Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
8. oldal 1972. október 24, kedd Mit mond a megyei főorvos Bacs-Kiskun egészségügyi fejlesztéséről Halló, Kecskemét... A közelmúltban Tohai László, a megyei tanács tervosztályának vezetője adott lapunkban tájékoztatást Bács-Kiskun megye kórházfejlesztéséről. Ezúttal dr. Pataicy József megyei főorvost kerestük fel, szóljon arról, mi teszi indokolttá ezt a nagyarányú kórházfejlesztést, és milyen egyéb egészségügyi vonatkozású fejlesztésre van még kilátás megyénkben a negyedik ötéves tervidőszak során. — Mindenekelőtt a szocialista egészségügyi ellátás két fő jellemzőjét kell kiemelnünk. Az egyik az ingyenes betegellátás teljes körű bevezetése ez évben. A másik a legmagasabb színvonalú betegellátásról való gondoskodás. A rendelkezésre álló kórházi ágyak száma messze elmarad a szükségestől. A kórházak ezért zsúfoltak, s a betegek ápolásának időtartama igen rövid. A szakorvosi járóbetegellátást végző rendelőintézetek óraszámának növelése az épületek adottságai miatt lehetetlen. Itt is a zsúfoltság, a hosszas vára kozási idő a jellemző. Egy kis összevetés A legmagasabb színvonalú betegellátás tárgyi adottságai tehát jelenleg hiányoznak, ennél fogva a személyi adottságok sem megfelelőek. Amíg országosan vidéken 10 ezer lakosra 17 orvos jut, addig megyénkben mindössze 14. Ugyanilyen arányban kevesebb az egyéb egészség- ügyi dolgozók száma is. Súlyosbítják a helyzetet megyénkben a kedvezőtlen települési körülmények, hiszen a tanyán élők száma napjainkban is csaknem a 30 százalékát teszi ki a lakosság egészének. Véleményem szerint éppen ez a tény játszik nagy szerepet megyénk egészségügyi elmaradottságában. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása csak a harmadik ötéves terv idején valósult meg. Az addig 33 százalékos biztosítotti létszám ekkor hirtelen 97 százalékra emelkedett, s ezzel együtt természetszerűen az igények is lényegesen növekedtek. — A megye vezetői, jelentékeny anyagi áldozatokat vállalva, kidolgoztatták az egészségügyi ellátás fejlesztésének tervét. Ennek a tervnek a keretében épült fel Kecskeméten a 108 és a 90 ágyas, valamint a bajai 90 ágyas pavilon, a kiskunfélegyházi laboratóriumot és igazgatást magában foglaló pavilon; terv alapján folytatódott Kalocsán a kórház rekonstrukciója, illetve épül Kiskunhalason az új kórház. Természetesen a szakorvosi rendelőintézetek fejlesztésének a terve is elkészült. Kiskunfélegyházán rövidesen megnyílik az új rendelőintézet. Kiskunhalason a kórházzal együtt énül és nyílik majd meg, de Kecskeméten is folyamatban van a rendelőintézet bővítése. A hasonló jellegű intézmény megfelelő elhelyezéséről ugyanígy Kiskőrösön is gondoskodás történt. Az elmúlt években meSzesiny víztisztító kísérleti állomás Balatonfüreden, közvetlenül a tó partján szennyvíz- tisztító kísérleti állomást hoztak létre. A régi tisztítótelep mellett működő állomáson a nyáron kipróbálták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet foszfáteltávolító módszerét. A kísérleteket most összegezték és megállapították, hogy az új módszerrel a szennyvizekben levő foszfát 90 százalékát sikerült eltávolítani. A kísérleti állomás eredménye azért jelentős, mert a foszfát, amely nagy mennyiségben káros a vizek élővilágára. jórészt a szennyvízzel kerül a Balatonba. gyénkben is megnőtt a kultúrált egészségügyi ellátás iránti igény. Szükségessé vált az egészségügyi tervek felülvizsgálata és jónéhány későbbre tervezett kórház, rendelőintézet építésének előbbre hozatala. Így kerül sor 1973-ban Baján és Kalocsán új kórházi Pavilonok építésének megkezdésére, s a kalocsai rendelőintézet bővítésére is megvannak a lehetőségek. — A kecskeméti megyei kórház építése — amint azt Tohai elvtárs is említette nyilatkozatában — 1973-ban megkezdődik, és az eredeti terveknek megfelelően 1978-ban elkészül. Az eredeti elképzeléstől tulajdonképpen csak annyi az eltérés, hogy a tervezett 300 ágyas elmeosztály megépítése húzódik 1980 utánra. A kórházzal együtt új rendelőintézeti rész is épül. Ez — figyelembe véve a jelenleg bővítés alatt álló meglevőt is •— elegendő lesz a majdani, jócskán fokozott igények kielégítésére. Örömmel számolhatok be arról a fejlődésről is, amely a Szegedi Orvos- tudományi Egyetemmel kötött szocialista szerződésből fakad. A megyei kórház ugyanis harminc orvostanhallgatónak — váltott időben történő — gyakorlati képzését vállalta. Bővülő szociális otthonok — A kép teljessé tétele érdekében szólnunk kell a szociális otthonok fejlesztéséről is. Lajosmizsén korszerű, új száz ágyas szociális otthon épül. Az építési költségek előteremtésében tiszteletre méltó elismerés illeti meg a kecskeméti járási hivatal vezetőit, nem különben a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek illetékeseit. Soltról a tüdőkórházat a korszerűbb kalocsai kórházba helyezzük át, a tüdőgondozó intézetnek pedig Dunavecsén létesítenek új épületet. Az így felszabaduló épületek — átalakításuk után — szociális otthonoknak adnak majd szállást, várhatóan a jövő évben. A járási hivatal vezetői a kiskunmajsal és katymári szociális otthonok felújítását is tervezik. — Bőségesen van hát tennivaló a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás megteremtése érdekében. A fent vázoltak alapján úgy érzem, elmondhatjuk, hogy ennek mielőbbi megvalósításáért főhatóságunk és a megyei vezetés minden tőle telhetőt megtett — fejezte be nyilatkozatát a megyei főorvos. 3. T. — Igen, kapcsolom ..; — Halló, adom a hívót! — Nem értem, hangosabban! — Hívására itt van Csehszlovákia ... Mindezeket pillanatok alatt hallottam a posta kecskeméti távbeszélő közti, hogy például egy megyebeli község Kecskeméten keresztül kapta meg Budapestet. Az automatakapcsoló — amelyik a helyi beszélgetést továbbítja — augusztusban több mint 400 ezer hívást jegyzett fel. Mivel a csúcsforgalomban Felvételünk a távbeszélő központ kapcsolótermében készült ponti kapcsolótermében. A hosszú asztal két oldalán lányok, asszonyok fejhallgatóval percnyi megállás nélkül veszik-adják a hívásokat. ■ Csúcsforgalom van. Akik ilyenkor sürgetik a hívást, jó lenne, ha látnák a kapcsolókarokon táncoló fürge ujjakat és azt a rengeteg hívócédulát, ami gumiszalagról potyog egy-egy kapcsolást végző postai dolgozó elé. Mindenki gyorsan szeretne telefonálni, bár a sürgetés ilyenkor inkább akadály, mint segítség. Kecskeméten 2647 telefon-előfizető van. Augusztusban megközelítőleg 40 ezer kimenő és több mint 29 ezer bejövő távolsági beszélgetést kapcsoltak. Ezenkívül 11 ezer 500 úgy- i nevezett átmenő kapcsolást is végeztek, ami azt jelenegyetlen kapcsoló személy sem volt szabad, Iványosi Szabó Tibort — a távközlési osztály vezetőjét — kértük meg, mondjon el valamit a kapcsolóterem „kulisszatitkaiból.” — Talán nem árt, ha a telefonálók valamennyien tudják, hogy délelőtt 9-től 11-ig tart a legnagyobb csúcsforgalom, s ilyenkor valóban nehéz nemcsak a távolsági beszélgetés, de az automatakapcsolásos, helyi beszélgetés is. Tizenkettőtől tizenhárom óráig kissé visszaesik a forgalom, mert legtöbb helyen ilyenkor van ebédidő. Tizennégytől tizenöt óráig kisebb csúcsidő, majd 17 órától fokozatosan csökken a hívások száma. Megfigyeltük azt is, hogy a televízióban a meccs, vagy a filmközvetítés milyen nagy mértékben csökkenti a telefonbeszélgetések számát, viszont e műsorok után iismét megélénkül a távbeszélő forgalom. — Vannak úgynevezett „soronkívüli” kapcsolásaink is, mjnt például a mentőhívás, a segélykérő beszélgetés,' ha energia-szolgáltatás ügyben telefonálnak, továbbá az üzemzavarral, árvízzel, vagy útakadállyal kapcsolatos beszélgetések. Ezeket minden más hívás előtt [ kapcsoljuk. Volt, aki ilyen soron kívüli hívás ürügyén baráti beszélgetést folytatott. Az ilyen hívást mondanom sem kell, többszörös telefonálási díjjal helyben büntetjük. Aki belép a kapcsolóterembe, hintaszéken ülő lányokat, asszonyokat lát. Fárasztó egy helyben ülni 8 órán át, kell ez a kis mozgás, amit a hintaszék lehetővé tesz. Amióta a munkaszéket hintaszékké alakították át, a kapcsolóteremben, jóval kevesebben panaszkodnak hátfájásra. Kifelé jövet a hivatalvezető-helyettessel beszélgetnénk, de éppen telefonálni készül. Tárcsáz, aztán vár. Sehol semmi. Lenyomja, újra tárcsáz — nem jelez. — Látja — fordul felénk — még nekünk sincs protekció. Sz. F. Villany a tanyákon A tűzesetek megelőzése érdekében ismét elérkezett a fűtési idény, amikor általában megszaporodnak a lakóházi tűzesetek. Ezért célszerű a fűtőberendezések, füstcsövek, a kémények, a kéménytisztító és koromzsák ajtók ismételt és alapos felülvizsgálata. Nem szabad természetesen megfeledkezni arról sem, hogy több tűz előidézője volt a kéménybe beépített faszerkezet, a hézagos füstcsőbe- torkolás és a tűztávolság be nem tartása. Ha a tüzek statisztikáját vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakóházi tűzesetek száma és a kárösszegek évek óta emelkedést mutatnak. Amíg 1970- ben a megyében 73 lakóházi tűz pusztított, 309 ezer forint anyagi kárt okozva, addig 1971-ben 85 lakástűzhöz vonultak ki a tűvoltók. Ebben az évben már 65 lakástűz történt, s az anyagi kár eléri a 283 ezer forintot. A lakóházakban történt tüzek többségét a lakók gondatlansága okozza. Sok tűzeset előidézője volt a felügyelet nélkül hagyott tűzhely, húsfüstölő, vagy tűzveszélyes folyadék használata a begyújtáskor. Az ágyban történő dohányzásért sokan az életükkel fizettek, a felügyelet nélkül hagyott gyermek olykor a tűzhelyből kivett parázzsal, vagy a számára hozzáférhető helyen hagyott gyújtóeszközzel semmisítette meg a szülők több éves küzdelmes munkájának gyümölcsét. A tűzveszélyes folyadékkal működő és gáztüzelésű berendezések használatánál — ezekből nagyos sok van a megyében — szigorúan be kell tartani azokat a használati utasításokat, amelyekre a gyártó vállalat felhívta a figyelmet. Itt kell megemlíteni a nyomáscsökkentő nélkül, általában sertésperzseléshez használt gázpalackot, amelv több esetben vezetett halál« okozó robbanáshoz. A múlt évben a megyében öt alkalommal keletkezett tűz. propán-bután gázoalack szabálytalan használata miatt, s 25 ezer forintnyi kárnál is súlyosabb következmény volt, hogy négyen szenvedtek különböző égési sérüléseket. Ebben az évben négy ilyen tűzeset történt 5200 forintos kárt okozva, három személy pedig súlyosan megsérült. Az olajtüzelésű fűtőberendezéseknél a múlt évben tizenegy alkalommal fordult elő tűz, 76 ezer forint anyagi kárral. Ebben az évben már hat olajkályhától gyulladt ki a lakás berendezése. A felsoroltakon kívül még számtalan ok miatt keletkezett tűz. Éppen ezért fontos, hogy a lakóházi tűzrendészeti ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságokat megszüntessék. Az ellenőrzést a közeljövőben az önkéntes tűzoltók, a kéményseprők társadalmi munkában végzik el. A megyei tűzrendészeti parancsnokság arra kéri a lakosságot, hogy támogassák a vizsgálatot végzők munkáját. G. G. A KECSKEMÉTHEZ közeli kisközségben, László- falván mindössze háromszázan élnek. A falu határában — mintegy 20 kilométeres körzetben — viszont 3 ezer ember lakik a 810 tanyában. Az utóbbi években sokat fejlődött a község. Iskola, művelődési otthon, egészségház, posta épült, rövidesen befejeződik a vízhálózat bővítése, és Lászlófalva minden házában csapból folyik a jó ivóvíz. Három évvel ezelőtt készült el a község összevont rendezési terve. Ennek alapján adják a telkeket az építeni szándékozóknak a tanács vagy az Üj Tavasz Termelőszövetkezet tulajdonában levő földekből. Az idén 12 családi házat fejeznek be, legtöbbjükbe az eddig tanyán élő fiatalok költöznek. A negyedik ötéves terv végéig még 77 modern lakóépület készül el Lászlófalván. Az egyenként 350 négyszögöles telkeket kedvezményes áron kapják az igénylők. Nemcsak a község fejlődött az elmúlt években, hanem a tanyán lakók élet- körülményei is megváltoztak. Három évvel ezelőtt a tanács elhatározta, hogy felújítják és villamosítják a külterületi iskolákat. A munkákkal sorra elkészültek, az utolsó — a borbási iskola — nemrégiben kapta meg a Bácska-aggregá- tort. A MÁSIK négy tanyai iskola viszont hálózatról jut az áramhoz Az iskolák villamosításával egy időre tehető, hogy a tanyákon is sorra kigyulladt a villany. Először az Üj Tavasz Termelőszövetkezet majorjai körül levő épületek jutottak áramhoz, később pedig az iskolákhoz közeliek. Így az idén már százhúsz Lászlófalvához tartozó tanyán nem kell petróleum- lámpát használni esténként. A KÖZSÉGBEN élelmiszer- és iparcikkboltok, vendéglő is van. A járda még hiányzik, de ha kialakul a község új arculata, a frissen kiosztott telkeken megépülnek a házak, bevezetik a vizet, akkor megkezdik a járdaépítést és a parkosítást. A tervek szerint rövidesén felújítják, kijavítják a külterületi utakat és még ebben az ötéves tervben elkezdik az óvoda építését is. D. É. Q képzőmsvészir k'á'líiása A Bajai József Attila Művelődési Központ Rud- nay Gyula nevét viselő képzőművészköre az idén is eredményesen tevékenykedett. B. Mikii Ferenc festőművész keze alatt többségében fiatalok tanulnak rajzolni, ismerkednek a színek és a formák birodalmával. Most a kör 17 tagjának új képeiből kiállítást rendeztek a művelődési intézményben, amelyen 50 képet állítottak ki. Fejlesztési tervek
