták gyakorlati feladatait. Vagyis alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a témát, mintha saját elhatározásból, került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olvan pártszervezetek is. amelyek például ennek az ügynek a megvitatásánál nem vártak központi előírásra. A „központi” és ..helyi” témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka. hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelvett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldása milyen .módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt viszik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés, vagy eset felsorolása még nfem változtatja meg a központi, vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán „adaptálás”, ami sokkal inkább arra jó. hogy „kipipálhassák” az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tettek er- jésztőjévé váliék. így érthető, hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszervezéti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására. ott az elevenebbé teszi a pártéletet. hatékonyabbá a pártmun- kát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a határozatok végrehajtása, mert kettőt egységes egészként kezelik. Ha nem elemzik a helyi, körülményeket, aligha lehet jó a végrehajtás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló, hiszen a pártalapszervezetek nem tudományos intézmények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Gy. L. lllliPiililllllii Főiskola a Rába partján t Épül a e.vöri Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskola. Az új főiskola szeptemberben már fogadja hallgatóit. (MTI- foto: Hadas János felvétele — KS> EGY TANÁR NOTESZÉBŐL A műelemzés A magyartanítás súlypontja a műelemzés. Míg régebben egy-egy író egész életműve, életpályája, egy-egy irodalmi periódus volt a tananyag, most mindez másodlagos lett. Az irodalomtörténeti fejlődéit figyeltük a múltban egy- egy irodalomórán, az irodalmi folyamat változásait, például azt, hogy miként változik meg irodalmunk az önkénvuralom korában, vagy a századfordulón. Hadd idézzünk egy példát. Az irodalomtörténeti szempontú magyartanítás megvizsgáltatta azt, hogy milyen műfaii változás figyelhető meg 1849 után a magyar irodalomban. vagy azt. hogy miként válik középponti műfajjá a század végén a novella. Napjainkban ez nem fontos. Az a lényeges, 'hogy e korszakban.. írta Arany János balladáit, s ezeket a műve^ két elemezzük az órán. Ezzel vesztett is. nvert is az irodalomtanítás. Vesztett azzal, hogy kevesebb irodalmi hatást, összefüggést stb. tárunk fel, kevesebb alkalom van egy-egy érdekes ííói egyéniség kibontására. életepizódiainák ismertetésére. pé nvert azzal, hogy megpróbálta az irodalmi alkotásra irányítani a figyelmet; elemezve közösen azokat az órán. OTP-lakásokban bosszús családok Negyvenkét jkalocsai lakótársam nevében írom e sorokat,, s reménykedem, hogy a széles nyilvánosság révén sikerül mielőbb pontot tenni az egy évnél hosz- szabb ideje' megoldásra váró közös problémánk végére. Íme a részletek: Mint fiatal házasok, mi is értesültünk 1972 nyarán arról, hogy az Országos Takarékpénztár helyi fiókja kedvező pénzügyi feltételek közepette értékesít öröklakásokat a város Széchenyi lakótelepén. A fokozott spórolásunk, illetve a rokonok, ismerősök anyagi támogatása eredményeként mindannyian összegyűjtöttünk ötvenezer forintot, melynek befizetése ellenében még az év-decemberében birtokba vehettük a 260 ezerért épített lakásokat. Örömünk azonban csak tiszavirág-életű volt, ugyanis már a beköltözésünket követő néhány hét után sorra előbukkantak a helyiségek különféle építési hiányosságai. Legelőször a padlózat pvc-bur- kolatanak ragasztása mondott csütörtököt, és az emiatt felkun-. korodott anyag azóta is gátolja a szobákban való járást. Majd felfigyeltünk a meglazult válaszfalakra, s kidőlésüket csak olymódon ' akadályozhattuk meg, hogy faékek segítségével rögzítettük. Aztán az ajtókat is muszáj roppant óvatosan nyitnunk- csuknunk, mert á tokjuk kilengő mozgást végez. De az ablakokat sem lehet bezárni megfelelően. És a felsorolást még folytathatnám. Panaszunkkal már többször felkerestük az illetékeseket — a beruházót, a kivitelezőt, ám a meghallgatásunkál egyebet még nem tettek. Illetve mégis, hiszen jóval egy évnél régebbi idő óta •szüntelenül vitatkoznak, hogy melyikükre tartozik - a műszáki meghibásodások helyrehozásával kapcsolatos intézkedések megtétele. Az indokolatlanul és érthetetlenül hosszú „eszmecsere” egyik következménye, hogy közben lejárt a lakások garanciális javításának határideje, De bármennyire is halmozódnak a problémák, óhajunk nem lehet más, minthogy az eddig kifizetett pénzükért cserébe szeretnénk, ha végre otthonosan érez- hetnénk magunkat otthonainkban! Kaprivanacz István, Kalocsa Széchenyi lakótelep 17-es" ép. Javítsák meg az Utat! gyakorta szervesnek különféle programot. A legutóbbi ilyen rendezvényen a nagyközségi tanács vezetői is részt vettek és szívélyes beszélgetés közepette tájékoztatták az öregeket a település életéről, s fejlesztési terveiről. Majd az úttörők köszöntője - következett. Ok hangulatos műsorral kedveskedtek a vendéglátóiknak, akik a Vöröskereszt helyi szervezetétől, valamint az ÁFÉSZ-tői értékes ajándékcsomagokat kaptak. A látogatók, valamint az örömükben elérzékenyült nénik és bácsik végezetül közösen uzsonnáztak, mialatt fülbemászó melódiákkal szórakoztatta őket egy kis zenekar. Az ünnepélyes jellegű, kitűnően sikerült program bizonysága annak, hogy Szabadszálláson megkülönböztetett szeretettel, megbecsüléssel viseltetnek az öregek iránt. Kovács Józsefné Szabadszállás LEVELEKBŐL RÖVIDEN... Börönte László, Nyárlőrinc, Kossuth u. 12. szám alatt lakó olvasónk figyelmét felkeltette az AFIT kecskeméti szervizének szolgáltátásait ajánló — lapunkban megjelent — reklám, s úgyhatározott, hogy Wartburg gyártmányú, gyújtási rendellenességű személygépkocsiját e cégnél javíttatja meg. Mint írja, sajnos póruljárt, mert a jelentős összegű számla rendezése .ellenére sem használható az autó, mivel két hengere éppen a műszeres vizsgálatot követően mondta fel a szolgálatot. Tekintettel arra, hogy a reklamációja is eredménytelen volt* ezúton- adja közre — elgon- dolkoztatónak tűnő — szándékát: most olyan szervizet keres, ahol nagyobb gondot fordítanak a minőségi munkára, mint annak sajtóbeli hirdetésére... * Egy kissé dicstelen rekordról számol be a Tiszakécske, Kerekdomb 68. szám alatt lakó Lipóth György. Szerkesztőségünkhöz érkezett soraiból megtudtuk, hogy a tavalyi év végén vásárolt és időközben már elromlott HA 3301 típusú asztali rádiójának garanciális javítását mintegy másfél hónap elteltével sem végezte el a Gelka kecskeméti szervize. Olvasónk azóta — készüléke hiányában — a csöndet hallgatja, s azon meditál, talán ha fizető megrendelőként jelentkezik a szolgáltató vállalatnál, már régen használhatná rádióját... A kultúra fellegvára a tanyavilágban A lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Ház vaskos vendégkönyvében lapozgatok. Egy évtized alatt, 1964 óta, megteltek érdekes bejegyzésekkel az oldalai. Az első lapon ez a mondat olvasható: „Mindig szíveken látjuk otthonunkban.” — Gyöngyösi György igazgatóval, beszélgetünk közben. Elmondja, hogy kettős az öröme: az idelátogató előadók, művészek, együttesek egyaránt elismeréssel emlékeztek meg ittlétükről; s a helybeli közönség érdeklődése soha nem halványult közben. A legelső látogató, az akkori író—olvasó találkozó vendége Tímár Máté volt. Bejegyzett szavai azt mutatják, hogy jól érezte magát e falak között. A helybeli irodalombarátokra célozva Fekete Gyula író is ilyen mondatot írt be a könyv egyik lapjára: „Egy valóságos találkozó emlékére”. Az első, ami szemünkbe tűnik lapozgatás közben; itt, Lakiteleken szeretik az irodalmat. Veres Péter-emlékest, Bartók-est, emlékezés Szabó Pálra, Móricz-, Dózsa- és Petőfi-est: íme, ezek beszédes példák. S a látogatók száma? Nemhogy nem kevés, de egyenesen örömre hangoló! Egyik napon négyszázötvenöten, a másikon háromszázhuszonöten, a harmadikon négyszázötvennyolcan, s megint máskor háromszázhetvenen mentek el a rendezvényre. A kecskeméti Katona József Színház együttese jó néhányszor megjelent náluk; minden szereplésüknek nyoma van a könyvben: meghitt, baráti szavakkal, mondatokkal vallottak arról, hogy itt jártak, itt szerepeltek. Voltak itt a szolnoki színészek is, több alkalommal. S az Állami Bábszínház tagjai is. A köny- nyű műfaj képviselőit hányszor, de hányszor megtapsolták! Kar- da Beáta, Ambrus Kyri, Koós János épp úgy kedves otthonra lélt ebben a művelődési hátban, éppen úgy élvezte a hálás közönség tapsát, mint a kitűnő humorista: Hofi Géza. Felsoroljuk, hány híres-neves tánc- és beatzenekar járt Lakiteleken, a vendégkönyv lapjai szerint? íme, csak néhány közülük: Syrius, Illés, Generál, Hungária, Metro, Bergendy, Omega. A nevettetőkön: Mikes Györgyön, ősz Ferencen stb. kívül ismert sportolókat is vendégül láttak: Papp Lacit, Grosits Gyulát. Buzánszky Jenőt. Psota Irén, Bi- licsi Tivadar szintén jó érzéssel távozott az épületből. Lakitelek hosszú évek óta arról nevezetes, hogy ápolja a kapcsolatokat a környező országok magyarságával, az ott élő írókkal, művészekkel. A kárpátaljai est, a vajdasági írok estje, a romániai íróvendégek látogatása, a csehszlovák- és lengyelest egy-egy szép bizonyítéka ennek. Sütő András, a Romániában élő magyar író, akinek az Anyám könnyű álmot ígér című regénye egy^sapásra népszerű lett Magyarországon, ugyanúgy szívesen emlékezik vissza a lakiteleki tartózkodására, mint Mács József csehszlovákiai, vagy Németh István jugoszláviai magyar író. A finn—magyar barátsági est is sikeres volt. Ez a vendégkönyv hűen tükrözi az épület falai között folyó sokszínű, sokrétű munkát. Szavalóverseny, bélyegkiállítás, képzőművészeti tárlat, munkás-paraszt talá\kozó, hobbykiállítás. a „Ciróka” bábegyüttes szereplése, Jancsó Adrienne önálló estje, népdalest: íme, néhány rendezvényük. Mit mutat mindez? Azt, hogy egy községben igenis lehet élő, eleven, változatos kulturális életet teremtenil Csak legyenek vállalkozó kedvű, hozzáértő emberek, akik jártasak a szervezésben,' akik ismerik az ottani lakosság igényét, érdeklődését, s akik nem sajnálják a fáradságot az igények kielégítésére. A vendégkönyv legszebb lapjairól kimásoltunk néhány bejegyzést, szó szerint: Vass Lajos karnagy ezt írta be: „Mindig örülök, ha ide jöhetek, mert itt oly lelkesen ápolják a népdalhagyományt”. Fehér Ferenc jugoszláviai magyar költő — akit sok szál fűz Kecskeméthez is, régóta — ilyen gyönyörű sorokat adott emlékül a lakitelekieknek: „A Tőserdő látomás-suho- gású,, idővel és homokba ágyazott fájdalmakkal viaskodó fáinak képzetével, távozom Lakitelekről”. Tarján István, az egykori munkatársunk — aki most Miskolcon él — így vallott látogatásakor: „Én hazajöttem. S haza mindig örömmel megy az ember.” Szász Károly István festőművész bejegyzése: „A kultúra nagyszerű fellegvára a tanyayilágban” a Petőfi Sándor Művelődési Ház. Igaza van. Legvégül álljon itt példának egy egyetemista leány néhány szép mondata. Népművelési gyakorlaton töltött el néhány hetet Lakiteleken. Ez volt a véleménye: „Kevés a nap, amíg itt voltunk, és kevés a szó ahhoz, hogy elmondhassuk, milyennek ismertük meg az élő falu egész életét. De a mozaikkockák — a változatos rendezvények, az irodalmi színpad, a népi hagyományok őrzése, ápolása, á község művelődésének színvonalas és lelkiismeretes irányítása — megmutatják azt a képet, amelynek kialakítására minden magyar falunak törekednie kell.” Lakitelek, az új község — néhány évtizeddel ezelőtt Kecskeméthez tartozott — kiterjedt tanyavilágával; jószándékú, kedérdekes színtere. Sok-sok olyan kezdeményezésük volt' az elmúlt esztendőkben, — s .van ma is — mely rangot ad egy községnek, mely jő hírét messze földre elviszi. A tízéves vendégkönyvük jól érzékelteti mindezt.1 Varga Mihály Leegyszerűsítve a kérdést: két tinusú műelemzési óra van. Az egyiken az alaposabb, monografikus feldolgozású írók égy-egy művét vizsgálják. Például Vörösmarty a reformkor legjelentősebb költője. Róla pályaképet ad tankönyvünk a gimnáziumban. S egy- egy művét elemezzük, például A vén cigányt, vagy az Előszót. A másik típusú foglalkozáson kevesebb a kortörténeti adat. kevesebb a szerző más műveivel Való összehasonlítási lehetőség. Csak a mű áll előttünk. Például Rimbaud A magánhangzók szonettje. Mostanában két. fontosabb mű jelent meg. mely az irodalmi mű elemzéséről szól. Az egyiket a pécsi Pedagógiai Főiskola tanára, Péczely László írta. „Bevezetés a műelemzésbe”. Ez a kötet szűkebb közönségnek szólt korábban: a tanárjelöltek főiskolai jegyzete volt. Most könvvformában látott napvilágot. Péczely néhány általános jellegű kérdéssel kezdi könyvét (tükrözés, strukturalizmus, az irodalmi mű. mint üzenét. információ stb.) Utána az irodalmi mű elemzésének útiait vizsgálja, a genetikus és a strukturális elemzést. Áttekinti a mű akusztikai rétegének vizsgálati lehetőségeit, figyel a stíluselemzésre, a típusalkotásra a téma szerepére stb. Műelemzés-vázlatokat Is közöl a könyvében Péczelv. Azt hiszem, Juhász Ferenc A múlt-idő aranyága című versének elemzése sikerült jobban. A Tankönyvkiadó jelentette meg a „Tanulmányok a műelemzés köréből” című kötetet, melyben Szappanos Balázs a lírai verselemzés módszereit taglalja, Bé- csy Tamás, a drámaelemzésről ír, Harsányi Zoltán a stíluselemzés módszertanáról. Szappanos tanulmánya izgalmas lehetőségeket tár fel a verselemzéssel foglalkozók előtt: hogyan lehet egy verset megközelíteni a cím. a költői transzpozíció, a vers vezérmotó- vuma, a kompozíció, a nyélvi struktúra, a verszene stb. felől. Igen érdekes például Babits Húsvét előtt című versének vizsgálata. Bécsy Tamás a drámamodel- lekkel való elemzés után példákat sára (például Szophoklesz Antigoné. Shakespeare: Hamlet). Harsá- nyi Zoltán korábbi stíluselemzésekről szóló kis könyveihez ad módszertani .útmutatást. Az igazi' középiskolai óra: a jó műelemzés. Ehhez nyújtanak segítséget ezek a könyvek. ■ Szekér Endre Mit tagadjam, utastársaimmal együtt magam i$ örömmel fogadtam a Volán döntését, melynek alapján szűkebb hazám, Balló- szög és Kecskemét között ezentúl rendszeresen Skoda gyártmányú autóbusz közlekedik. A tágas belvilágú, 1 minden kényelmet nyújtó járattal úgyannyira elégedettek vagyunk, hogy aggódunk is érte. Hogy miért? Mert a két helységet összekötő útvonal állapota enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Az úttest felülete ugyanis sokhelyütt megkopott, töredezett _és kisebb-nagyobb gödröcskék találhatók rajta. Ezeken még a legkitűnőbb rúgózású gépjármű is csak zötyögve haladhat. Az említett busz korszerűen beépített szerkezetei^ tehát nagyon is próbára teszik a rossz útviszonyok, amelyeken szükséges lepne mielőbb változtatni. Gondolom, hogy ez utóbbi véleményemmel a szóban forgó gépjármű tulajdonosa, a Volán 9-es számú Vállalat is egyetért, sőt szorgalmazza az útjavítási munkák megkezdő- sét! Márki Klára' Ballószög V. kér. 21. Öregeket köszöntöttek Az egyedülálló, valamint a nehéz szociális körülmények között élő idős emberek égető gondja nyeri- megoldást Szabadszálláson, amikor — nem is olyan régen — megnyílt az öregek napközi otthona. Bár az épület kevésbé felel meg jelenlegi rendeltetésének, mégis szépen, ízlésesen berendezettek a szobái, ahol nagyon kellemesen érzik magukat az ellátottak. Tiszteletükre évente SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Aggódók” jelige, Kecskemét: Közérdekű írásos bejelentésüket felkérésünkre kivizsgálta a Kecskeméti Városi Tanáds elnökhelyettese, Gyapai József, aki megállapításairól, intézkedéséről levélben tájékoztatott bennünket. Eszerint a megyeszékhely gyermekjátszóterein levő — a TRIAL Játékszerkészítő és Kereskedelmi Vállalattól beszerzett — játékeszközök megfelelnek az országos szabványban előírtaknak, tehát rendeltetésüknek is. Folyamatos műszaki ellenőrzésükről, karbantartásukról, illetve a hibák azonnali kijavításáról a városi tanács kommunális és költségvetési üzeme gondoskodik. Ami pedig a mászókákat illeti, számuk valóban több, mint a lengőhintáké. Mindennek egyik magyarázata, bogy a szilárd alapzatban rögzített rácsos állványok korántsem jelentenek olyan mérvű balesetveszélyt használóik számára, mint a nagy ívben lengő hinták, melyeknél eléggé hamar bekövetkezhet a működési rendellenesség. Végül pedig a Vas- útkertben elhelyezett haditechnikai felszerelésekről annyit: azok egyáltalán nem játékszerek, sokkal inkább szolgálják a célt, hogy amolyan szemléltető eszközként egészítsék ki az ifjúság körében végzendő honvédelmi nevelést. Hogy kizárólag bemutatói jellegük továbbra is megmaradjon; ennek érdekében — az érintett tömegszervezetekkel együttműködve — rövidesen sor . kerül a szükséges intézkedésekre. összeállította: Velkei Árpád Selejtes gépkocsit leadok, FIGYELEM! Minden típusú selejtes gépkocsit átvesz a Bács-Kis- kun megyében erre kijelölt Közép-magyarországi MF.H Vállalat telepe Kalocsa, Felszabadítók útja 48. sz. Telefon 146. A selejtes gépkocsik leadása-átvé- tele Géderlak, Üj Élet Tsz bontótelepén történik. vés, dolgos népéyel: mai életünk ad a középiskolai irodalomolvas'* mányok órán történő megvitJatá> r
