Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
»TS. ntirdiis 84. péntek ✓ 1 oldal Általános mezőgazdasági összeírás GIMNÁZIUMOK, SZAKKÖZÉPISKOLÁK Felnőttoktatás Bács-Kiskun megyéken Folyóiratszemle A márciusi folyóiratok közül az .,új testvért” említjük elsőnek. A A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kisikun megyei Igazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a magyar forradalmi munkásparaszt kormány 2/1972. (I. 25.) számú rendeletének megfelelően hazánkban — így Bács-Kiskun megyében is — ez évre vonatkozóan általános mezőgazdasági összeírás történik. Az összeírás kiterjed a kisüzemekre (a mezőgazda- sági temelőszövetkezeti tagok háztáji, a szakszövetkezeti tagok gazdaságaira, a kisegítő és az egyéni gazdaságokra) is. A mezőgazdasági kisüzemekre vonatkozó teljes körű összeírást 1972. március 31. és április 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével 1972. április 1—15. napja között kell végrehajtani. Az adatgyűjtéseket a Központi Statisztikai Hivatal végzi számlálóbiztosokkal, felül vizsgálókkal, községi és városi felelősökkel. A számlálóbiztosok házról házra járva gyűjtik az adatokat. Az összeírásban részt vevők hivatalos személyek. A Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági kisüzemekre vonatkozó ösz- szeírást, valamint az ezzel kapcsolatos összeíró lapok adatait kizárólag statisztikai célra használja fel. Adatot kémek a gazdálkodóról és a gazdasághoz tartozókról, többek között foglalkozási viszonyukról, mezőgazdasági iskolai végzettségükről. A biztosok megszámlálják a gazdálkodó állatállományát, kérdéseket tesznek fel az állandó jellegű mezőgazdasági épületekre, gépekre, felszerelésekre, járművekre vonatkozóan. Kikérdezik a birtokban, használatban levő földterületről a gazdálkodót, a művelési ágakról érdeklődnek, valamint a birtoklás jogcímenkénti megoszlásáról. Az adatszolgáltatók kötelesek a valóságnak megfelelő tájékoztatást adni. Egyes kijelölt számlálókörzetekben további adatok összeírása céljából a biztosok a gazdálkodókat ez évben ismételten felkeresik. Az összeírásban részt vevőket megbízólevéllel .látták el,.amelyet kívánságra kötelesek felmutatni. Autószerviz épül Nagy baracskait A több száz dolgozót foglalkoztató Nagy baracskai Vegyes és Építőipari Szövetkezet az elmúlt években jelentősen fejlesztette szolgáltató tevékenységét. Jelenleg építőipari, betonáru- készítő, szobafestő- és mázoló, cipész, asztalos- és kárpitos, valamint lakatos részleggel rendelkezik a ktsz, amely nemrég női-férfi fodrászaI ot, illetve kozmetikai üzletet is nyitott a környező helységekben. Az országhatár közelségéből adódó növekvő gépjármű- forgalomra való tekintettel rövidesen új beruházás megvalósításához, egy modern autószerviz megépítéséhez kezd a szövetkezet. A létesítményt tervek szerint 1973-ban adják át J i i .1 ' '„IA Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága kéri a lakosságot, hogy az összeírásban részt vevőket segítsék munkájukban. Iskolarendszerű felnőttoktatásunk egyidős hazánk felszabadulásával. Alkotmányunk pedig kimondja: A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot.” Az elmúlt évek folyamán hazánkban ily módon majd félmilliónyian végezték el — fejezték be — általános iskolai tanulmányaikat. A lehetőség most is mindenki számára adott: 15 felnőtt jelentkező esetén bármelyik általános iskolában megszervezik a tanítást A dolgozók középiskolájában jelenleg 3 különböző középfokú képesítés megszerzésére van lehetőség. Serény társadalmi munka színhelye napjainkban a. kiskunhalasi KlSZ-lakó- telep, ahol az alapozás földmunkálatai után 75 személyes óvoda emelkedik majd. A 4,2 millió forint költségigényű gyermekintézmény ugyanis több érdekelt vállalat hozzájárulásából valósul meg. Egy-egy óvodai helyre 60 ezer forint költséget számoltak, ennefk arányában vehetik majd igénybe dolgozóik gyermekeinek elhelyezésére a vállalatok. A legsürgetőbb a gond a Papíripari Vállalatnál, amely épp ezért 40 hely költségeként 2,4 millió forinttal járul hozzá az óvodaépítéshez. Hasonlóan segíti megoldani dolgozóinak gyermekelhelyezését a Fémmunkás, a Vízmű, a Pamutnyomó, s az ÉM Asz- talisipari Vállalat. Ez utóbbi dolgozói fizikai munkával is kiveszik részüket az építésből. De a társadalmi munkavállalók sorában ott találhatók a 9. sz. Volán, a DÁV dolgozói és a diákifjúság is. Képünkön a Kertészeti Főiskola növénytermesztési szaka első évfolyamának III-as csoportját, a Tomcsányi Ernő tanár vezetésével serénykedő lelkes diákokat örökítettük meg munka közben. (Tóth Sándor felvétele) Négyesztendős tanulás után bocsátják érettségi vizsgára a hallgatókat a dolgozók általános gimnáziumaiban. Magyarból, történelemből. matematikából és fizikából vagy biológiából érettségiznek írásban és szóban. Ezek az iskolák esti és levelező tagozaton képzik a felnőtteket. Az esti tagozatosok hetenként háromszor hallgatják az előadásokat, januárban beszámolnak. júniusban vizsgán adnak számot a tanultakról. A levelező hallgatók hetenként egyszer konzultációkon vesznek részt, beszámolóikat novemberben, februárban és áprilisban tartják. Bács-Kiskun megyében nyolc általános gimnáziumhoz kapcsolódik dolgozók középiskolá ja, kettő, a Kiskunfélegyházán és Kecskeméten működő, önálló tantestülettel rendelkezik. Minden esztendőben május végéig, június elejéig a bajai. kiskunhalasi, kalocsai, kiskőrösi. kiskunmajsai, kunszentmiklósi. bácsalmási. keceli és a két önálló dolgozók gimnáziumának igazgatóságán kérhetik felvételüket az esti. illetve levelező tagozatra. Az iskolák igazgatói a pótjelentkezéseket szentemberig veszik figyelembe. Az érettségivel már rendelkező dolgozók részére Kecskeméten és Baján a Kereskedelmi Szakközépiskolában kiegészítő tagozatot szerveztek. Szövetkezeti és belkereskedelmi dolgozók két esztendő alatt kaphatnak szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. Az érettségi bizonyítvány mellé szakképesítést is nyújtanak a dolgozók szak- középiskolái. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Baján közgazdasági, Kiskunhalason növény- termesztő és állattenvésztő, valamint mezőgazdasági gépészeti szakközépiskola működik. Kertészeti szak- középiskolába várják a felnőtteket Baján és Kecskeméten. Kiskunfélegyházán cipőipari. Kiskunhalason vegyipari, Kecskeméten és Kalocsán ruhaipari szakközépiskolába jelentkezhetnek a dolgozók. Textilipari szakközépiskola várja a hallgatókat Baján, a III. Béla Gimnáziumban. Kiegészítő tagozat működik, valamint esti és levelező képzés folyik a bajai vízügyi szakközép- iskolában. Kecskeméten a Műszaki Automatizálási Főiskolán képezik a gépészeti szakközépiskola felnőtt hallgatóit. A „B”-tagozaton végzett szakmunkások Kiskunfélegyházán és Kecskeméten a Dolgozók önálló Gimnáziumában két év alatt kaphatnak érettségi bizonyítványt. Akik közlekedési, vagy egvéb nehézségek miatt az iskolarendszerű oktatásba ■nem tudnak bekapcsolódni. magánúton is felkészülhetnek az általános gimnáziumi érettségi vizsgára és jelentkezhetnek a vizsgaidőszakok előtt egv hónappal az általuk ki válaszj tott iskola igazgatósé g-'n. i &JL. X (At/ért hagyom ki a ceütörtököt? Ha valaki azt állítaná, hogy ba- babonás vagyok, szembe szállnék ezzel a rágalommal. Bn és a kispolgári előítélet! Nem, kedves barátom, effélével régesrég leszámoltam. Azazhogy mégsem egészen. A dohányzást se hagyjuk abba egyik napról a másikra. A fagylaltot igen. Főleg hidegebb hónapokban. Az emberiség ma- kacsabbik része babonás. Utazok a döcögő autóbuszon. Befordul a sarkon egy kéményseprő. A házaspár, ott velem szemben, mintegy vezényszóra kapkod a gombjaihoz. „Szerencsevadászó kereskedők lehetnek, méqvedig maszekok” — állapítom re cg villámgyorsan. „Fantasztikus. hogy milyen emberek vannak!” Egyik barátom vonattal járja az országot keresztül, kasul. Tizenhármas 1 számozású helyre nem ül egy félvilágért, inkább dülöngél Bustyaházáig. Ugyanígy válogat a szállodaszobákban is. Váróterembe vonul, elhagyott felvonulási épületbe, magtárakba. Esetleg összerak két gyeptéglát a vízparton. A hárommal és héttel osztható számok a kimondott kedvencei. — Kipróbáltad, hogy a tizenhármas szám szerencsétlen? — tapogatóztam rosszmájúan. — Igen — felelte mély meggyőződéssel. — Tizenhárom órakor léptem le a vonat1 évcsőről. Kificamítottam a bokám! i Ahelyett, hogy egy percet vártam volna. — Hülye! — gondoltam lesújtóan, de mosolyogva nyújtottam a kezem. — Vigyázz, a tizenhármas buszmegállóban beszélgetünk. Mint akit vipera csípett, úgy vetette uutaát két kenguruszökéssel a túloldalra. Most pedig vallók töredelmesen. Nekem is van egy icipici babonácskám. Kihagyom a csütörtöki napot. Azaz nem fogok semmibe csütörtökön. Nem pattanok biciklire, sem egyéb járműre. A járda legszélére húzódok az engem kiszemelő cserepek, vagy éppen leszakadni készülő erkélyek elől. Mesz- sze kikerülöm a hashajtó ízű, állott seritalt, nyálkásabb, vagy lila felvágottat. Inkább tökmagot ropogtatok, mert az megbízható. Mire alapítom ezt a konok, de célszerűnek látszó viszolygásom a csütörtöki naptól? Hát. hárem. Csütörtökön születtem, s még aznap ejtett lejtetőre pnvik próbaidős bába. Bal- lábamnál kavott el az utolsó pillanatban. Azóta bicegek. Zöld csütörtökön buktattak el az érettségiig Csütörtöki nap lopták ki a tárcám a farzsebemből. E napon rúgtak ki mint létszámfelettit. Csütörtökön léptem új állásba, ahol pikkel rám az igazgató, a főmérnök, az osztályvezető, a takarítónő és a büféslány. Ominózus napomon törtem a zárba a lakáskulcsot. Csütörtökön felejtettem nyitva a gázt. Teljes orvosi konzílium ráncigáit vissza az életbe. Végül, csütörtökön ismertem meg Cumbit, lófarokkal, de kacagány nélkül ... ám engedjék meg, hogy ne folytassam. Elváltán élek jelenleg — ugyancsak csütörtöki naptól —, mint kopasz denevér. tetőablakos manzárdomban. Tehát mégiscsak szerencsés nap a csütörtök. De nem teszem kockára a szerencsémet! Hunyadi István KRITIKA első száma (a régi Kritika utódja) most jelent meg, új formátumban, érdekes tartalommal. Csak jelzéssze rűen említünk meg egy-egy írást ebből a számból. Kádár János Veres Péterre emlékezik, levelek és személyes találkozások alapján. Ezt írja Veres Péterről. többek között: „Veres Péter emlékének idézését, gazdag szellemi hagyatékának közéleti hasznosítását nagyon időszerűnek tartom.” Kádár János — többek között — még ezt is mondja a nagy íróról: „Veres Péter élete, magatartása jól példázza az igazi humanistát és demokratát Nem lehet egy elvont „népet” szolgálni. Nem lehet j a népet csak általában sze- I retni, az egyes embereket | viszont semmire sem becsülni.” A Kritika köszönti a 60 éves Darvas Józsefet az 1934-ben írt önéletrajzának közlésével. A Kritika Konstantin Szimonov műhelyébe is el- ! látogat, s ír a filmművé- ! szetről. a szocialista krimi- I ről. Lukács GyörgyrőL Két folyóiratunk is fog- I lalkozik Janus Pannonius | költészetével halálának 500. évfordulója alkalmával. A KORTARS felkérésére a „Búcsú Vá- ! radtól” című verset tizen- | hét magyar, egy román és egy horvát költő fordításában közli. Ez a fordításrengeteg jó i alkalom arra, hogy az első ! nagy magyar (de latinul I író)» költő életművébe, élet- ] látásába, életérzésébe az ! eddigieknél jobban bete- j kint. A műfordítók közt találjuk Benjámin Lászlót, Csorba Győzőt. Fodor Andrást, Garai Gábort, Somlyó Györgyöt, Szemlér Feren- j cet és másokat. A közölt román és horvát fordítás is jelzi Janus Pannonius költészetének termékenyítő hatását a környező népek költészetére. A folyóirat közli még Illyés Gyula: Bál a pusztán című komédiájának első részét és Tolnai Gábor akadémikus Radnótira emlékező írásának harmadik — befejező részét is. Az ÚJ ÍRÁS is emlékezik Janus Panno- niusra, az 500. évforduló kapcsán. Közli Juhász Ferenc ' szép versét a költő szellemét idézve, melyben ilyen láttató erejű sorokat olvashatunk: „Janus Pannonius nagyon bátor költő volt. bátorságában hatalmas költő volt Janus Pannonius, lángelme volt: lángelméje a költészetnek és életszeretetnek!” Közli még a folyóirat azokat a rövid verseket, amelyek itt jelennek meg először magyar nyelven. V. Kovács Sándor tanulmánya teszi még emlékezetesebbé az Űj Írás Janus Panno- niusra emlékező számát. Tanulmányát a szerző ígv fejezi be: ..Janus Pannonius életműve nem maradt ránk teljesen, de amit ismerünk belőle elegendő ahhoz hogy méltán tekintsük őt a magyar humanizmus büszkeségének, irodalmunk első európai hírű, élő klasszikusának’'. V^ga Mliály * Tájkép — építés e’őtt
