Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
1973. november 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A II. magyar hadsereg pusz- tulása 1943-ban a nemzet tekintélyes részét ráébresztette a német fasisztákkal kötött szövetség. a negyedszázados ellen- forradalmi politika szörnyű következményeire. A háborúban bekövetkezett fordulat a csatlós országokban. így hazánkban is aktivizálta a hazafias, demokratikus erőket. A közös ellenség, a közös veszély elleni küzdelemben Magyarországon is kibontakoztak a társadalom különböző rétegeit egyesítő összefogás feltételei. Ilyen történelmi körülmények között jelent meg Mód Aladár „Négyszáz év küzdelem a? .önálló Magyarországért” című kötete, az antifasiszta küzdelem hatékony fegyvere. A szerző bebizonyította, hogy a magyarság legjobbjai a múltban is egyszerre harcoltak a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. Történelmi tényekkel igazolta, hogy csak azok a vezetők számíthatnak sikerre, akik a nép érdekeit képviselik. Az alapos tudományos felkészültséggel, pártos szenvedéllyel megírt kötet hozzájárult a népfrontpolitiká eszmei alapjainak tisztázásához. A szerző példásan, alkotó módon ötvözte a tudományos marxista történelemszemlélet és a közvetlen politikái harc követelményeit. A „Négyszáz év küzdelem az önálló Magyarországért” a felszabadulás után is segítette a harmadikutas, nacionalista, idealista maradványok ellen vívott eszmei harcot, a korszerű nemzeti tudat kialakítását. Mód Aladár azok közé a fiatal értelmiségiek közé tartozott, akik már egyetemi éveik alatt felismerték a kor fejlődésirányát, a demokratikus, a szocializmushoz vezető politikai, társadalmi, gazdasági változások szükségességét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanári diplomát szerzett. Már ekkor bekapcsolódott az illegális mozgalomba és cikkeket, tanulmányokat írt a Népszava, a Szabad Szó, a Gondolat részébe. Az elsők között foglalt állást hazánkban a Komintern VII. kongresszusán megfogalmazott elvek, az antifasiszta népfrontpolitika mellett. A háború utolsó esztendejében tevőlegesen is részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás óta tekintélyes politikai, tudományos tisztségekben szolgálta a szocialista fejlődést. Mindig lelkesen, fáradhatatlanul vállalva az újért vívott harcot, a tévedések kockázatát is. Nyolc esztendőn keresztül a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője volt, majd az MDP Központi Vezetőségének apparátusában dolgozott. Évekig a TIT főtitkáraként kamatoztatta tapasztalatait. Csaknem húsz esztendeje tanszékvezető egyetemi tanár. A napokban elhunyt Mód Aladár új szempontokkal gazdagította az 1848 49-es szabadságharcra vonatkozó ismereteinket. Sokat tett a Tanácsköztársaság hagyományainak helyes értelmezéséért. Az utóbbi években szenvedélyes cikkekben foglalt állást a nemzeti sajátosságokról, a társadalom szerkezetéről, korunk jellegéről kibontakozott vitákban. Ügy vélte, hogy „A kor lényeges megváltozásának számbavétele ma is elengedhetetlen feltétele a helyes és korszerű forradalmi politikának.” Mód Aladárt, a történelemtudományok doktorál, a kiemelkedő kommunista harcost, holnap délután, fél kettőkor temetik Budapesten, a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Panteonban. —i —r Mód Aladár 1908—1973 FÉL PERC ALATT HÍRNÖKBŐL SZERZETES Színész hetven szerepben ez mindannyiónk álma. Gondolhatja, mennyire örültem, amikor Shakespeare III. Richárd című drámájában nyolcféle alakban jelenhettem meg a deszkákon. Voltam gyilkos, félős polgár, alapos írnok, szolgalelkű bíboros stb. — Sok gondot okoz, hogy többször kell „átvedleni" az előadás alatt? Hogy újabb és újabb alakban kell megjelennie? — Inkább a gyorsan történő átváltozás okoz nehézséget. Az idő. Gondolja el: a színpadról távozom, mini hírvivő, s fél percre rá megjelenek mint szerzetes pap. Testtartásban, mozgásban, hanghordozásban egészen másfajta feladat. Kibújni egyik alak bőréből, s pillanatok alatt bele- ugrani a másikéba — ez a nehéz. De izgalmas is egyben. Ha úgy érzi az ember, hogy sikerült, nagyon tud örülni. IJgvszer Fa- gyejev T i z eriki 1 e ríéte íi1" ínYiVtT'Há•rabjának előadása' aftart^z1 läfikt?- ton valaki elmondta, hogy ő bizony nem ismert fel a második szerepben; meglepődött, amikor megtudta, hogy az is én- voltam. Ez jólesett. — Előfordult, hogy valamely szerepet nem sikerült elfogadhatóan alakítania? — Bukás? Minek tagadnám, hogy az is volt. A szakmával jár. A László királyban két egymásnak nagyon ellentmondó szerepet kaptam. Koldust és a börtönőrt kellett alakítanom. Az összetört, agyongyötört koldus sikerült. De képtelen voltam elhitetni a nézőkkel hogy erős, rettenthetetlen börtönőr vagyok. — Legutóbb a Savonarola és barátai című drámában, a Bél- poklost alakította. Minden jel szerint kedvére való szerep. Így van? — Tetszik, hogy a bonyolult figurára fontos „kulcsmondatokat” bízott a szerző. Az ütött- kopott alak elesettségében is figyelmeztető és határozott. Játékos és fenyegető, humoros és kíméletlenül szókimondó egyszerre. Van, amikor felszabadultan közlékeny, máskor meg kifejező mozdulatlanságával beszédes. Örömmel vállaltam és örülök az előadás sikerének. A Viktor-díjat Móricz Lili szín- művésznő kezdeményezte a hetvenöt éves kecskeméti színház jubileumi ünnepségén az évad legjobb teljesítményét nyújtó epi- zodistájának jutalmazására. A nézők bizonyára egyetértenek a díjat odaítélő bizottság véleményével: az elmúlt évadban Kölgyesi György minden alkalommal jól oldotta meg a rábízott feladatokat; kulturált, markáns alakításokkal hívta fel magára a figyelmet. Megérdemli a Viktor- díjat. Varga Mihály Rekorderek Az eredmények legfőbb záloga a szocialista címért törekvő brigádok megértése. Vezetőikkel ismertette Lukácsi László az akció politikai jelentőségét, s kérte javaslataikat a végrehajtáshoz. — A ió szó is használ, de még- jobb, ha azt ..alá is támasztjuk” — indokolta a hivatalvezető azt a módszert, hogy „jutalmazási célfeladatként” is végzik a párt- sajtóterjesztést a postások. Jutalmukat a decemberi bérjegyzéken fogják megkapni. Jó pár név mellett lesz szokásostól eltérően „színesebb” az a bérjegyzék, hiszen tízegynéhány postás — hírlapkézbesítő — növelte már november 1-ig több mint tízzel a pártlap- előfizetők számát. S ha nem is termelési verseny- szempontok szerint mérlegelünk, mindenképpen „rekorderek” voltak az élenjárók közt olyanok, mint Barna Imre. Borbély László és Gyurász Imréné. Eredményeik —félidőben: Nép- Petőfi szabadság Népe Barna Imre 23 3 Borbély László 11 13 Gyurász Imréné 17 17 Ha a pártlapterjesztési akciót nem is lehet összehasonlítani a termelési versennyel, mégis helytelen volna merő „szemérmetességből” hallgatni azokról, akik kiemelkedő eredményességgel szervezik az új előfizetőket. Ilyen hír vezetett el Lukácsi Lászlóhoz, a kecskeméti 1. sz. postahivatal vezetőjéhez is. Az akcióidőszak felezőpontjáig, tehát november 1- ig szervezett új előfizetőket vettük számba. Kiindulva abból, hogy a kecskeméti posta 100 új Népszabadság- és 60 új Petőfi Népe-elő- fizető szervezését vállalta alapfeladatul. A hivatalvezető nem kis örömmel számolt be róla, hogy a kecskeméti postások, hírlapkézbesítők „félidőig” már 374 Népszabadságra és 268 Petőfi Népére indítottak új előfizetést. Tárgyilagosan hozzáfűzte azonban, hogy eközben Népszabadságból 34, Petőfi Népéből pedig 120 lemorzsolódás történt. A tiszta emelkedés a párt központi lapjából így is 340, a megyeiből pedig 148. Az úgynevezett keretszámnak tehát már ekkorra bravúrosan „fölé vertek”. • Kfilkézbesítő útja — nem Is olyan régen. Van-e recept? ■ Munkaidő végén, a postás kézbesítők — kezelők — szobájában kérdeztem őket módszereikről, esetleges agitációs fogásaikról. Sok kilométeres gyaloglás, kerékpározás, cipelés volt már a hátuk mögött, s a napi elszámolást követő fellélegzés, amikor pár percre beültünk az éppen érkezővel a polcos-rekeszes. fakóbama asztalhoz. Barna Imre belterületi kezelő az 5-ös körzetben. 17 utcája van. Hírlapokat nem kézbesít, tehát nem is olyan „kézenfekvő” nála az előfizetés-szervezés. — Ma is van egy új — Népszabadság-előfizetőm. Szeretem jól csinálni, ha valamibe fogok. Az Asszonyok Lapja — most Fáklya — előfizetés-gyűjtésben országos első voltam. Húsz éve járom ezt a körzetet. Mindent megcsinálok, amire kérnek. Ha a nyugdíjas nincs odahaza, nem hagyok neki értesítőt, hogy befáradjon ide a központba, hanem inkább kétszer-háromszor is felkeresem. Sokan bejönnek reggelenként: van-e sürgős levél? Hátha jönnek a gyerekek hétvégi látogatásra, akkor úgy kell bevásárolni. — Megszerettek. őszintén mondom, nem kell sokat beszélnem. Néha elég csak ennyi: „... néni. tudom, maga járatja a Petőfi Népé-t. Nem kíváncsi az ország meg a nagyvilág eseményeire is?” „Dehogynem. Mit ajánl?” „Járassa a Népszabadságot is.” — Hát akkor töltse ki azt a papírt. Előfizetek. • Ma, a tanyai levélszekrények korában. Borbély László kerülete a Budaihegy—Máriahegy, tehát külterületi kezelő. 11 esztendeje postás. de ebbe a körzetbe októberben került. — Szinte „idegen”, vagyok még itt, de számos olyan új előfizetőt szerveztem, aki még sose járatott újságot. Annyi biztos, hogy magától nem megy. Beszélgetni kell. Hogy itt vannak a hosszú esték. Az ember megunja, hogy csak a cigánymuzsikát hallgassa a rádióból, meg a tv előtt üljön. Jó értesülni a Petőfi Népéből megyei eseményekről, a Népszabadságból pedig alaposabban eligazodni a nemzetközi politikában, átfogóbb hazai kérdésekben. — Csak nézem, mikor másnap már a szomszédos háznál is előre kérdezik: „Lehet-e egyszerre öt hónapra előfizetni, postás bácsi?” Gyurász Imréné hírlapkézbesítő a Rendőrfaluban. Két és fél hónapja még, hogy a posta alkalmazottja Három nap betanulási idő után. augusztus 19-én egyedül vágott neki. — Az első hét nagyon nehéz volt. Bele kellett jönni, hova, milyen lapok járnak. Meg az új emberről előbb tudni akarják, kicsoda . . . Ha előfizetőt szervezett, eleinte ilyen válaszokat kapott: „Nem kell semmiféle újság! Fél éve nem kapom rendesen.” — Rájöttem, hogy sokan még az ágvban szeretik átfutni a friss lapot, ügy keltem fel. hogy ahol a késedelemén dohogtak azelőtt, már öt órakor megjelentem: „Itt az újság!” Hajnali 3-kor kel fél—háromnegyed 4 órakor indul hazulról. A postán felpakol, s mire körzetét járja, ismeri a lapok főbb cikkeinek témáját. — Tudnom kell. miről írnak, másként mivel ajánlanám az előfizető-jelöltnek. Azt is jó kipuhatolni. kinek mi az érdekes egy lapban. Biztos, hogy van olyan cikk. Ezért volt nap. amikor egy teljes előfizetőtömb sem volt elég. — Ma már barátságosak, tréfálkoznak velem, s ha véletlenül később tudunk indulni, aggódnak, hogy vajon mi történt velem? Régen volt. mikor ezt mondták neki: „Nyomja az ipart, Gyurász- né! Ez még nem elég...” Régért? Két hónapja. — Ne legyen kisebb az én napi újságadagom se, mint a kollegáimé, nem igaz? Tóth István Édouard Pignon képei a Műcsarnokban A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a kiállítási intézmények rendezésében szombaton megnyílt a Műcsarnokban Edouard Pignon, a francia festészet realista-expresszionista képviselőjének kiállítása. A 68 éves festőt Picassóhoz szoros barátság fűzte. A felszabadulás utáni években több alkotása a szövőnőknek, valamint volt bányásztársainak kemény életkörülményeit jeleníti meg. Budapesten ezúttal először jelentkező festő gazdag anyagot tár a közönség elé. Festményekkel, ak- varellekkel, rajzokkal, akttanulmányokkal, színházi jelmeztervekkel mutatkozik be. Ötvenöt olajfestmény, 13 akvarell és rajz, 13 akttanulmány és öt színházi jelmezterv látható a Műcsarnokban a december 15-ig nyitvatartó tárlaton. A kiállítást Aradi Nóra, a Magyar Túdományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjának igazgatója nyitotta meg. A megnyitón részt vett Gérard Aman- rich, Franciaország nagykövete, s ott volt Edouard Pignon a feleségével. MTI) Egymillió tonna szovjet vasérc érkezett az idén Dunaújvárosba A Dunai Vasmű nagyolvasztói számára az idén az év elejétől mostanáig egymillió tonna szovjet vasérc érkezett. A dunaújvárosi kikötő dolgozói az időjárástól függően naponta négy—négy és fél ezer tonna vasércet raknak ki a MAHART és szovjet uszályokból. A vasércet önürítős vasúti kocsikban szállítják a nagyolvasztóműbe. A kikötő évi forgalma azonban jóval meghaladta az évi egymillió tonnát, hiszen az ércen kívül 110 000 tonna szén is érkezett Dunaújvárosba vízi úton. Ezenkívül az év során 6500 tonna dunaújvárosi kqkszot és 12 000 tonna hengerelt lemezt raktak uszályokba a kikötő dolgozói. r,gy evtizeuuei ezeiuu sugouui lett kecskeméti színész Kölgyesi György. Azóta hetven szerepet osztottak ki rá. Volt ezek közt egymondatos és tizenhat gépelt oldalas. Ö kapta az idei Viktor- díjat. A színház társalgójában beszélgetünk. Nyílt és eleven, mint mindig. Láthatóan szívesen vall munkájáról, életéről. — Több éves színházi gyakorlat után hogyan lett színész? — Amikor családommal Kecskemétre költöztem, nem volt betöltetlen színészi vagy segédszínészi státusz. Annyira szerettem a pályámat, hogy mindenáron színháznál akartam maradni. Elszegődtem hát súgónak, abban a reményben, hogy hamarosan „kikerülhetek” onnan. A Bánk bán második főpróbáján Seregi László biztatására „beugrottam” Mikhál bán szerepébem Abban az évadban még .két^he&pttesftgs.jköyette ezt, ha- 'in ni rViiiMMCTffinfflBf Ügy látszik^ elégedettek voltak velem, mert a következő évadra színésznek szerződtettek. — Azóta hány szerepet kapott? — Hetvenet. Operettben, zenés vígjátékban, s prózai darabokban egyaránt játszottam. Azonban alkati szempontból is az éles karakterfigurák a leginkább nekem valók. Ezeket szeretem legjobban. A kis szerepeket játszó színészeknek fontos a sokoldalúság. Úgy is mondhatnám, létkérdés. Ezért hát a prózai feladatok mellett énekeltem, táncoltam ha kellett, s voltam bohóc is a Cirkuszhercegnőben. — A Svjekben három szerepben láttuk, ön volt a darabban a korlátolt nyomozó, a szenilis orvos és a pattogó katonatiszt. Gyakran előfordul, hogy egynél több szerepet kell eljátszania? — Több a megformálásra váró szerep, mint a színész. Ez készteti a rendezőket arra, hogy két, három, sőt még több feladatot osszanak ki egyesekre. De valljuk meg őszintén, ennek minden olyan színész örül, aki nem játszik főszerepet. Minél többet mozogni, beszélni a színpadon,