Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxviii. évi., 62. szám Ara: 90 fillér 1973. március 15., csütörtök Harmincmilliós termelési többlet cá. ÁS Kádár János és Fock Jenő Lengyelországba utazott • Képünk az utazás előtt a Ferihegyi repülőtéren készült. (Wormser Antal felvétele — KS) Megélénkült a mezőgazdasági szövetkezetek versenye a Ho­mokhátságon. A körzet 93 gaz­daságában 30 millió forintos termelési többlet származott a versenyvállalások teljesítéséből. Százhetven szocialista vagy en­nek a címnek a megszerzésén fáradozó brigád működik itt, és a szövetkezetek tagságának több mint egyharmada — hat és fél ezer dolgozó — mérte össze ké­pességét az elmúlt évi termelési tervek végrehajtása során. A Homokhátság! TESZÖV szö­vetkezet politikai bizottságának szerdán délelőtt megtartott ülé­sén hangzottak el ezek a szavak. A Szeműk József elnökletével tanácskozó testület a körzet szö­vetkezeteinek versenyét és a Ki­váló szövetkezet cím elnyeré­séért kifejtett tevékenységet ér­tékelte. Elismerésre méltóan gaz­dálkodott 1972-ben a körzet szá­mos szövetkezete, közöttük a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság, a városföldi Dózsa és a Petőfi Tsz, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, az Egyesült Le­nin, a tiszakécskei Üj Élet, a lakiteleki Szikra és több más homokhátsági tsz és szakszövet­kezet. A bizottság a TOT valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megadott irányelvek szerint kilenc gazda­ság termelési eredményeit, gaz­dálkodásának módját találta a legkiemelkedőbbnek, s javasolta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, hogy e szövetkeze­tek kapják meg az elismerést múlt esztendei tevékenységükért. A szövetkezet politikai bizottsága az értékelésnél figyelembe vette a gazdaságok halmozatlan ter­melési értékének, bruttó jöve­delmének az alakulását, az ál­lattenyésztés részarányát, az utóbbi három esztendőben tör­tént fejlődést, a közgazdasági adottságokat. K. A. Kádár János, a Magyar Szoci- cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának meghívására szerdán baráti lá­togatásra Varsóba utazott. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György és Biszk.u Béla, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügymi­niszter, Péter János külügymi­niszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának ve­zetője. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Varsóban a magyar vezetők és kíséretük fogadására megje­lent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök. Ott vol­tak: Stefan Olszowski, JanSzyd- lak és Franciszek Szlachcic, a LEMP PB tagjai, Stanislaw Ka­ma és Jozef Kcpa, a LEMP PB póttagjai, Ryszard Frelek és Zdzislaw Zandarowski, a LEMP KB titkárság tagjai, Kazimierz Olsze wski miniszterelnök-helyet­tes, és több más magas rangú párt- és állami vezető. Jelen volt Németi József, hazánk var­sói nagykövete is. Röviddel a megérkezés után a LEMP KB székházában meg­kezdődtek a kél párt és kor­mány vezetőinek tárgyalásai. Nemzeti ünnepünkön Március tizenötödike, a dátum és Petőfi, a legna­gyobb magyar költő elvá­laszthatatlanul összetarto­zik tudatunkban. Ha föl­idézzük 1848 márciusának történelmi napját, akkor el­sőként Petőfi jut az eszünk­be, a törékeny termetű, ha­talmas szívű és indulatú fiatalember, amint a Talp­ra magyart szavalja, s a felhevült tömeg dörgi rá a szent esküvés szavait, a fo­gadalmat, hogy véget vet a rabságnak. Még a legna­gyobb emberek kivételesen mozgalmas életében is van egy legnagyobb pillanat, amelyet mindenek fölött és mindörökké megőriz az utódok emlékezete. Petőfi­nél ez a Talpra magyar el- szavalásának pillanata a március tizenötödiki pesti utcán. Mert akkor testesült meg leginkább Petőfi lé­nyege, az, hogy költő és forradalmár egyszemély- ben. Ezért tartja számon a nemzet emlékezete már­ciust úgy, mint Petőfi hó­napját. Minden, ami azon a nevezetes napon, az eső­re hajló március tizenötö­dikén történt, megváltoz­tathatatlanul egybeforrt a költő nevével: a jurátusok és a pesti nép felvonulása az utcákon, a Pilvax, a Mú­zeum kerti gyűlés, a Län­derer és Heckenast nyomda lefoglalása, Táncsics kisza­badítása, a tömeg leírhatat­lan lelkesedése, a villogó szemek, égnek dobált kala­pok, a nemzetiszín szala­gok, az üdvrivalgás, az egy­séges akarat meg-megúju- ló kinyilvánítása. Az idén ennek éppen százhuszonöt esztendeje, s egyúttal Petőfi születésé­nek százötvenedik évfordu­lójára is emlékezünk. A mai nap főszereplői Petőfi és a márciusi fiatalok Negyvennyolc nagy poli­tikai céljainak gyakorlati megvalósítását első ízben (Folytatás a 2. oldalon.) NÉVADÓÜNNEPSÉG, ZÁSZLÓÁTADÁS, SZOBORAVATÁS Ma a FIN megnyitója tözött főterére hoznak. Ezután a kalocsai Fórum Ifjúsági Klub irodalmi színpada bemutatta a Petőfi a miénk című műsorát. Tegnap délelőtt a Kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola nagytermében ünne­pélyes keretek között nyitották meg a már hagyo­mányos Ságvári kollégiumi napokat. Boza Pálnak, a főiskola KISZ-végrehajtóbizottsága titkárának megnyitója után Köves Gyula kollégiumi igazgató emlékezett meg az 1848-as forradalomról, s méltat­ta a kollégiumi napok jelentőségét. Lontai Tibor főigazgató, a matematikai versenyen való kiváló szereplésért, jó KISZ-munkáért negyvenöt hallga­tónak 16 ezer forint pénzjutalmat adott át. A magyar néphadsereg Petőfi Sándor nevét vise­lő kiskőrösi laktanyában szerdán délelőtt ünnepsé­get rendeztek a katonafiatalok által létesített dísz­parkban, a most felállított Petőfi-szobornál. A for­radalom és a szabadságharc költőjének, katonájá­nak életnagyságú ércszobrát, Kiss József szobrász- művész alkotását a Honvédelmi Minisztérium aján­dékozta az alakulatnak. Az ünnepségen részt vett Kálózi József vezérőrnagy, a magyar néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke, s több magas rangú katonatiszt, Kiskőrös város és járás pártbizottsá­gainak, tanácsszerveinék, KISZ- és üttörőszerveze- teinck küldöttsége. A Himnusz elhangzása és a díszalegység tisztel­gése után Cserhalmi Mihály, az alakulat egyik ma­gas rangú tisztje felolvasta a honvédelmi miniszter­nek az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmából kiadott díszparancsát, majd Sztanó Géza ezredes mondott ünnepi beszé­det, s átadta a Petőfi-szobrot a laktanya személyi állományának. A honvédelmi miniszter képvisele­tében koszorút helyezett el a szobor talapzatánál Kálózi József vezérőrnagy, s a költő szülővárosa, Kiskőrös, Petőfi-emlékbizottságának képviselői ne­vében dr. Szabó Gyula, a városi tanács elnökhelyet­tese és Szilva, Árpád, az általános iskola igazgatója koszorúzott. Az ünnepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. A Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) országos megnyitója előtt, tegnap több nagyszabású ese­ményre került sor Bács-Kiskun megyében. A több mint kilencvenéves Kecskeméti I. számú Általános Iskola történetében jelentős nap volt 1973. március tizennégyedike. Délután három óra­kor kezdődött az az ünnepség, amelyen az intéz­mény felvette Petőfi Sándor nevét. A meghívott vendégek között ott volt Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke és Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke is. Bodnár Zsigmond, 6. a. osztályos tanuló Petőfi Sándor: Jövendölés című költeményét mondta el, majd Szepes Lajos igazgató szólt azokról a hagyo­mányokról és feladatokról, amelyekre az iskola névadójának emlékezete kötelezi a pajtásokat. Ez­után a kisdobosok sorfala közt elhaladva Gyapai József, a városi tanács elnökhelyettese felavatta az előcsarnokban elhelyezett emléktáblát, amely meg­örökíti a névadás eseményét és napját. Szalkszentmártonban, az ifjúsági seregszemle me­gyei megnyitójának tavalyi színhelyén egész napos ünnepséget rendeztek a fiatalok. Délelőtt zajlott le a Petőfi nevét viselő Kalocsa járási úttörőcsapatok szavalóversenye. Megkoszorúzták Petőfi' szobrát, s a KISZ-esek ekkor adták át a kecskeméti küldöt­teknek a Forradalmi Ifjúsági Napok zászlaját, ame­lyet ma délelőtt a megyeszékhely ünnepi díszbe öl­• Szepes Lajos Igazgató a névadóra emlékezik. • Gyapai József felavatja az emléktáblát. Épületalapozás új módszerrel Baja rövidesen új kereskedel­mi létesítménnyel gazdagodik. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói meg­kezdték egy 3 ezer négyzetméte­res eladó térrel rendelkező ipar­cikkáruház építését. Jelenleg az alapozásnál tartanak. A feladat nem könnyű, ugyanis igen ma­gas a talajvíz, amelynek szintje két méterrel az alapozási sík fe­lett helyezkedik el.. Az eredeti tervben sáv- és szo­literalapozás szerepelt. Ehhez vá- cuumos vízelszívást kellett volna alkalmazni hat hónapon át, ami önmagában is igen drága eljárás. Az ÉPSZER Vállalat két dol­gozója, Várkonyi Miklós műsza­ki osztályvezető és Sőreg Dénes termelési osztályvezető új, gyor­(Folytatás a 8. oldalon.) • Képünkön a Vízfúró Vállalat által készített vezérgép látható. (Pásztor Zoltán felvétele) A szakmunkásképzés eredményeit és feladatait összegezte A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén — ame­lyen részt vett Kovács Pál, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is — először a szak­munkásképzés helyzetéről tár­gyalt. A munkaügyi osztály vezetője, dr. Tóth Imre által előterjesz­tett beszámoló vitájában részt vettek a témában érdekelt szak­osztályok vezetői is. A szakmun­kásképzés helyzete számbavéte­lének ezúttal külön jelentőséget adott az a tény, hogy a kormány a közelmúltban hozott határo­zatával a szakmunkásképző in­tézmények fenntartásának és irányításának hatáskörét a me­gyei tanácsoknak adta át. Az előterjesztésből, s annak vitájából egyaránt kiviláglott, hogy a szakmunkásképzésben a második ötéves tervidőszak óta elért eredmények figyelemre méltóak, de a megye helyzete e vonatkozásban a fejlődés elle­nére is kedvezőtlen. Elegendő csupán arra utalni, hogy a me­gye összes aktív keresőihez vi­szonyított szakmunkáslétszám 7,2 százalékkal marad el az or­szágos átlagtól; s a 15,8 százalé­kos aránnyal az utolsó helyen áll a megyék sorában. Nem utol­sósorban éppen ez szabja meg a további feladatokat. Az előterjesztést a vb elfo­gadta. Egyidejűleg megbízta Madarász László tanácselnök- helyettest, hogy a témában ér­dekelt valamennyi illetékes be­vonásával, a vonatkozó jogsza­bályok alapján és a vb-ülés vi­tája során elhangzott javaslatok figyelembevételével dolgozza ki a további teendőket meghatáro­zó határozati javaslatokat. Eze­ket egy későbbi ülésén vitatja meg a végrehajtó bizottság. Ezután Csizmadia Tibornak, a megyei tanács vb kiskőrösi já­rási hivatala elnökének a hiva­tal csaknem két évi munkájá­ról számot adó jelentését vitat­ta meg a végrehajtó bizottság. E téma tárgyalásában részt vett Boza József, a járási pártbizott­ság első titkára is. A kiskőrösi járási hivatal te­vékenységéről szóló előterjesz­tést elfogadta a végrehajtó bi­zottság. Elismerését fejezte ki a járási pártbizottságnak és veze­tőinek, valamint a járási hiva­tal vezetőinek és apparátusának Kiskőrös várossá szervezése ér­dekében kifejtett, csaknem egy évtizedes erőfeszítésekért. To­vábbi határozatainak egyebek között a tanácsi dolgozók poli­tikai és szakmai továbbképzé­sének kiszélesítésére, segítésére és az önképzés szorgalmazására, Kiskőrös város további fejlődése érdekében pedig a járási hiva­tal és a városi tanács munka- kapcsolatainak elmélyítésére hívta fel a figyelmet. Az ülés további részében dr. Csenki Ferenc, vb-titkár adott tájékoztatást a választások előkészületeiről, majd bejelenté­seket vitatott meg, illetve ha­gyott jóvá a végrehajtó bizott­ság. A többi között engedélyezte a kecskeméti 1. számú (Budai úti) általános iskola Petőfi Sán­dorról való elnevezését. Az ülés befejező részében a terv és művelődési szakosztálya előterjesztésével egyetértve a ta­nyai és külterületi iskolák okta­tásának korszerűsítéséről, lé­nyegében az alsó tagozatos ta­nulók audiovizuális oktatásának fokozatos bevezetéséről határo­zott a végrehajtó bizottság. A testület tagjai végül a fülöpszál- lási tanyai iskolába látogattak, ahol gyakorlati bemutató okta­tás megtekintése, illetve meg­hallgatása során szereztek köz­vetlen tapasztalatokat a tanyai oktatás korszerűsítése szempont­jából rendkívül jelentős kísérlet­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom