Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

M7Í. Január L, szombat 7. oldal Nekem is jut, neked is marad Sok mindent el lehet mondani arra a nyolc em­berre, akiknek bűnügyében nemrégen készült el a vád­irat, csak azt nem, hogy megté védték. Nagyon is tudatosan és meglehetősen hosszú ideig gyakorolták a jogtalan haszonszerzés kü­lönböző módszereit. Indul az üzlet A bűncselekmény-sorozat elindítója, s az ügy első­rendű vádlottja Lukács Tibor, Kecskemét, Schőn- herz Zoltán tér 9., V. em. 21. szám alatti lakos, aki a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának ke­reskedelmi osztályvezető­helyettese volt. De már 1969 végétől feladatát ké­pezte — igazgatói megbí­zás alapján —, hogy vas- szerkezeti munkákra meg­rendeléseket biztosítson. Így közvetlen kapcsolatban állt a megrendelőkkel, de magánszemélyekkel és ktsz-ekkel is. Az esetek je­lentős részében úgy jártéi, hogy a megrendelőknek azt mondta: a vállalat kapaci­tás hiánya miatt a munkát csak nagy késedelemmel tudná elvégezni, de ő tud olyan kisipari termelőszö­vetkezetet, magániparost ajánlani, aki a munkát rö­vid idő alatt elvégzi. Ilyen közvetítési kapcso­lata volt Lukács Tibornak többek között a Kecskemé­ti Ezermester Ktsz gebines lakatosával, Rózsa Sándor­ral. Abban állapodtak meg, hogy Lukács üzlet- szerzésért a bruttó terme­lési értéknek tíz százalé­kát kapja. Nem kis össze­gekről volt itt szó, Lukács Tiborhoz — szinte szó sze­rint értve — ömlött a pénz. Például 1969 júliusá­ban Rózsa Sándor két szál­lítószalagot készített a ga­bonafelvásárló vállalatnak közel 87 ezer forintért Eb­ből a közvetítő Lukács Ti­bor 7160 forintot kapott. Még ebben a hónapban újabb 3120 forint ütötte Lukács markát. A részlete­zések hejyett nézzük a Ró­zsa Sándorral való együtt­működés végösszegét, azt a jogtalan hasznot, amelyet Lukács kapott: egy év alatt összesen több, mint 118 ezer forintot jövedel­mezett az üzletszerzés. Másodállás, harmadállás • Hasonló módon közvetí­tett megrendeléseket Lu­kács az ezermester ktsz másik gebines lakatosának, Surányi Imrének is. Ez „mindössze” 28 ezer 210 forintot hozott az elsőren­dű vádlott konyhájára. A nyomozás során azon­ban fény derült Lukács Ti­bor korábbi, 1968-as mani­pulációjára is. Ebben az évben ugyanis a vállalat engedélye nélkül másodál­lást vállalt a'Szabadszállá­si Gépjavító Ktsz-nél. En­nek értelmében műszaki rajzok elkészítését ígérte 20 ezer forintért, további 15 ezerért pedig 1963-ra művezetői teendők ellátá­sát is vállalta. A vizsgálat azonban feltárta a megál­lapodás igazi hátterét: a másodállásra vonatkozó szerződéssel akarták legá­lissá tenni az üzletszerzői járulék kifizetését. Lukács Tibor és az említett ktsz elnöke — Kiss Lajos, az ügy nyolcadrendű vádlott­ja — között olyan megál­lapodás született, hogy a megrendelők biztosításáért a bruttó termelési érték megfelelő hányadát kapja. Ennek megfelelően Lukács 16 ezer forintot kapott a ktsz-tőL Az üzletszerző elvállalta azt is, hogy a Csepel Vas- és Fémművek pácoló üze­méhez szükséges vasszer­kezeti munkákra — ezt is a ktsz-nek továbbította — árkalkulációt készít. Pedig ehhez egyáltalán nem ér­tett. Viszont albérletbe ad­ta a megbízatást, amit hét­ezerért elkészítettek neki, ő viszont 30 ezret kapott a ktsz-től. Mivel Lukács Tibornak vállalatától nem volt en­gedélye másodállás válla­lására, felszólította a ktsz, hogy szerezze be az enge­délyt Ilyet azonban nem kapott munkahelyén. Ezért ajánlotta Bakos Tibornak, az ÉPSZER Vállalat tech­nikusának, hogy kérjen ő engedélyt s lépjen másod­állási munkaviszonyba a szabadszállási ktsz-szel. Semmi munkát nem kell végeznie, majd ő — már­mint Lukács — „dolgozik”, s a pénzt Bakos nevére számfejtik. Az összeget el­osztják 40—60 százalékos arányban. Így is történt. Két év alatt, 1969-ben és 1970-ben Bakos Tibor ne­vére összesen 11 ezer 750 forintot számfejtettek a ktsz-nél, s talán monda­nunk sem kell, hogy mind­ezzel tisztában volt Kiss Lajos, a ktsz elnöke is. Ehhez az akcióhoz hason­lót bonyolított le Lukács Tibor Molnár György bu­dapesti lakossal, öt is be­szervezte a ktsz-hez má­sodállásba, de ez tulajdon­képpen Lukácsnak volt harmadállása”. A Molnár —Lukács kettős a gépjaví­tó ktsz-től összesen 14 ezer 500 forintot vett fel, s eb­ből 10 ezer Lukácsé, a töb­bi Molnáré lett Végül is Lukácsnak sike­rült engedélyt kapnia vál­lalatától, hogy a Keceli Vegyes- és Építő Ktsz-nél másodállást vállaljon. Itt is arról volt’ szó azonban, hogy megrendelőket küld a ktsz-hez és ezért kapja a pénzt Pontosan egy évig, 1970. január 1-től decem- be* 31-ig tartott ez a kap­csolat, s ez idő alatt Lukács 19 ezer 800 forintot kapott a ktsz-től, kifelé mint a másodállásban végzett munka díját valójában azonban közvetítői honorá­rium volt ez. További bűnösök 1970 decemberében Rózsa azzal a kéréssel fordult Lukácshoz, szerezzen neki Teschauer csavarokat. Lu­kács szólt Bakó József Fe­renc műhelyvezetőnek, hogy a raktárból vegyen ki 1300 darabot az emlí­tett csavarokból. A raktárt Bakó kezelte, ezért nem volt nehéz kihozni a csava­rokat. A sikkasztott anya­got aztán Lukács és Bakó vitték el Kunszállásra, Rózsa Sándor lakására, s dyabonként 6.80 forintért aulák el neki, noha a hi­vatalos ára egy forint Más alkalommal ugyan­csak a Lukács—Bakó ket­tős 1205 darab M—5-ös csavart vitt ki a raktárból, ezt Bercsényi Istvánnak adták el. Érdemes néhány szót szólni Bercsényiről is, aki 1970-ben kapcsolatba lépett a leninvárosi garázs­szövetkezettel és fémgará­zsok megépítéséről tárgyalt. A szövetkezet elnökével abban állapodtak meg, hogy Bercsényi aki akkor a városföldi Dózsa Tsz anyagbeszerzője volt — 11 darab garázst épít összesen 22 ezer forintért. Az anya­got Bercsényi szerzi be. Erre a célra először két­ezer, majd újabb ötezer fo­rintot vett fel. Az anyago­kat azonban nem Bercsé­nyi fizette ki, hanem a rendezés inkasszó útján történt. Ennek ellenére Bercsényi elszámolás vé­gett benyújtott egy 8 ezer 610 forintról szóló számlát a szövetkezetnek azt állít­va, hogy a számlán sze­replő anyagokat beépítette a garázsokba. A pénzt ki­fizették, noha a számlát — mint már annyiszor — Gyenes István, a 121. szá­mú vasbolt eladója állítot­ta ki Bercsényinek — né­hány száz forintért. A leninvárosi garázsok megépültek. Történetük azonban további bűncse­lekménnyel kapcsolatos. Bercsényi ugyanis meg­rendelte Budapestről az anyagot, de az hiányosan érkezett, s egyébként is, neki nem volt műhelye, ahol leszabja a megfe­lelő méreteket Ezért meg­kérte Makovinszky Endrét, a megyei építőipari válla­lat technikusát, hogy szab­ják le a vállalatnál a va­sakat és pótolják a hiány­zó anyagot. Így* is történt, "'özei négyezer forint ér­tékű, úgynevezett T-vas került sz építőipari válla­lattól Makovinszky Endre "évén a garázsokba. Ter­mészetesen, most a techni­kus is vádlott, arról nem beszélve, hogy munkahe­lyéről azonnal elküldték. Tapasztalható, hogy meg­lehetősen szerteágazó volt ez az érdekszövevény, ösz- szességáben Lukács Tibor, elsőrendű vádlott, az ak­ciók során mintegy 200 000 forinttal gazdagodott, de a többiek is több tízezer fo­rintot vágtak zsebre. Az ítélet Ismertetésére annak idején visszatérünk. Gál Sándor Szer b-hor tál tankönyv közös kiadásban A Tankönyvkiadó Válla­lat nemzetközi kapcsolatai — a baráti országokban működő testvérkiadókkal megkötött egyezmények alapján — 1971-ben is tervszerűen fejlődtek és tovább szélesedtek. Az egyik moszkvai partner­vállalattal együttműködve például megkezdődött az „Orosz nyelvkönyv magyar nyelven beszélők számára” című könyv kidolgozása. Szorosabbá vált az együttműködés 1971-ben az NDK-beli Volk und Wis­sen kiadóval is. Elkészült és a jelenlegi oktatási év­ben már be is vezették hazánkban a „Deutsche Sprache” című tankönyvet, amelynek kéziratát az NDK kiadó készítette és vállalta a műszaki előállí­tást is. Jugoszláviával Is egyre intenzívebb kapcsolatokat alakít ki a Tankönyvkiadó Vállalat, amely a belgrádin kívül kiterjed a ljubljanai, a zágrábi és az újvidéki társkiadókra is. A belgrádi tankönyvkiadó például vál­lalta, hogy gondoskodik a magyarországi nemzetiségi iskolák számára készülő földrajzi kiegészítő tan­anyagok nyomdai előállítá­sáról. Az 5—6. és 7—8. osz­tályos szlovén nyelvkönyv kéziratai Ljubljanában ké­szülnek számunkra. Már nyomdában van a közös kiadásban megjelenő szerb —horvát nyelvkönyv kéz­irata. Folytatódtak a szlo­vén—magyar és a magyar —szlovén iskolai szótár szerzői munkálatai, a szak­kifejezések gyűjteménye már készen van. A Csehszlovákiával ki­alakult együttműködés so­rán tankönyvek kéziratai­nak lektorálását és fordí­tását végezték kölcsönösen a magyar és a csehszlovák kiadó szakemberei. Egye­bek közt elkészítették a „Csehszlovákia földrajza” című nemzetiségi iskolai kiegészítő tananyagok kéz­iratát. A könyveket ha­zánkban állítják elő. SZILVESZTER ÉJ JET. — Szólj már egy szót, Zsuzsikám!... MEGLEPETÉS toftak!... ÜJÉV HAJNALÁN — Kinek volt a blőd ötlete, hogy a konfettit beken­je ragasztóval?! 3/ írO Régi igazs Jg VÍZSZINTES: 1. Rég mondás, régi igazság. Foly tatasa a függőleges 1, szu. ah'att. 12. Alüjatd. lakás. U ... Maggiore; tó Észak Olaszországban, 14. Női né. IS. Rángj edző. 16. „Ne;. ;saík nézek, de ... is, (szó- lásmoiiidás). 1®. Az öröklőd, tulajdonságok hordozó};» 20. Járunk rajta. 22. A győ­zelem istennője a görü£ mitológiában. 23. „ ... viz folyik cs-endesen.” (műdia 25. Fátuan. 2®. Mátka. 2 Ipari nyersanyag. 2®. Ha mis. 30. Kerek szám. 31 Folyó ÍJs zak-Olaszorszá t ban. 32. Lrégsúlymérő. 3 Diplomáciai gépkocsiké látható rövidítés. 37i, Égéi. termék. 33. Több mint m; kacs. 4*0. Rum 4- cukor forró víz. 41. Elegyít. 42 Nem egész szám. 44. Nyalt védő. 4«. Jugoszláv város ; Beográd—Szófia vonalon. 4 Boráról ismert község Fe jér megyében. 48. Fordító kettős betű. 50. A vízszime 52, válhat ezzé. 52. Erődí mény. 53. KJjsgyer ek-kös z • írás. 54. Kettőzve: női bee név. 55. Hirtelen eméfc dö. 5á. Vízben él. 60. Verne kapitánya. 62. A torok.foly­tatása. 63. A francia ural­kodók megszólítása volt. fia. Alaktalan. 67. Az egyik oldal. 68. Ostobává tesz. 69. „Per pro­cura” rövidítve. 70. Csonthéjas gyümölcs. 72. Orosz férfinév. 74. A Ludolf-féle szám. 75. Mint a vízszintes 15. számú. FÜGGŐLEGES: 2. ilyen könyv is van a hivatalokban. 3. A li­liom félékhez tartozó hú sós le­velű növény. 4. Baráti ország neve, röv. 5. Egyforma betűk. 6. Hindu filozófiai tan. 7. A vízszintes 21. sz. alatti mellék­vize. 8. Keresztül. 9. Egészséges ital. 10. A földbe rejt. 11. Euró­pai főváros a Manzanares part­ján. 17. Képzőművészeti alko- : tás gyakori tárgya (ford.). 19. 1 Plakett. ZL Lakoma, ford. 22. 5* d \/s I* /7 j ta /q I 20 \2S 39 3* t : M ■*> 39 93 • I □ ! 55 *4 99 6é 97 93 99 60 ét iL C3 ö4 9 96 63 99 m 10 ?/ rz 73 m w i­A behajlított tenyér által alko­tott üreg. 24. A kempingekben sok van. 27. Hajórész. 29. Ipari feldolgozásra kerülő növény. 32. Rovar. 33. „Nomen eist.. — a név végzet. 34. Díszes. 35. Vilf.iany motor ok forgórésze. 37. Csillagkép az északi égbolton. 39. Síkidom. 42. Mérgesít fgyó, hazánkban is előfordul. 45. Ka- cat. 47. Bejgli-töltelék. 4>9. Fal­burkoló anyag. 51. T^^Hkö'ő, de és helyett is használják. 52. Dob. 53. Hátasló. 55. Mint a vízszintes 05. számú. 57. Ma­rokkó fővárosa. 58. Énekel. 59. Bizalom, metggyőzdjjdés valami­ben. 61. Algériai kikötő. 63. Színházi előadások fontos «*•*■*- replője. 64. Egyfajta alkohol. 66. Fel betűi* 68. A relatív hang­erőoség egyik mértékegysége. 71. Egyforma betűk. 73. A víz­szintes 28. száiYiú fordítottja. Beküldendő: a vízszintes 1., és függőleges 1. számú sorok megfejtése. E. B. A december 25-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfe'té- se: (Vírszintes 1.:) A'pénztár­hoz, megvenni a jegyesei; (Füg­gőleges 1.:) Az akadályok pró­bálják ki az embert. A december 25-én közölt ke­resztre'v íny helyes megfejt I- séért könyvjutalm.t nyerte!:»: Tapadi Emese, Kecskemét, Ke­rekes u. 34. szám, Horváth Fe­renc Soltvrd' ert, Petőfi u. 31. szám, Széli Gyöngyike Szánk, Petőfi u. 31. szám. BÍRÓSÁGON Tisztelt bíró úr, ez az egyén autóval végighajíott a ! I bamon. ötezer forint kárté­rítést követelek tőle! j A vádlott tiltakozik: j — Ezt k kérem magamnak! Mi vagyok én, milliomos? Mire a károsult: I — És én mi vagyok, százlá- ! bú? * VADÁSZATON Két jó barát vadászni in­dul. Menet közben az egyik észreveszi, hogy társa ugyancsak pityókás hangu­latban van. — Minek jöttél vadász­ni? — mondja neki. — Hi­szen berúgva úgysem ta­lálsz el egy nyulat sem! t Alighogy ezt kimondta, a közeli bokorból egy nyúl ugrott ki. Mindketten a puskájukhoz kapnak, lő­nek. A berúgott ember ta­lált. Álmélkodva kérdi a józan férfi: — Mondd, ez meg hogy sikerült? Mire a berúgott: — Nem nagy ügy. Annyi nyúl közül az ember csak eltalál egyet! SKÖT VICC Sm«thrő1 tud ék az ismerő­sök, h'ogv r.em a Icgfinom b- b~n bánik a feleségével. Egy nan megkérdi tőle az egyik ba­rátja : — Mondd. John, miért éjsza­kánként vered az asszonyt? — Azért, mer1 nappal elsza­kadna rajta a ruha!

Next

/
Oldalképek
Tartalom