Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

1 oldal 1970. december 20. vas&rnap Háromezer ember munkája (Folytatás az 1. oldalról.) jain csaknem 200 milliós forgalmat bonyolított le. Ennél sokkáNaagyobb je­lentőségű azonban a mező- gazdasági termékek feldol­gozása. Az idén többek kö­zött 40 helyen foglalkoztak tej-, 13 helyen hús-, 14 he­lyen zöldség-gyümölcs fel­dolgozással, illetve előké­szítéssel — részben tsz- közi alapon — s ily módon 1400 termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat fog­lalkoztattak. Igen jellemző szövetke­zeti tevékenység a fafeldol­gozás, a különböző csoma­golóládák, vagy szerszá­mok készítése, amely 31 helyen 208 személynek adott munkát. A megye 252 gazdaságá­ban összesen 403 millió fo­rint értékű építőipari mun­kát végeztek el a szövetke­’ zeti építőbrigádok. Túl­nyomórészt olyan üzemen belüli munkákat, amelyeket — túlterheltsége miatt — az állami építőipar nem tu­dott elvégezni. De építettek a tsz munkabrigádok köz­ségi orvosi rendelőket, a lakosságnak családi háza­kat, élelmiszerboltokat, mű­velődési otthonokat és is­kolai tantermeket. Kilencvenhat termelőszö­vetkezetben egyéb ipari ter­mékeket állítottak elő, töb­bek között a kertészetekhez szükséges támberendezése- ket, betonelemeket, műtár­gyakat. A gazdaságoknak ez 85 millió forintos bevé­telt hozott és egész évben 1254 tsz-tag és alkalmazott számára jelentett elfoglalt­ságot. Tizenöt gazdaságban, főleg a fiatalok és a nők állandó munkalehetőségé­nek megteremtésére, fémtö­megcikkeket, fémszerelvé­nyeket, ipari készülékeket javítanak, vagy készítenek. A már említett szolgál­tató tevékenységekkel együtt összesen 488 terme­lőszövetkezeti telephelyen csaknem 3 ezren dolgoznak, közvetve, vagy közvetlenül a lakosság számára. Van már termelőszövetkezeti fodrászat, 40 helyen gépko­csijavítás, méretes szabó­ság és ruha javítás, darab­áru- és tüzelő házhozszál­lítás, lakáskarbantartás, amelyet a szövetkezeti ta­gok végeznek. Ez' a sokirányú termelő­szövetkezeti tevékenység jól szolgálja a párt- és kor­mányhatározatokban is megerősített hármas alapél­vet: a tsz-tagság foglalkoz­tatását, a személyi jövedel­mek emelését és a mező- gazdasági tevékenység esz­közellátásának javítását. K. A. Két kiállítás K iskunfélegyházán Két érdekes kiállítás nyí­lik ma, vasárnap a Kiskun Múzeumban a magyar nép hagyományos plasztikus al­kotásaiból. Az egyik Már­ton László fotóin mutatja be a régi békési fejfákat és készítésüket, a másik a Kiskun Múzeum gyűjte­ménye alapján eredetiben és fotókon tárja elénk a Kiskunság fejfáit, kopja­fáit. A több évszázaddal ezelőtt kialakult fejfa- és kopjafatípusokat, s azok művészi - világát csak az összehasonlító folklór segít­ségével közelítheti meg a mai néző. A kiállítás rendezője, dr. Lükő Gábor, széles körű és sokoldalú kutatásainak eredményeit használta fel a kiállított tárgyak megszó­laltatására. A csillag- és virágdíszes kopjafák nem állíthatók párhuzamba a polgári korszak „csendé- let”-eivel, hanem a népköl­tészet és Ady szimbólumai­val vannak rokonságban. A fejfa és a kopjafa erede­tileg társadalmi szimbólum volt: az analfabétizmus hosszúra nyúlt korában ké­pekkel helyettesítette az írást, megjelölve a halott nemét, egyházi, falusi, és családi kapcsolatait. Az asszonyok idegen nemzet­ségből származtak, azért volt más típusú az ő fej- fájuk. A díszesen faragott kopjafák állítása a régi, mohamedán vallású kunok öröksége lehet. Erre valla­nak a közép-ázsiai moha­medán törökség hasonló sírjelei. A kiállítás ezekről is tájékoztat egy század- eleji magyar kutató rajzai alapján. — Megnyitót a népművészet régi barátja, Szabó Iván, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze mond, vasárnap délelőtt 11 órakor, a Félegyházi Kis­kun Múzeumban. — A mű­vészi igényű rendezés és grafikai megoldások Mol­nár Péter munkáját dicsé­rik. Elnökségi ülés Rémen Három időszerű kérdést tűzött szombati ülésének napirendjére a Kiskunha­lason székelő, . Kiskunsági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének elnök­sége. A rémi Dózsa Tsz iroda­házában tartott megbeszé­lésen Bábud Károly, a szö­vetség munkatársa a kör­zet háztáji gazdaságainak termelési adotságait, fej­lesztésének gondjait ismer­tette. Tölgyes Zoltán, közgaz­dász a tagszövetkezetek belső ellenőrzésének ta­pasztalatairól és a kor­mányhatározat végrehajtá­sa során létesítendő revizo­ri iroda működési tervé­ről tájékoztatta az elnöksé­get. Jónás JJániel, a szövetség elnöke pedig a függetlení­tett testület, a küldöttgyű­lés, a szakbizottságok és az elnökség jövő évi munka- programját terjesztette jó­váhagyásra az ülés elé. Síket rés bukót A „Figaro házassága” pá- í rizsi bemutatójára készu ! tek és Beaumarchais, ; I szerző barátai aggodalmai j kodtak, hogy a darab meg I bukik. Sophie Amould. a j darabban szereplő neves színésznő így válaszolt a- aggályoskodóknak: vízszin­tes 2. és függőleges 1.» j VÍZSZINTES: 2. Sophie i Arnould megnyugtató vála- ( S7.ána,í első része. 14. Ku­korica. 15. Máskor. 16. Nor- ; vég szobrász, Rodin köve- I tője. 13. Foszfor, nitrogén I oxigén 19. Indulatszó. 20. ; Mennyboltja. 21. Nyugtala- I nít. 23 Szén, jód és bór ; vegyjeie. 24. Hírhedt római I császár 26. Az oxigéneso- portba tartozó' vegyi elem (a Cuiie-házaspár állította I elő legelőször). 28. Csur- j gók. 39. A város közepe ( • .. város). 31. Idegen női I név. 32. Érvényes. 33. Tév- I hitek. 36 N. G. 37. T. O. H. i 39. Ételt ízesít. 40. Tisztes­ségtelen haszon. 42. Mindig »»ez” van. 44. Kikötőváros a Szovjetunióban, a Don partján. 47. A sakkjáték­ban 32 van. 49. A föld lazí­tására használt szerszám. 51. Gazdasági munkát végez. 5*. Szervezet aktív munkatársai. 53. Nagyobb zeneműben egy- egy hang vagy hangszer szá­mára írt részek. 55. A papagá­jok egyik fajtája. 56. Valami­nek alvége, befejezése (ősz. . .) 57. Későbbi időpontra halaszt. 60. Csekkben van! 61. Tantál. 62. Gépet zsíroz. 64. Betűkkel kitölteni. 66. Az élőlények égyik csoportja. 69. Nézd meg a lap másik oldalát is! FÜGGŐLEGES: 1. A vízszin­tes 2. számú sor folytatása. 2. Egy időpóntra kilátásba helye­zi. 3. Bosszantott. 4. Z. G. E. 5. Színültig töltve. 6. Nagy­apáink ruhájának nélkülözhe­• tétién kelléke volt. 7. Régi j hosszmérték. 8. Helyrag (-en, I -ön, párja). 9. Pázsit. 10. Hang- ! szerrel történő művelet. 11. Pintből 36 fér bele. 12. A. K. I 13. Mozart operája. 17. Ülőhely (fordítva). 22. Fenyőfélék ter­mései. 23. A borítékra írjuk. 25. i A zsoké „szerszáma”. 27. ipari i növény. 29. Zárt társadalmi ! csoportok Indiában. 34. Séta­pálca. 35. Acélkötél, drótkötél. 38. Merre tűnt? 41. Két egymás i után következő sor összecsen- ! gése a versben. 43. Étkezéskor | fogs^asztott könnyű bor. 4i5. Ta- j gadószó. 46. Ügyész gyakran 1 mondja. 48. Kazincbarcikához csatolt község. 50. Azonos be­tűk. 54. Mely személyt? 58. Te­herfuvarozási vállalatunk, a Volánhoz tartozik. 50. Meglát­szik rajta (...róla). 62. Méh- lakás. 63. Görgey Gábor szín­műve. 65. I. D. K. 67. A mély­be. 63. Akna része! BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú so­rok. megfejtése. B. J. A december 13-án közölt rejt­vény helyes megfejtése: (Víz­szintes 2.:) Hunyadi László si- ratása; (Vízszintes 32.:) Kunié és labanc; (Vízszintes 73.:) Dó­zsa népe; (Függőleges 1.:) Az ónodi országgyűlés; (Függőle­ges 47.:) Dobozi. Rendelet a távbeszélő-díjszabás kiadásáról Megjelent a közlekedés és postaügyi miniszter ren­deleté, amely a postatör­vény alapján új távbeszélő­díjszabás kiadásáról intéz­kedik. Távbeszélő-díjszabás utoljára 1958-ban jelent .még, azóta számos .módosí­tás miatt azonban már szinte áttekinthetetlen, s így nehezen alkalmazható. A díjszabás 1 kapcsolódik a január 1-én életbelépő táv- bészélő szabályzathoz, s ezen túlmenően szükséges­sé vált megjelenése a táv­tárcsázás fokozatos beveze­tése, a telefonszámlák elek­tronikus gépi előállítása, feldolgozása miatt is. • A rendelet szerint a táv­beszélő-szolgáltatásokról, Az ünnepekre COMPACK kávét ajánlunk igénybevételük feltételeiről és díjairól bármelyik pos­tahivatal, távbeszélő, vagy távközlési üzem felvilágosí­tást ad; megtekinthető ezekben a hivatalokban, ezenkívül a Verseny utcai postahivatalnál meg is vá­sárolható. A január 1-én életbelépő díjszabás az alapvető távbe­szélő' szolgáltatásokban vál­tozást jelent, néhány kü­lönleges szolgáltatást érint. Mivel a posta a számlán az előfizetőnél felszerelt valamennyi berendezés dí­ját egy összegben tünteti fel, az előfizető — 20 téte­lenként 2 forintért — kér­heti a díj részletezését. Az új díjszabás már azt is meghatározza, hogy a gépi kapcsolású távolsági tele­fonforgalomban az úgyne­vezett távválasztásban — a díjkörzetektől függően hány másodpercenként lép a hívó állomás számláló berende­zése. Amennyiben a kézi­kapcsolású távolsági forga­lomban a hívó téves számot jelölt meg, az összeköttetés létrejött, s a hívó egy per­cen belül a helyes telefon- számmal ismét kéri a kap­csolást, tévedéséért csali egy perces díjat kell fizetnie. Az állomás vagy a készü­lék javításával kapcsolatos kiküldetési díját, 20 forin­tot, csak akkor kell megfi­zetni, ha a posta dolgozója >z előfizető hívására jelent neg, s egyéb költséget nem ám ólnak fel. A miniszteri rendelet, s ezzel együtt az új távbeszé­lő-díjszabás január 1-én lép életbe. (MTI) Több lesz a mozaiklap? Mozaiklapot, kéményaj­tót, szőlőtámkarót gyárta­nak a solti ÁFÉSZ hartai betontermék üzemében. Jö­vőre másfél millió forintos költséggel megkezdik az üzem bővítését, hogy a termelést — az igények szerint — mintegy három­szorosára — tudják növel- | ni. Foglalkozásuk: szirszál­kasogatás — Foglalkozásuk? ■— Szőrszálhasogatás. — Hány szálat hasítottak eddig? — Aligha akad matema­tikus, aki kiszámítaná. Fél­percenként vagy százezret. A munkások máris veszik a köteeet, és a gépben 52 tű metszi finomma a dur­va ló- és disznósertéket Így lesz selymes tapintású az ecsetnek való. A Szegedi Ecset- és Sep­rűgyárban sok millió ecset készül évente. Jóformán minden elképzelhető méret­ben. A legkisebb iskola­ecsettől a hatalmas korong­ecsetig bő a választék. Leg­alább százféle. Miből ké°"«l az ecset? — Tiszta disznósörtéből, marha- és lófarokból, lósö­rényből. Esztendőnként majdnem ötszáz mázsa a szükséglet. — Mennyi hasznosítható egy-egy állat szőréből? — Egy sertésből 6—8, ló­farokból, sörényből és mar­hából 20—25 deka. A szükséges mennyiség­hez 700 ezer sertés vagy 200 ezer ló, szarvasmarha kellene. Ennyi semmi eset­re sincs. Hogyan oldják meg? — Korszerű technológiá­val. A műanyag teret hódít nálunk is. Keverjük valódi szőrrel, de mind gyakrab­ban készül ecset tiszta mű­szálból is. És hogy mennyire kapós a magyar ecset szerte a vi­lágon, íme a bizonyíték: több tucat ország vásárol­ja rendszeresen a szegediek termékét Az igazi „világ­sztár” azonban a ciroksep­rű. A Tisza-parti metropo­lisban kizárólag exportra készítik, a békési földeken honos másfél méteres nö­vény „bajszából” készült kis ruhaseprű a tengeren­túlra vándorol Nagv test­vérét, a szobaseprűt is több százezer európai háziasz- szony várja, vásárolja min­den esztendőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom