Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-16 / 244. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Telnek a pincék (4. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek’ XXVI. évt 244. Rám ■ 1971. október 16, SZOMBAT Árat 90 fillér Felkészült a télre a ruházati kereskedelem Már jócskán benne jár­va az őszi napokban, s erősen közeledve a tél íelé, az egyik legilletékesebb szerv, a Bács-Kiskun me­gyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat vezetőjét kérdeztük meg: hogyan ér­tékeli a kereskedelem őszi­téli felkészültségét, s mire számíthat a vásárlóközön­ség? — Mindenekelőtt megál­lapíthatjuk, hogy a negye­dik negyedévben az ellátás jónak ígérkezik — tájékoz­tatott Horváth József igaz­gató. — Igaz, a múlt év­hez képest nem túl sok az új cikk, de a meglevő, s a divat változásaihoz igazodó készleteink az igények ki­elégítésére elegendőek. Vállalatunknak még so­ha nem voltak ilyen ma­gas készletei. Ez azt jelenti, hogy vevőinket a tavalyi­nál mintegy 10 százalékkal több áru várja. Különösen az évszak egyik legfőbb cikkéből, a kabátból gaz­dag a választék. Jórészük laminált alapanyagból ké­szült, műszőrmével kombi­nálva. örvendetesen több, úgynevezett sitex férfi- és fiúkabát került most for­galomba. Teddiber és egyéb bundákból a hölgyeket és a bakfisokat csaknem ezer darab várja raktárainkban. A megnövekedett kereslet­tel arányosan jó az ellátás férfi juhnappa kabátokból, mongol bőrkabátokból stb. A női vásárlók is számos — zömmel importból szárrpa­­zó — kabát közül válogat­hatnak. Fokozatosan javu­ló irányzatot mutat az el­látás férfiöltönyökből is, főként a gyapjú és szinte­tikus keverésű, valamint a műszálas, többségükben ugyancsak import termé­­kekből. Ami a kötött árukat il­leti, lényegesen javult az ellátás. Több a tréning­ruha, amely korábban — mindenekelőtt gyermek­méretben — tartós hiány­cikk volt. Minden igény kielégítésére felkészültünk csecsemőholmikból is. Je­lentős készletünk van mind férfi, mind női kötött alsó­ruházati cikkekből, s elég­séges a kínálat a kiegészí­tő divatcikkekből is. Elsősorban női harisnyá­ból, harisnyanadrágból bő­séges mennyiség áll a ve­vőközönség rendelkezésére, de előnyösen érezteti hatá­sát az árrendezés a hasonló férfiholmik forgalmában is. Mennyiségileg, ' valamint az áru összetételét illetően jó a kínálat cipőkből, így az igen keresett Dun<yr típusból is. Továbbra is gondot okoz azonban a tor­nacipők beszerzése. Emiatt egyérteleműen a gyártó ipart lehet és kell elma­rasztalni. hiszen a kereslet, az érdeklődés e cikk iránt állandó és folyamatos. Mindent egybevetve, a ruházati szakma felkészülő se az év mostoha szakára megvVugtatónak mondható Említsük még .meg. hogy az idén a BRK új gyer­mekruházati áruházat nyi­tott Kalocsán és Kiskunha. lason. A gyermekruházati cikkek forgalma 28,3 száza­lékkal nőtt megyénkben. Ezenkívül szakboltok — összesen 45 üzletegység — is segíti a folyamatos, mi­nél zökkenőmentesebb ke­reskedelmi ellátást. NéhÉny hete nyílt meg — a BRK és az Alföldi Ci­pőgyár együttműködésében — Kecskeméten a Nagy­kőrösi utcai cipőbolt. E korszerű üzletet, túlnyomó­­részt a fiatalok, még más megyékből is felkeresik, az új. tetszetős fazonok ked­véért. Ily módon a vásár­lói igényeket közvetlenül is felmérhetjük. Az ellátás javítása érde­kében tárgyalásokat foly­tattunk több gyártó üzem­mel. A napokban például a Hódmezővásárhelyi Kö-A tavalyinál egytizedével több áru töttárugyárból szereztünk be kétmillió forint értékű árut A győri Richards Gyár jóvoltából jó minősé, gű, s igen keresett kabát­szövetekhez jutottunk. Rendszeres és gyümölcsö­ző a kapcsolatunk a Pa­mutnyomó Ipari Vállalat­tal, ahonnét Nylprint és Budaprint termékeket kap­­turík. Ez utóbbi cég áru­­választékát egyébként a halasi áruházban külön bemutatórész ismerteti a vevőkkel. Üzleteink végeredmény­ben — az olcsóbb cikkek­től az exkluzív holmikig., — elegendő árutömeggel és bő választékkal készül­tek fel általában a vásár­lóközönség őszi és téli igé­nyeinek kielégítésére — fe­jezte be a tájékoztatást a BRK igazgatója. Vályi Péter moszkvai tárgyalásai Vályi Péter, a Miniszter­­tanács -elnökhelyettese a KGST végrehajtó bizott­ságának 55. ülése alkalmá­ból moszkvai tartózkodása idején látogatást tett M. A. Leszecsko miniszterelnök­­helyettesnél, a magyar— szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos kor­mányközi együttműködési bizottság szovjet tagozatá­nak elnökénél, a Szovjet­unió állami tervbizottsága elnökénél, valamint N. Sz. Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszternél, akik­kel a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről tárgyalt Rádió- és tv­­me lék et (5—6. oldal) A mi ; otthonunk (7. oldal) Kábelek, telefonok, tervek Fejlődik a megye távközlési hálózata 75 gyerek új otthona üzemi óvodát avattak Baján Kedves, baráti hangulatú ünnepségre került sor teg­nap délután, a Ganz Villamossági Művek bajai gyárá­ban. Az ünnepségnek rangot adott az a tény. hogy a városban elsőként itt valósult meg az a kezdményezés, mely szerint az üzemek, gyárak és vállalatok a taná­csokkal közösen létesítenek óvodákat. Ennek értelmé­ben a Ganz Villamossági Művek bajai gyára és a Ba­jai Városi Tanács összefogásával nyitották meg a 75 személyes óvodát. Az avatáson megjelent vendégeket dr. Gaidócsi Ist­ván, a városi tanács elnöke köszöntötte. Megnyitójában hangsúlyozta a. bajaiak kezdeményezését, illetve a gyár és a tanács összefogásának jelentőségét. Elmon­dotta, hogy az üzem vezetőivel folytatott tárgyalások eredményeképpen a vártnál sokkal gyorsabban, négy hónap alatt alakították át óvodává a gyár egyik régi épületét. Az átalakítási munkák, s a s2#Sp. modern berendezés — bútorok, szőnyegek, játékok stb. — csak­nem 1 millió forintba kerültek. Az óvodában hétfőtől, a gyár dolgozóinak munka­idejéhez alkalmazkodva két műszakban foglalkoznak majd a gyerekekkel. T. L. Saját tapasztalatunkból is gyakran írtunk olyan cikkeket, amelyben azt ki fogásoltuk, hogy nem szól­nak a telefonok, lusta a kapcsolás stb. Most, ami­kor Koncz Ferencnek, a Bács-Kiskun megyei Táv közlési Üzem vezetőjének a szobájában beszélgetünk, éppen fordított a helyzet A bosszúságot az okozza, hogy másodpercenként szó­lalnak meg a készülékek. De a telefonnal való ilyen „szoros” kapcsolat itt ter­mészetes, hiszen Koncz elvtárs — és több, mint 170 munkatársa — felelős azért, hogy a megyében található közel 21 ezer be­szélőhely üzemképes álla­potban legyen. — A megye 123 hely­ségében, tehát ott, ahol postahivatal is van, mű­ködik telefon-főközpont. Ezekhez a szóló- és iker­állomásokkal, vállalati alközpontokkal együtt összesen mintegy 21 ezer beszélőhely tartozik. Nekünk, a távközlési üzem dolgozóinak az a felada­tunk, hogy ezek zavartalan üzemét biztosítsuk, és el­végezzük a szükséges kar­bantartást. Ugyancsak fel­adatunk a. megyében levő helyi és helyközi légi- és kábeles vezetékek módsze­res karbantartása, javítá­sa, szükséges cseréje, s más üzemviteli szerelések ellátása. A felsoroltak évenként körülbelül 4,5 millió forint értékű mun­kát jelentenek, — mondja Koncz Ferenc üzemvezető, miközben ki tudja hány­szor szólalt meg az aszta­lán levő készülék. A beszélgetésből meg­tudjuk, hogy a távközlési üzem negyedik ötéves terv­re előirányzott legfonto­sabb feladata, a vidéki há­lózat korszerűsítése, (az öt várost nem számítva). _ Ez azt jelenti majd, hogy jobb len a beszéd ért­hetősége. A jelenlegi légvezetékeket kábelek­kel cserélik ki, de természetesen négy-öt év nem elegendő a teljes hálózat' cseréjéhez. Ebt>en az ötéves tervben a vidéki hálózatnak mintegy 50 szá­zalékát cserélik ki . föld­alatti kábelre.. Van munka a városokban is ilyen te­kintetben. Például Kiskun­félegyházán, Kiskunhala­son és Baján részleges kor­szerűsítést hajtanak végre a vezetékekben. — A helyközi hálózatun­kat üzemszerűen, a meg­előző karbantartási mun­kák során tartjuk jó álla­potban. A hálózat tartóssá­gát úgy növeljük, hogy évenként mintegy 1500 be­tonlábat építünk be (a fe­nyőfa oszlopok aljára be­­tonlábazatot erősítenek, s ez kerül a földbe), s gon­doskodunk a szigetelés cse­réjéről. A távközlésben 'külön téma Kecskemét helyzete, szerepe, jelentősége. A megyeszékhely az üzem kapacitásának mintegy 80 százalékát „köti le”, hiszen tervsze­rűen és folyamatosan korszerűsítést és némi bővítést hajtanak végre Kecskeméten. A körúton belüli részen itt is folyamatban van az elavult légvezetékek cse­réje, helyettük kábelt al­kalmaznak. A telefon­igénylőknek itt is — mint a megyében máshol — csu­pán töredékét tudják ki­elégíteni. Ez azonban nem helyi gond, országosan ha­sonló a helyzet. — Kecskeméten jelenleg az ezres bővítéshez szükséges gépszerelés fejeződött be, Ennek az újabb ezer be­szélőhelynek a hálózatépí­tését és szerelését heteken belül végrehajtják a táv­közlési üzem szakemberei. A negyedik ötéves terv to­vábbi esztendeiben a me­gyeszékhelyen a mellékál­lomások számát kpzel ezer­rel növeljük, s a fentebb említett ezer beszélőhely­ből ebben az évben mint­egy háromszázat szerelünk fel — mondja a további­akban Koncz Ferenc üzem­vezető. — Sokan „állnak-e sor­ban” lakástelefonért? — kérdezem befejezésképpen, s a kérdés nem csupán kecskeméti, hanem me­gyei vonatkozású. A Bács- Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetője azonnal vá­laszol, s elmondja, hogy mintegy kétezer igénylőt tartanak' számon. Ebből a negyedik ötéves terv so­rán mintegy négyszáz la­kásba tudják bevezetni a telefont. G. S. Többet, jobbat, olcsóbban A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS HELYZETÉRŐL TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA Az avató ii-v-épség után a gyerekek máris birtokukba vették a szép helyiséget, s a játékokat (Pásztor Zoltán felvétele.) Dr. Bélák Sándor elnök­letével pénteken a Parla­ment Gobelin-termében ülést tartott az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsá­ga. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Di­­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, megvitatták a zöldségter­mesztés helyzetét, fejlesz­tési teeendőit. Dr. Gergely István me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes vi­taindító előadásában a töb­bi között elmondotta, hogy I a zöldséet-rmelés sajnála­tos módon visszaesett a1 mezőgazdaság csak részben tud eleget tenni a meny­­nyiségben növekvő, válasz­tékban és minőségben igé­nyesebb keresletnek. A vetésterület 70—80 szá­zalékát elfoglaló gabona vagy kukorica komplex gépi művelése mellett a gazdaságoknak szinte meg­oldhatatlan problémát je­lent a hektáronként 132 ké­zi munkanapot lekötő pa­radicsom, vagy a 100 kézi munkanap igényű uborka termelése. A rről sem szabad hall­gatni — hangsúlyozta a mi (Folytatás a 3. oldo’^n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom