Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
. 1979. december 2, szerda *. első lépése Kecskeméten December 6-tól: Öt- és háromjegyű telefonszámok Megkezdődött az élővadbefogás December 6-án, vasárnap 0 órakor — az ország több nagyvárosához hasonlóan — Kecskeméten is megváltoznak a telefonszámok: az eddigi négyjegyűeket ötjegyű hívószámok váltják fel.-----Mi indokolja ennek az i ntézkedésnek az elrendelését? — kérdeztük dr. Hangai • Emilt, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési csoportvezető j ét. — A változás a postának azzal a tervével függ össze, hogy a távbeszélő központokat országszerte automatizálja és előfizetői távválasztást vezet be. Egy nagyszabású távlati korszerűsítés első lépése ez. A távválasztás egyébként azt jelenti, hogy a későbbiekben például Kecskemétről közvetlenül, tárcsázás útján, tehát j egyeztetés nélkül hívható lesz majd a rendszerbe már bekapcsolt hazai városok bármelyik előfizetője. — Közelebbről, a gyakorlatban hogyan fest az ötjegyű hívószámokra való áttérés? — Az eddigi számok elé egy 1-es kerül. A 11-22-ből például 11-122, vagy a 26-19-ből 12-619 lesz majd. Lényeges ez a kettes-hármas tagolás, főként azért, mert december 6-tól kezdődően távolsági hívásoknál a központ ilyen formában kérdez majd rá az előfizetőre. Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy az új szám — az említett példát figyelembe véve — nem [111-22, hanem 11-122. A legbiztosabb, ha az előfizető. félreértések elkerülése végett, addig, míg az új számot meg nem tanulja, egy cédulát erősít készülékére, amelyen az új, ötjegyű számot — ismételjük, kettes-hármas tagozásban — feltünteti. Az előfizetőket egyébként hivatalosan js értesítik erről a változásról. A decemberi távbeszélőszámla mellékleteként pedig megkapják a posta olyan irányú kérését is, mely szerint az esetleges címváltozásokat sürgősen jelentsék be. Ez alkalommal, kivételesen, ezért a bejelentésért a posta nem számít fel külön díjat. Küszöbön áll ugyanis az új kecskeméti távbeszélő névsor kibocsátása, amelyben — előreláthatólag 1971. júniusában — már az új, ötjegyű számokon, illetve a legutóbbi bejelentett lakáscímen szerepelnek majd az előfizetők. — Valamennyi hívószám elé 1-es kerül majd az új rendszerben? — Csak az eddigi négyjegyűek elé. Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg I kétjegyű számok — távolsági bejelentő, távirda, hibabejelentő, tudakozó, valamint a mentők, tűzoltók, rendőrség stb., tehát a 01, 02, 03, és így tovább — elől nullával bővítve, három számjegyűekké alakulnak. December 6-tól behát az interurbán-beszélgetést a 001-en kérjük, az esetleges Gyűjtik a tobozt a homoki fenyvesekben Az új fenyvesek telepítéséhez az alföldi homokon már meghonosodott fenyőfák magjából nevelik a csemetéket a Duna—Tisza közi erdészetek. A szaporításhoz szükséges magvak gyűjtését most kezdték meg a bugaci és a kelebiai fenyvesekben. Az előző évinél jóval több toboz díszíti az erdei- és feketefenyőfákat, s így 17—18 vagonnyi terméssel számolnak az erdészek. A toboz szedése fiatal, könnyen mozgó munkaerőt igényel A magas fákra fel kell mászni, hogy a tetejükön levő ágakról leverjék a tobozt. A tobozból 60—70 Celsius-fokra fűtött helyiségben pergetik ki a parányi magvakat. A tűlevelűek szaporítóanyaga keresett. külföldön is. Az osztrák cégek már most érdeklődnek a mag iránt, exportálása azonban csak a hazai igények kielégítése után lehetséges. Évente 40—50 millió fenyőcsemete neveléséhez elegendő magra van szükség az Alföldön. hibát a 003-on jelentsük, a mentőket pedig, szükség esetén, a 004-en hívjuk! — Mi történik akkor, ha valaki megszokásból a korábbi számot tárcsázva próbál kapcsolást létesíteni? — Ilyenkor nem jön létre kapcsolás. A követendő eljárás ebben az esetben: a hallgatót a helyére tenni, s az új számot tárcsázni. Bizonyos, hogy egy-két héten belül hozzászokunk majd az új rendhez, amely — mint említettük — a későbbi bővítések, korszerűsítések, a távbeszélő-összeköttetés jobbá, gyorsabbá, kényelmesebbé tételének az előhírnöke. Jóba Tibor Befejezték a cukorrépa átvételét A Szolnoki Cukorgyár, amely szeptember 11-én az országban elsőként kezdte meg a feldolgozási idényt, befejezte a cukorrépa átvételét a termelő gazda- ságototóL A kongresszusi munkaverseny szép sikereként kedden elkészült a kétezer- ötszázadik vagon cukor. Vadászoktól zajos a Nagy- Alföld. A hetek óta tartó idény nagyobb lőttvad- szállítmányai ezekben a napokban érkeznek a MAVAD kecskeméti telepére. Fácánból többet, nyúlbőlés fogolyból -kevesebbet várnak a tavalyinál, összesen több mint nyolcvanezer lőtt apróvad érkezésével számolnak. Az élővad értékesítését is megkezdték az alföldi vadásztársaságok. Négy megye határát — Bács, Békés, Csongrád és Szolnok — veri fel a vadhajtók zaja. A vadmadarakat több mint három méter magas hálóba röptetik, a nyulakat pedig 3—100 méter hosszan kifeszített kerítőhálóba fogják. Eddig a Békés megyeiek adtak át legtöbb élővadat a MAVAD-nak, fácánból és fogolyból a Bács megyei vadásztársaságok csapdáztak a legtöbbet. A hét elején megérkeztek a nyúlfogó hálók is a Duna—Tisza közére. Alpár, Vaskút és Szabad- szállás környékén hozzáláttak a fülesek befogásához. Csak ezen a vidéken közel tízezer vadmadarat és nyu- lat kerítenek hálóba. Miniszteri rendelkezés a járványos gyermekbénulás elleni védőoltásokról Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta a járványos gyermekbénulás elleni 1970—71, évi védőoltásokat. A korábbi évekhez hasonlóan a Sabin-cseppeket ezúttal is három alkalommal adják be az oltásra kötelezett kisgyerekeknek. Az egyes típusú vakcinát a december 7—12-e közötti héten, a hármas típusút 1971. február 1—6-a között, a kettes típust pedig a március 15—29-a közötti időben kell beadni. között megfelelő időközt kell tartani, ezért a miniszter úgy intézkedett, hogy a gyermek- bénulás elleni oltásra kötelezett gyermekeket himlő ellen H970. december 22-e és 1971. január 8-a, illetőleg 1971. február 16—19-e között szabad beoltani, míg a diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni — úgynevezett di-per-te — oltások december 22-e és január 23-a, illetőleg február 16—27-e között adhatók. A fertőzésnek Oltásra kötelezettek az 1967. szeptember 1-e és 1970. szeptember 30-a napja közötti időben született gyerekek. A kettes típusú oltást azonban — március 15—20-a között — az 1970. október 1—december 31-e között született csecsemőknek is meg kell adni. Minthogy az egyéb kötelező oltások és a járványos gyermekbénulás elleni védőoltások kitett gyermekek gamma-glo- bulin oltására ilyen korlátozás nincs, de mivel lázas gyereknek vakcinát nem szabad adni, a gamma-globulinnal oltott gyerekeket csak 10—14 nappal később, láztalan állapotban szabad gyermekbénulás ellen beoltani. A tuberkulin-próba és a BCG-oltás a gyermekbénulás elleni vakcináció idején is folytatódhat. (MTI) Mi újság a tyajdaságban t 400 000 HEKTÁRON ELVETETTÉK A BÜZAT A Tartományi Mezőgazdasági Titkárság legújabb adatai szerint a társadalmi gazdaságok és a raa- gánparasztok eddig mintegy 400 000 hektáron fejezték be a búza vetését, de egyes kommunákban még folyik a munka, s várható, hogy a búza végleges vetésterülete jóval nagyobb lesz. A társadalmi szektor 230 000 hektáron vetette el a búzát, s ezzel 96 százalékban teljesítette tervét. Az eddigi eredmény a szakemberek véleménye szerint kiváló, mert a mezőgazdaság számára az idei ősz egyáltalán nem volt kedvező. Alig másfél hőnap volt csak a kukorica betakarítására és a búza vetésére. TESTNEVELESI SZIMPÓZIUM A MÜVÉSZTELEPEN- Egy hete egyedülálló tanácskozás színhelye volt a topolyai Zobnatica birtok mellett levő művésztelep. A topolyai kommuna testnevelésének közép-, illetve hosszú távú fejlesztési tervét vitatták meg. amelyet a Tartományi Testnevelési Intézet szakemberei dolgoztak ki a kommunában végzett részletes felmérések alapján. Ez az első ilyen terv, így, egy községre vonatkoztatva a tartományban. az országban a második. A tanácskozáson elhatározták, hogy a tervet hamarosan ismertetik a nyilvánossággal is és elfogadásra ajánlják a választógyűléseken. ÜJ gyár az ESZÉKI saponiaban Az eszéki Saponda vegyipari gyár dolgozói november 26-án ünnepelték a munkás-önigazgatás 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepélyes keretek között egy új mosó- szergyár-részleget nyitottak. Ivó Martinac, a Saponda vezérigazgatója elmondta, hogy az új gyárrészleg építésére mintegy 40 millió dinárt fordítottak. Évi 70 000 tonna mosóport fog gyártani, de lehető kapacitása eléri a 180 000 tonnát, ami azt jelenti, hogy az ország szükségletének mintegy 60 százalékát kielégítheti. A Saponia állandóan fejlődik, amellett, hogy a legtökéletesebb technológiával állítja elő termékeit, a közeljövőben teljesen áttér a komputer- rendszerre. Nagy gondot fordít arra is, hogy még jobban elmélyítse kapcsolatait a vásárlók milliós táborával. Az új gyárrészleg gépeit az ország hat köztársaságának és két tartományának fogyasztói közül választott háziasszonyok adták át ünnepélyesen rendeltetésüknek. A vendégek utána megtekintették az üzemet és a horvátországi festőknek a gyár munkacsarnokában nyílt alkalmi kiállítását EGY VIDÉKI TELEFONKÖZPONT Automata telefonközpontot kap Bajsa. Január elsején adják át rendeltetésének. A telefon-előfizetés havonta 26 dinár lesz. A JUGOALAT MÁSODIK KITÜNTETÉSE Ünnepélyes keretek között adták át Belgrádbam a köztársasági gazdasági kamara hagyományos köztársaság napi díszokleveleit és díjait azoknak a vállalatoknak, amelyek kiváló termelési eredményeikkel nagymértékben hozzájárultak a köztársaság gazdaságának gyorsabb ütemű fejlődéséhez. A kitüntetettek között két vajdasági vállalat is van, az Újvidéki Jugoalat Szerszámgép- gyár és a Stara Pazova-i Napredak Mezőgazdasági Birtok. A Jugoalat számára ez már a második elismerés az idén, ugyanis kiérdemelte a város Októberi díját is. A köztársasági kamara kitüntette a legkiválóbb vállalati vezetőket is. Közöttük van Aleksandar Petronic okleveles közgazdász, az újvidéki szerszám- gépgyár vezérigazgatója; Dusko Stepancev okleveles közgazdász, a kikindai To. za Markovié cserépgyár vezérigazgatója és Stevan Uhlarik, a becsei mezőgazdasági birtok vezérigazgatója is. ég tartott a pártkongresszus, amikor egy- egy munkanap felszólalásairól beszélgetve, valaki megjegyezte: „Mennyi színt, élénkséget vitt a tanácskozás fárasztó munkájába, amikor egyik-másik küldött, mint például Keres Emil, a színművész, az az építőipari művezető vagy a vasmunkás fiatal — hozzászólása közben el-elszakadt a papírtól, „kibeszélt” az előre leírt szövegből... Mindjárt megváltozott a hangja is, életszerű lett a példa, s nyomban „felcsigázta" az érdeklődést. Ami a közbetapsolásokon, hangos derültségen vagy másfajta reagáláson is lemérhető volt.” Igen. Meghánytuk-vetettük ezután, hogy az „élő beszéd” hatásossága kétségtelen, jóllehet alkalma, témája is válogatja. Mert — mondjuk — nem lehet mindenről nagy pátosszal, szónokolva beszélni, s nem célszerű a „látványos, csillogó’’ szenvedély esség, amikor közgazdasági fejtegetéssel, az összefüggések megvilágításával az emberek értelmét kívánjuk megmozgatni. Meg azután könnyű annak olyan magas fórum előtt, mint a pártkongresszus, „függetleníteni” magát az írott szövegtől, aki — adott szakmája, hivatása mellett — rátermett szónok is, esetleg éppen az élőszóval való hatáskeltés, befolyásolás a mestersége. S mintha másfelé is beszédtémát jelentő „papírre felszólalás” kérdésében tisztázta volna a helyzetet Kádár elvtárs, vitazáró beszédében erről Is szólt. Megmagyarázta — „annak a ténynek, hogy az elvtársak általában leírták felszólalásaikat, döntően — a felelősségérzet az oka..Az a tudat, hogy a párt legmagasabb fórumán elhangzott minden szónak súlya van. Kádár elvtárs szónoknak is kiváló. Hányszor hallottuk eddig is, hogy „egyszerűen nem lehet nem odafigyelni, ha ő beszél”. Gyakorlati példáinak életessége, frissesége — azaz a legaktuálisabb momentumokat sorakoztatja fel — nemcsak, hogy „egyszerűségével” teszi világosan érthetővé az elvi kérdést, hanem a kérdés mélyére is rávilágít. Gondoljunk csak a zárszó szellemes fordulatairól, akár a dolgozó nők iránti tisztelettel összefüggő mulasztásaink, akár a munkaerkölcs furcsaságai kerültek szőnyegre. „Kényszer volt egykor a munka — idézett Kádár elvtárs a csepeli pártértekezlét egyik felszólalásából —, vagyis a kapitalista rendszerben, majd dicsőség, most meg egyesek számára szívesség.” S hogy közelférközött — derűjével is — a kongresz- szus hallgatóságához a párt első titkára. Amikor a tévé az említett részleteknél közvetítette a felszólalást, láttuk, éreztük, hogy bőven telne további sziporkákra Kádár Jánostól, de ebben is mértéket tartott. Láthatólag óvakodott, ne menjen el odáig, mintha tapsot ikarna aratni”. Éppen a fordulatok keltette oldottabb hangulatokat használta ki arra, hogy egy ország vezetésének koncepcióit ugyancsak természetes egyszerűséggel értesse meg a kongresszus „meghosszabbításában” figyelő párttagok, állampolgárok millióival. „Ha mi például a negyedik ötéves tervben 40 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést terveztünk volna a reálisan tervezhető 30—32 százalék helyett, akkor reményeinket tekintettük volna tervnek...” — emlékezzünk csak erre a gondolatsorra, amelyet ezzel fejezett be: „Felelős vezetés így nem járhat el." Kádár elvtárs vitazáró beszédének minden fejezete, — amikor bátran élt a frappánsabbnál frappánsabb példák szemléltető erejével —, arra is példát mutatott, hogy nehéz, bonyolult közgazdasági vagy társadalompolitikai kérdések elemzésekor mindig életeleven gyakorlati példákkal hozzuk emberközelbe az elveket. Ezzel lényegükben és összefüggéseikben mindjárt érthetőbbé tesszük azokat. Érdekességükben jobban felkeltik érdeklődésünket, s azzal hatékonyabbá is válik a mondanivaló, hiszen nagyobb a hatása ránk. De mint láttuk, hallottuk — sajtóban, rádióban, tévében — ez a szemléletes előadói-szónoki stílus sosem volt öncélú. Egy-egy szellemes fordulatnak mindig megvolt — jobban mondva — mindig funkciója volt. A beszéd céltudatosságát növelte. Hogy ilyen volt, arra — ha lehet így mondani — az egész pártkongresszus tartalma, stílusa, módszere, gyakorlata is adta az ihletést. Az, hogy az elhangzott 56 felszólalás a legfontosabb kérdésekben teljesen egységes volt, s habár „általában leírták” azokat, belőlük az egységes cselekvés akarata sugárzott. A leírt szavakból a marxizmus—leninizmusból folyton megújulva erősödő meggyőződés belső ereje sütött. S az a felelősségtudat, hogy bár saját felszólalásukat mondják el, ugyanakkor egyenként — ezer magyar kommunista nevében is beszélnek. Tízmillió állampolgár legfontosabb dolgairól, egy ország érdekében. th n