Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
«. oldal 1572. Január U., péntek Á vasút új korszaka Somosvári Vilmos 34 éve vezet mozdonyt. Mint mesélte. élete legnehezebb időszaka az volt. amikor az országúton mellette robogó teherautó lehagyta a mozdonyát. A sofőr kihajolt az ülésből, fensőbbségesen visszaintegetett: „Na koma, tfose érsz utol!” ... Nemcsak nálunk, az egész j világon vitatkoznak a köz- 'úti és a vasúti közlekedés jövőjéről. Sokan azt állít- |ják: a vasút a múlté, háttérbe kell szorulnia, pedig gyorsan, nagy pontossággal, óriási tömegű árut csak az acél kerekeken lehet elszállítani. A vasút azonban csak forradalmi korszerűsítés árán és után képes felvenni a versenyt a közúti járművekkel, a hatalmas camionokkal, ügyes tehergépkocsikkal. . Eg;mást kisgészílve A sínek és a betonutak jól megférnek egymás mellett. kölcsönösen — egymást kiegészítve — szolgálhatják az embert. De a vasútnak gyorsan, nagy fejlődésen kell keresztül mennie, „handicap”-je felszámolásához. A gőzmozdonyokat ki kell szorítaniuk a Diesel- és villanymozdonyoknak. amelyek 150—200 kilométeres sebességgel képesek utasokat. 100—120 kilométeres sebességgel az árukat, vasat, követ, deszkát. ládát, konténert szállítani. A nagy program: a IV. ötéves tervben 30 milliárd forintot fordítunk a vasút fejlesztésére. A feladat bonyolult: a nagy sebességű vonatokhoz nagy teherbírású pályák kellenek. A MÁV pályaépítői például csupán 1971-ben 2 milliárd 770 millió forint értékű hálózatfejlesztést végeztek el. Második vágányt fektettek le Nagykáta—Üjszász és Apafa—Nyíregyháza között. Korszerűsítik a Budapest— Szob. Budapest—Szajol, Székesfehérvár—Komárom, Szabadbattván—Murake- resztúr. Dombóvár—Báta- szék. Szabadbattyán—Tapolca közötti vasútvonalakat. Most már az ország keleti határától a nyugatiig lehet villamos mozdonnyal robogni. Budapestről némely vidéki várost gyorsabban el lehet érni vonattal. mint autóval. Miskolc és a főváros között például a Tokai expressz 1 óra 52 perc alatt teszi meg az utat Új pályákon új kocsik, s vadonok A modernizálás gondjai: a pályaépítésekhez új, nagy teljesítményű gépláncok, „krampácsológépek” kellenek, s óriási daruk. A IV. ötéves tervben a mostani 195 kilométerről 544 kilométerre növekszik a „120-as tempójú” pályák hossza. A 80—120 kilométeres sebességű pályák hossza öt éven belül 4600 kilométer lesz. A fővonalakon és a budapesti pályaudvarokon 1975-ig, az egész országban 1980-ig megszűnik a puha kormot, füstöt okádó gőzmozdonyok járatása. A MÁV a IV. ötéves tervben 67 villanymoz- donvt. 235 Diesel-mozdonyt és 61 motorvonatot vásárol, s 945 úi személykocsiba szállh-'t’ink be, ha utazni akarunk. Modernizálásra kerül a tehervagonpark is. 1975-ig 12 ezer olyan tehervagont vásárolnak, amelvek már alkalmaik az önműködő vonó- és ütközőkészülékek felszerelésére. A jövő a konténereké. A nemzetközi konténerforgalomban a magyar vasút egyik „csatornája” a Szovjetunió transzszibériai vasútvonalának felhasználásával kialakított japán—nyugat-európai konténerláncnak. Bztonságos közieked. s: az egész vasút kozsierüsitése A vasúti közlekedés biztonságának megteremtése komplex feladat, mint erről dr. Mészáros Károly, a MÁV vezérigazgatója a vasutasok szakszervezetében beszélt Nem elég korszerű mozdonyokat, vagonokat beszerezni, sőt a pályákat felújítanni, újjáépíteni. villamosítani, búr ezek is elengedhetetlen feltételei a „nyugodt” utazásnak. Fontos a vasút műszaki berendezéseinek korszerűsítése is. A IV. ötéves tervben további 110 állomást szerelnek fel korszerű biztosító berendezéssel. Ezen felül 1300 kilométeres hosszban önműködő térközbiztosító berendezést telepítenek és 500 Diesel- és villanymozdonyt látnak el önműködő éberségellenőrző és vonatmegállító berendezéssel. Kétezer állomást kapcsolnak be az országos önműködő kapcsolású távközlőhálózatba, ami a vasútirá- nyítás munkáját segíti. A többi között Szere/cs— Nyíregyháza, Székesfehérvár—Nagykanizsa vonalon, mintegy 230 kilométeren központi forgalomirányító berendezéseket telepítenek. Központi információfeldolgozó berendezések kerülnek a nagy forgalmú vasútvonalakra. elsősorban Záhony és Szolnok körzetébe. Mit Iái a farga!misla? Naponta megközelítőleg 300 vonatpár halad át a MÁV miskolci igazgatóságának legforgalmasabb vonalrészén a hatvan—mis- kolc—mezőzombori szakaszon. A személyforgalom mellett Záhony és Kelet- Szlovákla felől is jelentékeny a pálya teherforgalma. A szerelvények biztonságos közlekedtetésére a MÁV miskolci igazgatósága megszüntette az eddigi, úgynevezett karos jelzőket, s az egész pályát fényjelző berendezésekkel látták eL Megkezdődött a villamosmozdonyok érzékelőkkel történő felszerelése is. A sűrű ködben, hóesésben a vezető nem mindig látja a sínek melletti jelzőt, ezért a fülkében olyan berendezést alkalmaznak, amely mutajta a jelző színét, azt, hogy szabad-e pálya, halad-e szerelvény előtte, s ha a mozdonyvezető esetleg rosszul lesz. a mozdonyt a berendezés megállítja. Kapaszkodjunk fel most a miskolci „forgalmi toronyba”, ahol a forgalmista az állomás képét ábrázoló elektromos tábla előtt ül, s nézi az állomás valamennyi vágányát, váltóját, a pillanatnyilag a síneken álló, vagy futó vonatokat. A táblán pontosan ellenőrizheti, melyik vágány foglalt, melyiket kell felszabadítani. Leovom egy gombot és a váltók a megfelelő vágányra „vezetik” a vonatot Megnyom egy másikat, lezárta az esetleg szembe jövő előtt .az utak így működik azlntegra dominórendszerű automatikus vasútbiztosító berendezés, amely kizárja a vasúti baleseteket. A „dominóból” a legnagyobbat Miskolcon, a századikat nemrégen a gödi állomáson adták át rendeltetésének. Úi szsnrélypiltauivarok A napokban bontották fel azokat a borítékokat, amelyekben a Kelenföldi pályaudvar átépítésének terv- pályázatait helyezték el a vasúti mérnökök. A Déli pályaudvar átalakításának a Balatonra indulók és a Dunántúlról érkezők néha „szenvedő” szemtanúi is lehettek és lehetnek, amikor árkokon kell átugrálniuk, átbukdácsolniuk. A munka méretei kolosszálisak, de mégérik a „fáradságot”, mert nemsokára egy európai szintű, kényelmes, meleg, villanyújságokkal a vonatokat mutató, mindenben az utasok és a vasutasok kényelmét munkáját szolgáló pályaudvart kaphatunk. • . A vidék sem maradt ki a tervezők számításaiból, átépítésre kerül a szolnoki pályaudvar, rekonstruálják a veszprémi külsőpályaud- vart korszerűsítik a debreceni. a hegyeshalmi, a kaposvári. a rajkai, a siófoki, a százhalombattai és más hasonló pályaudvarokat. Székesfehérváron jövőre fejeződik be az állomás épületének korszerűsítése. Beszélhetnénk még a rövidhullámú adó-vevőkről, amelyeket villamosmozdo- nyokra szerelnek fel, a VIZINFORM-okról, amelyek az utasok jobb, gyorsabb tájékoztatását segítik elő, az önműködő fénysorompókról. és más berendezésekről. amelyek a szemaforoknál is jobban jelzik: a 70-es évtize«} a MÁV nagy fejlődésének, a biztonságos, gyors közlekedés megteremtésének korszaka lesz. A 125 éves vasút megúj- hódik. könnyebb lesz , a mintegy 160 ezer magyar vasutas munkája, mi pedig jóleső érzéssel ülhetünk a száguldó vasparipák kocsijaiba: biztos, hogy megérkezünk úticélunkhoz! Sz. D. Hűtött motorkerékpárok? Tűnődés a tárolóterek kihasználásáról Újítók A bajai Épületasztalosipari Vállalat munkás és műszaki kollektívái az. elmúlt évben 32 újítási javaslatot nyújtottak be. A vállalat ebből kilencet elfogadott és azt folyamatosan bevezette a termelésbe. A megtakarítások ösz- szege meghaladja a 32 ezer forintot. ..............., • 1 967 után, miután az emlékezetes rekordtermés esztendejében a fák alatt ment veszendőbe az almatermésnek majdnem a fele, Bács-Kiskun megyében elkezdődött a hűtőházak építése. A központi elképzelés szerint az látszott célszerűnek, hogy nagyobbrészt a termelő gazdaságok vegyék ki részüket az építési programból, s olyan kapacitású tárolótereket hozzanak létre, ahol gyümölcstermésüknek nagyjából az egyharmadát tartósíthatják hónapokon át. A hűtőtérépítést az állam 50 százalékos dotációval szorgalmazta. A program keretében eddig megépült a megyében mintegy 2500 vagonos hűtőtárolótér. Ebből ezer vagon az állami gazdaságoké, nagyjából ugyanennyi a tsz-eké, a szakszövetkezeteké, s 500 vagonos térrel érdekelt a MEZÖTERMEK, mint felvásárló. S most, január közepe táján, amennyiben alkalmunk van bepillantani a hűtőtárolók egynémelyiké- be, enyhén szólva furcsa látvány tárul elébünk. Almával rakott ládákat csak elvétve, vagy egyáltalán nem is talajunk, ellenben hutlámpapincotegek, motorkerékpárok, bútorok foglalják a helyet. Vagy egyszerűen csaK üresen así- toznak a rideg térségek. Pfenning Gyula megyei főkertész igyekszik megnyugtatni: „A hűtőházaa avégett épültek, hogy kimagasló gyümölcstermés esetén súlyos veszteségektől mentsek meg a termelőüzemeket, s ezáltal a népgazdaságot is. Közepes termés eseten könnyitenek az elhelyezés és az értékesítés gondjain. De ha gyenge a termés, a tárolótér ki- használtsági foka is alacsony, sőt átmeneti kihasználatlansággal is számolnunk keli.* Közismert, hogy az elmúlt esztendő nem kedvezett az almának, s többnyire más gyümölcsfélének sem, ennélfogva a fenti tetszetős magyarázatot el is fogadhatnánk. Hozzátéve, hogy amúgy sincs módunk beavatkozni a dolgok menetébe, hiszen a közgazdasági törvényszerűségek könyörtelenül érvényesülnek, következésképp: ha a gazdaságok a szüret idején is megfelelő árat kapnak a termésükért, nem vesződnek a tárolással, a téli, vagy a tavaszi értékesítés gondjaival. Az is nyilvánvaló, még a leggazdagabb tsz-ek sincsenek abban a helyzetben, hogy pénzüket hónapokig a hűtőházban „fektessék”, s ha tárolnak is,.az a termés már nem az A húsprogram jegyében A IV. ötéves terv során megvalósuló húsprogram fontos célkitűzése a falusi lakosság húsellátásának megvalósítása. Ennek érdekében érdekes kezdeményezés született Baranyában: hústársulást alakított a szentlőrinci termelőszö- ve kezet és fogyasztási szövetkezet. A kooperáció lényege az. hogy a közös gazdaság szállítja a hízott sertéseket. a feldolgozás közűt sen történik, a húsáru értékesítéséről pedig az ÁFÉSZ gondoskodik. A termelőszövetkezetben húszmillió forintos költséggel modern — Keszthelyen tervezett Georgikon típusú — sertéskombinát készült el. A társulás a 4000 lakosú Szentlőrincen kívül további 17 falu lakosságát látja el rendszeresen friss hússal és házi ké- iVii IÁ1Ű MH tjfjfjiiffii l-tül. övéké, hanem a felvásárlóé, amely az árat még a betároláskor kifizette. Számoljunk egy kicsit a tisztaobaniátás kedvéért. Egy 100 vagonos hűtőház hozzávetőleg hatmillió forintba kerül. A kilónkénti üzemköltség, háromhónapos tárolást véve alapul, nagyjából egy forint. Ez a költség egyébként nagyban függ a hűtőház befogadóképességétől — fordítva arányos azzal. A legújabb számítások szerint a gazdaságossági szint a 400 vagonos tárolónál kezdődik. Mindent egybevetve, normális üzemmenet esetén a hűtőház ráfordítási költsége 3—5 év alatt megtérül. A tiszakécskei Szabadság Tsz tárolójának beruházási költsége — bérbeadással hasznosítva — négy ev alatt megtérült. Igen ám, csakhogy ez a gyoiS megtérülés a célszerű hasznosítás gyakorlatút leiteteiezi. Az aiupveto baj az, hogy megyeoen nutonu- zaink „monoáuitúrasaii”, vagyis egyedül az alma ta- roiasi gondjainak atnida- tasa céijaooi epeitek, ü ez — bármekkora is volt a clomping vaisaga 19b i-oen — inai viszonyaink közepette fény uzes, sót —• ne féljünk a szótól — pazarlás. Viszonyúig kevés azoknak. a gazdasagoknak a szama, aineiyek gj „molester mész lese vegyes promu. Uviint amilyen pemaui a dunavecsei Virágzó Tsz, ahol egyaránt jelentős suiy- lyai szerepel a meggy, a kajszi, az őszibarack es az aima.j nozzateve mindehhez, hogy a hűtő tároló a zöldségfélék értékesítési gondjait is enyhítheti. Sót, mintnogy a berendezés fagypontig képes szabályozni a klímát, a hús és az állati termékek tarolásának is kedvez, amennyiben a gazdaság nem kívánja kitenni magát az azonnali értékesítés kényszerének. De ne is kalandozzunk el ennyire! Az igazán előrelátó gazdaságok hűtőtárolója ugyanis jelenleg is tele van — almával. A Hosszúhegyi Al- j lami Gazdaságé például. Nem úgy a kecskeméti Zöldségtermesztő Kutató Intézeté, ahol a tárolót a kisfái központban építették fel, a gyümölcsös viszont Szarkásöan van, a város határának éppen az ellenkező részén. ségek összehangoló szerepe sem érvényesül kellőképpen. Végezetül: nem szeretném, ha soraimból az volna kiolvasható, hogy kár volt a milliókat beleölni a hűtőházakba. Mert arról volna jó mielőbb megbizonyosodni, hogy a mostani kapacitás is túlontúl szűkös, nem a motor- kerékpár, a bútor és a hullámpapír, hanem a homoki zöldség- és gyümölcstermés számára. Hatvani Dániel „Nincs lektüscg a tij2küztatá:ra“... Lapunk január 1-i számában „Titkos telefonok” címmel arról irtunk, hogy a Posta a távoes/rlő-előfizetőkkel nem közli a hívószámok megváltozását Kérdéseinkre most a Szegedi Postaigazgatóság az alábbiakban válaszolt: „1. Vállalatoknak, fontos beosztásban levő személyeknek olykor csak főállomások ikresítése útján biztosíthatom a kért távbeszélő-állomás bekapcsolását, vagy áthelyezését. Ezt a helybeli postahivatal és az ott működő megyei távközlési üzem is tudja. 2. Az előfizetőket csak az öt számjegyre való áttérés alkalmával tájékoztattam a változásokról is, amit éppen az áttérés okozta nagyír myú s> m- változások tettek szükségessé. 3. Nincs mód és lehetőség, hogy a szórványosan előforduló sz ”nv o- zásokról az előfizetőket külön tájékoztassam. Az előfizető feladata, hogy a vele összeköttetésben álló feleket a változásról értesítse. Egyébként a számváltozásokról a tudakozó bár- milzor és készségesen ad felvilágosítást. Sajnálom, hogy erre — mint a cikkből kitűnik — csak egy hát múlva a hibabejelentő útján került sor. A tudakozó ugyanis — mint azt egy korábbi cikkre már közöltem — a névsor megjelenése után beállott változásokról pontos nyilvántartást vezet. Dr. Vhkl Dániel igazgatóhelyettes • Köszönjük az igazgatóság válaszát, amely segít eloszlatni néhány félreértést. Ami egyébként a 3. bekezdés zárómondatát illeti, január elsejei cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy az általunk észlelt esetben éppen velünk összeköttetésben nem álló félről volt szó. Az is érthető, hogy — számváltozásra először nem gondolva — a hibabejelentőhöz fordultunk. Változatlanul fenntartjuk azonban azt a véleményünket. hogv — ha nem is ese*cm'<-ént. de legalább meghatározott időközökben — azért mégiscsak táiékoztatni lehetne az előfizetőket a hívószámok változásáról. I X, Távol álljon tőlem annak propagálása, hogy minden — hűtőtárolóval rendelkező — gazdaság állítsa elő a hűthető termékek teljes skáláját. Egy sereg tekintetben amúgyis a szakosodott, a monokultúrás gazdálkodásnak kedvez a kor. De épp ezért volna szükség az igények, a lehetőségek, az érdekek összehangolására, a kooperációs gondolkodásra és a tevékenységre. Mert elhiszem és elfogadom, hogy X tsz-nek csakugyan nincs mit elhelyeznie a hűtőházába, de a szomszédságában levő Y és Z tsz-ek esetleg kénytelenek olcsón elkótyavetyélni termésüket, tárolótér hiányában. Véleményem szerint a kiüresedett hűtőházakkal kapcsolatban ez a gond vetődik fel a legélesebben. Csak sajnálni lehet, hogy etpkintetbpfi ^ tfiiirFyiivct-