Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
4. oldal 1972. április 8, szombat Gyakran hallani ilyen kérdést: mi könnyebb, alacsony színvonalról feljebb lépni, vagy a magasabb szintet túlszárnyalni? A válasz kézenfekvő, mert tudjuk, hogy mindkettőhöz sajátos erőfeszítések kellenek. Így van ez a mezőgazdasági üzemekben is. Ezúttal olyan közös gazdaságba látogattunk, ahol az utóbbi években magasabbra került a mérce, s most éppen a „léc” újbóli emelése van napirenden. A hartai Béke Tsz fiatal^ energikus elnöke — Deák Adolf tömören így fogalmazott: szükségszerűen hatékonyabbá és olcsóbbá kell tenni a termelést. A fiatalodás ára Két évvel ezelőtt a Du- namellék „legöregebb” közös gazdaságaként emlegették a hartai Békét. Volt is alapja, hiszen az átlagos életkor közel járt a hatvanhoz. Most a dolgozó tagság átlagos életkora 45 év. A fiatalodás kétségtelen, ezzel párhuzamosan azonban másfél száz fölé emelkedett a nyugdíjasok és a járulékosok száma. Miként gondoskodnak az idős embereiből? A legutóbbi közgyűlés egyik határozata kimondja: az ötszáz forintnál kisebb összegű nyugdíjakat kiegészítjük, s így a legalacsonyabb nyugdíj is eléri a félezer forintot. Mindez nem csekély erőfeszítést követel a szövetkezettől, mégis vállalniuk kellett. Az öregekről való gondoskodás nem pusztán kőtelességszerflen alakult így, hanem átgondolt közügy lett. Napirenden a húsprogram Sertéskombinát. A solti Kossuthtal, a hartai Lenin Tsz-szel közös, 71 milliós beruházás. Teljes megvalósítása hónapokba kerül. A modem telep részleges munkába állításával máris 7 ezer hízót bocsát ki. 1973-tól kezdve évente 15 ezer 95—105 kilogramm súlyú sonkasüldő kerül a fővárosi és a pápai vágóhidakra. A gazdaságosságot a magas fehérjetartalmú cent- rálszó ja adagolása mellett, agrokomplex hizlalási rendszerrel igyekeznek elérni. A húsprogram sürgetően követeli a takarmánybázis növelését. Ebben a szövetkezet saját erejére támaszkodik. Nézzük, miként! Le kell mondaniuk ások éven át jól fizető vöröshagymáról, minimálisra csökken a fűszerpaprika területe, sőt még néhány munkaigényes kaoásnövény is erre a sorsra jut. A takarmányféléknek kell a terület. Tavaly például 400 holdon termesztettek kukoricát, most 1000 hold a cél. Meghatározták a várható termést is: 30 mázsa holdanként májusi mor- z.soltheri számítva. (!) Elérhető? Igen. A Béke Tsz ugyanis összes szántó területének 60 százalékát öntözi. így a kukorica jelentős is. Ali lesz a nödolgozákkal? A szövetkezet dolgozó tagjainak hatvan százaléka nő. Túlnyomó többségüket éppen a felszámolandó növénytermesztési ágazatokban foglalkoztatták Jogos a kérdés: milyen munkalehetőséget kapnak a tsz asszonyai, lányai? A válasz már tulajdonképpen meg is született. Néhány hónappal ezelőtt, a Magyar Posztógyár segítségével szövő- és kivarró részleget hoztak létre a tsz egyik kihasználatlan épületében. A kapáláshoz, hagyma ültetéshez szokott női kezek most divatszöveteket kabátanyagokat szőnek. Ügyesen, egyre nagyobb hozzáértéssel. A száz nődolgozó 1972. évi termelési terve több mint 4 millió forint. Ez az összeg, a szövetkezet évi áruértékesítésének tíz százalékát jelenti, még a legszerényebb számítgatá- sok szerint is: Tehát nemcsak a feleslegessé vált munkaerő foglalkoztatását teszi lehetővé, hanem figyelemre méltóan hozzájárul a tsz eredményességéhez is. Borítékban és azon kívül... A szövetkezet tagságára jelentős feladatok várnak az idén is. Többet és jobban kell dogozniuk, hogy a közös célok megvalósuljanak. Mit kapnak ezért cserébe? Deák Adolf a zárszámadó közgyűlésen el- mondotlj beszámolóból idéz néhány adatot. íme ezek közül egy: „jelenleg a dolgozó tagok havi átlag- keresete 2132 forint, ami tízórás munkaidő alapján napi 110 forintot jelent.” A Béke Tsz sok éves működése óta a legjobb kereseti eredmény. Milliós összeget tartalmaz a szociális célokra szánt tartalékalap is. Itt nem lehet, de nem is akarnak megtakarítást elérni. A kulturális keretnél sem, ahol 140 ezer forint fedezi majd az országjáró kirándulásokat, a pihenést, a művelődést és a szórakozást. A napokban megtartott tervtárgyaló közgyűlés határozata a fejlődés idei arányát 6 milliós többlet- bevétel teljesítésében jelölte meg. Az óvatos tervezésben gondos előrelátás rejlik. Egyebek között számoltak a mezőgazdaságban hasznosított ipari eredetű eszközök, anyagok árának változásaival is. Mindezt figyelembe kellett venni. Különben, az eredményes gazdálkodás mellett is csökkenhet a szövetkezet tiszta nyeresége. A cél pedig, éppen ennek az ellenkezője. Ezért is találó az elnök megjegyzése: „Nemcsak hatmillióval kell jobban dolgoznunk az idén ...” Szabó Attila Szépülő Hajós Hajós központja is egyre szépül. A tanácsi költségvetési üzem brigádja éppen szökőkutakat épít, s legalább ennyire — ha nem jobban — annak örülnek a helybeliek és a sofőrök, hogy a járművek biztonságosabb közlekedését lehetővé tevő buszforduló szintén készül a fotón látható területen. (Pásztor Zoltán íelv.) Két évszázaddal ezelőtt a Duna—Tisza köze fát- lan, széljárta pusztaság volt, pedig mind a botanikus, mint a talaj tanos és klimatológus kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a természetes vegetáció ezen a területen az erdős sztyepp volt, vagyis füves területek és erdőfoltok mozaikja borította. Az erdők honfoglaláskori elterjedését ábrázoló térkép szerint Bács-Kiskun jelenlegi területének negyedét borította erdő. A XVIII. század végén az erdők aránya kereken 6 százalék, 1945-ben pedig 6,5 százalék volt. Az Állami Erdőrendezőség 1968-as felmérése szerint a megyében található erdőterület 105 ezer hektár, ehhez hozzá kell még számítanunk az azóta eltelt időszak telepítéseit is. Jelentős cellulóznyár-ültet- vényeket létesítettek, az országos állománynak egy- hatod része van a megyében. A számadatok helyes megítéléséhez tudni kell, hogy az alföldi megyék erdő felülete a Bács megyei 13 százaléktól messze elmarad, általában 5 százalék. 4 gyengébb talaj hasznosítása Az erdősítés lehetőségei a megyében adottak, mivel 200 ezer hold olyan szántóterület van jelenleg is, amelyet a mezőgazdaság nem képes jövedelmezően művelni. Ennek fele belvizes terület, fele pedig homokbuckás, gyenge vízgazdálkodású, kevés tápanyagot tartalmazó talajú. A 200 ezer hold felének hasznosítása erdőgazdálkodás útján lehetséges. A négy aranykorona érték alatti területeket a mezőgazdaság csak ráfizetéssel tudja művelni. Ezzel szemben a Kiskunsági Erdő- és Fafeldogozó Gazdaság évek óta nyereséges, jóllehet a birtokában levő területek átlagos aranykorona értéke 1,8. A jövedelmező gazdálkodást a változatos kor- és fafaj-ösz- szetételű erdők birtokában, valamint a hozzájuk kapcsolódó elsődleges fafeldolgozó üzemek együttes tevékenységével lehet megvalósítani. Az erdősítés a munkaerőhelyzet alakulása miatt is kedvező: egy fizikai dolgozó átlagosan 29 hektárt művel meg, az állami gazdasági és termelőszövetkezeti szektorban viszont 6—9 hektárt. Eszközlekötése kisebb, mint a mezőgazdálkodásé: 1 millió forint termelési értékre 650 ezer forint eszközérték tartozik az erdőgazdaságnál, a mezőgazdaságban viszont a lekötött eszközérték kereken 2 millió, a termelési érték kétszerese. Az erdőtelepítésekkel járó beruházás túlnyomórészt hazai vagy KGST-orszá- goktól megvásárolható anyag- és gépigényű, ezért a devizagazdálkodás szempontjából előnyös. Végül, a nomokon telepíthető fafajokból előállított késztermékeket jelenleg nagy mennyiségben még importálni kell. A száraz, gyenge termő- képességű területeken fenyőt telepítenek, a lepelhomokkal borítottakon a gyorsan növő nemes nyár- fajtákat, így érték termelhető ott is, ahol a mezőgazdáság mindössze két- három mázsás rozstermést tudna betakarítani. Fatermesztés, nyersanyagellátás M Ajtót- tár a művelődési ház Segítenek a KISZ-fiatalok Még a nyáron fényképes tudósításban számoltunk be arról, hogy Sü- kösdön korszerű új művelődési ház építéséhez fogtak. A napokban ismét a községben járva, örömmel állapítottuk meg, hogy azóta jelentős előrehaladást értek el a munkákban. Olyannyira, hogy az átadást illetően már közeli, valós terminusokról is szó eshet. — Május elsején szeretnénk rendeltetésének átadni a szép új létesítményt — tájékoztat Albert István, a községi tanács elnöke. — Társadalmi összefogással teremtjük elő a berendezést, s ebben értékes segítséget nvújtanak naevüzemi gazdaságaink. Az elsők között vették ki részüket a munkából a község — sőt a járás több községének — fiataljai. Napjainkig már két kommunista vasárnapot szerveztek a művelődési ház és környékének rendbetételére, csinosítására, parkosítására, stb. Jöttek nem- Nemesnádudvarról és Érsekcsanádról, hanem Szeremléről és Bátmonos- torról is. Ez a szocialista szellemű és tartalmú „kaláka” — a kölcsönös segítésnek ez a szén megnyilvánulása — hovatovább mozgalommá válik. A bajai járási KISZ- bizottság szervezi és irányítja, a célhoz méltó lelkesedéssel, buzgalommal az akciót. És ha az öt község ifjúkommunistái Sü- kösdön befejezik tennivalóikat. legközelebb ott találkoznak, dolgoznak majd, ahol erre éppen szükség lesz, abban a községben, amely hasonló létesítmények tető alá hozásával siet a lakosság — nem utolsósorban a fiatalok — törekvései kívánságai elébe. — Az önzetlen segítséget a tanács viszonozni is szeretné — mondja az elnök. — Az ifjúságnak a művelődési házban klubszobát bocsátunk rendelkezésére, és számos egyéb lehetőség is szolgálja majd szórakoztatásukat, a munka utáni hasznos időtöltésüket. Emellett természetesen továbbra is várja őket a filmszínház épületében két éve társadalmi munkával kialakított pinceklub —a —r A fatermesztési lehetőségek szerint a megye három körzetre osztható: a Homokhátság, a Duna—Tisza közi szikestalajú övezet és a Duna-ártér. A homokháti erdőknek megközelítőleg felét akácosok alkotják, ezután nagyságrendben a különböző nyárfélék következnek, a fiatalabb telepítésekben pedig a fenyők részvétele jelentős, a folyamatban levő erdősítéseknek 52 százalékát teszik ki. Az akácosok területe az indokoltnál nagyobb mértékben csökkent. Márpedig mellette szól a növekvő belföldi és exportigény, valamint az, hogy méhlegelőként hasznosítva az évi fanövedékből származó jövedelmet, további 50 százalékkal emeli. A homoki erdőkből vastag méretű anyagot — a nemes- nyárasokat kivéve — nem lehet nyerni, csak vékonyát és rostfát. Mivel a faipar a kitermeltnél kevesebb vékonyanyagot igényel, a fagazdaság ez ágában feszültség jelentkezik. Feloldására a távlati népgazdasági fejlesztési tervek ugyan elegendő reményt nyújtanak, de feltétlenül előtérbe kerülnek a saját felhasználást célzó erőfeszítések. A munkaerőhelyzet megköveteli az erdőgazdálkodás iparszerűvé tételét, többek között meg kell szervezni a fakitermelés gépesítését, a vékonyanyag és a fahulladék helyszíni nawüzemi technológiájának bevezetését. A homoki erdők mellett nagy jelentőségű munkát végez a Duna-ártéren levő Gemenci Erdő- és Vad- gazdaság. Szakmai szempontból nagy feladatot jelent számukra az erdő és a vadgazdálkodás összehangolása. Egyrészt lehetővé kell tenniük a népgazdaságig nagyon fontos vastag méretű nyárfatermesztést, a tömeges fűztermesztést, valamint az egyik legértékesebb fafajunk, — a feketedió — lemezipar igényének megfelelő nagyságrendű előállítását. Másrészt meg kell teremteniük a híres vadállománynak életlehetőséget nyújtó sűrűket. Vadgazdálkodás és kutatómunka Az erdőknek a homok komplex hasznosításában, a fagazdaság nyersanyagellátásában játszott szerepén kívül közjóléti hatása is van. Mint az üdülés, a pihenés színhelye egyre fontosabbá válik. Az elkövetkező évek feladata lesz a zöldövezetek, a város környéki üdülőerdők kialakítása. Vésül szólni kell az erdőkről, mint a vadállomány nagy részének élőhelyéről. A vadászat igényei megkövetelik, hogy '’az lálkodjunk a vaddal. A dunai erdőkben élő szarvasok számát a vadászati üzemtervekben meghatározott mértékre kell alakítani, az őzállományt szakszerű kilövésekkel csök- ■kenteni. A dámvad ma még csak a Kecskemét környéki erdőkben található. El szaporításukra a megye több területén lehetőség lenne. A homoki erdőkben nagy ielentőségű a fácántenyésztés, amelynél a jövőben a félvad és a zárttéri rendszerre kell áttérni. Hasonlóképpen érdemes foglalkozni a fogolvállománv számának növelésével i.s. További védelemre szorul a vadnyúl, az állomány megóvása érdekében célszerű lenne újabb vadászati időkorlátozást fontolóra venni. Ritka és védett vadfélesége a megyének a túzok, számukat a vadkacsaál- lománnyal egyetemben növelni kell. A felsorolt feladatok megoldásán több erdészeti szerv és mezőgazdasági szektor munkálkodik. Tevékenységüket az erdőrendezőségek és az erdőfelügyelőség szakemberei ellenőreik. A termelést, a gyakorlatot segíti az ÉRTI kecskeméti kísérleti állomása, amelynek elsődleges feladata a fenyő-, a nyár- és fűztermesztés kérdéseinek, valamint a munkák gépesítésének megoldása, létesítése óta az itt munkálkodó kutatók kidolgozták a nyárcsemete koncentrált előállításának szakmai rendszerét, a korszerű nyártelenítésl technológiát, javaslatot tettek a fenyőcsemete termelékenyebb előállítására, a feketefenyvesek és nváriasok fatermésének értékét befolyásoló erdőnevelésre. Ezeken kívül számos üzemtervet, talaitani szakvéleményt készítettek és töbh fajta gépesítési technológiát a’-f'ítottak ki. Dr. Szodfridt István A mérce feljebb kerül Erdő- és vadgazdálkodás
