Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
M7Í. Január L, szombat 7. oldal Nekem is jut, neked is marad Sok mindent el lehet mondani arra a nyolc emberre, akiknek bűnügyében nemrégen készült el a vádirat, csak azt nem, hogy megté védték. Nagyon is tudatosan és meglehetősen hosszú ideig gyakorolták a jogtalan haszonszerzés különböző módszereit. Indul az üzlet A bűncselekmény-sorozat elindítója, s az ügy elsőrendű vádlottja Lukács Tibor, Kecskemét, Schőn- herz Zoltán tér 9., V. em. 21. szám alatti lakos, aki a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának kereskedelmi osztályvezetőhelyettese volt. De már 1969 végétől feladatát képezte — igazgatói megbízás alapján —, hogy vas- szerkezeti munkákra megrendeléseket biztosítson. Így közvetlen kapcsolatban állt a megrendelőkkel, de magánszemélyekkel és ktsz-ekkel is. Az esetek jelentős részében úgy jártéi, hogy a megrendelőknek azt mondta: a vállalat kapacitás hiánya miatt a munkát csak nagy késedelemmel tudná elvégezni, de ő tud olyan kisipari termelőszövetkezetet, magániparost ajánlani, aki a munkát rövid idő alatt elvégzi. Ilyen közvetítési kapcsolata volt Lukács Tibornak többek között a Kecskeméti Ezermester Ktsz gebines lakatosával, Rózsa Sándorral. Abban állapodtak meg, hogy Lukács üzlet- szerzésért a bruttó termelési értéknek tíz százalékát kapja. Nem kis összegekről volt itt szó, Lukács Tiborhoz — szinte szó szerint értve — ömlött a pénz. Például 1969 júliusában Rózsa Sándor két szállítószalagot készített a gabonafelvásárló vállalatnak közel 87 ezer forintért Ebből a közvetítő Lukács Tibor 7160 forintot kapott. Még ebben a hónapban újabb 3120 forint ütötte Lukács markát. A részletezések hejyett nézzük a Rózsa Sándorral való együttműködés végösszegét, azt a jogtalan hasznot, amelyet Lukács kapott: egy év alatt összesen több, mint 118 ezer forintot jövedelmezett az üzletszerzés. Másodállás, harmadállás • Hasonló módon közvetített megrendeléseket Lukács az ezermester ktsz másik gebines lakatosának, Surányi Imrének is. Ez „mindössze” 28 ezer 210 forintot hozott az elsőrendű vádlott konyhájára. A nyomozás során azonban fény derült Lukács Tibor korábbi, 1968-as manipulációjára is. Ebben az évben ugyanis a vállalat engedélye nélkül másodállást vállalt a'Szabadszállási Gépjavító Ktsz-nél. Ennek értelmében műszaki rajzok elkészítését ígérte 20 ezer forintért, további 15 ezerért pedig 1963-ra művezetői teendők ellátását is vállalta. A vizsgálat azonban feltárta a megállapodás igazi hátterét: a másodállásra vonatkozó szerződéssel akarták legálissá tenni az üzletszerzői járulék kifizetését. Lukács Tibor és az említett ktsz elnöke — Kiss Lajos, az ügy nyolcadrendű vádlottja — között olyan megállapodás született, hogy a megrendelők biztosításáért a bruttó termelési érték megfelelő hányadát kapja. Ennek megfelelően Lukács 16 ezer forintot kapott a ktsz-tőL Az üzletszerző elvállalta azt is, hogy a Csepel Vas- és Fémművek pácoló üzeméhez szükséges vasszerkezeti munkákra — ezt is a ktsz-nek továbbította — árkalkulációt készít. Pedig ehhez egyáltalán nem értett. Viszont albérletbe adta a megbízatást, amit hétezerért elkészítettek neki, ő viszont 30 ezret kapott a ktsz-től. Mivel Lukács Tibornak vállalatától nem volt engedélye másodállás vállalására, felszólította a ktsz, hogy szerezze be az engedélyt Ilyet azonban nem kapott munkahelyén. Ezért ajánlotta Bakos Tibornak, az ÉPSZER Vállalat technikusának, hogy kérjen ő engedélyt s lépjen másodállási munkaviszonyba a szabadszállási ktsz-szel. Semmi munkát nem kell végeznie, majd ő — mármint Lukács — „dolgozik”, s a pénzt Bakos nevére számfejtik. Az összeget elosztják 40—60 százalékos arányban. Így is történt. Két év alatt, 1969-ben és 1970-ben Bakos Tibor nevére összesen 11 ezer 750 forintot számfejtettek a ktsz-nél, s talán mondanunk sem kell, hogy mindezzel tisztában volt Kiss Lajos, a ktsz elnöke is. Ehhez az akcióhoz hasonlót bonyolított le Lukács Tibor Molnár György budapesti lakossal, öt is beszervezte a ktsz-hez másodállásba, de ez tulajdonképpen Lukácsnak volt harmadállása”. A Molnár —Lukács kettős a gépjavító ktsz-től összesen 14 ezer 500 forintot vett fel, s ebből 10 ezer Lukácsé, a többi Molnáré lett Végül is Lukácsnak sikerült engedélyt kapnia vállalatától, hogy a Keceli Vegyes- és Építő Ktsz-nél másodállást vállaljon. Itt is arról volt’ szó azonban, hogy megrendelőket küld a ktsz-hez és ezért kapja a pénzt Pontosan egy évig, 1970. január 1-től decem- be* 31-ig tartott ez a kapcsolat, s ez idő alatt Lukács 19 ezer 800 forintot kapott a ktsz-től, kifelé mint a másodállásban végzett munka díját valójában azonban közvetítői honorárium volt ez. További bűnösök 1970 decemberében Rózsa azzal a kéréssel fordult Lukácshoz, szerezzen neki Teschauer csavarokat. Lukács szólt Bakó József Ferenc műhelyvezetőnek, hogy a raktárból vegyen ki 1300 darabot az említett csavarokból. A raktárt Bakó kezelte, ezért nem volt nehéz kihozni a csavarokat. A sikkasztott anyagot aztán Lukács és Bakó vitték el Kunszállásra, Rózsa Sándor lakására, s dyabonként 6.80 forintért aulák el neki, noha a hivatalos ára egy forint Más alkalommal ugyancsak a Lukács—Bakó kettős 1205 darab M—5-ös csavart vitt ki a raktárból, ezt Bercsényi Istvánnak adták el. Érdemes néhány szót szólni Bercsényiről is, aki 1970-ben kapcsolatba lépett a leninvárosi garázsszövetkezettel és fémgarázsok megépítéséről tárgyalt. A szövetkezet elnökével abban állapodtak meg, hogy Bercsényi aki akkor a városföldi Dózsa Tsz anyagbeszerzője volt — 11 darab garázst épít összesen 22 ezer forintért. Az anyagot Bercsényi szerzi be. Erre a célra először kétezer, majd újabb ötezer forintot vett fel. Az anyagokat azonban nem Bercsényi fizette ki, hanem a rendezés inkasszó útján történt. Ennek ellenére Bercsényi elszámolás végett benyújtott egy 8 ezer 610 forintról szóló számlát a szövetkezetnek azt állítva, hogy a számlán szereplő anyagokat beépítette a garázsokba. A pénzt kifizették, noha a számlát — mint már annyiszor — Gyenes István, a 121. számú vasbolt eladója állította ki Bercsényinek — néhány száz forintért. A leninvárosi garázsok megépültek. Történetük azonban további bűncselekménnyel kapcsolatos. Bercsényi ugyanis megrendelte Budapestről az anyagot, de az hiányosan érkezett, s egyébként is, neki nem volt műhelye, ahol leszabja a megfelelő méreteket Ezért megkérte Makovinszky Endrét, a megyei építőipari vállalat technikusát, hogy szabják le a vállalatnál a vasakat és pótolják a hiányzó anyagot. Így* is történt, "'özei négyezer forint értékű, úgynevezett T-vas került sz építőipari vállalattól Makovinszky Endre "évén a garázsokba. Természetesen, most a technikus is vádlott, arról nem beszélve, hogy munkahelyéről azonnal elküldték. Tapasztalható, hogy meglehetősen szerteágazó volt ez az érdekszövevény, ösz- szességáben Lukács Tibor, elsőrendű vádlott, az akciók során mintegy 200 000 forinttal gazdagodott, de a többiek is több tízezer forintot vágtak zsebre. Az ítélet Ismertetésére annak idején visszatérünk. Gál Sándor Szer b-hor tál tankönyv közös kiadásban A Tankönyvkiadó Vállalat nemzetközi kapcsolatai — a baráti országokban működő testvérkiadókkal megkötött egyezmények alapján — 1971-ben is tervszerűen fejlődtek és tovább szélesedtek. Az egyik moszkvai partnervállalattal együttműködve például megkezdődött az „Orosz nyelvkönyv magyar nyelven beszélők számára” című könyv kidolgozása. Szorosabbá vált az együttműködés 1971-ben az NDK-beli Volk und Wissen kiadóval is. Elkészült és a jelenlegi oktatási évben már be is vezették hazánkban a „Deutsche Sprache” című tankönyvet, amelynek kéziratát az NDK kiadó készítette és vállalta a műszaki előállítást is. Jugoszláviával Is egyre intenzívebb kapcsolatokat alakít ki a Tankönyvkiadó Vállalat, amely a belgrádin kívül kiterjed a ljubljanai, a zágrábi és az újvidéki társkiadókra is. A belgrádi tankönyvkiadó például vállalta, hogy gondoskodik a magyarországi nemzetiségi iskolák számára készülő földrajzi kiegészítő tananyagok nyomdai előállításáról. Az 5—6. és 7—8. osztályos szlovén nyelvkönyv kéziratai Ljubljanában készülnek számunkra. Már nyomdában van a közös kiadásban megjelenő szerb —horvát nyelvkönyv kézirata. Folytatódtak a szlovén—magyar és a magyar —szlovén iskolai szótár szerzői munkálatai, a szakkifejezések gyűjteménye már készen van. A Csehszlovákiával kialakult együttműködés során tankönyvek kéziratainak lektorálását és fordítását végezték kölcsönösen a magyar és a csehszlovák kiadó szakemberei. Egyebek közt elkészítették a „Csehszlovákia földrajza” című nemzetiségi iskolai kiegészítő tananyagok kéziratát. A könyveket hazánkban állítják elő. SZILVESZTER ÉJ JET. — Szólj már egy szót, Zsuzsikám!... MEGLEPETÉS toftak!... ÜJÉV HAJNALÁN — Kinek volt a blőd ötlete, hogy a konfettit bekenje ragasztóval?! 3/ írO Régi igazs Jg VÍZSZINTES: 1. Rég mondás, régi igazság. Foly tatasa a függőleges 1, szu. ah'att. 12. Alüjatd. lakás. U ... Maggiore; tó Észak Olaszországban, 14. Női né. IS. Rángj edző. 16. „Ne;. ;saík nézek, de ... is, (szó- lásmoiiidás). 1®. Az öröklőd, tulajdonságok hordozó};» 20. Járunk rajta. 22. A győzelem istennője a görü£ mitológiában. 23. „ ... viz folyik cs-endesen.” (műdia 25. Fátuan. 2®. Mátka. 2 Ipari nyersanyag. 2®. Ha mis. 30. Kerek szám. 31 Folyó ÍJs zak-Olaszorszá t ban. 32. Lrégsúlymérő. 3 Diplomáciai gépkocsiké látható rövidítés. 37i, Égéi. termék. 33. Több mint m; kacs. 4*0. Rum 4- cukor forró víz. 41. Elegyít. 42 Nem egész szám. 44. Nyalt védő. 4«. Jugoszláv város ; Beográd—Szófia vonalon. 4 Boráról ismert község Fe jér megyében. 48. Fordító kettős betű. 50. A vízszime 52, válhat ezzé. 52. Erődí mény. 53. KJjsgyer ek-kös z • írás. 54. Kettőzve: női bee név. 55. Hirtelen eméfc dö. 5á. Vízben él. 60. Verne kapitánya. 62. A torok.folytatása. 63. A francia uralkodók megszólítása volt. fia. Alaktalan. 67. Az egyik oldal. 68. Ostobává tesz. 69. „Per procura” rövidítve. 70. Csonthéjas gyümölcs. 72. Orosz férfinév. 74. A Ludolf-féle szám. 75. Mint a vízszintes 15. számú. FÜGGŐLEGES: 2. ilyen könyv is van a hivatalokban. 3. A liliom félékhez tartozó hú sós levelű növény. 4. Baráti ország neve, röv. 5. Egyforma betűk. 6. Hindu filozófiai tan. 7. A vízszintes 21. sz. alatti mellékvize. 8. Keresztül. 9. Egészséges ital. 10. A földbe rejt. 11. Európai főváros a Manzanares partján. 17. Képzőművészeti alko- : tás gyakori tárgya (ford.). 19. 1 Plakett. ZL Lakoma, ford. 22. 5* d \/s I* /7 j ta /q I 20 \2S 39 3* t : M ■*> 39 93 • I □ ! 55 *4 99 6é 97 93 99 60 ét iL C3 ö4 9 96 63 99 m 10 ?/ rz 73 m w iA behajlított tenyér által alkotott üreg. 24. A kempingekben sok van. 27. Hajórész. 29. Ipari feldolgozásra kerülő növény. 32. Rovar. 33. „Nomen eist.. — a név végzet. 34. Díszes. 35. Vilf.iany motor ok forgórésze. 37. Csillagkép az északi égbolton. 39. Síkidom. 42. Mérgesít fgyó, hazánkban is előfordul. 45. Ka- cat. 47. Bejgli-töltelék. 4>9. Falburkoló anyag. 51. T^^Hkö'ő, de és helyett is használják. 52. Dob. 53. Hátasló. 55. Mint a vízszintes 05. számú. 57. Marokkó fővárosa. 58. Énekel. 59. Bizalom, metggyőzdjjdés valamiben. 61. Algériai kikötő. 63. Színházi előadások fontos «*•*■*- replője. 64. Egyfajta alkohol. 66. Fel betűi* 68. A relatív hangerőoség egyik mértékegysége. 71. Egyforma betűk. 73. A vízszintes 28. száiYiú fordítottja. Beküldendő: a vízszintes 1., és függőleges 1. számú sorok megfejtése. E. B. A december 25-én közölt keresztrejtvény helyes megfe'té- se: (Vírszintes 1.:) A'pénztárhoz, megvenni a jegyesei; (Függőleges 1.:) Az akadályok próbálják ki az embert. A december 25-én közölt keresztre'v íny helyes megfejt I- séért könyvjutalm.t nyerte!:»: Tapadi Emese, Kecskemét, Kerekes u. 34. szám, Horváth Ferenc Soltvrd' ert, Petőfi u. 31. szám, Széli Gyöngyike Szánk, Petőfi u. 31. szám. BÍRÓSÁGON Tisztelt bíró úr, ez az egyén autóval végighajíott a ! I bamon. ötezer forint kártérítést követelek tőle! j A vádlott tiltakozik: j — Ezt k kérem magamnak! Mi vagyok én, milliomos? Mire a károsult: I — És én mi vagyok, százlá- ! bú? * VADÁSZATON Két jó barát vadászni indul. Menet közben az egyik észreveszi, hogy társa ugyancsak pityókás hangulatban van. — Minek jöttél vadászni? — mondja neki. — Hiszen berúgva úgysem találsz el egy nyulat sem! t Alighogy ezt kimondta, a közeli bokorból egy nyúl ugrott ki. Mindketten a puskájukhoz kapnak, lőnek. A berúgott ember talált. Álmélkodva kérdi a józan férfi: — Mondd, ez meg hogy sikerült? Mire a berúgott: — Nem nagy ügy. Annyi nyúl közül az ember csak eltalál egyet! SKÖT VICC Sm«thrő1 tud ék az ismerősök, h'ogv r.em a Icgfinom b- b~n bánik a feleségével. Egy nan megkérdi tőle az egyik barátja : — Mondd. John, miért éjszakánként vered az asszonyt? — Azért, mer1 nappal elszakadna rajta a ruha!
