Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

. 1979. december 2, szerda *. első lépése Kecskeméten December 6-tól: Öt- és háromjegyű telefonszámok Megkezdődött az élővad­befogás December 6-án, vasárnap 0 órakor — az ország több nagyvárosához hasonlóan — Kecskeméten is megvál­toznak a telefonszámok: az eddigi négyjegyűeket öt­jegyű hívószámok váltják fel.-----Mi indokolja ennek az i ntézkedésnek az elrende­lését? — kérdeztük dr. Hangai • Emilt, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési csoportvezető j ét. — A változás a postá­nak azzal a tervével függ össze, hogy a távbeszélő központokat országszerte automatizálja és előfizetői távválasztást vezet be. Egy nagyszabású távlati kor­szerűsítés első lépése ez. A távválasztás egyébként azt jelenti, hogy a későb­biekben például Kecske­métről közvetlenül, tár­csázás útján, tehát j egyez­tetés nélkül hívható lesz majd a rendszerbe már be­kapcsolt hazai városok bár­melyik előfizetője. — Közelebbről, a gya­korlatban hogyan fest az ötjegyű hívószámokra való áttérés? — Az eddigi számok elé egy 1-es kerül. A 11-22-ből például 11-122, vagy a 26-19-ből 12-619 lesz majd. Lényeges ez a kettes-hár­mas tagolás, főként azért, mert december 6-tól kez­dődően távolsági hívások­nál a központ ilyen for­mában kérdez majd rá az előfizetőre. Hangsúlyoz­nunk kell tehát, hogy az új szám — az említett példát figyelembe véve — nem [111-22, hanem 11-122. A legbiztosabb, ha az előfi­zető. félreértések elkerülé­se végett, addig, míg az új számot meg nem tanulja, egy cédulát erősít készülé­kére, amelyen az új, öt­jegyű számot — ismétel­jük, kettes-hármas tagozás­ban — feltünteti. Az előfizetőket egyéb­ként hivatalosan js értesí­tik erről a változásról. A decemberi távbeszélőszám­la mellékleteként pedig megkapják a posta olyan irányú kérését is, mely szerint az esetleges cím­változásokat sürgősen je­lentsék be. Ez alkalommal, kivételesen, ezért a be­jelentésért a posta nem számít fel külön díjat. Kü­szöbön áll ugyanis az új kecskeméti távbeszélő név­sor kibocsátása, amelyben — előreláthatólag 1971. jú­niusában — már az új, öt­jegyű számokon, illetve a legutóbbi bejelentett la­káscímen szerepelnek majd az előfizetők. — Valamennyi hívószám elé 1-es kerül majd az új rendszerben? — Csak az eddigi négy­jegyűek elé. Fontos meg­jegyezni, hogy a jelenleg I kétjegyű számok — távol­sági bejelentő, távirda, hi­babejelentő, tudakozó, va­lamint a mentők, tűzoltók, rendőrség stb., tehát a 01, 02, 03, és így tovább — elől nullával bővítve, három számjegyűekké alakulnak. December 6-tól behát az interurbán-beszélgetést a 001-en kérjük, az esetleges Gyűjtik a tobozt a homoki fenyvesekben Az új fenyvesek telepí­téséhez az alföldi homokon már meghonosodott fenyő­fák magjából nevelik a cse­metéket a Duna—Tisza kö­zi erdészetek. A szaporítás­hoz szükséges magvak gyűjtését most kezdték meg a bugaci és a kelebiai feny­vesekben. Az előző évinél jóval több toboz díszíti az erdei- és feketefenyőfákat, s így 17—18 vagonnyi ter­méssel számolnak az erdé­szek. A toboz szedése fiatal, könnyen mozgó munkaerőt igényel A magas fákra fel kell mászni, hogy a tete­jükön levő ágakról lever­jék a tobozt. A tobozból 60—70 Celsius-fokra fűtött helyiségben pergetik ki a parányi magvakat. A tűle­velűek szaporítóanyaga ke­resett. külföldön is. Az oszt­rák cégek már most érdek­lődnek a mag iránt, expor­tálása azonban csak a ha­zai igények kielégítése után lehetséges. Évente 40—50 millió fenyőcsemete neve­léséhez elegendő magra van szükség az Alföldön. hibát a 003-on jelentsük, a mentőket pedig, szükség esetén, a 004-en hívjuk! — Mi történik akkor, ha valaki megszokásból a korábbi számot tárcsázva próbál kapcsolást létesí­teni? — Ilyenkor nem jön lét­re kapcsolás. A követendő eljárás ebben az esetben: a hallgatót a helyére ten­ni, s az új számot tárcsáz­ni. Bizonyos, hogy egy-két héten belül hozzászokunk majd az új rendhez, amely — mint említettük — a ké­sőbbi bővítések, korszerű­sítések, a távbeszélő-össze­köttetés jobbá, gyorsabbá, kényelmesebbé tételének az előhírnöke. Jóba Tibor Befejezték a cukorrépa átvételét A Szolnoki Cukorgyár, amely szeptember 11-én az országban elsőként kezdte meg a feldolgozási idényt, befejezte a cukorrépa át­vételét a termelő gazda- ságototóL A kongresszusi munka­verseny szép sikereként kedden elkészült a kétezer- ötszázadik vagon cukor. Vadászoktól zajos a Nagy- Alföld. A hetek óta tartó idény nagyobb lőttvad- szállítmányai ezekben a na­pokban érkeznek a MA­VAD kecskeméti telepére. Fácánból többet, nyúlbőlés fogolyból -kevesebbet vár­nak a tavalyinál, összesen több mint nyolcvanezer lőtt apróvad érkezésével számolnak. Az élővad értékesítését is megkezdték az alföldi va­dásztársaságok. Négy me­gye határát — Bács, Bé­kés, Csongrád és Szolnok — veri fel a vadhajtók zaja. A vadmadarakat több mint három méter magas háló­ba röptetik, a nyulakat pe­dig 3—100 méter hosszan kifeszített kerítőhálóba fog­ják. Eddig a Békés me­gyeiek adtak át legtöbb élővadat a MAVAD-nak, fácánból és fogolyból a Bács megyei vadásztársa­ságok csapdáztak a leg­többet. A hét elején meg­érkeztek a nyúlfogó hálók is a Duna—Tisza közére. Alpár, Vaskút és Szabad- szállás környékén hozzálát­tak a fülesek befogásához. Csak ezen a vidéken közel tízezer vadmadarat és nyu- lat kerítenek hálóba. Miniszteri rendelkezés a járványos gyermekbénulás elleni védőoltásokról Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta a jár­ványos gyermekbénulás elleni 1970—71, évi védőoltásokat. A korábbi évekhez hasonlóan a Sabin-cseppeket ezúttal is há­rom alkalommal adják be az oltásra kötelezett kisgyerekek­nek. Az egyes típusú vakcinát a december 7—12-e közötti hé­ten, a hármas típusút 1971. február 1—6-a között, a kettes típust pedig a március 15—29-a közötti időben kell beadni. között megfelelő időközt kell tartani, ezért a miniszter úgy intézkedett, hogy a gyermek- bénulás elleni oltásra kötele­zett gyermekeket himlő ellen H970. december 22-e és 1971. ja­nuár 8-a, illetőleg 1971. február 16—19-e között szabad beoltani, míg a diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni — úgyneve­zett di-per-te — oltások de­cember 22-e és január 23-a, illetőleg február 16—27-e kö­zött adhatók. A fertőzésnek Oltásra kötelezettek az 1967. szeptember 1-e és 1970. szep­tember 30-a napja közötti idő­ben született gyerekek. A ket­tes típusú oltást azonban — március 15—20-a között — az 1970. október 1—december 31-e között született csecsemőknek is meg kell adni. Minthogy az egyéb kötelező oltások és a járványos gyer­mekbénulás elleni védőoltások kitett gyermekek gamma-glo- bulin oltására ilyen korlátozás nincs, de mivel lázas gyerek­nek vakcinát nem szabad ad­ni, a gamma-globulinnal oltott gyerekeket csak 10—14 nappal később, láztalan állapotban szabad gyermekbénulás ellen beoltani. A tuberkulin-próba és a BCG-oltás a gyermekbé­nulás elleni vakcináció idején is folytatódhat. (MTI) Mi újság a tyajdaságban t 400 000 HEKTÁRON ELVETETTÉK A BÜZAT A Tartományi Mezőgaz­dasági Titkárság legújabb adatai szerint a társadal­mi gazdaságok és a raa- gánparasztok eddig mint­egy 400 000 hektáron fe­jezték be a búza vetését, de egyes kommunákban még folyik a munka, s várható, hogy a búza vég­leges vetésterülete jóval nagyobb lesz. A társadal­mi szektor 230 000 hektá­ron vetette el a búzát, s ezzel 96 százalékban tel­jesítette tervét. Az eddigi eredmény a szakemberek véleménye szerint kiváló, mert a me­zőgazdaság számára az idei ősz egyáltalán nem volt kedvező. Alig másfél hőnap volt csak a kukori­ca betakarítására és a bú­za vetésére. TESTNEVELESI SZIMPÓZIUM A MÜVÉSZTELEPEN- Egy hete egyedülálló ta­nácskozás színhelye volt a topolyai Zobnatica birtok mellett levő művésztelep. A topolyai kommuna test­nevelésének közép-, illetve hosszú távú fejlesztési ter­vét vitatták meg. amelyet a Tartományi Testnevelési Intézet szakemberei dol­goztak ki a kommunában végzett részletes felméré­sek alapján. Ez az első ilyen terv, így, egy köz­ségre vonatkoztatva a tar­tományban. az országban a második. A tanácskozáson elhatározták, hogy a tervet hamarosan ismertetik a nyilvánossággal is és elfo­gadásra ajánlják a válasz­tógyűléseken. ÜJ gyár az ESZÉKI saponiaban Az eszéki Saponda vegy­ipari gyár dolgozói no­vember 26-án ünnepelték a munkás-önigazgatás 20. évfordulóját. Ebből az al­kalomból ünnepélyes ke­retek között egy új mosó- szergyár-részleget nyitot­tak. Ivó Martinac, a Saponda vezérigazgatója elmondta, hogy az új gyárrészleg építésére mintegy 40 mil­lió dinárt fordítottak. Évi 70 000 tonna mosóport fog gyártani, de lehető kapaci­tása eléri a 180 000 tonnát, ami azt jelenti, hogy az ország szükségletének mintegy 60 százalékát ki­elégítheti. A Saponia ál­landóan fejlődik, amellett, hogy a legtökéletesebb technológiával állítja elő termékeit, a közeljövőben teljesen áttér a komputer- rendszerre. Nagy gondot fordít arra is, hogy még jobban elmélyítse kapcso­latait a vásárlók milliós táborával. Az új gyárrészleg gépeit az ország hat köztársasá­gának és két tartományá­nak fogyasztói közül vá­lasztott háziasszonyok ad­ták át ünnepélyesen ren­deltetésüknek. A vendégek utána megtekintették az üzemet és a horvátországi festőknek a gyár munka­csarnokában nyílt alkalmi kiállítását EGY VIDÉKI TELEFONKÖZPONT Automata telefonközpon­tot kap Bajsa. Január el­sején adják át rendelteté­sének. A telefon-előfizetés havonta 26 dinár lesz. A JUGOALAT MÁSODIK KITÜNTETÉSE Ünnepélyes keretek kö­zött adták át Belgrádbam a köztársasági gazdasági kamara hagyományos köz­társaság napi díszoklevele­it és díjait azoknak a vál­lalatoknak, amelyek kiváló termelési eredményeikkel nagymértékben hozzájá­rultak a köztársaság gaz­daságának gyorsabb ütemű fejlődéséhez. A kitüntetet­tek között két vajdasági vállalat is van, az Újvidé­ki Jugoalat Szerszámgép- gyár és a Stara Pazova-i Napredak Mezőgazdasági Birtok. A Jugoalat számá­ra ez már a második elis­merés az idén, ugyanis ki­érdemelte a város Októbe­ri díját is. A köztársasági kamara kitüntette a legkiválóbb vállalati vezetőket is. Kö­zöttük van Aleksandar Petronic okleveles közgaz­dász, az újvidéki szerszám- gépgyár vezérigazgatója; Dusko Stepancev okleveles közgazdász, a kikindai To. za Markovié cserépgyár vezérigazgatója és Stevan Uhlarik, a becsei mezőgaz­dasági birtok vezérigazga­tója is. ég tartott a pártkong­resszus, amikor egy- egy munkanap felszólalá­sairól beszélgetve, valaki megjegyezte: „Mennyi színt, élénkséget vitt a tanácskozás fárasztó munká­jába, amikor egyik-másik küldött, mint például Keres Emil, a színművész, az az építőipari művezető vagy a vasmunkás fiatal — hozzászólása közben el-elszakadt a papírtól, „kibeszélt” az előre leírt szövegből... Mindjárt megváltozott a hangja is, életszerű lett a példa, s nyomban „felcsigázta" az érdeklődést. Ami a közbetapsolásokon, hangos derültségen vagy másfajta reagáláson is lemérhető volt.” Igen. Meghánytuk-vetettük ezután, hogy az „élő beszéd” hatásossága kétségtelen, jóllehet alkalma, té­mája is válogatja. Mert — mondjuk — nem lehet mindenről nagy pátosszal, szónokolva beszélni, s nem célszerű a „látványos, csillogó’’ szenvedély esség, ami­kor közgazdasági fejtegetéssel, az összefüggések meg­világításával az emberek értelmét kívánjuk megmoz­gatni. Meg azután könnyű annak olyan magas fórum előtt, mint a pártkongresszus, „függetleníteni” magát az írott szövegtől, aki — adott szakmája, hivatása mel­lett — rátermett szónok is, esetleg éppen az élőszó­val való hatáskeltés, befolyásolás a mestersége. S mintha másfelé is beszédtémát jelentő „papírre felszólalás” kérdésében tisztázta volna a helyzetet Kádár elvtárs, vitazáró beszédében erről Is szólt. Meg­magyarázta — „annak a ténynek, hogy az elvtársak általában leírták felszólalásaikat, döntően — a fele­lősségérzet az oka..Az a tudat, hogy a párt leg­magasabb fórumán elhangzott minden szónak súlya van. Kádár elvtárs szónoknak is kiváló. Hányszor hallot­tuk eddig is, hogy „egyszerűen nem lehet nem oda­figyelni, ha ő beszél”. Gyakorlati példáinak életessége, frissesége — azaz a legaktuálisabb momentumokat so­rakoztatja fel — nemcsak, hogy „egyszerűségével” te­szi világosan érthetővé az elvi kérdést, hanem a kér­dés mélyére is rávilágít. Gondoljunk csak a zárszó szellemes fordulatairól, akár a dolgozó nők iránti tisz­telettel összefüggő mulasztásaink, akár a munkaer­kölcs furcsaságai kerültek szőnyegre. „Kényszer volt egykor a munka — idézett Kádár elvtárs a csepeli pártértekezlét egyik felszólalásából —, vagyis a kapi­talista rendszerben, majd dicsőség, most meg egyesek számára szívesség.” S hogy közelférközött — derűjével is — a kongresz- szus hallgatóságához a párt első titkára. Amikor a tévé az említett részleteknél közvetítette a felszólalást, láttuk, éreztük, hogy bőven telne további sziporkákra Kádár Jánostól, de ebben is mértéket tartott. Látható­lag óvakodott, ne menjen el odáig, mintha tapsot ikarna aratni”. Éppen a fordulatok keltette oldottabb hangulatokat használta ki arra, hogy egy ország ve­zetésének koncepcióit ugyancsak természetes egysze­rűséggel értesse meg a kongresszus „meghosszabbítá­sában” figyelő párttagok, állampolgárok millióival. „Ha mi például a negyedik ötéves tervben 40 száza­lékos nemzeti jövedelemnövekedést terveztünk volna a reálisan tervezhető 30—32 százalék helyett, akkor reményeinket tekintettük volna tervnek...” — emlé­kezzünk csak erre a gondolatsorra, amelyet ezzel feje­zett be: „Felelős vezetés így nem járhat el." Kádár elvtárs vitazáró beszédének minden fejezete, — amikor bátran élt a frappánsabbnál frappánsabb példák szemléltető erejével —, arra is példát muta­tott, hogy nehéz, bonyolult közgazdasági vagy társa­dalompolitikai kérdések elemzésekor mindig életele­ven gyakorlati példákkal hozzuk emberközelbe az el­veket. Ezzel lényegükben és összefüggéseikben mind­járt érthetőbbé tesszük azokat. Érdekességükben job­ban felkeltik érdeklődésünket, s azzal hatékonyabbá is válik a mondanivaló, hiszen nagyobb a hatása ránk. De mint láttuk, hallottuk — sajtóban, rádió­ban, tévében — ez a szemléletes előadói-szónoki stí­lus sosem volt öncélú. Egy-egy szellemes fordulatnak mindig megvolt — jobban mondva — mindig funk­ciója volt. A beszéd céltudatosságát növelte. Hogy ilyen volt, arra — ha lehet így mondani — az egész pártkongresszus tartalma, stílusa, módszere, gyakorlata is adta az ihletést. Az, hogy az elhang­zott 56 felszólalás a legfontosabb kérdésekben teljesen egységes volt, s habár „általában leírták” azokat, be­lőlük az egységes cselekvés akarata sugárzott. A le­írt szavakból a marxizmus—leninizmusból folyton megújulva erősödő meggyőződés belső ereje sütött. S az a felelősségtudat, hogy bár saját felszólalásukat mondják el, ugyanakkor egyenként — ezer magyar kommunista nevében is beszélnek. Tízmillió állam­polgár legfontosabb dolgairól, egy ország érdekében. th n

Next

/
Oldalképek
Tartalom