Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
wu Világ proletárfal, egyesöTJetek? ronvepe GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Pályaválasztás előtt több mint tízezer Bacs-Kiskun megyei fiatal Néhány nap múlva újra kitárják kapuikat az iskolák. A pedagógusok, osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal az első félév eredményeit, az érdemjegyeket, s megkezdik a második félév munkáját. A bizonyítvány különösen jelentős az általános iskola 8. osztályosai és az általános gimnáziumok érettségiző IV-es diákjai számára, hiszen ők pálya- választás előtt állnak, dönteniük kell, milyen szakmát, hivatást választanak. Bács-Kisk,un megyében 8500 általános iskolás és mintegy 1700 gimnazista részére a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetői : „Pályaválasztási tanácsadó” füzetet állítottak össze. A képekkel illusztrált ismertetőt eljuttatják az osztályfőnököknek és az iskolák pályaválasztási felelőseinek. A cél: széles körben ismertetni a szakmunkás-képesítés megszerzésének módjait és azt a 85 különböző szakmát, amely megyénk határain belül is elsajátítható. A végzős középiskolások főiskolára, egyetemre, vagy az emeltszintű oktatást nyújtó szakmunkásképző intézetekbe jelentkezhetnek. Az előzetes felmérésék alapján a fiatalok körében legnagyobb érdeklődés továbbra is a rádió-televízió szerelő, fodrász, kozmetikus, fényképész szakma iránt mutatkozik. A tájékoztató azonban szép, de kevéssé ismert foglalkozásokat is bemutat a nyomdász, a ven dégiátőlpart és mezőgazdasági szakmák köréből. A dönteni nem tudó fiatalok felkereshetik a kecskeméti pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó munkatársait, akik segítséget, tanácsot tudnak adni részükre a kérdés eldöntéséhez. S. K. 390 EZER ÜDVÖZLŐ LAP — NAPI 600 CSOMAG — tS EZER PERC BESZÉLGETÉS — DÍSZTÁVIRATOK TÖMEGE AZ ÜNNEPEKBEN Gépesíti a posta a külterületi járásokat A napokban készült el a megyei postahivatalban az ünnepi forgalom statisztikája. Erről kértünk tájékoztatást Lukácsi Lászlótól, a megyei postahivatal vezetőjétől, aki többek között elmondta, hogy nagyon Főiskola Baján A Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum az 1971 —72-es tanévben főiskolai rangot kapott. Az iskolán — mostantól a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán — 200 nappali és 150 levelező hallgatót képeznek üzemmérnökké. Tanulmányi idejük 3, illetve 4 év. Eredményekben gazdag volt a tavalyi esztendő Tanácskozás a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről A megye élelmiszer- és fagazdaságának IV. ötéves tervét jóváhagyta a megyei tanács. Ezt követően — az 1972-es népgazdasági tervvel összhangban — elkészült az idei főbb célkitűzések összesítése is. Ezek ismertetésére, valamint a soron levő feladatok megtárgyalására és az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban pénteken Kecskeméten tanácskozást tartottak. A megyei tanács székházában összejöttek a városi tanácsok és a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági feladatokat ellátó szak- igazgatási szerveinek osztályvezetői, a mezőgazda- sági szövetkezetek területi szövetségeinek vezetői, valamint a megye termelő- szövetkezeteinek és szak- szövetkezeteinek elnökei. A megjelenteket dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte, majd Gádor József, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője összegezte a gazdálkodás elmúlt évi eredményeit és ismertette a soron levő feladatokat. Megállapította, hogy az élelmiszer-gazdaság termelése 1971-ben összességében kedvezően alakult. A mezőgazdasági termelés az eddigi legmagasabb színvonalat érte el, bár néhány ágazatban jelentkeztek feszültségek, amelyek megszüntetéséhez külön intézkedésekre és hosszabb időre van szükség. A megye mezőgazdaságának bruttó termelése az 1968. évi változatlan áron számítva tavaly — az előzetes számítások szerint — mintegy 2 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és 8,6 százalékkal magasabb a múlt évinél. Az országos termelés tavaly 9 százalékkal volt több a tavalyinál. A növénytermelés országosan 12, a megyében 7,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A kisebb arányú növekedést a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelés gyenge eredményei okozták. Ezek részaránya ugyanis a megye termelésében lényegesen felülmúlta az országos átlagot. Az állattenyésztésben viszont gyorsabb volt a fejlődés. Az országos 6 százalékos emelkedéssel szemben a megyében 10 százalékkal haladtak előre. A nagyobb arányú növekedést a sertéstenyésztés dinamikusabb fejlődése okozta, ami már a márciusi ál- latszámlálások idején is jelentkezett. Az árutermelés szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a növénytermesztés továbbra is meghatározó szerepet játszik. Különösen jelentős a kertészeti termékek aránya, Csaknem 60 százalék. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása tavaly — az előzetes számítások szerint — a várakozást meghaladó mértékben javült. Az eredmény (Folytatás a 3. oldalon) hasznos volt a posta előzetes propagandája, ugyanis nem keletkezett torlódás a küldemények feladása és kézbesítése során. A forgalom azonban azt bizonyítja, hogy ugyancsak szeretünk jó kívánságokat, finom falatokat küldeni szeretteinknek, ismerőseinknek, barátainknak. December végén a posta levélforgalma három-négyszeresére emelkedett, az 1970. évhez viszonyítva mintegy 10—12 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy naponta 24 ezer karácsonyi és újévi üdvözlő lapot kézbesítettek a i postások, magánszemélyek ! részére. Ehhez még hozzá I kell adni a postafiókba be- i dobott üdvözlő lapokat is. ! December utolsó tíz napjá- | ban 390 ezer üdvözlő lapot , válogattak szét az erre a i célra beállított brigád tag- i iái, s ugyanennyit kaptak : a címzettek is. i A posta erőpróbáját jelentette a csomagforgalom. Naponta mintegy 300—400, átlagosan 10 kilós külde- ; ményt adtak fel -esak Kecskeméten. Az István, János, Éva névnapokra dísztáviratok egész tömegét küldték a gratulálok. Az egyszerű jókívánságokból 1600, a I rézkarclenyomatú táviratból pedig 60 darab került az ünnepeltek kezébe. A legérdekesebb azonban a távbeszélő-forgalom volt. December 23. és 26. között 26 külföldi beszélgetést bonyolítottak le Kecskemétről, amelynek több mint fele a tengerentúli ismerősöket, rokonokat szólította a készülékekhez. December 31-én, az év utolsó napján külfölddel tizennégyen beszéltek. December 22-én és 23-án, tehát összesen 48 óra alatt 3315 belföldi in- terurbán kapcsolást végeztek el a központ kezelői, amelynek során 14 943 percet, azaz 249 órát beszéltek a hívók. Az év utolsó két napjában ez valamelyest csökkent, már „csak” 2061 interurbán beszélgetés történt, 107 órás időtartammal Az 1972. év legfontosabb feladatának a külterületi járatok gépesítését tekintik a postán. Decemberben például hét külterületi körzetben nem tudtak minden levelet eljuttatni a címzetthez munkaerőhiány miatt. A gépesítés ezen jelentős mértékben segít. Mintegy 5 ezer levélszekrényt szerelnek fel a tanyaközpontokban, külterületi iskolák mellett, összesen ‘2 millió forintos költséggel. Ezt a munkát júniusban befejezik. A külterületi levél- szekrényekhez mindennap meghatározót időben terepjáró gépkocsi érkezik — ebből már három rendelkezésre áll —, s a postás a levélszekrénybe dobja a leveleket, újságokat. Pénz-, csomaskiudemény esetén értesítést hagy, s másnap adja át a címzettnek. A menetrendszerűen közlekedő „külterületi kézbesítő járatok” január 4-től már munkába álltak. Ezek a mozgó postahivatalok nemcsak kézbesítenek, de felveszik a pénz- és csomag- küldeményeket, a rádió, a televízió- és hírlap-előfizetést is. A kecskeméti postahivatalban néhány napja működik az átutalási utalvány bélyegző gép, amely nemcsak meggyorsítja a postások munkáját, de megköny- nyíti manuális tevékenységüket is. G. G. XA.V1L évi. I szám 1972. Január 8., ; SZOMBAT Árat 90 fillér Az európai szocialista országok nyilatkozata (2. oldal) Találkozás új vezetőkkel <3. oldal) Rádió- és tv- meilék et (5—6. oldal) A mi otthonunk (7. oldal) (8. oldal) Kommunisták számvetése A pártélet nagyon fontos eseményei napjainkban azok az alapszervezeti taggyűlések, amelyeken — a X. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat értelmében — ezúttal első alkalommal, kötelezően ad számot éves munkájáról a pártvezetőség a taggyűlésnek. Az adott munkaterületen, a taggyűlések fórumán összegzik a kommunisták, hol tartanak a kongresszus határozatainak végrehajtásában; miben értek el eredményeket, milyen nehézségekkel találták ■magukat szemben, s ebből következően: mi a további teendő 1972-ben. A decemberre és januárra ütemezett éves számvetések jelentős hányada lezajlott már a megyében. S a párttagság több mint 80 százalékos részvétele mellett az eddig megtartott több mint 300 alapszervezeti taggyűlés tapasztalatai tanúsítják: a párttagság jól érti a lényeget. Tudja, hogy jogainak gyakorlásáról van szó a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a pártvezetőség munkájának értékelésében, a pártélet fejlesztésében. Mindazoknak a céloknak a szolgálatában, amelyek megjelöléséhez megyénk kommunistái is véleményüket nyilvánították a pártkongresszust előkészítő időszakban. l^yilván nem véletlen tehát, hogy az eddigi tag- ' gyűlések döntő többsége — a tagságnak a pártéletben való tényleges részvétele alapján — tárgyilagosan, nagyon őszintén és kritikusan értékelte az elvégzett munkát. Jó alapul szolgáltak ehhez a párt- vezetőségek kollektív munkával készült beszámolói, amelyek a legtöbb helyen gondosan kerülték az általános elvek hangoztatását. Annál inkább jutott hely és idő a helyileg leglényegesebb, konkrét kérdések kritikus megvitatására, értékelésére, s a szinte személyre szóló feladatok megjelölésére. Kecskeméten és Kalocsán taggyűlésenként tíz-tizenöt kommunista nyilvánított véleményt az elvégzett munkával, és a további teendőkkel kapcsolatban. A kiskőrösi járásban a párttagság 40 százaléka vett részt a segítő szándékú, alkotó vitákban. Számos helyen, így nem utolsó sorban Baján és Kiskunfélegyházán nem egy alapszervezetben név szerint is bírálták azokat a párttag vezetőket, akik elhanyagolják a páit- életet, nem veszik ki részüket a pártmunkából, s akiknek — az előbbiek szinte törvényszerű következményeként — hiányos, vagy éppenséggel rossz a dolgozókkal, a fizikai munkásokkal való kapcsolata. Jj'mlékezetes, hogy alig másfél esztendővel ez- előtt, a X. pártkongresszust előkészítő időszakban — javaslatainak ezrei között — nem utolsó sorban a szocialista erkölcs különböző torzulásait, a kispolgáriasság megnyilvánulásait ostorozta a párttagság, szorgalmazva az ezek ellen váló határozottabb fellépést. S lám, az eddigiekből ítélve, bizonyosra vehető, hogy a hónap végéig még ezután sorra kerülő taggyűlések között sem akad majd olyan, ahol ne vennék külön is nagyító alá a párttagság erkölcsi, morális magatartását. Mégpedig attól a tudattól vezérelve, hogy a közélet tisztaságát sértő magatartással, jelenségekkel szembeni egyénenkénti és kollektív fellépés csakis a kommunista erkölcs kötelező normáinak maradéktalan betartásával lehet igazán eredményes és hatékony. És attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a szilárd, kommunista erkölcsiség itatása okvetlenül kamatozik a megye társadalmának közérzetében éppúgy, mint a szocialista építőmunka további sikereiben. Hiszen a jó közérzet — alkotó erő!- n . . - P. 1.'
