Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

«. oldal 1572. Január U., péntek Á vasút új korszaka Somosvári Vilmos 34 éve vezet mozdonyt. Mint me­sélte. élete legnehezebb időszaka az volt. amikor az országúton mellette robogó teherautó lehagyta a moz­donyát. A sofőr kihajolt az ülésből, fensőbbségesen visszaintegetett: „Na koma, tfose érsz utol!” ... Nemcsak nálunk, az egész j világon vitatkoznak a köz- 'úti és a vasúti közlekedés jövőjéről. Sokan azt állít- |ják: a vasút a múlté, hát­térbe kell szorulnia, pedig gyorsan, nagy pontossággal, óriási tömegű árut csak az acél kerekeken lehet elszál­lítani. A vasút azonban csak forradalmi korszerűsí­tés árán és után képes fel­venni a versenyt a közúti járművekkel, a hatalmas camionokkal, ügyes teher­gépkocsikkal. . Eg;mást kisgészílve A sínek és a betonutak jól megférnek egymás mel­lett. kölcsönösen — egy­mást kiegészítve — szolgál­hatják az embert. De a vas­útnak gyorsan, nagy fejlő­désen kell keresztül men­nie, „handicap”-je felszá­molásához. A gőzmozdo­nyokat ki kell szorítaniuk a Diesel- és villanymozdo­nyoknak. amelyek 150—200 kilométeres sebességgel ké­pesek utasokat. 100—120 kilométeres sebességgel az árukat, vasat, követ, desz­kát. ládát, konténert szál­lítani. A nagy program: a IV. ötéves tervben 30 milliárd forintot fordítunk a vasút fejlesztésére. A feladat bo­nyolult: a nagy sebességű vonatokhoz nagy teherbírá­sú pályák kellenek. A MÁV pályaépítői például csupán 1971-ben 2 milliárd 770 millió forint értékű háló­zatfejlesztést végeztek el. Második vágányt fektettek le Nagykáta—Üjszász és Apafa—Nyíregyháza között. Korszerűsítik a Budapest— Szob. Budapest—Szajol, Székesfehérvár—Komárom, Szabadbattván—Murake- resztúr. Dombóvár—Báta- szék. Szabadbattyán—Ta­polca közötti vasútvonala­kat. Most már az ország keleti határától a nyuga­tiig lehet villamos moz­donnyal robogni. Budapest­ről némely vidéki várost gyorsabban el lehet érni vonattal. mint autóval. Miskolc és a főváros között például a Tokai expressz 1 óra 52 perc alatt teszi meg az utat Új pályákon új kocsik, s vadonok A modernizálás gondjai: a pályaépítésekhez új, nagy teljesítményű géplán­cok, „krampácsológépek” kellenek, s óriási daruk. A IV. ötéves tervben a mosta­ni 195 kilométerről 544 ki­lométerre növekszik a „120-as tempójú” pályák hossza. A 80—120 kilomé­teres sebességű pályák hossza öt éven belül 4600 kilométer lesz. A fővonala­kon és a budapesti pálya­udvarokon 1975-ig, az egész országban 1980-ig megszű­nik a puha kormot, füstöt okádó gőzmozdonyok jára­tása. A MÁV a IV. ötéves tervben 67 villanymoz- donvt. 235 Diesel-mozdonyt és 61 motorvonatot vásárol, s 945 úi személykocsiba szállh-'t’ink be, ha utazni akarunk. Modernizálásra kerül a tehervagonpark is. 1975-ig 12 ezer olyan tehervagont vásárolnak, amelvek már alkalmaik az önműködő vonó- és ütközőkészülékek felszerelésére. A jövő a konténereké. A nemzetközi konténerforgalomban a ma­gyar vasút egyik „csator­nája” a Szovjetunió transz­szibériai vasútvonalának felhasználásával kialakí­tott japán—nyugat-európai konténerláncnak. Bztonságos közieked. s: az egész vasút kozsierüsitése A vasúti közlekedés biz­tonságának megteremtése komplex feladat, mint er­ről dr. Mészáros Károly, a MÁV vezérigazgatója a vasutasok szakszervezeté­ben beszélt Nem elég kor­szerű mozdonyokat, vago­nokat beszerezni, sőt a pá­lyákat felújítanni, újjáépí­teni. villamosítani, búr ezek is elengedhetetlen feltételei a „nyugodt” utazásnak. Fontos a vasút műszaki be­rendezéseinek korszerűsíté­se is. A IV. ötéves tervben további 110 állomást sze­relnek fel korszerű biztosí­tó berendezéssel. Ezen felül 1300 kilométeres hosszban önműködő térközbiztosító berendezést telepítenek és 500 Diesel- és villanymoz­donyt látnak el önműködő éberségellenőrző és vonat­megállító berendezéssel. Kétezer állomást kapcsol­nak be az országos önmű­ködő kapcsolású távközlő­hálózatba, ami a vasútirá- nyítás munkáját segíti. A többi között Szere/cs— Nyíregyháza, Székesfehér­vár—Nagykanizsa vonalon, mintegy 230 kilométeren központi forgalomirányító berendezéseket telepítenek. Központi információfeldol­gozó berendezések kerül­nek a nagy forgalmú vas­útvonalakra. elsősorban Zá­hony és Szolnok körzetébe. Mit Iái a farga!misla? Naponta megközelítőleg 300 vonatpár halad át a MÁV miskolci igazgatósá­gának legforgalmasabb vo­nalrészén a hatvan—mis- kolc—mezőzombori szaka­szon. A személyforgalom mellett Záhony és Kelet- Szlovákla felől is jelenté­keny a pálya teherforgal­ma. A szerelvények bizton­ságos közlekedtetésére a MÁV miskolci igazgatósága megszüntette az eddigi, úgy­nevezett karos jelzőket, s az egész pályát fényjelző berendezésekkel látták eL Megkezdődött a villamos­mozdonyok érzékelőkkel történő felszerelése is. A sűrű ködben, hóesésben a vezető nem mindig látja a sínek melletti jelzőt, ezért a fülkében olyan berende­zést alkalmaznak, amely mutajta a jelző színét, azt, hogy szabad-e pálya, ha­lad-e szerelvény előtte, s ha a mozdonyvezető esetleg rosszul lesz. a mozdonyt a berendezés megállítja. Kapaszkodjunk fel most a miskolci „forgalmi to­ronyba”, ahol a forgalmis­ta az állomás képét ábrázo­ló elektromos tábla előtt ül, s nézi az állomás va­lamennyi vágányát, váltó­ját, a pillanatnyilag a sí­neken álló, vagy futó vo­natokat. A táblán ponto­san ellenőrizheti, melyik vágány foglalt, melyiket kell felszabadítani. Leovom egy gombot és a váltók a megfelelő vágányra „ve­zetik” a vonatot Megnyom egy másikat, lezárta az esetleg szembe jövő előtt .az utak így működik azln­tegra dominórendszerű automatikus vasútbiztosító berendezés, amely kizárja a vasúti baleseteket. A „do­minóból” a legnagyobbat Miskolcon, a századikat nemrégen a gödi állomáson adták át rendeltetésének. Úi szsnrélypiltauivarok A napokban bontották fel azokat a borítékokat, ame­lyekben a Kelenföldi pá­lyaudvar átépítésének terv- pályázatait helyezték el a vasúti mérnökök. A Déli pályaudvar átalakításának a Balatonra indulók és a Dunántúlról érkezők néha „szenvedő” szemtanúi is le­hettek és lehetnek, amikor árkokon kell átugrálniuk, átbukdácsolniuk. A munka méretei kolosszálisak, de mégérik a „fáradságot”, mert nemsokára egy euró­pai szintű, kényelmes, me­leg, villanyújságokkal a vo­natokat mutató, mindenben az utasok és a vasutasok kényelmét munkáját szol­gáló pályaudvart kapha­tunk. • . A vidék sem maradt ki a tervezők számításaiból, át­építésre kerül a szolnoki pályaudvar, rekonstruálják a veszprémi külsőpályaud- vart korszerűsítik a debre­ceni. a hegyeshalmi, a ka­posvári. a rajkai, a siófoki, a százhalombattai és más hasonló pályaudvarokat. Székesfehérváron jövőre fe­jeződik be az állomás épü­letének korszerűsítése. Beszélhetnénk még a rö­vidhullámú adó-vevőkről, amelyeket villamosmozdo- nyokra szerelnek fel, a VIZINFORM-okról, ame­lyek az utasok jobb, gyor­sabb tájékoztatását segítik elő, az önműködő fényso­rompókról. és más beren­dezésekről. amelyek a sze­maforoknál is jobban jel­zik: a 70-es évtize«} a MÁV nagy fejlődésének, a biz­tonságos, gyors közlekedés megteremtésének korszaka lesz. A 125 éves vasút megúj- hódik. könnyebb lesz , a mintegy 160 ezer magyar vasutas munkája, mi pedig jóleső érzéssel ülhetünk a száguldó vasparipák kocsi­jaiba: biztos, hogy megér­kezünk úticélunkhoz! Sz. D. Hűtött motorkerékpárok? Tűnődés a tárolóterek kihasználásáról Újítók A bajai Épületasztalos­ipari Vállalat munkás és műszaki kollektívái az. el­múlt évben 32 újítási ja­vaslatot nyújtottak be. A vállalat ebből kilencet el­fogadott és azt folyamato­san bevezette a termelés­be. A megtakarítások ösz- szege meghaladja a 32 ezer forintot. ..............., • 1 967 után, miután az emlékezetes rekordtermés esztendejében a fák alatt ment veszendőbe az alma­termésnek majdnem a fe­le, Bács-Kiskun megyében elkezdődött a hűtőházak építése. A központi elkép­zelés szerint az látszott célszerűnek, hogy nagyobb­részt a termelő gazdasá­gok vegyék ki részüket az építési programból, s olyan kapacitású tárolótereket hozzanak létre, ahol gyü­mölcstermésüknek nagyjá­ból az egyharmadát tartó­síthatják hónapokon át. A hűtőtérépítést az állam 50 százalékos dotációval szor­galmazta. A program keretében ed­dig megépült a megyében mintegy 2500 vagonos hű­tőtárolótér. Ebből ezer va­gon az állami gazdaságoké, nagyjából ugyanennyi a tsz-eké, a szakszövetkeze­teké, s 500 vagonos térrel érdekelt a MEZÖTERMEK, mint felvásárló. S most, január közepe táján, amennyiben alkal­munk van bepillantani a hűtőtárolók egynémelyiké- be, enyhén szólva furcsa látvány tárul elébünk. Al­mával rakott ládákat csak elvétve, vagy egyáltalán nem is talajunk, ellenben hutlámpapincotegek, mo­torkerékpárok, bútorok fog­lalják a helyet. Vagy egy­szerűen csaK üresen así- toznak a rideg térségek. Pfenning Gyula megyei főkertész igyekszik meg­nyugtatni: „A hűtőházaa avégett épültek, hogy ki­magasló gyümölcstermés esetén súlyos veszteségek­től mentsek meg a terme­lőüzemeket, s ezáltal a népgazdaságot is. Közepes termés eseten könnyitenek az elhelyezés és az értéke­sítés gondjain. De ha gyen­ge a termés, a tárolótér ki- használtsági foka is ala­csony, sőt átmeneti kihasz­nálatlansággal is számol­nunk keli.* Közismert, hogy az elmúlt esztendő nem ked­vezett az almának, s több­nyire más gyümölcsfélének sem, ennélfogva a fenti tetszetős magyarázatot el is fogadhatnánk. Hozzáté­ve, hogy amúgy sincs mó­dunk beavatkozni a dol­gok menetébe, hiszen a közgazdasági törvénysze­rűségek könyörtelenül ér­vényesülnek, következés­képp: ha a gazdaságok a szüret idején is megfele­lő árat kapnak a termé­sükért, nem vesződnek a tárolással, a téli, vagy a ta­vaszi értékesítés gondjai­val. Az is nyilvánvaló, még a leggazdagabb tsz-ek sincsenek abban a hely­zetben, hogy pénzüket hó­napokig a hűtőházban „fektessék”, s ha tárolnak is,.az a termés már nem az A húsprogram jegyében A IV. ötéves terv során megvalósuló húsprogram fontos célkitűzése a falusi lakosság húsellátásának megvalósítása. Ennek érde­kében érdekes kezdemé­nyezés született Baranyá­ban: hústársulást alakított a szentlőrinci termelőszö- ve kezet és fogyasztási szö­vetkezet. A kooperáció lé­nyege az. hogy a közös gaz­daság szállítja a hízott ser­téseket. a feldolgozás közűt sen történik, a húsáru ér­tékesítéséről pedig az ÁFÉSZ gondoskodik. A termelőszövetkezetben húszmillió forintos költ­séggel modern — Keszthe­lyen tervezett Georgikon típusú — sertéskombinát készült el. A társulás a 4000 lakosú Szentlőrincen kívül további 17 falu la­kosságát látja el rendszere­sen friss hússal és házi ké- iVii IÁ1Ű MH tjfjfjiiffii l-tül. övéké, hanem a felvásár­lóé, amely az árat még a betároláskor kifizette. Számoljunk egy kicsit a tisztaobaniátás kedvéért. Egy 100 vagonos hűtőház hozzávetőleg hatmillió fo­rintba kerül. A kilónkénti üzemköltség, háromhóna­pos tárolást véve alapul, nagyjából egy forint. Ez a költség egyébként nagy­ban függ a hűtőház befo­gadóképességétől — fordít­va arányos azzal. A leg­újabb számítások szerint a gazdaságossági szint a 400 vagonos tárolónál kez­dődik. Mindent egybevetve, normális üzemmenet ese­tén a hűtőház ráfordítási költsége 3—5 év alatt meg­térül. A tiszakécskei Sza­badság Tsz tárolójának be­ruházási költsége — bérbe­adással hasznosítva — négy ev alatt megtérült. Igen ám, csakhogy ez a gyoiS megtérülés a célsze­rű hasznosítás gyakorlatút leiteteiezi. Az aiupveto baj az, hogy megyeoen nutonu- zaink „monoáuitúrasaii”, vagyis egyedül az alma ta- roiasi gondjainak atnida- tasa céijaooi epeitek, ü ez — bármekkora is volt a clomping vaisaga 19b i-oen — inai viszonyaink köze­pette fény uzes, sót —• ne féljünk a szótól — pazar­lás. Viszonyúig kevés azok­nak. a gazdasagoknak a szama, aineiyek gj „moles­ter mész lese vegyes promu. Uviint amilyen pemaui a dunavecsei Virágzó Tsz, ahol egyaránt jelentős suiy- lyai szerepel a meggy, a kajszi, az őszibarack es az aima.j nozzateve mindeh­hez, hogy a hűtő tároló a zöldségfélék értékesítési gondjait is enyhítheti. Sót, mintnogy a berendezés fagypontig képes szabá­lyozni a klímát, a hús és az állati termékek tarolá­sának is kedvez, amennyi­ben a gazdaság nem kí­vánja kitenni magát az azonnali értékesítés kény­szerének. De ne is kalan­dozzunk el ennyire! Az igazán előrelátó gazdasá­gok hűtőtárolója ugyanis jelenleg is tele van — al­mával. A Hosszúhegyi Al- j lami Gazdaságé például. Nem úgy a kecskeméti Zöldségtermesztő Kutató Intézeté, ahol a tárolót a kisfái központban építették fel, a gyümölcsös viszont Szarkásöan van, a város határának éppen az ellen­kező részén. ségek összehangoló szerepe sem érvényesül kellőkép­pen. Végezetül: nem sze­retném, ha soraimból az volna kiolvasható, hogy kár volt a milliókat bele­ölni a hűtőházakba. Mert arról volna jó mielőbb megbizonyosodni, hogy a mostani kapacitás is túlon­túl szűkös, nem a motor- kerékpár, a bútor és a hul­lámpapír, hanem a homoki zöldség- és gyümölcstermés számára. Hatvani Dániel „Nincs lektüscg a tij2küztatá:ra“... Lapunk január 1-i szá­mában „Titkos telefonok” címmel arról irtunk, hogy a Posta a távoes/rlő-elő­fizetőkkel nem közli a hí­vószámok megváltozását Kérdéseinkre most a Sze­gedi Postaigazgatóság az alábbiakban válaszolt: „1. Vállalatoknak, fon­tos beosztásban levő sze­mélyeknek olykor csak fő­állomások ikresítése útján biztosíthatom a kért táv­beszélő-állomás bekapcso­lását, vagy áthelyezését. Ezt a helybeli postahiva­tal és az ott működő me­gyei távközlési üzem is tudja. 2. Az előfizetőket csak az öt számjegyre való át­térés alkalmával tájékoz­tattam a változásokról is, amit éppen az áttérés okozta nagyír myú s> m- változások tettek szüksé­gessé. 3. Nincs mód és lehe­tőség, hogy a szórványo­san előforduló sz ”nv o- zásokról az előfizetőket külön tájékoztassam. Az előfizető feladata, hogy a vele összeköttetésben álló feleket a változásról érte­sítse. Egyébként a számválto­zásokról a tudakozó bár- milzor és készségesen ad felvilágosítást. Sajnálom, hogy erre — mint a cikk­ből kitűnik — csak egy hát múlva a hibabejelentő útján került sor. A tuda­kozó ugyanis — mint azt egy korábbi cikkre már közöltem — a névsor megjelenése után beállott változásokról pontos nyil­vántartást vezet. Dr. Vhkl Dániel igazgatóhelyettes • Köszönjük az igazgató­ság válaszát, amely segít eloszlatni néhány félreér­tést. Ami egyébként a 3. be­kezdés zárómondatát ille­ti, január elsejei cikkünk­ben hangsúlyoztuk, hogy az általunk észlelt esetben éppen velünk összekötte­tésben nem álló félről volt szó. Az is érthető, hogy — számváltozásra először nem gondolva — a hibabejelentőhöz fordul­tunk. Változatlanul fenntart­juk azonban azt a véle­ményünket. hogv — ha nem is ese*cm'<-ént. de leg­alább meghatározott idő­közökben — azért mégis­csak táiékoztatni lehetne az előfizetőket a hívószá­mok változásáról. I X, Távol álljon tőlem an­nak propagálása, hogy minden — hűtőtárolóval rendelkező — gazdaság ál­lítsa elő a hűthető termé­kek teljes skáláját. Egy se­reg tekintetben amúgyis a szakosodott, a monokultú­rás gazdálkodásnak ked­vez a kor. De épp ezért volna szükség az igények, a lehetőségek, az érdekek összehangolására, a koope­rációs gondolkodásra és a tevékenységre. Mert elhi­szem és elfogadom, hogy X tsz-nek csakugyan nincs mit elhelyeznie a hűtőhá­zába, de a szomszédságá­ban levő Y és Z tsz-ek esetleg kénytelenek olcsón elkótyavetyélni termésü­ket, tárolótér hiányában. Véleményem szerint a ki­üresedett hűtőházakkal kapcsolatban ez a gond vetődik fel a legélesebben. Csak sajnálni lehet, hogy etpkintetbpfi ^ tfiiirFyiivct-

Next

/
Oldalképek
Tartalom