Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

1973. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3

s

Ismeretlen ismerősök Pályázati felhívás A tanya — életrevaló?

Naponta fel hívjuk őket telefonon, naponta szót váltónk velük, talán megismerjük a hángju- kat is, s mégis csupán annyit tudunk róluk, hogy ők a kecskeméti 1. számú posta távbeszélő központosai. Ezúttal nem a 001- es, a 008-as telefonszámon, hanem személyesen kerestük fel őket.

A teremben egy hosszú asztal mellett lányok, asszonyok ülnek.

Előttük, egymástól jól elkülöníthetően szinte megszámlálhatatlan kapcsoló, tárcsa, zöld, piros égő.

Reggel 8 órától délután 4-ig hárman kapcsolják a távolsági beszélgetéseket. Péter Albertné mindig ezzel foglalkozik, ketten pedig váltják egymást. Amikor ott jártunk Csórián Sándorné és Bíró Károlyné volt a soros. Bí- róné egy hónapja dolgozik itt. Szereti amit csinál. Egyre gyorsabban, könnyebben kiigazodik a sok kapcsoló között. Persze, azért még nem olyan gyors a keze, mint például f Piliczky Ti- bornéé, aki már 23' éve telefon- központos. Csukott szemmel is felsorolja, melyik kapcsolót, mire használják. Állandó éjszakás. Ez azt jelenti, hogy ,az egyik nap délelőtt, másik nap délután és éjszaka dolgozik. Megszokta. Különben is ezért a munkaidő-beosztásért két szabadnap jár...

A posta, a távbeszélő központ: szolgáltatás. A tudakozó név, szám és utca szerint ad tájékoztatást emellett „megmondja” a lottószámokat és a pontos időt. Mindezt pillanatok alatt, vagy pillanatnyi türelmet kérve teszik — ők is emberek. Ki kell ezt hangsúlyozni? Néha igen...

Ha a telefonistákkal kapcsolatban valamilyen probléma adódik, a reklamációkkal a 11-755-ös te- lefonszámon Nagy Lászlóné rendező foglalkozik, aki állandó kapcsolatban áll a műszakiakkal.

Nemrég elhatározták, hogy brigádot alakítanak. Ülnek egymás

Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre az 1973—74-es tanévre.

OKTATÁSI FORMÁK

Piliczky Tiborné több mint 20 éve dolgozik a

távbeszélő központban. >

001: Péter Albertné.

mellett reggeltől délutánig, de beszélgetésre nincs idejük. Szeretnének egymással jobban megismerkedni ...

Tanul Uazlé

* , * **

1. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak a hallgatók.

Felvehetők azok, akik érettségizettek vagy ennél magasabb iskolai végzettségük van; 5 hónapos pártiskolával, 1 éves marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek; más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását orvos engedélyezi; sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 170 forint.

2. A kétéves szakosító tagozaton

a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. Tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek, a sikeres államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga letételére. A három sikeres államvizsga főiskolai oklevelet ad.

Az lOTa-74-es tanévben a következő szakok indulnak;

a) filozófia

b) politikai gazdaságtan

c) szocializmus politikai gazdaságtana

d) nemzetközi munkásmozgalom

története

(Felvehetők azok, akik elvégezték az Esti Egyetem hároméves tagozatát vagy a központi egyéves pártiskolát vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (pl. egyetemen vagy főiskolán 5 évnél nem régebben államvizsgáztak marxizmusból); más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedélyező orvosi Igazolásuk van; sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 250 forint.

A felvételi vizsga alól felmentést kapnak: a hároméves általános tagozatán azok, akik a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolán kiváló eredménnyel szerepeltek; a kétéves szakosító tagozaton azok, akik a hároméves tagozaton a választott tárgyból jeles vagy jó eredménnyel vizsgáztak. A felvételi bizottság előtt azonban ők is kötelesek megjelenni a tanulmányokkal kapcsolatos megbeszélésre.

3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a kővetkező szakokon:

JELENTKEZÉS

Az Esti Egyetem valamennyi tagozatára a járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődésügyi osztályain vagy az Oktatási Igazgatóság Tanulmányi Hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap” kitöltésével lehet jelentkezni. A kitöltött és megfelelő Javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1973. április 30-ig a kibocsátó Járási, városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályához vagy az Oktatási Igazgatóság címére (0000 Kecskemét, Ady Endre u. lfl.) kell eljuttatni.

Az április 30-a után érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni 1

f A hároméves tagozatnak Kecskeméten kívül Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Kiskunhalason Kiskőrösön, Baján, Tiszakécskén, Kunszentmiklóson, Solton (és 1OT3. szeptemberétől Szabadszálláson) kihelyezett osztályai működnek, ahol a hallgatók hetenként egyszer háromórás, kötelező foglalkozáson vesznek részt; negyedévenként beszámolót, félévkor kol- lokvívumot, év végén szigorlatot tesznek. A kétéves szakosító és kiegészítő tagozat Kecskeméten működik, amelyre azonban vidéki hallgatók is .jelenkezhetnek, ha utazási probléa) filozófia

b) politikai gazdaságtan

c) magyar munkásmozgalom története

A kiegészítő tagozaton felvehetők azok akik a marxizmus egy-egy ágazatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek. A felvételt nyert hallgatók egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejeztével államvizsgát tesznek (1. a 2 éves szakosító tagozatnál). Tandíj: évi 250 forint.

Az Esti Egyetem elismerését, valamint a hallgató kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a fenti tagozatokon a Minisztertanács és az egyes szakminiszterek rendeletéi, valamint különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják.

4. Egyéves speciális kollégiumok

indulnak párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propagandisták és egyéb érdeklődők részére, továbbképzés céljából a kövekező témakörökben s

a) a korszerű vezetés elméleti és módszertani kérdései (Kecskeméten, Baján és Kalocsán)

b) káder- és személyzeti munkai kérdései (Kecskeméten és Kiskőrösön)

c) a propaganda munka pedagógiai és módszertani kérdései (Kiskunhalason)

d) szociológia (Kecskeméten)

A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók a kollégium befejeztével vizsgát telhetnek illetve szakdolgozatot védhetnek meg, amelyről az Oktatási Igazgatóság bizonyítványt ad.

Felvehetők azok, akiknek munkaköre, beosztása vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális kollégiumok témakörével; akik az Esti 'Egyetem hároméves általános vagy kétéves szakosító tagozatát elvégezték vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek; akik a felvételi beszélgetésen sikeresen szerepelnek. Tandíj: évi 85 forint, a Szo- ciológi spec, kollégiumon évi 170 forint.

máikat meg tudják oldani. A kétéves szakosító tagozaton heti három óra a kötelező foglalkozás, félévenként kollokvium van. A szintén Kecskeméten működő kiegészítő tagozaton ugyancsak heti három órás a kötelező foglalkozás időtartama a hallgatók félévkor kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek.

A speciális kollégiumok a- jelzett helyeken működnek. A foglalkozások itt is kötelezőek, kéthetenkénti:három, a szociológia speciális kollégiumon hetenként három óra; a beszámolók illetve a vizsgák azonban fakultatívak.

A felvételi vizsgák június első hetében lesznek; pontos helyükről, idejükről valamint, a vizsgakérdésekről a Tanulmányi Hivatal értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 10-ig küldjük meg.

Az érdeklődőknek részletes felvilá- gosítást nyújtanak a járásig városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályai, valamint az Oktatási Igazgatóság Tanulmányi Hivatala.

Az Esti Egyetemre való felvétel párttagsághoz nincs kötve.

Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága

„A tanya — életrevaló” — állítja Kunszabó Ferenc, akinek terjedelmes eszmefuttatását — két folytatásban és két teljes oldalon — közölte nemrég az Élet és Irodalom. 1

Azt hihetnénk, hogy a szerző aki jótollú szociográfus hírében áll, következtetései levonásához felhasználja a meglevő tekintélyes szakirodalmat és a tudományos vizsgálatok eredményeit. Ám ő úgy tesz, mintha most fedezne fel valami egészen új igazságot, és az ország színe előtt kellene megvédelmeznie az „életrevaló” tanyákat mindenféle hivatalos állásponttal és az emeletes házakban levő irodákkal szemben. S közben olyan jelzőket is osztogat, mintha 1950-ben lennénk.

Ügy tesz, mintha nem tudná, hogy készül a tanyás térségek országos területrendezési koncepciója, annak érdekében, hogy az elszórt településeken is javítsanak a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságán. S ezekhez a mintát éppen a Bács-Kiskun megyei pártbizottság és a megyei tanác% kezdeményezése szolgáltatta, amikor felkérték a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet, vegyen részt tanyai településeink fejlesztési koncepciójának kidolgozásában. Az is közismert — Kunszabó is felszólalt a Kecskeméten tartott országos értekezleten —, hogy a koncepciót a megyei szervek széles körű nyilvános vita alapján elfogadták, s hozzáláttak annak véghezviteléhez. Két év alatt több tanyába és tanyai iskolába vitték el a villanyt, mint azelőtt évtizedek alatt.

Nem újkeletű dologról van tehát szó, ezt az is mutatja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971. december 22-i együttes ülésén határozatot hozott a tanyai lakosság helyzetéről és a várható változásokról. S ebben leszögezte: „A tanyák megszűnése, átalakulása természetes folyamat, ezért minden erőszakos beavatkozás csak káros lehet. Ez a folyamat hosz- szabb időt vesz igénybe. Az átmeneti idő alatt is gondoskodni kell azonban a tanyai lakosság alapvető ellátásáról, életszínvonalának fokozatos javításáról, a kulturális igények emeléséről és jobb kielégítéséről.” A megye tanyapolitikai irányelvei pedig megadják a konkrét segítés módozatait is, feloldva számos korábbi kötöttséget. Követik ezzel a tizedik pártkongresszus útmutatását, amely határozatában — szintén Bács-Kiskun megyei indítványra — kimondta: „Kellő gondot kell fordítani a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására ... mert a tanyákon élők száma a csökkenés ellenére még hosszú ideig jelentős marad.”

De segítenek magukon — és maguknak — a tanyai emberek is, ha nem is úgy. ahogy a cikkíró szinte sértő módon látja: „A tanyai ember a kerítésre könyökölve figyeli, amint a közeli iskola körül a városból jött emberek fúrnak-faragnak és szerelnek ...” Hadd hivatkozzunk itt i'őmunkatársunk. Hatvani Dániel egyik közelmúltban megjelent cikkére, amely a petőfiszállásl tanyavilágba eljutó villany okozta örömökről, az itt élők áldo- zatkészéségéröl adott szívmelengető tudósítást.

Nyitott kapukat dönget tehát Kunszabó, amikor a tanyák mellett hacfakozik. de rossz ügyet szolgál, amikor egyenlőségjelet von tanya és tanya között. Amikor általában beszél tanyákról, holott a. valóban életrevaló és a megszűnésre kárhoztatott tanyák között is még tucatja van a különböző típusoknak — a szövetkezeti tagok által lakott háztáji tanyáktól a csupán lakás céljaira használt, illetőleg az átmeneti és átalakult tanyákig. Melyeknek léte, nem léte a gazdasági és szubjektív tényezők sorától függ most és a jövőben is.

A tanya életrevaló — jelenti ki Kunszabó, s a „korszerű” tanya illúzióját vázolja fel urbánus olvasói előtt, ahol kertészkedhetnek, aprójószággal bíbelődhetnek az ott lakók — nem gazdasági kényszerből, hanem szabad akaratukból, kedvük szerint... S már látni véli, hogy egyesek majd ki is költöznek oda. „Miért ne akadnának emberek, családok, akik húsz kilométerrel odább telepednek le, a jó levegő, a csend, a tágas zöld területek kedvéért — ha ott is összkomfortot teremthetnek (esetleg állami támogatással)?!” — teszi hozzá a biztonság kedvéért.

Hát igen! összkomfortos tanya, az volna az igazi! Ebben az illúzióban az sem zavarja a szerzőt, hogy az mibe kerülne, s hogy városaink, falvaink legnagyobb gondjai között tartják számon a közművek fejlesztését, hiányát, ott is, ahol nem kilométerenként jut egy-egy fogyasztó a hálózatra, hanem tíz méterenként.

Az olyan fővárosi publicisták jutnak eszünkbe, akik a vidéki életforma szépségeit zengik mások előtt, de ők a világért sem telepednének le akár csak húsz kilométerre is Budapesttől. Persze egy összkomfortos „tanyába”, amely előtt a gépkocsi is ott 411, s‘ ahová a telefon is be van Vezetve, ha netán orvosra lenne szükség, s a gyermek televilión keresztül sajátíthatja el as iskolai tananyagot — talán még as Élet és Irodalom cikkírója Is kiköltözne központi fekvésű városi lakásából.

A tanya életrevaló — ' hirdeti Kunszabó. — Már amelyik! — tesszük mi hozzá abban a biztos tudatban, hogy ezzel tanyai olvasóink is egyetértenek. S azzal is, hogy az ilyen lobogós, megtévesztő hangulatot és álromantikát árasztó cikkek nem sokkal viszik előbbre az égető tanyai gondok megoldását.

Lovakkal Veronába XJtóhang a munkásszállási sorozathoz

• Nagy Lászlóné rendező.

• 008: Bíró Károlyné.

A T8MMPEX Külkereskedelmi Vállalat a Magyar Lovasszövetséggel együttesen lovasfogatot indít Veronába, ahol március 11—19. között rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági és állattenyésztési vásárt. Európa legnagyobb élőállat- és mezőgazda- sági termékbemutatója ebben az évben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját.

(Avagy: a munkanélküli jövedelemforrás egy kis udvaron)

V ASÁRNAPI LEVÉL

A természeti szépről

A napokban meglepett, amikor vidéki ütünk so-' rán a gépkocsiból kilépve azt mondta útitársam: — Nézzétek, milyen szép az égalja! Egy másik eset: kinéz az ablakon a kollégám, s megszólal, nézzem csak, milyen gyönyörű látvány a ködben, mintha apró gyöngyök lennének a fákon.

Sajnos, sok példát nem tudnék felsorolni, mely- lyel azt bizonyíthatnám, hogy a mai ember közel él a természethez, szereti azt, gyönyörködik benne. Hogy életének, mindennapjainak részese a fű, erdő, virágos vagy havas mező, dűlöút, faluszéle, napfényes domboldal, a reggeli napfény vagy az alkonyi szellő.

Romantikus alkatra vall az ilyesmi? Nem hiszem, hogy csupán erről lenne szó. A természeti szépet szeretni éppen annyira fontos, mint a művészetért, a művészi szépért lelkesedni. Csak valahogyan a mai embernek erre nemigen jut ideje; legalább is sokan elhitetik magukkal, hogy nincsen rá idő.

De igazán így van-e? Elfogadható-e, hogy éppen erre nem futja az időből? Embere válogatja. Ismerek nagyon elfoglalt embert, aki naponta képes kevéske időt szakítani arra, hogy kicsit sétálva gyönyörködjön mindabban a sok szépségben, amiben a négy fal között, a betonrengetegben, a városközpont forgalmában nem részesülhet.

Hanem csak akkor, ha veszi a fáradságot, kisétál a város szélére, elmegy égy parkba — vagy ezek hiányában egy csendesebb utcába, jó idő esetén leül egy tér padjára, szemlélődni és gyönyörködni, megpihenni, elmélázni, eltűnődni — legalább néhány röpke percre.

Ilyenkor, ha nézi a fák ágait, s rajtuk a madarakat, a fűszálon az apró bogarakat, s ott fent, a lassan mozduló vagy gyorsan tovatűnő fellegeket, s nézi, miként ingatják fejüket ide-oda a bolyok, — máris emlékezik. A látvány, az elő-előtüriő természeti képek vonulata gyermekkorát idézi, boldog ifjúkorát, a régen elmúlt éveket, a reményeket és örömöket, a meghitt álmodozásokat, a titkos vágyakat.

Ha körülnéz, mintha egy hatalmas, színes album lapjait lapozná, mintha varázsdobozba nézne: annyi a szépség ilyenkor körülötte, izgatott lesz tőle a lélek, csillogóbb a tekintet, mosolygósabb az arc is.t •

Bűnt követ el önmagával szemben, aki megfosztja magát az ilyen élménytől. Lehetetlen, hogy legalább időnként ne futná az időből a természetben való gyönyörködésre. Mert igaz, hogy a mi korunk, a tudományos-technikai forradalom, a rohanás korszaka, olyan, amelyben a szédületes sebesség, a gyors változás, a gépi csodák varázsa lett a vonzó, mégis: amit a természet nyújt nekünk, ősi ösztönével, ezer és millió hatalmas tenyerében, azt el kell fogadni tőle — saját örömünkre és gyönyörűségünkre. Varga Mihály

„Változatlanul küzdenünk kell a meg nem szolgált keresetek, az üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolásáért.” (Az MSZMP megyei bizottsága február 20-i ülésének állásfoglalásából.)

Az „így élnek a munkásszállásokon” című sorozatunk megjelenését követően kapott újabb meghívás” — „Látogasson el az újságíró hozzánk is, nem fogja megbánni!” — mindenképpen érdeklődést keltő volt. Jó és rossz példát egyaránt sejteni lehetett mögötte.

A kecskeméti Darab utca 14. számú családi ház előterébe lépve, a rendre és a tisztaságra figyel fel az ember először és óhatatlanul megállapítja: rendszerető lehet itt a gazda. Odabenn az ugyancsak tiszta, futó- szőnyeges szobákban azonban a zsúfoltság a szembeötlő. A .kisebbikben 9, a valamivel nagyobbik szobában 11, emeleteságyas fekhely. Az egybenyíló két helyiséget pár centire, az egyik ágy mellé «helyezett olajkályha fűti.

— A zsúfoltság és talán e tűzforrás miatt hívtak? — érdeklődöm a kályhára mutatva az otthon talált fiatalembertől.

— Nem elég ez? Képzeljék el, húsz ember zsúfolódik itt! Azt hiszem, nem nehéz elképzelni, mennyi levegő jut nekünk itt fejenként. ..

— Melyik vállalat bérli ezt a szállást?

— A Fémmunkás. Ügy, ahogy van, az egész kis családi házat.

— A tulajdonos hol lakik?

— Az utcában meg tudják mondani. De az biztos, hogy nincs fedél nélkül — feleli a fiatalember sokatmondóan.

Távozóban rövid látogatásunkról egy pillantás a szállásház udvarára, figyelmetkeltő látvány tárulkozik elénk, öt egyforma, kétszárnyas vasajtó, mögöttük ugyanannyi garázs.

— Hát ezek? Szintén a vállalat bérleményei? — kérdem csodálkozva a fiatalembertől.

— Dehogyis. A házigazdáé ... — válaszolja jelentőségtelesen.

Az utcai fronton amit jöt- tünkkor nem vettünk észre, az udvari látvány után, távozóban ugyancsak feltűnt: itt három garázs sorakozik egymás mellett.

— Lám, mit rejthet egy városközponti udvar' — állapítjuk meg a felfedezésünkbe utalón. Aztán így próbálunk következtetni: bizonyára idős ember lehet a tulajdonos, aki a gyermekeinél húzódott meg, s ilyen „élelmesen” kamatoztatja az ingatlanát. <

Más azonban a következtetés és egészen más a valóság. Ezt megállapítani pedig egészen egyszerű. Az adóügyi hatóság irataiból tényszerűen minden kiderül. Mint ahogyan ki is derültek a következők:

A tulajdonos — aki ellenőr

az egyik kiskereskedelmi vállalatnál — csakugyan nem maradt fedél nélkül. Kétszoba összkomfort és egy garázs tulajdonosa az egyik pár éve épült, ugyancsak városközponti OTF- társasházban. A Darab utcai kétszobás családi ház után — amely évi 42 ezer (havi 3500!) forint bérleti díjat jövedelmez

— az előírásoknak megfelelően fizeti az adót. Annak viszont nincs nyoma, mennyit kamatozhat havonta a Darab utcai portán levő nyolc garázs. Ezeket ugyanis — merő véletlen!

— elfelejtette az adóiven feltüntetni.

Szó, ami szó, a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtása során már eddig is szűkült a meg nem szolgált jövedelmek,1 az üzérkedés és a harácsolás lehetőségeinek^ köre. Elegendő csupán a szükségleten felüli ház és telekingatlanok korlátozására, vagy éppen a másodállások égisze alatti „lehetőségek” megnyirbálására vonatkozó rendelkezésekre utalni. Ám, hogy sajnos, még mindig nagyon megalapozott a megyei pártbizottságnak — a Központi Bizottság 1972 november 14— 15-i határozata végrehajtásával kapcsolatos — állásfoglalása, a meg nem szolgált jövedelem- szerzés nem egyféle lehetősége tanúsítja még. Maradt tehát tennivalónk bőven, így nem utolsósorban az adóügyi hatóságnak is. Perny Irén