Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 10.

Nemcsak tehetséges gyermekeiben leli örömét

A művelődés háza Tiszakécskén

Keressük az üzemben. Nincs. Ma délutános.

Keressük a lakásán, Bajcsy- Zsilinszky utca 25. alatt.

Az egyszerű kis parasztház udvarán csend fogad. A fal fehér színe izzik a délelőtti napfényben. Az apró veranda, s egyéb szögletek éppencsak vetnek valami halvány árnyékot.

Az alsó lakás alacsony ajtaján idős parasztasszony lép ki. Szabadkozik: most reggelizik.

Mihelyst ember jelent meg a napsütötte, nyugalmas környezetben, hasonló lett a hangulat, mint amit Fényes Adolf örökített meg a szolnoki Tabán egyik parányi portájáról festett képén.

Szőnyi Ferencné tanácstag azonban idehaza sincs. A néni se tudja, merre jár. Műszak előtt biztosan itthon lesz még.

Ügy is van. Mire megint betérünk, Szőnyiné már a konyha ínycsiklandozó illatától kísérve nyit ajtót előttünk.

Bennünket is sürget az idő, de főleg az ő műszak előtti negyedóráiból, ebédjéből nem akarunk sokat elrabolni.

Éppencsak egy villámlátogatás erejéig ülünk le a kellemes egyszerűséggel berendezett szobácskábán. Egyik asztalon rajzlapok. A legfelsőn korsós csendélet; grafika. Ügyes, meleg hatású rajz. Az alsóbb lapok kijjebb csúszott szélei sejtetik, hogy a többi is befejezett munka. A harmonikus színfoltok szinte „műteremsarokká” avatják az erős árnyékba tolt asztal tájékát.

Szőnyi' Ferencné a kiskunmaj- sai drótfonatgyárban dolgozik.

— Jelenleg fizikai állományban — fűzi hozzá —, s ez jó, mert jóval több pénzt jelent... Kilenc évem van már az üzemben. Nyolc esztendeje özvegy vagyok, három gyereket neveltem. Két fiam, Ferenc és Tibor most katona, Zsuzsanna kislányom nyolcadikos. Tegnap voltunk felvételi vizsgán a szegedi Tömörkény Gimnázium és Szak- középiskola rajz tagozatán... Volt vagy százhúsz jelentkező, s jó ha két tucatot felvesznek.

Megvan tehát a tehetséges rajzok „magyarázata”.

— Mikor még Ferenc iratkozott be oda — 1964-ben —, könnyű volt bejutni. Hatvannyolcban érettségizett, szobrász szakon végzett... Legutóbb a parlamenten dolgozott, a kőfaragóknál.

Két művészi adottságokkal megáldott gyerek a családban. A harmadik kezébe is jutott a tehetségből; az esztergályos sem érvényesül jó formaérzék nélkül. , /

Ez a kis munkásasszony nyolc éve egyedül és nagy szeretettel gondoskodott olyan körülményekről, hogy a gyerekeiben rejlő képességek szabadon kibontakozhassanak.

De nem csupán a kisebb család gondja az övé. Tanácstag is. Az 5. választói körzet az övé, a Bajcsy-Zs. és a Lenin utca egy része. Mikor választották meg?

— Két éve. Itt, ebben a házban születtem, együtt éltem, küszködtem választóimmal. IsTiszakécskén a járási művelődési központ falai között évek óta tartalmas munka folyik. Kevés hasonló intézmény van, ahol annyiféle szakkör és művészeti csoport működik aktívan és eredményesen, mint itt. Sikereiket sok városi intézmény is megirigyelheti. A járás huszonkét művelődési házának módszertani irányítása, segítése is feladatuk.

mernek. Általában idősebb emberek lakják a körzetet...

— Mi a legnagyobb, ami a csonka időszak alatt történt errefelé ?

— Olyan nagyon látványos változásokkal még nem dicsé- kedhetem ... Vízhálózat; utcarendezés, vagy inkább egyenge- tés, ami részben megoldott. Amint a fagy kimegy a talajból, folytatjuk — társadalmi munkában.

Ebben a körzetben bizony nagy dolog ez. IVJíg Szőnyiné házáig eldöcögött velünk a gépkocsi, szépen elhintáztatták a kátyúk.

Jól fógta meg a tanácstagi munka „elejét” az elvtársnő, mikor az utca képének megváltoztatására kérte fel választóit.

Jó tapasztalatokat, gyakorlatot az emberék meggyőzésére az üzemben szerzett. Hiszen pártbizalmi, tevékenykedik a nőbizottságban és tagja a tanács vb- nek. Mikor Varga Antal elvtársat, a nagyközségi pártbizottság titkárát kérdeztük, szerinte melyek Szőnyi Ferencné „legerősebb, legkedvesebb” közéleti munkaterületei, szinte gondolkodás nélkül válaszolta.

— A vb-ülésen vállalatát, kerületét egyaránt képviseli. Az üzemben a munkakörülmények javításáért tett sokat, a nagyközség érdekében meg a kommunális ellátásért.

Mit mond erről Szőnyiné, anélkül, hogy tudná, mi volt Varga elvtárs véleménye.

— Üzemünkben több a nő, mint a férfi. Tanácstag egyedül én vagyok. Szép eredmény, hogy az egyedül álló és kisgyermekes családanyák egy műszakbán dolgoznak. Jóllehet sokat változtak, javultak a munkakörülmények, de még elég „piszkos” és nehéz fizikai munkát végeznek a nők.

Ügy tudom, s örülök, hogy elég jó nyereségünk lesz, és abból — az idén először — nagyobb arányban részesülnek a törzs- gárdatagok...

Búcsúzóul még megjegyez annyit.

— Azért én is csak fáradok... A sok társadalmi tisztségből, megbízatásból „leadok” valamennyit. A tanácstagság, a nőbizottsági munka elég ... Jöjjenek a fiatalok is. Bízunk bennük, hiszen annyi jóképességű fiú, lány, ifjú szülő van köztük ... Velük élénkebb lesz a közélet. Erősebbek leszünk.

Tóth István

Az igazgatónő

Kovács Gézáné három éve vezeti a művelődési központot. Diákkora óta aktív népművelő. Másfél évtized óta számtalan járási, megyei, országos versenyen, fesztiválon hívta fel magára a figyelmet az általa vezetett irodalmi színpaddal, énekkarral. Pedagógus; s mint karnagy sokat tett megyénk énekkultúrájáért. Fáradhatatlan. Vérbeli népművelő. Jól ismeri a községet, s az ott élő embereket.

Eredmények

Tavaly nyolcvanhét rendezvényük volt, csaknem tizenötezer látogatóval. Tartottak száznál több TIT-előadást. Ezeken tízezernél többen vettek részt. Az énekkaruk országos aranyérmes, a bábcsoportjuk Aranyparaván- díjas, a citerazenekarukat mesz- sze földön ismerik. S alig lehet felsorolni a szakköreiket, művé-, szeti csoportjaikat. Színjátszók, szavalók, bábosok, úttörő- és felnőttzenekar, tánccsoport,

énekkar, (hatvan tagú) szakkörök, honismereti, képzőművész modellező, rádiós, asztalitenisz. Külön ifjúsági és öregek klubja. Az előzőnek kétszeres „Kiváló klub” kitüntetése — és nyolcvan tagja van.

Naponta több százan megfordulnak náluk. Az ízléses presz- szó is vonzó a helybeli lakosok előtt. Évente mintegy egymillió forint a forgalma.

Ha a fentieljhez hozzáadjuk, hogy, más, külső szervek is (tsz- ek stb.) tartottak itt, e házban egy év alatt hetvenhét rendezvényt, huszonötezer résztvevővel, akkor alhihető: ez a művelődési központ nemcsak papíron, neve szerint az, hanem a valóságban is.

A sikeres munka titka

Hozzáértő, agilis igazgató, aki jó szakember. Ezek nem csupán üres dicsérő szavak: mögöttük a jól végzett .munka „aranyfedezete” van. A másik: figyelembe veszik az igényeket. Mit kér, mit vár a lakosság. Színészekkel akarnak találkozni? Legyen. Kiállítás kell? Máris rendezik. Bűvészeket, tánczenészeket is óhajtanak? Miért ne! Figyelembe veszik az óhajokat akkor is, amikor az ismeretterjesztést tervezik.

A harmadik: jó a kapcsolatuk a ' helybeli értelmiségiekkel. Ugyanígy a társadalmi és tömegszervezetekkel, meg az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel is. Kölcsönösen segítik egymás munkáját. Az is jó, hogy fiatalok, fiatalosak a művelődési központ dolgozói. (Átlagos életkoruk 30 év.) Látogatókat csalogató szép épület is, az ízléses környezet. S nyilván ide tartozik az is, hogy a kécskeiek szeretik a kultúrát, s a kultúra házát.

Legközelebbi terveik

Elhatározták, hogy havonként színházi előadást tartanak. És ezzel összefüggésben: megszervezik a színházbarátok körét.. Kiállításon bemutatják a bajai festőművészek műveit. Munkásklubot szerveznek. Barkács-, műOlvastuk

MŰKEDVELŐ ARANYÁSÓK

A finn sajtó legutóbb foglalkozott a tavaly nyáron Finnországban járt műkedvelő aranyásókkal, akik tömegesen siettek Eszak-Finnországban, a sarkkörön túli területre.

Ezeken a tájakon, ahol a folyók vize a sárga fém szemcséit sodorja, valódi aranyásók is működnek, akik napról napra, hónapról hónapra hajszolják a drága fémet. A műkedvelők pedig azokat a helyeket veszik szemügyre, ahonnan azok már eltávoztak.

Aranyláz! A műkedvelő „aranyásónak” ha már ide került, akkor valóban „lázasan” meg kell ragadni az ásó nyelét, hogy a

patak medrében kis csatornát vájjon! Ez megtelik homokkal, és ezt a homokgt azután gondosan kézzel át kell rostálnia. Ekkor kerül sor az igazi aranyásó- teknőre, vagy mint a szakemberek nevezik, a „lábasra”.

Egy hónap alatt talán horogra kerül egy arany szemcse. (De ha nem, az sem baj: Rovaiemi finn városka emléktárgy üzleteiben pontosan ugyanilyen aranyszemcse megvásárolható).

Mire véget ért a szezon, a műkedvelő aranyásók leadtak jó 7—8 kiló hájat. Nyugodtan visz- szameheinek az irodába valamelyik európai országba, ahonnan érkeztek.

GÁL SÁNDOR:

10. A REVERZAL1S

Tapasztalhattuk az előző fejezetekben, hogy elegendő csupán néhány órai keresgélés a levétár- ban ahhoz, hogy egyértelműen ráébredjünk: miért szerepelt évszázadokig az elnyomottak követelései között az élen 'a törvény előtti egyenlőség jelszava. Láthattuk, hogy egyáltalán nem voltak egyenlők az úriszék előtt azok, akik ugyanazon bűnt követték' el. Kiviláglik az is a szerencsétlen Beretzky Erzsébet bűnperéből, hogy miért indultak harcba a „szüflazsettek” a női egyenjogúságért. Hiszen élő-eleven bizonyíték: a lányt kivégezték, a férfi, aki bizonyítottan másodszor csábította el a vádlottat, mindössze 15 pálcaütést kapott, s mehetett újabb hódítások felé. De természetesen nem’ csak ezért indult a nők emancipációjáért a harc. Ez mindössze egy tétel lehet a többi között. El kell mondanunk azt is,

hogy még ma sem ért el addig a jogtudomány és a gyakorlat, hogy a lányt teherbe ejtő, s azt csábítgatásokkal félrevezető férfit is bíróság elé állítanák. Igaz, a kétségbeesett lányanya öli meg a gyermeket, de azért a férfi se szaladhasson minden felelősségre vonás nélkül. N

Ássunk azonban tovább a fekete krónikában, s tekintsünk bele az úriszék újabb aktáiba az 1800-as évek elejéről. Kiderül e néhány ügyből, hogy volt menekvés a pallostól, a sok esztendei rabságtól, a korbácstól, a vasban töltendő közmunkától. De ezt a lehetőséget nem mindenkinek adták meg. Olyan ember kellett hozzá, mint például a hajdanvolt Nemes Garay ístván uram. Mert ő — amint nevéből is kitűnik — noha nemes volt, mégis az úriszék színe elé került egy bűnügyben, de csak azért, mert tettestársa egy lány — s az akkori idők szerint ez egyértelmű

volt azzal, hogy ő a főbűnös — bizonyos Sós Zsuzsanna volt.

„Sós Zsuzsanna, aki Kátai Nemes Garay Istvánnal több esztendőktől fogva együtt él, mivel Garay István az ÜJri Szék színén Sós Zsuzsával együtt a törvényes egybekelésre magokat elkötelezték, Sós Zsuzsanna ezen tekintetűül szabadon úgy bocsáttatik, hogy ha ezt be nem teljesítené, a büntetés ellene továbbra is fennhagyatik ...” Tehát a lányt kötelezték arra, fenyegették azzal, hogy ha nem kél törvényesen egybe Kátai Nemes Garay Istvánnal, megbüntetik. Azon nem meditált a tekintetes úriszék, hogy ez egyáltalán nem Sós Zsuzsannán fog múlni, hiszen ő kétségtelenül az első szóra egybekelt volna Garay Istvánnal, aki viszont tudta, ha nem is veszi el a lányt, felette akkor is csak a cúria ítélkezhet. De az úriszék előtt tett reverzálisávali (kötelezőerejű ünnepélyes kinyilatkoztatás) mégis kihúzta a lányt pillanatnyi nehéz helyzetéből. Nem tudjuk mi lett ^ós Zsuzsanna sorsa, beváltotta-e Ígéretét Kátai Nemes Garay uram. vagy meglépett a lánytól, s újabb személyeknél keresett kalandot.

Nézzünk egy másik ügyet, amelyben újra csak a reverzális mentette meg a vádlottakat, noha — amint a jegyzőkönyv tanulságai mutatják — ki sem derült, pontosabban be sem bizonyosodott ellenük a vétkesség. íme a szöveg:

„Józsa Imre ketskeméti felesé- ges, Bajusz Erzsébettel elkövetett nős-paráznasággal vádaltatott, de minthogy az ellene ki nem világosíttatott, ezúttal felmentetett és Bajusz Erzsébettel való társalkodástól eltiltatott, adván magáról reverzálist aziránt, hogy hitvesével becsületben fog élni és Bajusz Erzsébettel nem társalko- dik.

Bajusz Erzsébet, Molnár Istvánná kestkeméti, Józsa Imrével elkövetett nős-paráznasággal vá- doltatott, de az ellene verzálist adott, hogy ő Józsa Imrével nem fog társalkodni, férjéhez hív lesz...”

Sajnos nem minden esetben lehetett reverzálist adni a jövőbeni magaviseletre. Sós Zsuzsanna és Garay István esetében, noha bűnük „kivilágosíttatván”, már tudjuk, hogy miért lehetett elengedni a büntetést. Bajusz Erzsébet és a nős-parázna Józsa Imre bizonyíték hiányában felmentést kapott, de ígéretet kellett ténniük, hogy házastársaikhoz hűek lesznek, s egymással, nem társalkod- nak. Somogyi István és Szinog- ráf Katalin nem úszták meg ilyen könnyen:

„Somogyi István nagykőrösi, Szinográf Katalinnal, Mitsina Ferenc hites társával, ezt magához csábítván hitetlenül együtt élt. Ezért Somogyi István egyszerre elszenvedendő 40 pálpzákra ítéltetett és eredeti helyére bátorsá- gos őrizet mellett visszakísértetni rendeltetett. Szinográf Katalin Nemes Nógrád Vármegye Csitári helységéből való, az előbbeninek vétkes társa, annak megtudása végett, hogy vagyon-e férje vagy nem, a jövő úri^zék elé elhaílasz- tatott...” A bíróság tehát nem hitte el Szinográf Katalinnak a bemondott nevet, utánajártak, s csak azután döntöttek a korbácsok számát illetően.

Következik: Kié az igazság?

sr 131

• A citerazenekar megköszöni a tapsokat.

Készül a következő heti program.

szaki és mezőgazdasági szakkört hoznak létre. Tovább szeretnék javítani kapcsolatukat a járás többi művelődési házával. Fontosnak tartják, hogy a jó tapasztalatok közös kinccsé váljanak.

Varga Mihály

Gazdaságossá válik a szarvasmarha-tenyésztés

Tizenkét megyei állami gazdaságunk közül kilenc tart szarvasmarhát. Az állomány 17 ezer körül van és ebből csaknem hétezer a tehén. Ez az ágazat adja a gazdaságok halmozott termelési értékének 8—9 százalékát, amely évente mintegy 160 millió forintnak felel meg. Az árutermelés évente 17— 18 millió liter tej és 250—300 vagon, felerészben exportra kerülő vágómarha.

Az ágazat az utóbbi években a gazdaságok többségében veszteséges volt, emiatt a tehénállomány csökkenését csak beavatkozásokkal lehetett meggátolni, a tejtermelés évről évre csökkent.

A helyzet javítása érdekében, két évvel ezelőtt az állami gazdaságok központi irányítása és maguk az üzemek is próbáltak intézkedéseket tenni. A Bács-Kis- kun megyei főosztály már ezt megelőzően is hozzáfogott szarvasmarhatartás fejlesztésének előkészítő munkálataihoz. A lehetőségeket már három évvel ezelőtt tanulmányoztuk. A helyzet pontos ismeretében a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Országos Központjának irányelveivel összehangolt távlati fejlesztési tervet dolgoztunk ki.

Ennek során alapelvnek tekin- töttük, hogy a lehetőségeket minél nagyobb mértékben ki kell használni, beruházni csak iparszerű, nagyüzemi jellegű termelés esetén, a szarvasmarhatartásra kedvező adottságú gazdaságokban szabad.

A főbb célkitűzések: 1975-ig a tehénállomány 18, a tejtermelés 22—25 százalékos, a vágómarhatenyésztés 10—12 százalékos fejlesztése. A tej- és húshasznosítás szétválasztása érdekében megkezdtük a keresztezési programot, a takarmánytermesztés' és fel- használás nagyüzemi rendszeré-. nek kialakítását, a gümőkór- és brucellózismentesítés végrehajtását. Egyúttal korszerűsítjük a technológiát. A terv távlatilag a húshasznosítás erőteljes fejlesztését, a tejtermelésben a színvonal jelentős emelését irányozza elő.

A tavalyelőtt az Amerikai Egyesült Államokban járt magyar mezőgazdasági delegáció tapasztalatai arra utalnak, hogy a szarvasmarhatartás koncentrálását a szakosodás kíséri. A szakosodás jelentőségének fejtegetése helyett talán egy példát említek meg. Jelenleg 650—700 kilogrammos tehenekkel évente 2500 liter tejet és 0,85 borjút „termelünk” országos átlagban. Ezek az állatok a termelésükhöz szükséges takarmánymennyiségen felül elfogyasztják az életük fenntartásához — élősúlyuk arányában —

szükséges abrakmennyiséget, is. Ha két vegyes hasznosítású tehén helyett egy 600 kilogrammos tejtermelő, amely évente egy borjút hoz, és egy speciális húshasznú 500 kilogrammos tehenet tartunk, akkor azonos mennyiségű tejet és mintegy 8 százalékkal több borjút tudunk 16 százalékkal kevesebb életfenntartó takarmánnyal nyerni.

Még egyértelműbb a gazdaságossági előny, ha a fejlesztési szempontokat is figyelembe vész- szük. Egy férőhely akár vegyes hasznosítású, akár tejelő tehénről van szó, mintegy 60 ezer forintba kerül. Egy húshasznosítású szarvasmarha-férőhely költsége legfeljébb húszezer forint. Szakosított fejlesztéskor megmarad a beruházási költség egyharmada, illetve az összeg további beruházásokra fordítható.

A kormányprogram megvalósítása során meginduló építkezésekkel 15—20 évre ismét eldől a szarvasmarhatartás gazdaságosságát a szakosításon kívül meghatározó területi elhelyezés, az üzemi méret, a tartástechnológiai rendszer, valamint a fajta is.

Mit tettünk eddig? Csak néhány fontosabb eredményt sorolok fel.

Általánossá vált megyénk gazdaságaiban az intenzív, abrakkal történő marhahizlalás. A keresztezések alapján a tehénállomány 90 százalékát a világ legjobbnak elismert hús- és tejhasznosítású fajtáival javítjuk. Ez évben a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 205 darabból álló hereford fajtájú tenyészgllományt rendelt meg amerikai importból, a húshaszno- sítású állomány fejlesztése céljából. Korszerűsítettük a fejőberendezéseket. Tovább képeztettük a tehenészeket. Az állomány zöme gümőkórtól és brucellózistól mentes. Korszerűsítettük a takarmánytermesztést és etetést.

A tehénállomány létszáma tervszerűen emelkedett az elmúlt esztendőben. Hasonlóképpen növekedett a tehenenkénti tejhozam. Elfogadható a szoporulat is.

Tapasztalataink szerint állami gazdaságaink alaposan felkészülnek a szarvasmarha-tenyésztés programjának végrehajtására.

Dr. Bulla Géza