Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

m&gyei bízót i sag an ak napilapja A tudomány segítségével jVemrég figyelemre *■ ’ méltó eseményről kaptunk értesítést. A Ho­mokhátsági Mezőgazda­sági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségének kezde­ményezésére társulás ala­kult a triticale-kutatás és termelés fejlesztésére. A kooperáció tagja a Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet, valamint a kecskeméti ' Magyar— Szovjet Barátság, Vörös Csillag és a lászlófalvi Űj Tavasz Termelőszövet­kezet. A mezőgazdasági nagyüzemek nagy lehető­séget látnak a triticale elterjesztésében. Ez az új növény az elmúlt évek során a rozsnál jóval magasabb terméseredmé­nyeket hozott. A hu­muszban kicsit gazda­gabb talajokon pedig a többi kalászosokkal szem­ben hatványozottan meg­hálálja a kiegészítő táp­anyagokat. A kecskemé­ti Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tavaly pél­dául 170 holdon átlago­san 18,2 mázsa termést ért el. Szakemberek véle­^ ménye szerint minden lehetőség meg­van arra, hogy a triticale vetésterülete a Homok­hátságon a jelenlegi 8 ezerről 18—20 ezer hold­ra növekedjen. A mezőgazdaságban is megnövekedett az ér­deklődés az új termelési módszerek megismerése alkalmazása és fejleszté­se iránt. Az állami gaz­daságok példáf mutatnak a korszerűsítésben, de a termelőszövetkezetekben is számos kezdeményed zés történt. Az említett társuláson kívül sok olyan megállapodásról tudunk; amelyekben kutatóinté­zetek, egyetemek főiskod Iák működnek közre ab­ban, hogy a tudomány anyagi erővé váljék. A Kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztá­lya a megyeszékhely és a Kiskunfélegyháza körd nyéki termelőszövetkezed teket segíti már hosszú évek óta talajvizsgála­tokban, ad tanácsot arra', hogy miképpen lehet hasznosítani a különböd ző összetételű talajokat.' A Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti főis­kolai kara nemrég szer­ződést kötött egész sor termelőszövetkezettel. A martonvásári kutatód intézet a „megye számos gazdaságában végez kí­sérleteket. A legújabb hibridkukorica vetőmago- gat itteni bázisgazdasá­gokban próbálják ki. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet is részben az intézettel kia­lakult együttműködésnek köszöntheti a jó kukori­catermesztési eredménye­it. A Kecskeméti Agro­^ meteorológiai Ob­szervatórium 70 éve gyűj­tött adatok alapján csapadék-előrejelzési kimutatásokat készített számos termelőszövetke­zet részére. A példák bizonyítják, mennyi lehetőség van arra, hogy a tudomá­nyos kutatások eredmé­nyeit hasznosítsák az üzemek. A triticale-ku- tatáshoz hasonló társu­lások másutt is alakul­hatnak, más növények termelésének fejlesztése érdekében. A kezdemé­nyezésekhez sok segítsé­get adhatnak a termelő- szövetkezetek területi szövetségei. K. S. Világ proletárjai, egyesüljetek! lékát. A program szerint 1915 végére a kollégiumi há­lózat 100 férőhellyel bő­vül. A mostani tervidőszak­ban Kiskunmaisán 216, La- josmizsén 260 személyes diákotthon énül, az utóbbi helységben egy nyolctan­termes ú.i iskolával közö­sen. Kisszálláson. Bócsán, Ftilöpszálláson és Jászszent- lászlón 40—50 személyes kollégiumokat alakítanak ki. Az utóbbi községben 3 úi tanteremmel is bővítik a tanir tizményt. Ugyanak­kor a tervidőszak végén megkezdik a kecskeméti, a kiskunhalasi és a kiskun­félegyházi — egyenként 260 személyes — diákotthon építését, illetve az e célra megvásárolt épületek át­alakítását. A megyei tervező válla­lat társadalmi munkában elkészítette a kiskunmaisai létesítmény tervdokumen­tációját. Az ifjúsági építő­tábor megnyitásával egy­idejűleg — előreláthatólag az év közepén — e nagy­községben veszi kezdetét a program tényleges megva­lósítása. A Budapesti Mű­szaki Egyetem — amelyi a megye tanyasi iskolaháló­zatának eddig is jelentős segítséget nyújtott — fel­ajánlotta, hogy a majsai A Mongol Népköztársaság nagykövete Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecske­métre látogatott Puncagijn Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság hazánkban akkreditált meghatalmazott és rendkívüli nagykövete. A nagykövetet, akit láto­gatására elkísért a követ­ség két vezető beosztású képviselője is, a megyei pártbizottság épületében dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Kőrös Gás­pár, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese fo­gadta Rövid eszmecsere és tá­jékoztatás után a baráti or­szág képviselői dr. Kőrös Gáspár elvtárs kíséretével ellátogattak az Észak Báes- Kiskun megyei Vízmű Vál­lalathoz innen a kecske­méti Magyar Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet­be mentek, majd ezt köve­tően a Kecskeméti Kon­zervgyárat tekintették meg. Az egynapos látogatás vé­geztével, a délutáni órák­ban a vendégek Budapest­re utaztak. Szalkszentmártontól Her­cegszántóig, valamint a Ho­mokhátságnak Soltvadkert- től és Kiskunhalastól nyu­gatra fekvő vidéken hagyo­mánya van a fűszer- és gyógynövénytermesztésnek. Ezért települt a Duna men­ti körzetbe a Kalocsavidé- ki Fűszerpaprika és Kon- zeripari Vállalat s a Herbá- ria Gxógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ bajai Az évente több ezer hol­don termesztett fűszerpap­rikán kívül a körzet szö­vetkezeti, háztáji és kise­gítő gazdaságai ez idén is mintegy félezer holdon ül­tetnek majoránnát, bazsa­likomot. Szinte a fűszer- paprikával együtt kezdő­dött meg és néhány napon belül be is fejeződik a ma­joránna palántázása. Szá­mottevő a borsfű, az anya­rozs, a gyűszűvirág, vala­mint az illóolaj-lepárlás­ra alkalmas levendula ter­mő területe is. A miskei Egyetértés TSz-nek külön ágazata lett a gyógynö­vénylepárlás, szárítás. Eb­bén az üzemben olyankor is foglalkoztatná tudja a szövetkezetben dolgozó nő­ket, amikor más ágazatban nincsen elég tennivaló. K. A. Nyolcszáz négyszögöl mjo inna termesztésére szerző .lőtt Faddi János sükösdi gazda. Nyolcadmagával ültette el a keresett fűszernövény palántáit. (Pásztor Zoltán felvétele) 1972. május 13, szombat XXVII. évi. 111. szám Ára: 90 fillér Több mint két és fél miW ' gyűl* össze a kolléq jmi alapra Pénteken déleié', Kecs­keméten ülést V tott a Ta­nyai Kollégiu- .i Alap Ope­ratív Bízó*' .aga. Az össze­jövetelen megtárgyalták a nagyszabású akció időszerű gondjait, feladatait. Bodor Jenő. a bízót* ág titkára tartott tájékoz! cást. Elmondotta, hogy a megye tanyás vidékei­nek 13 helységében vá­lik szükségessé általános iskolai diákotthon építé­se, összesen 2100 tanuló részé­re. A programban 40 új tanterem megépítése is sze­repel. Mindez nélkülözhe­tetlenül fontos része annak a roppant feladatnak, amely a több mint tízezer, hátrányos körülmények kö­zött élő és tanuló kisdiák sorsának megváltoztatását tűzte ki céluL A negyedik ötéves terv jó tízmillió forintos fejlesz­tési célkitűzése összesen 150 személyes bővítésre fut­ja. kollé' .umot több mint egy- miU j forintot érő berende- zé' ,el látja eL A bizottság titkára beszá­molt még a tanyai iskolák villamosítási programjának kedvező alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Fülöpháza FV-es számú külterületi iskoláját be­mutató intézménnyé fej­lesztik. A feladatokra vonatko­zóan a bizottság tagjai sok értékes, jól hasznosítható javaslatot tettek. Majd, megvitatás után, jóváhagy­ták a kollégiumi alap tár­sadalmi felügyelő bizottsá­gának működési szabályza­tát. Parafálták a forgalmi szerződést A többszörös túlszárnya­láshoz szükséges 230 mil­lió forint részbeni előte­remtése társadalmi hoz­zájárulást igényel az intézmények, a vállala­tok, a gazdaságok és nem utolsósorban a lakosság ré­széről. Az akció megindu­lása óta több mint két és fél millió forint gyűlt ösz- sze. További nagy összegű támogatások vannak kilá­tásban; egyebek között a helyi tanácsol? is a kollé­giumi alapra fordítják többletbevételük 10 száza­Parafálták a két német «Hain általános forgalmi szerződését. A nagy fontosságú do­kumentumot pénteken déli ■ 12 órákor látja el kézje­gyével a bonni kancellá­riai hivatalban Egon Bahr, a hivatal államtitkára és Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségének ál­lamtitkára. Közvetlenül a parafálás után a szerződések szöve­gét nyilvánosságra hozták. A törvénybe iktatást a törvényhozó testületek jó­Á személy- és áruforgalom gondjai Ülést tartott a megyei szállítási és hírközlési bizottság A megyei szállítási és hírközlési bizottság tegnap ülést tartott, amelyen részt vett Csoltó László, a Köz­ponti Szállítási Tanács tit­kára és Elek György, a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának igazgatóhelyettese. Sohajda József, a bizottság titkára számot adott az idei első negyedévi szállí­tásokról, valamint a Vo­lán és a MÁV további fel­adatairól. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az év első három hónapjában az előirányzatoknak megfele­lően, tervszerűen folyt az anyagok és áruk továbbí­tása. Az eredményekhez tartozik, hogy 80 ezer ton­na áruval többet szállítot­váhagyásának illetve a két kormány jegyzékváltásá­nak kell megelőznie. Bahr és Kohl államtit­károk április 26-án éjjel jelentették be, hogy sike­rült megállapodniuk a szer ződés végleges szövegében. Bahr államtitkár csü­törtökön este a nyugatpé met televízióban annak a véleményének adott han­got, hogy a szerződés alá­írása után véleménycsere kezdődhet a két német ál­lam között az úgynevezett „általános rendezésről”. tak a tervezettnél. Kérte a vállalatok jelenlevő szállí­tási előadóit, hogy az el­maradt építőanyagok hely­színre fuvarozását még a csúcsszezon előtt, a tava­szi hónapokra rendeljék meg. Tájékoztatójának továb­bi részében a bizottság tit­kára a személyszállítással foglalkozott. Elmondta, hogy az elmúlt két év alatt a megye közúti sze­mélyforgalma 23 százalék­kal növekedett. A 9-es szá­mú Volán gépjármű-állo­mánya azortban nem gya­rapodott ennek arányában. Ennek ellenére Bács-Kis- kun megye valamennyi községét, ’ települését érin­tik már a buszjáratok. Az előadó hangsúlyozta, hogy különösen sok gon­dot okoz a megyeszékhely ■— Kecskemét — helyi for­galmának lebonyolítása. Emiatt az UVATERV-vel tanulmánytervet készíttet­tek a város közlekedésének megjavítására. Miután azonban az igényeknek megfelelő számú járművek beszerzésére jelenleg nincs mód, felkérték a vállala­tokat, intézményeket a lép­csőzetes munkakezdés be­vezetésére. Sajnos, eddig erre nem reagáltak kedve­zően az érintett szervek. Sohajda József annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a további tárgyalá­sok eredményre vezetnek. Ezután Csoltó László, a megyei szállítási és hír­közlési bizottság feladatai­ról terjesztett elő beszá­molót. A Bács-Kiskun me­gyei bizottság tevékepysé- gét elemezve hangsúlyoz­ta, hogy kidolgozott mun­kaprogramja igen hasznos és célravezető. Két igen je­lentős feladat vár azon­ban a bizottságra. Az egyik, a közlekedéspoliti­kai koncepció végrehajtá­sa. Tennivalójuk ezzel kap­csolatban a megszüntetett, illetve megszüntetésre ke­rülő vasútvonalak közúti forgalommal való pótlásá­nak gondos felülvizsgálata. Ennek során a bizottság esetleges módosításokra is tehet javaslatot, amit a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium a későbbiek fo­lyamán figyelembe vesz. A központi szervek má­sik kérése a bizottsághoz az, hogy Bács-Kiskun me­gyében kísérjék figyelem­mel a rakodásgépesítés végrehajtását- Ilyen célra 22,8 millió forintot irá­nyoztak elő a megyében. A fejlesztésre szánt összeg építésre és gépekre fordít­ható és rendeltetésszerű felhasználásának hatékony­ságától függ, mennyire mozdítja elő a gyorsabb, szervezettebb rakodást. Az ezzel kapcsolatos országos tapasztalatok kedvezőek. Remélhetően ebben a me­gyében is jó eredmények születnek a megyei szállí­tási és hírközlési bizott­ság, valamint az érintett szállító és szállíttató válla­latok erőfeszítései nyomán. N. O. Palántának a fűszernövényeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom