Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-16 / 244. szám
!f!l Ofcttbef 18 szombat S. oMai Városfejlesztés korszerűen A huszadik század utolsó harmadának városépítési szempontjai, a változó, egyre igényesebb urbanisztikai követelmények mind a beruházók, mind pedig a , tervezők elé újabb feladatokat állítanak, de egy- i szersmind új, vonzó lehetőségeket is kínálnak ne' kik. A városfejlesztés napjainkban bonyolult, komplex, felelősségteljes tennivaló, amelynek csak az erők legteljesebb, a célra törő összehangolásával lehet eleget tenni. Mindeme tényezők figyelembevételével hirdette meg Kiskunhalas Város Tanácsa azt a tervpályázatot, amelynek végső eredménye hivatott megszabni a városközpont képét, kialakítani annak harmóniáját, szerény számítások szerint immár legalább az évezred fordulójáig. A fő cél: az általános rendezési terv programja alapján létrehozni az új városközpontot, oly módon, hogy az intézmények, lakókörzetek elhelyezése, s a közlekedés rendje érintetlenül hagyja, a lehetőség szerint megőrizze a város központjának egyéni arculatát, sajátos hangulatát, jellegét. A tervpályázatot az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Kiskunhalasi Városi Tanács közösen írta ki. A részvevőktől nem utópisztikus, látványos megoldásokat remélnek, hanem reálisan megvalósítható, mégis ötletdús elképzeléseket. Valamennyi szándéktól főként a gyakorlati jelentőséget,. a lehető legttöbb praktikumot kérik majd számon. Ember és gép — az éleiért Immár egy esztendeje, hogy a korábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgozik Kecskeméten a megyei kórház baleseti sebészete. Az új pavilonban három emeleten csaknem száz kórtermi ágy, s az orvosok munkáját segítő, fokozatosan korszerűsödő műszerek, eszközök, gépek állnak a gyógyítás szolgálatában. A közúti és egyéb balesetek számának emelkedését tekintve, az osztálynak állandó készültségben kell lennie a gyors, életmentő beavatkozásokra, amelyeknek a legfelső emeleten levő, tágas, klímaberendezéssel felszerelt műtő a színhelye. A súlyos, vagy a szervezetet nagy próbának kitevő műtéten átesett betegeket pedig az intenzív therápiás részlegükben lélegeztetik, kezelik. Előkészületek a műtőben. Az egyéb építészeti feladatokon kívül fontos és lényeges, hogy a szanálási lehetőségek messzemenő figyelembevételével lakótelepszerű megoldásokat is tartalmazzanak a tervek. Ami a közlekedési követelményeket illeti, a pályázat gazdái kijelölték azokat a legfőbb csomópontokat, amelyekre a tervezőknek elsősorban tekintettel kell lenniük. „Előnyben részesül az a terv” — hangsúlyozza egyebek közt a pályázati kiírás — „amely... minél több jó állagú épület megtartásával is számol; a tömeges lakásépítési igényt minél kevesebb lakásbontással elégíti ki; a társasházépítési területeken minél jobban alkalmazkodik a jelenlegi telekadottságokhoz; a gépkocsitárolásra és a többszörös parkolóhely-kihasználásra célszerű javaslatot tesz; minél jobban ragaszkodik a meglevő növényzet és az értékes egyedi fák megtartásához.” A pályázat iránt, amelynek beküldési határideje október 11-én 24 óra volt, élénk érdeklődés nyilvánult meg a szakmabeliek részéről. Többen nyári szabadságukat áldozták a tervek kimunkálására, s magától értetődik, hogy ötleteiket a helyszínen, a várossal kellőképpen ismerkedve is igyekeztek a valóság talajába ágyazni. A pályaművek díjazására és megvételére egyébként 340 ezer forint áll rendelkezésre. A legmagasabb díj 90 ezer forint, de az eredményes pályázónak már megvétel esetén is 20 ezer forint jut A dijakat legkésőbb október 30-ig ki is fizetik. Az eredményhirdetésre előreláthatólag október 20-án a délutáni órákban kerül sor. A szakembereken és a város vezetőin kívül Kiskunhalas egész lakossága érdeklődéssel várja a zsűrizést, a tervpályázat eredményét, amelynek révén a hasznos, gyakorlatias tervek megvalósítására hosszú időre korszerűen alakítja, döntően meghatározza majd a város képét, arculatát Az 1971. évi IV. törvény Az ifjúságról szól az 1971. évi IV. törvény. A társadalom majdnem felét alkotó ifjúság jogait és kötelességeit emeli törvényerőre. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. februári állásfoglalása alapján, másfél esztendei szerteágazó munka után készült el. s a Magyar Népköztársaság legfőbb törvényhozó szerve, az országgyűlés egyhangúlag, nagy örömmel szavazta meg. Megjelent a Magyar Közlönyben, a hivatalos lapban, s a kihirdetéssel már hatályba is lépett. Ilku Pál művelődésügyi miniszter előadói beszédében az országgyűlés előtt hangsúlyozta, hogy amit a törvény az ifjúság jogának ismer el, annak gyakorlásához biztosítja is a lehetőségeket. Szárnyalják túl a törvényalkotók nemzedékét A törvény azt a mércét állítja a fiatalok elé, hogy múlják felül a mai idősebb nemzedékeket, a mai fiatalok szárnyalják túl apáik nemzedékét. Többet vár a mai ifjúságtól, mint amennyit a törvényalkotók nemzedéke alkotott — pedig az forradalmi tetteket hajtott végre, alapvetően megváltoztatta hazánk társadalmi rendszerét. A fiatalságnak az immár több mint negyedszázados szocialista Magyarország vívmányai jelentik az indulási alapot. Tudásuk, általános és szakmai műveltségük szélesebb és korszerűbb, mint a három, négy, öt évtizeddel ezelőtti ifjúságé volt. Ennek a nagyobb tudásnak még nagyobb akaraterővel. állhatatossággal és felelősségérzettel kell párosulnia. így gondoskodhat a fiatalság saját jövőjéről és egyben a szocialista Magyarország jövőjéről is. HoeV megtalálják boldogulásukat Már a marxizmus klaszszikusai hangsúlyozták, hogy egy társadalom fejlettségét nem lehet pusztán az elfogyasztott anyagi javakkal mérni. A mi országunk teherbíróképessége, népgazdaságának mai lehetőségei is végesek. Adottságaink határai között azonban biztosítani kell a fiataloknak a lehetőséget ahhoz, hogy sokoldalúan fejlődjenek, kifejleszthessék képességeiket, megismerjék és megszeressék az élet szépségeit, s megtalálják boldogulásukat. Ezért, minden állami szerv kötelességévé teszi a törvény, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket. Szocialista társadalmunk ily módon új jellemvonással gazdagodott. A törvény megállapítja, hogy „a Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit”. Az állam, amely kötelességének tartja az ifjúság jogainak biztosítását, elvárja az ifjúságtól, hogy „a magyar nép forradalmi hagyományainak méltó örököse, a szocialista társadalom felépítésének áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításának résztvevője legyen”, A szülők felelőssége, az iskola szerepe A törvény az egész társadalom kötelességévé teszi, hogy sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készítse fel az ifjúságot feladatai teljesítésére. Leszögezi, hogy a gyerekek felnevelése és a róluk történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. Az ifjúság nevelésének, oktatásának és képzésének alapvető intézménye az iskola. Biztosítania kell a tanulók szocialista nevelését, valamint a társadalom fejlődésével összhangban az általános és szakmai műveltség elsajátításának feltételeit. a korszerű képzést. Külön paragrafus foglalkozik a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával, kimondva, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a zavartalan tanulást akadályozó körülmények felszámolására. Felelőssé teszi a fiatalság szocialista neveléséért a munkahelyeket, a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, valamint a társadalmi és tömegszervezeteket is. Kiemelkedő szerepet szán a fegyveres erőknek a fiatalok hazafias és internacionalista nevelésében, műveltségük elmélyítésében, politikai, erkölcsi és emberi formálásukban. A kulturált munkás rangja A törvény 12. paragrafusa kimondja, hogy „az ifjúság szocialista emberré formálásában kiemelkedő jelentősége van a munkának”. Megszabja a munkahelyi vezetők kötelességeit, kimondja, hogy a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülését a többi dolgozóval azonos módon kell biztosítani. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a törvényről szólva hangsúlyozta, hogy a tehetség és a képesség fogalmát szélesen, a szocialista társadalom alapelveinek megfelelően kell értelmezni. Megállapította, hogy a műszaki tudományos forradalom fokozatos térhódításával egyenes arányban nő a művelt, nagy szakmai kultúrájú munkás értéke, társadalmi rangja. A törvény éppen azt a célt szolgálja, hogy művelt, nagy szakmai és általános kultúrájú, dolgos felnőttek nevelődjenek a mai fiatal nemzedékből. A kormány az ifjúsági törvénnyel együtt kihirdetett határozatában máris intézkedett az 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról, megszabta az első feladatokat. Mert a törvény megvalósítása szívós, hosszú ideig folytatott munkát igényel. Az egész társadalom közös erőfeszítéseivel válnak majd a törvény elvei egyre inkább gyakorlattá. —r —n Építőmunkás-szállók központi alapból életért folyó harc végső állomása a különleges, intenzív részleg. (Pásztor Zoltán felvételei) Az építőipari vállalatok munkaerő-gondjainak enyhítése érdekében a negyedik ötéves tervben is központi munkásszállás-építési alapokat hoznak létre az ÉVM vállalatok kötelező hozzájárulásából. A negyedik ötéves tervben előreláthatóan 6500 építőipari dolgozó elhelyezésére építenek a fővárosban korszerű munkásszállásokat. így már megszüntethető a budapesti építőmunkás-szállók zsúfoltsága és a tervidőszak végére felszámolhatják az elavult, régi szállásokat. A vidéki ÉVM- vállalatoknak a központi alap összesen több mint 5000 személyes munkásszállás építéséhez nyújt támogatást. Az átlagosnál nagyobb támogatást kapnak a központi alapból azok a vállalatok, amelyek új házgyárat létesítenek, hiszen gondoskodni kell az új üzemek dolgozóinak elhelyezéséről. A Hajdú megyei, a Veszprém megyei és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 500— 800 ágyas munkásszállója beruházási költségének 70 —80 százalékát fedezik majd a központi alapból. Ezenkívül még hat vidéki ÉVM-vállalat szállóberu-Időálló a színes beloipaiel ponti pénzforrásból. A Duna Intercontinentál Szállóban pénteken a hazai építőipari szakembereknek és a sajtó képviselőinek érdekes előadásban számolt be a házgyári épületek korszerű homlokzatszínezési módszeréről dr. Gert von Szadkowski, a Farbenfabriken Bayer cég oszházását segítik ebből a köz- i tályvezetője. Az NSZK-beli cég és hazánk legnagyobb főbbet, jobbat, olcsóbban (Folytatás az 1. oldalról) niszterhelyettes —, hogy a felvásárlásnál az áruk minősítését sok esetben a kereslet-kínálat függvénye alakítja, a kedvező értékesítés sok bajlódással jár, s a kis gazdaságok termelésének fejlődését kellően át nem gondolt rendelkezések gátolják, olyanok például, amelyek adóval sújtják a háztájikban, kertekben levő fóliás és üvegházi termelést. 1971-es tapasztalat: a szükséges építkezések rend-1 növekedését. re elvitték a gépvásárlásokra szánt összeg jó részét is. A fajtaváltáshoz import-vetőmag kell — mutattak rá — ennek ára azonban meglehetősen magas. A megoldás az lenne, ha az árkülönbözetet az állam magára vállalná. Számosán hiányoltak olyan szerződésrendszert, amely évekre előre biztosítaná a termelők anyagi érdekeltségét. Ez — vélhetően — méghozzá a termelőkedv lakásépítő szervezete, a 43- as Állami Építőipari Vállalat között éppen ebben a témában alakult ki gyümölcsöző műszaki együttműködés három évvel ezelőtt. A hazai kísérletek is igazolták a német partner eredményeit. A homlokzati panel betonanyagának színezése ugyanis jóval gazdaságosabb, mint az eddig szokásos kőzúzalékos vagy kavicsszórású betonfelület kialakítása, vagy a panel felületi festése. Általában négyzetméterenként 6—8 forinttal olcsóbb a színesre festett beton, mint a kővagy kavicszúzalékos. Az új fajta módszer lehetővé teszi, hogy igen széles színezési és díszítési variációval megszüntessék a házgyári lakótelepek egyhangúságát. Ugyanakkor az épülethomlokzat karbantartása, tatarozása, úgyszólván felesleges, mert a színes beton megtartja színét, s amíg a beton ép marad. addig , a színét sem veszíti el.
