Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-14 / 61. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. március 14. Nehéz terepen A homokmégyi Aranykalász Termelőszövetkezet 5400 hektárnyi területéből 1800 hektár a rét és a legelő, ami szinte kínálja az állattenyésztés fejlesztését. A termelőszövetkezei vezetősége és tagsága fontolgatja, miként lehetne a szarvasmarha- és juhtartásban előbbre lépni. Figyelembe véve a közös gazdaság rendkívül mostoha adottságait, azt, hogy a' megye szinte minden talajfélesége megtalálható itt, a legelők jelentős része szikes, kis beruházással, aránylag gyorsan megtérülő befektetésekkel szeretnék hasznosítani a földjüket. Ezért az olcsó tartási módszereket kutatják. • A megye szinte valamennyi talajfélesége megtalálható nálunk — mondja Papp Ferenc elnök. Az elnök, Papp Ferenc így tájékoztat erről: — Megbíztuk az AGROBER-t, hogy készítse el nekünk egy Viszonylag olcsó beruházást igénylő tehenészeti telep tervét. A dokumentáció elkészült, sőt az építkezést is megkezdtük. A következő években a jelenlegi tehénlétszámot többszörösére kívánjuk növelni. Épül három háromszázas tehénistálló, több növendéktelep. Természetesen a gondozók részére öltöző, zuhanyozó. Az egész beruházás 12 millió 200 ezer forintba kerül. Az egy tehénre jutó beruházási költség a szokásosnak mintegy fele. A költségek 5—6 év alatt megtérülnek előzetes számításaink szerint Az adottságok a szabadtartá- sos módszer bevezetését kínálják. Ez azt jelenti, hogy a tehén kora tavasztól késő őszig a szabadiban legel, hasznosítja a javított legelő fűtermését. Borját is a szabadban neveli fel, mert a tejet nem fejik el tőle. A borjú tehát az anyatejen él 260—280 kilós súlyig. A legelő szakaszosan elkerített, a legeltetés tehát irányított. Télen a jószágok szilázst kapnak. Az úgynevezett falsilóból táplálkoznak. Szintén önellátóak, épp úgy, mint a legelőn. — Ez a tartási mód mind beruházásait tekintve, mind takarmányhasznosítás szempontjából, rendkívül olcsó. A legelő szénatermésének betakarítását a jószág maga végzi el, közben tartja a kondícióját és felneveli az utódot. Hozzáteszem: egy ember száz tehenet gondoz, utódaival együtt — hangoztatja Papp Ferenc. A kedvezőtlen körülmények kényszerítik erre a termelőszövetkezet gazdáit, de ezzel a tartási móddal jövedelmezővé tudják tenni a tehenészetet. A legelők jiasznosításának ez a legésszerűbb módja. Hasonló a helyzet a juhászainál is. A mostohább gyep —ahol jóformán alig terem fű — a juhok számára még alkalmas táplálékgyűjtő hely. Ezért határozták el, hogy ezt az ágazatot is számottevően fejlesztik. 1969-ben még csak ezer anyajuhuk volt, jelenleg 2200 van, jövőre már 3 ezer lesz. A gyapjú- és a hústermelést szorgalmazzák. A magyar fésűs-merinói fajtát keresztezéssel javítani szeretnék. Szakosított juhászati telepet építenek. — A gazdálkodás fejlesztésénél számításba vettük, hogy mire vagyunk képesek — magyarázza az elnök. — A sokféle talaj, a mély fekvés, ami miatt gyakran van belvizünk, nehezíti az előrehaladást. Ezért határoztuk el, hogy komplex talajjavításokat végzünk. Kidolgozzuk meliorációs terveinket. Szívós munkával évről évre előrébb jutnak a homokmégyiek. A nehéz körülmények miatt tér- mésátlagaik általában a körzet eredményei alatt voltak. Tavaly azonban már az aratáskor azzal büszkélkedhettek, hogy soha ilyen, termést nem takarítottak be kenyérgabonából. Kukoricából például hektáronként 42 mázsa volt a termés, ami náluk kiválónak számít. Ezen a mostoha vidéken kétszer annyi munkát kíván, ha csak egy jottányit is előre akarnak lépni. K. S. Változik a termékszerkezet Flóra szappan és Napjainkban havonta annyi hűtőszekrény készül, mint a hatvanas évek első felében egész esztendőben. A porszívók csillaga halványult a vásárlások egén, az olajkályháké — üstökösként tört a magasba — sem ragyog olyan fényesen, mint korábban. S ez csak három a hazánkban előállított több mint egymillió főbb termék közül. Hasonló „fényjelek” szinte minden iparterületről érkeznek, hiszen tavaly ugrásszerűen növekedett a magnetofongyártás — nyolcvan százalékkal, mert hódít a kazettás megoldás —, a félvezető eszközök termelése, de kevesebb vasúti személykocsi, tehergépkocsi, fúrógép kerül ki az üzemekből. Vannak átmeneti megtorpanások — kül- vagy belföldi megrendelés híján például —, s akadnak véglegesen eltűnő termékek. Ki hord ma flórharisnyát, ki mos Flóra szappannal, ki visel posztókabátot? Növekvő szerep Két esztendeje, az 1972. február 3-án megrendezett országos agitációs és' propagandatanácskozáson Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára előadásában a népgazdaság szerkezetváltozásait taglalva, megállapította: „A stuk- túraváltozás harmadik területe a termékstruktúra módosítása, a korszerűbb és nagyobb nemzeti jövedelmet biztosító termelés irányába. Ez alapvetően a vállalati vezetés hatáskörét^ és elsődleges érdekeltségi körébe tartozik. Ez a fajta strukturális változás azonban nemcsák a vállalatok, hanem népgazdaságunk egésze szempontjából is óriási jelentőségű.” Miért, hogy néhány éve egyre többet hallani a gyártmánycserélődés növekvő szerepéről? Mert ez a gazdasági növekedés az emberi életkörülmények átalakulásának természetes kísérője, s egyben feltétele. Mert igényeink mennyiségi kielégítése után a minőség kerül az élre. Több, majd jobb A villamosipari gépek és készülékek 'gyártásában az összes értékesítés 7,8 százalékát tették ki az elektromos közszükségleti cikkek 1968-ban, arányuk 1972-re 16,4 százalékra emelkedett. Az ülőbútorok több.i mint háromnegyede műanyaghab-kárpittal készül ma, néhány éve csak 35—40 százaléknál tartott ez a részarány. 7 • Volt idő, amikor — a gazdaság- fejlesztés extenzív szakaszában — a hangsúly a mennyiségi több-, re helyeződött. Ezt követelte a kielégítetlen belső piac, a beruházások nagy üteme, s nem kevésbé a baráti szocialista országok hozzánk hasonló helyzete. A hatvanas évek második felében új vonások kezdtek kirajzolódni. A fogyasztók igényeit mennyiségileg a termelés lényegében kielégítette, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése egyre inkább igazodott a nemzeti jövedelem > növekedéséhez, a KGST- országok piacai a hagyományos cikkekből ugyancsak telítődnek. Hiány mutatkozik korszerű, új árakból, valamint speciális termékekből. Aki eladni akar, s ráadásul jól eladni, annak ilyen termékekkel kell piacra lépnie. A vállalat ügye Minőségben, választékban a vásárló, a felhasználó egyre többet követel. Az igények kielégítését — éppen, azok sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag megtervezni, elrendezni; a vállalatokra hárul ez a feladat. Ugyanakkor bizonyos területeken az állam viszi továbbra is a vezető szerepet, a központi fejlesztési programok segítségével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy' a vállalatok önálló gyártmányfejlesztési joga helyes. Elősegítette a vállalati magatartás változását a termelők és a felhasználók, fogyasztók közvetlenebb kapcsolata, a kül- és belföldi, valamint a termelői árak eltérésének mérséklődése, a fejlesztési alapok fölhasználásában élvezett önállóság. Mindezeknek köszönhetően gyorsult a gyártott termékek cserélődése, vagyis a régi típusok helyére mind gyakrabban újak lépnek; a nemzeti és a vállalati jövedelem növekedésének egyik fontos tényezőjévé lépett elő a gyártmányszerkezet változása. A jobbért, korszerűbbért többet lehet kapni a piacon, ami egyaránt jó a vállalatnak és az államkasszának. A vásárló haszna Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződjünk a termékváltás előnyeiről. A szintetikus anyagból, kötött-hurkolt eljárással készült felsőruházati áruk többsége néhány éve még külföldről származott, borsos áron. Ma bő a választék belföldi cikkekből, egyes termékekből az árak is szolidabbak. Szinte már természetes, hogy a bútorok túlnyomó része — 95—96 százaléka — poliészter fényezéssel hagyja el a gyárat; könnyen kezelhető, lemosható, a szennyeződések nyom nélkül eltüntethe- tők, A textilhordozós habosított műbőr éppúgy anyagául szolgál táskának, mint ruhának... Hasonló a példatár a nem fogyasztási cikkék esetében szintén, hiszen a számítástechnika elterjesztése, s vele együtt' a hazai gyártás megteremtése ugyanolyan útjelző, mint az autóbusztermelés növekvő részaránya a közlekedési eszközök gyártásában. Közös érdekek Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, eseteket az eredmények mellett. Így egyebek között azt, hogy a gépiparban az utóbbi két esztendőben mérséklődött az először gyártott termékek aránya, csekély az utoljára készítetteké, azaz nyúlik az amúgyis túlzottan tág gyártmányskála. Szólhatnánk a hiánycikkek keletkezésének idevágó okairól, az ipar és a kereskedelem civakodásának a gyártmányfejlesztésre kiható, senki által nem kívánt következményeiről, de a hangsúly mégis a kezdeti eredményeken, az álló helyzetből a mozgásba lendülésen van, amelynek gyorsítására még bőven rendelkezünk energiatartalékokkal. Mészáross Ötté ÜZEMI DEMOKRÁCIA MUNKÁSSZEMMEL Fiatalok a gyárban II. Előző cikkünkben arra kerestünk választ, hogyan érzékelik a dolgozók az üzemi demokrácia érvényesülését a Ganz Villamossági Művek Készülékgyárában Baján. Most azokról a jó kezdeményezésekről számolunk be, amelyeket, az ifjúsági törvény végrehajtása során és a törzsgárdatagok megbecsülése érdekében alkalmaznak. Ha egy harmadéves ipari tanuló felszabadul, ünnepélyes keretek között fogadják a gyárban, mint új szakmunkást. Elmondják neki milyen munkakörben fog' dolgozni, bemutatják annak a brigádnak ahová kerül, ismertetik vele az előmeneteli lehetőségeket, jó | munkája megbecsülésének különböző formáit, de nem titkolják előtte azt sem, hogy mit várnak tőle. Most készül számukra egy emléklap, amely munkába lépésük első perceire emlékezteti őket. Már az első munkanapon patro- nálót adnak a fiatalok mellé és lehetőséget nyújtanak számukra, hogy tovább folytathassák megkezdett szakmai képzésüket, felsőbb iskolai vagy később akár egyetemi tanulmányaikat. Így kezdi az életet egy fiatalba Ganz Vilamossági Művek Készülék- gyárában Baján. A tulajdonképpeni mesterségre, a gyártásra kerülő különböző készülékek megismerésére, szerelésére természetesen csak lépésről lépésre, fokozatosan tanítják meg. A gyárban 530 olyan fiatal dolgozik,, aki még nem töltötte be 30. életévét, s így sokukat érint az ifjúsági törvény. 1973 októberében készült el az az igazgatói utasítás, amely gyári szinten dolgozta fel az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Ebben első helyre került az oktatás, az ipari tanulók, fiatal szakmunkások továbbképzése. Ebben az utasításban szerepel az is, hogy kétévenként ifjúsági parlamentet kell összehívni, ahol a fiatalok elmondhatják véleményüket, javaslatukat és azt is, hogy érzik magukat az üzemben, milyen a véliifc való törődés, vagy éppen van-e valami problémájuk. Megalakították a gyárban az ifjúsági politikai bizottságot, amely kidolgozta javaslatát a különböző oktatási formákra, s ugyanakkor segíti a fiatalok szocialista szellemben való nevelését. Az üzemi KISZ-szervezet . széleskörben -ismertette a helyi If j'üsági kor- ;Ssztályba"ta¥tozÖi.valamennyi fiatallal. Jó eredményre vezetett a KIS2-szervezetnek az a törekvése is, mely szerint önálló véleménynyilvánításra nevelik a fiatalokat. • Határozatot hoztak arra, is, hogy a B-szereldében azokat a brigádokat, amelyeknek 60 százaléka 30 éven aluli, ifjúsági brigáddá nyilvánítsák. Lehetőséget nyújt az igazgatói utasítás a szakmai továbbképzés magasabb szintű elsajátítására is, az Ifjú mérnök, Ifjú technikus. Kiváló ifjú szakmunkás, valamint a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére. A fiatalok nemcsak tudomásul veszik és élnek jogaikkal, de önként vállalnak különböző kötelezettségeket. Legutóbb KlSZ-véd- nökséget vállaltak a liftprogramban. A gyár többi dolgozóival együtt készülnek a hármas évforduló méltó megünneplésére. Ugyanis ebben az évben, lesz 25 éves a gyár, 10 éve, hogy egyesültek a központtal és 30 éve, hogy Baja felszabadult. Ennek jegyében tették vállalásaikat az első félévre. Határozat született arra, hogy már az idén beépítik, a kollektív szerződésbe az ifjúsági törvényből adódó feladatokat. A 'KlSZ-élet fellendítésében nagy jelentősége van annak, hogy a KISZ-tagok 30 százaléka párttag, s így sokat segítenek a politikai- társadalmi élet kialakításában és a gazdasági eredmények elérésében. Sokat tett a vállalat a törzsgárda megbecsüléséért is. Hat évvel ezelőtt törzsgárdabizottságot hoztak létre, saját vállalatukra szóló szabályzatot készítettek. Mivel a gyár is fiatal volt, előbb az öt-, majd a tíz-és tizenöt éves szakmunkások részére dolgozták ki a feltételeket ,és összeállították a törzsgárdatagok névsorát. Az alapszabály ’kimondja, hogy azok a dolgozók, akik ötéves vállalati munkaviszonnyal rendelkeznek, éves szabadságukon felül egy . nap pótszabadságot, törzs- gárdatagságot igazoló emléklapot és bronzjelvényt kapnak. A tízéves törzsgárdatagok két nap pót- szabadságot, igazolólapot és ezüst jelvényt, a tizenötéves tagok négy nap pótszabadságot, igazolólapot és aranyjelvényt kapnak, ezen felül ebben a kategóriában már 50Q forint jutalom is • megilleti a dolgozót, és a következő év április 1-től 50 fillér. órabéremelést kapnak. Az alkalmazottak havi 100 forint fizetésemeléshez jutnak. Az idén már húszéves törzsgárdatagok is lesznek a vállalatnál, akit hat nap pótszabadságot, 1000 forint jutalmat, következő év április 1-től 1 forint órabéremelést kapnak. Ezenkívül megszűnik számukra a blokkolóóra kötelező használata, Az ipari tanulóknál a harmadik évet beszámítják a törzsgárda- éveknél. Ugyanígy beszámítják nőknél a szülési szabadságot, az ösztöndíj ásóknál pedig a tanulási időt. A gyárban jelenleg 661 a törzsgárdatagok száma, ebből 253 ötéves, 263 tízéves, 136 tizenötéves, és 9 a húszéves munkaviszonnyal rendelkező. A Ganz VilarhöSsági Művek Bajai Készülékgyárában eddig is sok. jó intézkedés látott napvilágot a törzs- gárdatagság megbecsülésére. Jól bevált törzsgárdaszabályza- tuk rövidesen újabb vonásokkal gazdagszik. Elhatározták ugyanis, hogy a törzsgárdatagofcat nem csupán munkában eltöltött éveik után értékelik, de a jövőben további erkölcsi megbecsülésben részesítik azokat, akik a gyárban eltöltött hosszú évek alatt a politikai és társadalmi életben is kimagasló eredményeket értek el. Csupán néhány példát ragadtunk ki a Ganz bajai gyárából, amely felvillantotta milyen megkülönböztetett figyelmet fordítanák a fiatal szakmunkások nevelésére, megtartására, a gyári kollektívába való beilleszkedésére, és milyen tisztelet és megbecsülés övezi a törzsgárdatagokat. Ezekután érthető, hogy ebben a gyárban jól érzik magukat a dolgozók, is ha arról van szó. hogy esetedként az átlagon felüli teljesítményt kell nyújtani örömmel vállalják. Szabó Ferenc A 06-ot kell tárcsázni Űjra meg kell tanulnunk telefonálni. Nincs ebben semmi túlzás. mert hamarosan eljön áz az idő. hogv nem számíthatunk töo- bé a telefonos kisasszonyokra, magunknak kell forgatni a vaskos telefonkönyveket. többet kell tárcsáznunk. S gyakrabban kell az órára is pillantani, hg neim akarunk többet fizetni a társalgásért. A magyarországi posta-reform- korszak kezdete: 1967. az automatikus távhívás „nyitánya”. A technika újdonságában először a vidéki előfizetők. Veszprém és. Pápa lakosai részesültek, ők hívhatták fel egymást és budapesti ismerőseiket közvetlek tárcsázással, a kezelők beavatkozása nélkül. S aztán sorra következtek a többi vidéki városok és pillanatnyilag már 112 helység élvezi a távhívás örömét. A főváros lakói közül azonban csak a lágymányosiak — 36 ezer' előfizető — részesülnek ebben a kedvezményben, a többi kerületben lakók 1975 végére kapcsolódnak be az automatikus távhívásba. Miként az említett vidéki városok és községek előfizetőinek ajánlatos beszerezniök a budapesti telefonkönyvet a lágymányosiaknak is 'érdekük, hogy maguknál tartsák a vidéki telefonkönyveket. Az automatikus távhívásnak ugyanis az az előfeltétele, hogy tisztában legyünk a hívott helység körzetszámával és a hívott állomás kapcsolási száfnával. A főváros kivételével valameny- nvi vidéki helység körzetszáma kétszámjegyű. Budapestét a legkönnyebb megjegyezni: 1-es. Fontos tudnivaló, hogy a távhíváskor először a 06-ot kell tárcsázni, majd a körzetszámot és végül a kapcsolási számot. Tehát a budapestieknek összesen 9 számot kell tárcsázniok. mivel ~a vidéki városok előfizetőinek a kapcsolási száma minden esetben ötszámje- gyű. A távhívás bevezetése persze nem azt jelenti, hogy hagyományos módön nem lehet többéi telefonálni. A kapcsolással történő beszélgetésekért azonban a rendes díjon kívül 5 forint pótdíjat kell fizetni. 1 Ha most még idegenkedünk is egy kicsit a távhívástól, a jövő mindenképpen ezé. A nemzetközi forgalomba csak így lehet zökkenőmentesen bekerülni, Az európai országok közül jelenleg Ausztria. NDK. NSZK. Svédország, és Svájc előfizetői hívhatják már közvetlen tárcsázással a budaipesti és vidéki telefonállomásokat. Magyarországról egyelőre még csak a Nemzetközi Távbeszélő Központ kezelőin keresztül lehet hívni a külföldi országokat, de 1975. végéig Budapestről és Siófokról is megvalósul a közvetlen tárcsázás, azaz távhívás a nemzetközi forgalomban. A legfontosabb feladat azonban most még az, hogy egyre több és több vidéki várost lehessen bekapcsolni a hazai távhívásba. A fejlesztési tervek szerint még ebben az évben Nyíregyháza, a jövő év végéig pedig Szeged előfizetői kapcsolódnak be. Az V. ötéves tervben további városokra is sor kerül. így Békéscsabára, Egerre, Kecskemétre, Salgótarjánra, Szekszárdra. Tatabányára, Lenin- városra. Kazincbarcikára, Ozdra, Szentendrére, a Duna-kanyarra és további 25 községre. A 3 percig tartó időszámlálás bevezetésére a vidéki városok közül először Szolnokon kerül sor. a tervek szerint a jövő év végén. Pethes Sándor Turbómeghajtású szárnyashajó A szárnyas- hajók gyors térhódításukat mindenekelőtt sebességüknek köszönhetik: a folyami közlekedés gyorsaságát csaknem háromszorosára emelték. De az sem mellékes körülmény, hogy nagyon gazdaságosak, beruházási' költségük két- három hajózási idény alatt megtérül. Jóllehet, a szárnyashajó az időegységre vonatkoztatva több üzemanyagot fogyaszt, mint lapátkerekes vagy ' csavarmeghajtású elődei, de jóval rö- videbb ideig, hiszen sokkal hamarabb ér célhoz. Így a fajlagos üzemanyag-fogyasztás kedvezőbb amazokénál. Az időmegtakarítás pedig azt jelenti, hogy több fordulót tud megtenni na- ponta egy adótt útvonalon a hajó. Szovjet konstruktőrök az elmúlt évek során egy egész szárnyashajó-családot hoztak létre. Ennek egyik' legújabb tagja a turbómeghajtású „Bureveszt- , nyik”, amely 150 utassal a fedélzetén óránkénti 100 kilométeres sebességgel halad. ♦ -£ J
