Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

T&n. Január 8., szombat r oiaai Múzeumi séták Üj, színvonalas sorozat­tal gazdagodott a televí­zió: „múzeumi sétákra” hívja majd olykor-olykor a nézőket, végigvezet ben­nünket egy-egy múzeu­munk tárlatán. Az élő műsor láttán elégedettek lehetünk. A korábban gya­kori, nem egyszer perifé­rikus jelentőségű tárlatve­zetések után végre nagy jelentőségű kiállítást mu­tatott be csütörtök este a televíziónézőknek Keresz- túry Dezső irodalomtörté­nész és Rapcsányi László riporter. A Magyar Nemze­ti Múzeum termeiben a magyar múlt emlékeit hoz­ta közeire a Televízió a honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig. Vörösmartyt idézte a be­vezetőben Keresztury De­zső: „Emlékek nélkül né­peknek múltja csak ár­nyék.” S így pillanthattuk meg a honfoglalás korából való kb. X. századi ara­nyos szablyát, figyelhet­tünk fel az ősi totemállat­ra, a turult ábrázoló motí­vumokra. A tárlatvezetés egyben rövid történelmi, művészeti áttekintést is adott, és vázlatosságában is rengeteg szép emléket tárt elénk. Az államalapí­tás korát idézték a XI.— XII. századi feszületek, az Anjou-kort egy baldachi- nos falikút, Mátyás rene­szánsz udvarát egy velencei üvegserleg. De nemcsak fénykorok villantak elénk e tárlatvezetéskor, hanem ez időszakok hétköznapjai is (például a bártfai könyvszekrény), vagy a tö­rök elnyomás keservei is (egy török sátor láttán). Egy-egy emlék kegyelet­tel idézi múltbeli tulajdo­nosát is: a sárospataki vár­ból egy ágy tán Rákóczié volt, egy gobelin a regéci Rákóczi-kastélyból, egy megszólaltatott csembaló pedig a Thököly családé volt. A magyar főúri vi- seletek mellett találkozhat­tunk parasztruhákkal, egy­szerű ónedényeklkel. Majd a reformkor nagyszerű pil­lanatait elevenítette fel Ba­rabás Miklós festménye a Lánchíd felavatásáról. S a szabadságharc képeivel búcsúztunk a magyar tör­ténelem e nagy korszaká­tól. A műsor friss ritmusú volt: hol egy ötvösmunka díszítéseit hozta közel a kamera, hol egy templom- padot múzeumi környezet­ben távolabbróL Egyszer a riporter szavaira figyel­tünk, másszor a múltunkat jól ismerő szakember szó­lalt meg. A kort jellemző szavakat sokszor zene fes­tette alá. Az első múzeumi séta — a Nemzeti Múzeumban — a televíziónézők széles tö­megeivel ismertette meg jobban múltunk egy darab­ját, jogos büszkeséget is ébresztve bennünk. Remél­jük, hogy a továbbiakban is hasonlóan igényes, érté­kes műsorokkal lep meg bennünket a televízió új sorozata. Szekér Endre Rács-Kiskun megye Budapesten Jól haladnak az előkészületek Találkozás új vezetőkkel Üj munkahelyen beillesz­kedni, új megyében, város­ban megszokni jó alkal­mazkodóképességű ember­nek sem egyszerű. Az üze­mekhez, intézményekhez került, máshonnét idehe­lyezett, nálunk letelepedni szándékozó új vezetőknek is számos beilleszkedési gondja van. Nemcsak egyé­ni érdekükben, hanem a fogadó munkahely érdeké­ben is igen fontos tehát az új üzemi, városi, sőt, me­gyei beilleszkedés meg­könnyítése, segítése. Érthető, ha kezdeti tá­jékozottságuk meglehető­sen szűkkörű. Éppen elég energiát kívánó munka a vezetésükre bízott terület­tel való ismerkedés, akár az új munkatársak, akár a szakmai-technikai oldalt vesszük. Magán, az új mun­kahelyen belül sem tud­nak eljutni minden eset­ben és kellő időpontban gondjaikkal, javaslataik­kal az illetékes vezetőkhöz. Ugyanakkor — munkaidőn kívül — ők is családi éle­tet élnek, keresik — ke­resnék — a baráti, társa­dalmi kapcsolatokat az új varosban. Vásárolnak, szol­gáltatásokat vesznek — vennének — igénybe, mű­velődni, szórakozni leg­alább úgy szeretnének, mint előző helyükön. Nem is beszélve a megfelelő la­kásról, amely az előbbiek­kel együtt, s legtöbbször a sorrend élén a meggyöke- rezés feltétele. Üj szemmel és máshol is szerzett tapasztalatokkal sok mindent észrevesznek, ami a „tősgyökeresek” fi­gyelmét már elkerülte. Le­hetnek tehát hasznos meg­látásaik, észrevételeik. zik Kecskeméten. A vendé­gek olyan munkahelyeket képviseltek, mint a Zöld­ségtermesztési Kutató In­tézet, Középmagyarországi Pincegazdaság, Kőolajipari Vállalat, ÉPSZER, s a Nyomda Vállalat. Szabó Lajos, a városi pártbizott­ság első titkára arra ösz­tönözte a résztvevőket, hogy elsősorban ők beszél­jenek. Bizalommal, nyíltan s kötetlenül. sportegyesületek felszerelt­ségének gyenge állapotát. Nem célunk jegyzőköny­vi hitelességgel beszámolni az eszmecseréről, hiszen a leglényegesebb a hasznos tanulságok, következteté­sek levonása. Kezdjük mindjárt egy kis jóleső meglepetéssel. Az illetéke­sek tartottak attól, hogy csak úgy zúdulnak rájuk a lakáshelyzettel kapcsolatos panaszok, kérések. Ehe­lyett: egyedül dr. Hury De­zső, . a Nyomda Vállalat Pécsről idekerült egyik ve­zetője hozta csak szóba sa­ját,- jogosan panaszolt hely­zetét. Pécsen van lakása, amit elcserélni nem tud, viszont addig itt nem kap­hat másikat, míg ott la­kással rendelkezik. Szeret­né, ha segítenének megol­dást találni, mert végleges ittmaradása azon múlik. Ha a többieknél szóba is jött a lakás, kiderült, az üzemek, vállalatok mennyi­re rajta vannak, hogy új vezetőik, szakembereik szá­mára megkönnyítsék a le­telepedést. Megyeri György, a Kőolajipari Vállalat ve­zetőembere nemcsak azt közölte nem kis büszkeség­gel, hogy vállalatunk eb­ben is segíti dolgozóikat, hanem már a műkerti la­kótömbiek javaslatát is be­jelentette. Ha megvalósít­ható, ők hajlandók meg­szervezni a gázbevezetést. Szakembereik, szerelőik vannak. Egyéni érdekeik teljesítése tehát a közösség javára is mozgásba hozta segí tőkészségüket. Nyilas Gábor, az ÉP­SZER egyik új vezetője Dunaújvárosból jött. Meg­sokszorozta munkakedvét, hogy társasházépítéshez ő is telket kapott. Sportem­ber, s máris bekapcsoló­dott a város sportéletébe. Van összehasonlítási alap ia. így méltán tette szóvá a Szükség van tehát az új vezetők beilleszkedésének olyan segítésére, amely köl­csönös haszonnal jár. Eb­ből a felismerésből kiin­dulva szorgalmazza a párt megyei és megyeszékhelyi szerve találkozások szerve­zését a nemrégen hozzánk került új vezetőkkel. Így került sor a közel­múltban az MSZMP Kecs­keméti Városi Bizottságán huszonöt olyan vezetővel való baráti beszlégetésre, aki rövidebb idő óta, leg­feljebb eey-két éve dolgo­Alig két hónapja alakult meg a Bács-Kiskun megyét Budapesten bemutató ren­dezvénysorozat előkészítő bizottsága és operatív tes­tületé. A két hónap szor­gos munkával telt el. Ki­alakult a véglegesnek ne­vezhető program, a rész­letes műsor, és sikerült megtalálni valamennyi rendezvény, esemény szín­helyét. Megkezdődött a tervben szereplő kiállítások rendezése, készülnek a pla­kátok, meghívók, műsor­füzetek. Az események fe­letti védnökséget jeles köz­életi személyiségek vállal­ták, élükön Nyers Rezső elvtárssaL Ebben a sokirányú mun­kában nemcsak megyénk szakemberei szorgoskodtak, hanem igen értékes segít­séget kaptunk a fővárosi tanács végrehajtó bizottsá­gától, annak művelődésügyi főosztályától, számos or­szágos intézmény és szer­I vezet vezetőségétől. ■ A gazdálkodás tükre A majdnem harmincféle rendezvényből álló nagy­szabású program előkészü­leteiről aligha lehet itt részletes beszámolót adni, néhány eseményről azon­ban külön is érdemes szól­ni. Mindenekelőtt említés­re méltó, a sorozat gerin­cét alkotó, megyénk tele­pülésfejlődését, élelmiszer- gazdaságát és iparát bemu­tató együttes kiállítás, amely a Mezőgazdasági Múzeumban nyert elhelye­zést. A kiállítás kereszt- metszetét adja megyénk kommunális, kulturális és szociális fejlődésének, be­mutatja a mezőgazdaság termékeit és az élelmiszer- ipart. A kiállítás ipari ter­mében főleg könnyűipari termékekkel találkoznak majd a látogatók. A kiál­lítást dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára nyitja meg márci­us 5-én délelőtt 11 órakor. Népművészet — képzőművészet Jelentősnek ígérkezik a megye népművészetét be­mutató kiállítás is, mely í Budapest egyik legszebb a Budapesti Történeti Múr zeum főigazgatója, Tarjáni István szerint a kiállításra kerülő anyag olyan színvo­nalat képvisel, amely nem­zetközi szinten is megáll­ná a helyét. A kiállítást Madarász László tanácsel­nök-helyettes nyitja meg, és március 1-től május kö­zepéig tekinthetik meg az érdeklődők. Befejeződött a képzőmű­vészeti kiállítások anyagá­nak válogatása és zsűrizése. A múzeumok gyűjteményét — a bajai Oltványi anya­got, a kiskunhalasi múze­um Thorma-, a kiskunfél­egyházi múzeum Holló László-képeit és a kecske­méti múzeum tulajdonát képező Nemes Marcell-ha- gyatékot — a Magyar Nem­zeti Galéria mutatja be március 5-től. Ezt a kiállí­tást Garam völgyi József miniszterhelyettes nyitja meg. A megyénkben élő és itt született képzőművé­szek kiállítása az Ernst Múzeumban kapott helyet. A több mint harminc alko­tó anyagát bemutató kiállí­tás megnyitása február 19- én lesz. Három nap a Foszek Klubban Három napon át — már­cius 9—10—11-én — csak megyei rendezvények lesz­nek a Fészek Müvészklub- ban. Hangversenyre, Forrás irodalmi estre, művészta­lálkozóra, zenés folklór műsorra kerül sor. A klub éttermében e három napon megyénk kiváló szakácsai­nak ételeit, köztük a legki­tűnőbb hal- és birkafőző mesterek készítményeit szolgálják fel. Több találkozóra, klub­estre és tudományos ta­nácskozásra is sor kerüL Ez utóbbiak közül kiemel­kedik a március 7-én és 8- án a Kossuth-klubban megrendezendő, a megye gazdasági helyzetével kap­csolatos tudományos ta­nácskozás. Külön programot kért megyénktől a Fővárosi Folklór Centrum, ahol fa­faragóink kiállítását láthat­ja a közönség, és itt ren­dezzük meg megyénk nép- művészeti együtteseinek díszbemutatóját is. A ren­dezvények iránt a Magyar Rádió és Televízió is ér­deklődik. A Tv-híradó ép­pen e napokban jelentette be, hogy a program vala­mennyi kiállításáról hírt kíván adni. Barátokat szereztünk Az elmúlt két hónap munkája újabb barátokat szerzett Bács-Kiskun me­gyének. Lelkes segítőkre találtunk a fővárosi tanács vezetőiben, munkatársai­ban és az érintett országos intézmények, szervek veze­tőiben. Köszönet munká­jukért. Bízunk benne, hogy további segítségükkel be­mutatkozásunk célját eléri és sikerül a főváros lakos­ságának sokoldalú képet adni megyénk életéről, munkájáról, gondjairól, eredményeiről, művészeti, tudományos életünk főbb vonásairól. Gila János Eredményekben gazdag volt a tavalyi esztendő zeumban nyer elhelyezést Az anyag összeválogatása megtörtént A rendezők és (Folytatás az 1. oldalról) összhangban van a IV. öt­éves terv időarányos elő­irányzataival. A halmozott termelési érték elprelátha- tólag 19 százalékkal ha­ladja meg az előző évit, a szövetkezeti bruttó jövede­lem pedig 13 százalékkal. Az idei tervekről szólva hangoztatta, hogy alapvető célkitűzések: elősegíteni a népgazdasági feszültségek feloldását, az élelmiszer- gazdaság egyes területein A kórusok és a minősítés A KŐTA, a Kórusok Or­szágos Tanácsának a lap­ja, legújabb számában közli a IV. országos mi­nősítés eredményeit Mint ismeretes a jobb énekka­roknak időnként számot kell adni felkészültségük­ről és a szakértők a „vizs­gahangversenyen” tapasz­taltak alapján sorolják be a kórusokat különböző ka­tegóriákba. Csak azokat az énekkarokat minősítik, amelyek bizonyos színvo­nalat elértek, működésük folyamatos, előadásmódjuk kulturált 1970—71-ben 230 együt­test vettek fel a „minősí­tési listára”. Érdemes szemügyre venni a kiala­kult arányokat. A háromfajta alapfoko­sat — arany, ezüst, bronz — mindegyike két részre tagozódik. Bács-Kiskun megye tíz kórusa szerepel az országos összesítésben. A legjobban — immár hosszú idő óta — a ba­jai József Attila Művelő­dési Központ Liszt Ferenc vegyeskara állta meg a he­lyét. Hazánkban jelenleg 41 énekkar jogosult az „aranykoszorú diplomával” cím viselésére, közöttük ők is. Dicséretes a két arany­koszorús énekkar teljesít­ménye. A kecskeméti ipari termelőszövetkezetek Ko­dály kórusa és a városi művelődési központ női kara érdemelte ki ezt a minősítést. Ezüstkoszorút diplomá­val kapott a kiskőrösi Pe­tőfi énekkar. Ezüstkoszo­rús három Bács-Kiskun megyei együttes is: a já­noshalmi művelődési ház énekkara, a tiszakécskei ÁFÉSZ ifjúsági női kara és a kiskunhalasi szövetke­zeti bizottság vegyeskara. Bronzkoszorú diplomával címmel büszkélkedhet a kiskunfélegyházi Móra Fe­renc művelődési központ ifjúsági vegyeskara, míg iu.-anakns»aKMili a kiskunfél- i egyházi szövetkezeti bizott­ság énekkara és sükösdi Pe­tőfi művelődési ház női ka­ra lett. A minősített kórusoknak tehát 3,9 százaléka műkö­dik szőkébb hazánkban. (Magyarország lakosságá­nak mintegy 4,2 százaléka él Bács-Kiskun megyében.) Feltűnő a fővárosi kóru­sok vezető szerepe. Az „aranyosok” 42 százaléka Budapesten tevékenykedik. Az ezústkoszorúval minősí­tett együttesek 22 száza­léka működik a főváros­ban, míg a bronz kategó­riákhoz tartozó kórusok közül mindössze 4 száza­lék. Nyilván azzal magya­rázható a budapestiek „elő­kelő helyezése”, hogy ott dolgoznak a legjobb szak­emberek, ott a legnagyobb a lehetőség a fejlődésre. Nagyon kevés a falusi kórus. Az arany fokozattal minősítettek közül mind­össze 3. Tanulságos összesítés. H. N. tapasztalható ellentmondá­sok fokozatos felszámolása, a kiegyensúlyozott belföl­di ellátás, a jó eredményt elért ágazatokban stabili­záljuk a viszonylag magas termelési színvonalat, illet­ve megalapozzuk a továb­bi fejlődést A vitában felszólalt dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Tolmácsolta a me­gyei pártbizottság elisme­rését az elmúlt évben elért gazdálkodási eredmények­ért a termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti elnökök­nek. A beruházásokról szólva felhívta a figyelmet hogy az üzemek törekedje­nek az egyszerű, olcsó megoldásokra. Nem biztos, hogy az a jó, ami drága. A korszerűségnek nem felté­tele a magas beruházási költség. Az üzemek szorgalmaz­zák a belső tartalékok fel­tárását. Sok lehetőség van a termelés fokozására, a jobb módszerek bevezeté­sére, amelyek elősegítik a további előrelépést. A vezetés feladata, hogy a szövetkezetek elnökei rendszeres és jó kapcsolatot alakítsanak ki, nemcsak a vezetőséggel, hanem általá­ban a tagsággal. Törődje­nek a közös gazdaság idős, megfáradt tagjaival, a nyugdíjasokkal. Néhány jó példa már van a megyé­ben, ahol kiegészítik a já­radékot, nyugdíjat. Erre minden gazdaságban meg­van a lehetőség. A tanácskozás dr. Glied Károly zárszavával ért vé­get. K. S. A sok egyéb hasznos megjegyzés és észrevétel mellett egyöntetű volt az új vezetők kívánsága, hogy az eddiginél sokkal jobban kapcsolják be őket párt-, társadalmi-, közéleti mun­kába. Kifogásolták, hogy nem eléggé tájékoztatták őket eddig a megye, de fő­ként Kecskemét város éle­téről, fejlesztéséről. Dudás Pál, a Középmagyarorszá­gi Pincegazdaság alapszer­vezetének párttitkára a többi alapszervezet nevé­ben is több informatív se­gítséget kért a pártbizott­ságtól. Szabó Lajos elvtárs ezen túlmenően is, kész­séggel jelentette ki: Jöjje­nek az elvtársak is minél gyakrabban, a pártbizott­ság ajtaja nyitva áll. Végül a vendégek „köz­érzetéről” : Elmondották, nincsenek híjával a külön­böző szakmai problémák­nak sem, s a kezdő lépé­sekhez jó maguk mögött tudni ezt a támogatást. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom