Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-19 / 274. szám
1971. november 19. péntek S. oldal Ifjúsági randevú a Petőfi-adón Kettőtől-hatig; Bács-’iüskun megye . 14.00-tól 18.00-ig Ifjúsági randevú, kettőtől hatig. Műsorvezető Szilágyi János. Zenei vezető: Komjáthy György. Szerkesztő: Szuhay Erzsébet. Több százezren olvasták ezeket a sorokat a népszerű „rádióújságból.” Kevesen sejtik, hogy mennyi gonddal, munkával, fejtöréssel jár, amíg egy ilyen műsor összeáll. Magunk se hittük, amíg nem ismerkedtünk meg alaposabban a stáb munkájával. Drótok, kábelek November 18-án, délután egy óra. A színhely: a megyei tanács nagyterme Kecskeméten, most — ideiglenesen — stúdió. Itt tartózkodik a Kettőtől-hatig „vezérkara”. A helyiségben a rádiósvetélkedők alkalmával megszokott kép fogadja az újságírót. Drótok, kábelek mindenfelé, mikrofonállvány, magnetofon és erősítő sorakozik a falak mellé állított asztalokon. Az előcsarnokból a Berkes Ferenc kollégium irodalmi színpada szavalókórusának „hangpróbája” szűrődik a helyiségbe. Emberek jönnek-mennek különböző megbízatásokkal. Nyilatkozik a műsorvezető Szilágyi Jánost, a népszerű fiatal műsorvezető riportert csak nagysokára sikerült megtalálnom a látszólagos összevisszaságban. Kérésemre sietve elmondja, bogy a műsor „stábja” a megszokottnál nagyobb izgalommal és kedvvel készül az adásra, Kecskemét ugyanis az első vidéki város, mely a Kettőtől hatig műsorának a hagyományostól eltérő megrendezését lehetővé tette. — Az előkészületek nem csupán ma kezdődtek7... — Bár én csak a napokban kapcsolódtam be a munkába, a szerkesztők rzonban már egy hónappal ezelőtt megkezdték a műsor kialakítását. — Tehát tulajdonképpen beugró vagy. Bizonyára azért, vállaltad, mert ismered megyénket. Ilyenformán élénkek a benyomásaid ... — Élénkek és frissek. Kellemesen érintett, hogy mindenki, valóban mindenki készséggel segít, támogat, hogy az adás érdekes legyen. Hiszen sok minden nem rajtam múlik, hanem azokon az embereken, akiket megszólaltatunk. A valóságos közreműködők, a Bács-Kiskun megyéi fiatalok ... Mindenki elégedett Nehéz helyzetben voltak a Kettőtől hatig munkatársai, amikor 240 perc alatt igyekeztek — sok színű, — nemcsak a felületen mozgó — körképet adni Bács- Kiskun megye fiatalságának gondjairól, törekvéseiről. Megkockáztatjuk azt a véleményt, hogy azoknak az újságíróknak sincs köny- nyebb dolguk, akiknek a lapzárta miatt rögtönözve, néhány sorban kellene érzékeltetni a műsor hangulatát, ismertetni < a beszélgetések, riportok témáit, méltatni, vagy bírálni a rádió munkatársainak teljesítményét. Elégedjünk meg most annyival, hogy véleményünk szerint jól vizsgázott, bevált ez az új műsorforma, régen hallottunk ilyen ötletes, színes, elgondolkoztató összeállítást Bács-Kiskun megyéről. Kitünően helytálltak a fiatal riporterek is: őri Éva, Ba- ráth József és a Rádió ifjúsági osztályának helyettes vezetője, a Kecskemétről elszármazott, a mikrofonnal a kezében is ötletes, választékos Bölcs István. Szilágyi János a műsor kezdete előtt azt mondta, hogy a siker elsősorban a közreműködő Bács-Kiskun megyei fiataloktól függ. Mivel a megszólaltatottak közvetlenül, saját magukat, vagy környezetüket érintő feladatokról, tennivalókról beszéltek, mellőzték a szólamokat — beváltották a műsorvezető előzetes reményeit és hozzájárultak ahhoz, hogy több százezer rádióhallgató kellemesen szórakozva gyarapodjon Bács- Kiskun megyéről szóló ismeretekkel. Heltai Nándor Pavlovits Miklós Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján értékelte a tanácsok középtávú tervezőmunkáját és a népgazdasági terv, valamint a tanácsok terveinek összefüggéseit. A tanácsok ezúttal minden szinten részt vettek a tervezőmunkában. A központi előírások köre jelentősen csökkent, terveik tartalmát alapvetően maguk a tanácsok határozták meg. A tervek előkészítése során elemezték a terület gazdaságát, infrastruktúrá- lis ellátottságát, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztési adottságokat és a fejlesztés kívánatos irányát. A tanácsok nagy felelősJók közt i Pare I.ászóné — Barátb József — Skrobár Istvánné Hárman a huszonhét kecskeméti hirlapkézbesítő közül, akik a pártsajtó új előfizetőinek zömét megnyerték a megyeszékhelyen. ök hárman pedig a legtöbbet. November 1-ig a két asszony egyformán 33—33-mal, a férfi pedig 24-gyel növelte a Népszabadság, illetve a Petőfi Népe előfizetőinek táborát. Télen,, nyáron hajnali fél 4-kor — négykor — kelnek. 4-kor Baráth József, mert felesége is kézbesítő, így mindketten „ráérnek” fél órával később ébredezni. Páré Lászlónét. « mária- városi részen várja vagy 400 család. Baráth Józsefet a IV. tized pont két tucat utcájának lakói, Skrobár Istvánnét pedig a széche- nvivárosi új osztáson a többiekéhez hasonló 20—25 kilométernyi gyalogolni, biciklizni való út. Mindhármuknál 600-zal kezdődik a kézbesítendő napilapok száma. Súlyra is tekintélyes újságtömeg. Hogy m°n'nvi? F“i“ii“nek ők. Páré Lászióné: —. Sima napon 26—27 kiló. Csütörtökön, pénteken, amikor rádióújság, és Nők Lapja is van, 46 kiló. Baráth József: —Ugyan-, abban a sorrendben: 36, illetve 54 kiló. Skrobár Istvánné: — Huszonnégy és 38 kiló, bár ez a másik igencsak 'több. Nagy könnyebbség, hogy az idén már gépkocsis előreszállítás van, tehát nem az összes lappal kell indulni. — Mióta hírlapkézbesítők? Az asszonyok 1964 óta, a férfi 3 éve. — Hány , előfizetőt szerveztek azóta? Mindhárman: — Számukat se lehetne tudni, hiszen nemcsak időszakonként szervezünk. Közben lemondanak, újra meggyőzzük őket, megint előfizetnek ... Nem . mindig azonnal egy-egy beszélgetés után. Sokan egy darabig figyelik az újságot,, milyen, jobb-e, járassák-e? Páré Lászlóné és Baráth József: .. . ....................... j ét a gazdasági mutatók, a Külkereskedelemben* való részesedés, az exportszerződések és -mérlegek számadatai jelentették, amelyet megpróbálták elterelni figyelmüket az emberhez méltó követelmények jogos igényéről. AZ ILYEN gyakorlat természetesen csak tiszavirág életű lehet és most a télag fejlett NSZK-ban az kenése. Példa erre a szíelmúlt tíz évben, az átla- nes tévéket gyártó ipar. Amikor ismeretessé hogy a Hitachi és a. Tochi- újabb termelési ba olcsóbban árusítja eze- re hajszolják gos évi növekedés '5,2 százalék volt, az USA-ban pedig csak évi 4 százalék. A szakemberek valószínűnek két a készülékeket tartják, hogy Japán gazda- Egyesült Államokban, sági élete a most következő vásárlók sztrájba léptek években az eddiginél las- most egymillió sabban fejlődik majd. A Fűi bank prognózisa rakban. szerint Japán az 1967—09 AZ ELŐÁLLÍTÓ kapaci ilyen lék a reális. ■ A nagyvállalatok a konyáit, kurrenciaharcban újabb és területek - magukat, az nem törődve a munkameg- a osztással és a specializáló- s dással. A Mitsuchíta elekt- ké- ronkonszem például tízszülék porosodik a raktá- ezer áruféleséget állít elő. Hasonló terjedelmű a Sony és a Hitachi termelésének nyék igazolják, hogy amit közötti évek hatalmas fel- tás kihasználása is csupán skálája is. A nagyok ver- japán kormány éveken lendülését nem éri el még- 60—70 százalékos. Mindé- senyével szemben a kis- és nütt csökkennek a nyere- középüzemek százezrei kiségek, így a vegyiparban látástalan helyzetbe kerül- például a hét legnagyobb nek. Így. a nagyoknak ólai oly mértékben elhanya- egyszer, s a szkeptikus ja- nütt csökkennek a nyere golt, nevezetesen a kórhá- pán szakértők azt tartják zak.' utak, lakások építését, hogy a gazdasági élet 8—10 a környezet szennyeződé- százalékkal lassabban fej- műszáli^zem nyeresége az csó szolgáltatómunkát véi i rí ___i'rj:!.. : ... l .-,-4 •. *, .A fAlnirKn« A f 1 .-1 r< (-tor/nűlr TV/Izácf ra Iricinarnál s ét megakadályozó rend- lődik a jövőben, mint ed- utolsó 'félévben átlagosan geznek. Még a kisiparnál is százalékkal elmaradottabb a kiskeres- csökkentet- kedelem. Egyébként a kisszabályok érvényesítését — dig. megbosszulja magát. a A VILÁGLAPOK jóslacsaknem csökkent.. 19 De Túl ezen, a munkások ta szerint Japán súlyos ték az autóipar termelését tpar igen gyenge termelé- egyre tömegesebben kezde- gazdasági problémák előtt is, ugyanis az évi termelés kenysége emeli a fogyaszáll. A múlt év nyara óta tíz százaléka eladatlan. Az tási cikkek kiskereskedel- például a leghosszabb és autógyárosok az egyre nö- mi árát. Eközben a nagy- recesszióval vekedő export ellenére sem ipar termékeinek ára csaknek magasabb béreket követelni. A gazdasági tervezőknek rá kellett döbben- legsúlyosabb _ niök arra, hogy a dolgozók küzdenek. Eddig a hatal- látják rózsásnak a jövőt és nem állandó. nem hajlandók örckké a -----mtvihuh „ nemzet nagyságának' (értsd a korlátlan kizsák- volt mindenekelőtt az, már.volásnak) érdekeit ame'v a feüődést nagymás beruházási kedv és a rendkívül elővigyázatosak. MINDEHHEZ hozzátar- nagy fogyasztói kereslet Ez az elővigyázatosság más tözik az is, hogy az erősen emelkedő bérek miatt Japán inflációs helyzetbe mindenekfölöttinek tekinteni. A hatvanas évek végén a bruttó termelés évi növekedése átlagban rend- termék szeresen meghaladta a 10 lusztrációként terü’e+ekre is jellemző. 1955 és 69 között például a mértékben e’őre vitte, nem szerszám "épln-irkan évi át- került. Ma már a kimerítpedig a látványos export- lagban 19 százalék’"’1 nőt- heteimnek látszó olcsó " ' ' A japán ex- tek a beruházások. Erre az munkaerő-tartalékokból bruttó társadalmi évre már csupán tizenöt sem meríthetnek koríátla10 százaléka. II- százalékot terveztek, a ká- nul. A munkaerőhiány Jasőbbiek folyamán ezt is 8 6 pánban eredmények, port a említhető, százalékot. Viszonyításként hosv a- recessziót fokozza a százalékra helyesbítették, valóság. is nagyon reális említhető, hogy az ipari- belső vásárlói kedv csők- bár állítólag csak öt száza-. (Vége'következik) t — Érdekünk is, hogy minél több előfizetőnk legyen. Ebben van a pénzünk. — Nekünk nincs fixünk, darabszám után kapunk. Skrobár Istvánné: — Naponta 11 fillér napilapért, 14 hetilapért. Külterületen valamivel többet — Mikor végeznek? — FéÉ tíz — tíz óra. Télen délben. — Az bizony nem leányálom. Ha térdig ér ‘is a hó, át kell menni a másik öldalra. — Szeretik a foglalkozásukat? — Másképp nem lennénk itt 1964 óta — felel egyszerre a két fiatalasz- szony nagy mosolyogva. Baráth József is megerősí- ti. — Aki egy telet kibír nálunk, itt marad. Ügy, hogy nyugodtan mondhatjuk, törzsgárda a hírlapkézbesítő részleg • is. A főnöki iroda egyik szögletében beszélgetünk, s itt közbeszól Lukácsi László "hivatalvezető, aki sokszor segített eddig is a terjesztésre vonatkozó adatok pontosításával. — Igazuk van. — És problémájuk? — fordulok a három kézbesítőhöz. Baráth József kezdi, s a két asszony is megtoldja. — Állományilag a postához tartozunk, strapás munkánk hajnalban kezdődik, munkaruhát mégsem kapunk. Köpenyt ígértek, az is ' elmaradt. — Azért, hogy 6 órát dolgozunk, rá kell ám húznunk. Féláru kedvezmény nekünk is jó volna. — Meg kaphatnánk mi is tiszteletoéldányt a megyei laoból, hiszen szintén „közeli” érdekeltségben vagyunk, hogy a Petőfi Népét minél többen járassák. Rajtunk is múlik. Páré Lászlóné: — Az idén már nem sikerülhet, megértettem, de lövőre szeretném ha 3 éves kislányomat f°lv°nnafc a má-ín_ i’érosi óvóéba. Ma "eg forintot fizetek, amiért maszek háznál vigyáznak rá. ... A posta dolgozói egyik fontos rétegének képviseletében ' is szóltak ök hárman. - Tóth István ségérzettel végezték tervezőmunkájukat, a népgazdaság ötéves tervéneK fő célkitűzéseit terveikben érvényre juttatták. Jelentős előrehaladást értek el a tervezés demokratizmusának kiszélesítésében, a tanácstagoknak és a dolgozók széles körének a tervezőmunkába való bevonásával, a tervjavaslatoknak széles körű megvitatásával. Előrehaladás mutatkozott a tanácsi és a nem tanácsi beruházások koordinálása terén. Megállapította a jelentés, hogy a tanácsoknak a tervezés során nagyobb gondot kell fordítaniok a beruházások reális költségeinek tényleges figyelem- bevételére, a gazdaságilag megalapozott tervezésre. Szükséges továbbá, hogy valamennyi tanács kellő mértékű tartalékot is képezzen. Az esetleges többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakásépítés és az ehhez kapcsolódó víz- és csatornaközmű fejlesztésére fordítsák. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a tanácsok figyelmét az egyes ágazatok fejlesztésével kapcsolatos fontosabb szempontokra, a tanácsok kulturális' fejlesztési tevékenységén belül elsősorban az általános iskolai, diákotthoni férőhelyeknek a növelésére, a nagyvárosok, a fejlődő ipari központok és azok környékének összehangolt fejlesztésére. A belkereskedelmi miniszter, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolt a lakosság burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátására való felkészülésről A jelentés megállapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és a szövetkezeti kereskedelmi vállalatok burgonyából, zöldség-, főzelékfélékből és gyümölcsből olyan meny- nyiséget készleteznek, amelyből a lakosság ellátása az új termésig zökkenőmentesen biztosítható. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a lakosság téli élelmiszer-ellátásához szükséges további intézkedéseket tegyék meg. ‘ Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének előterjesztésére a kormány . jóváhagyta a tanács alapszabályát. Egyben az OKISZ elnöke tájékoztatta a kormáqvt az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán elhangzott fontosabb javaslatokról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a vadászati világkiállítás főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt. Közérdekű a megyei HEB elolt Tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanács épületében ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés résztvevői megtárgyalták a nők gazdasági, szociális helyzetének megiavítá- sáról szóló 1013'1970. Korm. számú határozat végrehajtásáról és a kereskedelmi vendéglátás munkál áról készített vizsgálatok összefoglaló jelentéseit.
