Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

1970. augusztus ll, kedd 6. oldal „Én csak egyszerű tag vagyok../' 1 Válaszol az illetékes Az augusztusi párttag­gyűlésekre készülve, az alapszervezeti munka javí­tására vonatkozó javasla­tok, kritikai megjegyzések mellett elhangzottak olyan észrevételek is, hogy he­lyenként a tisztségnélküli kommunisták véleményét nem veszik kellően figye­lembe, illetve nem igény­lik politikai aktivitásukat. Itt-ott hallani: én csak egy egyszerű tag vagyok, felesleges beleszólnom a dolgokba, a vezetőség úgy is elintézi. Mások úgy véle­kednek, hogy hiába monda­nák el javaslataikat, mivel már majdnem végleges el­képzelések kerülnek meg­vitatásra. A többség vi­szont rendszeresen hallat­ja szavát, igényt tart rá, hogy megszívleljék vélemé­nyét. Légkört, a vitázó kedvre A fentiekkel összefüggés­ben a kiskunhalasi járás egymástól távol fekvő két községébe, Kunbajára és Kiskunmajsára látogattunk. Olyan pártagokkal beszél­gettünk, akiknek jelenleg nincs tisztségük a pártszer­vezetben, vagy állami és társadalmi szervekben. Kunbaján, a Dózsa György út 4. számú ház­ban élnek Milla Józsefék. Férj, feleség, mindketten nyugdíjasok. A felszabadu­lástól kezdve tagjai a párt­nak, régebben különböző felelős posztokon tevékeny részesei voltak a falu köz­életének. Ma cseadben, be­tegeskedve figyelik a falu politikai életét. Vajon, ők ketten elmondhatják-e vé­leményüket, tapasztalatai­kat? Most, amikor csak egyszerű tagok, beleszól­hatnak-e a helyi politika kialakításába? • — a pártszervezet veze­tői tehetséges, jószándékú emberek, de, minket már nem igen kérdeznek — mondja Milla néni. A hiba ott van, hogy a taggyűlé­seken keveset vitatkozunk. Ügy tűnik, mintha nem is lenne olyan ügy, amelynek megtárgyalásához többek véleménye kellene. A tit­kári beszámolók nem elég­gé változatosak, sok ben­nük az általánosítás, ezért ■sincs vita. Tudom, hogy a lakókör­zeti pártszervezetekben ne­hezebben megy a munka, mint máshol, de, ha csak az emberek napi gondjai- .val, politikai képzésükkel foglalkoznának, akkor is akadna bőven tennivalónk. Mille József a követke­zőképpen összegezte mind­kettőjük véleményét: — A titkártól és a vezetőség tagjaitól azt várjuk, olyan • légkört teremtsenek a tag­gyűléseken, hogy az egy- : szerű tagoknak, köztük ne­künk, öregeknek is legyen kedvünk bátrabban vitáz­ni, kritizálni, segíteni — egyszóval részt venni a közös álláspont kialakítá­sában. Mindig van téma KlsKunmajsán, a Jonatán Szakszövetkezetben Tóth Lajos párttitkár Hanga Regina beosztott üzemgaz­dászt javasolja riportalany­ként. Két éve tagja a párt­nak, azóta egyetlen taggyű­lésről sem hiányzott. — Nálunk a gazdasági témák kapnak nagyobb zunk, akik a célkitűzése- [ azonban egy nagyon lénye­ket megvalósítják. Hogy j ges, vonásuk: a tisztség az én véleményemre ki- j nélküli „egyszerű tagok” is A bővített központ többet nyújt majd váncsiak-e? Ügy érzem igen. Különben hogyan tud­nák a vezetők, hogy jól vagy rosszul mennek a dolgok. Rendezvényeink érdeke­sek, nincsenek felesleges ismételgetések. Folyamatos tájékoztatást kapunk a fel­sőbb pártszervek határoza­tairól, a hazai és külföldi politikai eseményekről és sok egyéb másról. Mindig van téma és ez állandó ak­tivitást jelent. Azért kíváncsian várom, hogy a vezetőség miként értékeli a kétéves munká­mat, mert konkrét párt­megbízatást nem kaptam annak idején ... A gyorsabb előrehaladás feltétele A két nyilatkozat némi­leg eltér egymástól. Van szívesen részt vennének az alapszervezetek munkájá­ban. A legtöbben igényt tartanak a véleménynyil­vánítás lehetőségére. A fel­tétel csupán az, hogy van-e az adott közösségben eh­hez alkalmas légkör — vagy mint azt Milla József megfogalmazta — csinál- nak-e kedvet a felszaba­dult, egészséges vitatkozás­hoz. A párton belüli demok­ratizmus fejlesztésének is fontos követelménye ez, törekednünk kell, hogy va­lamennyi párttag beleszól­hasson a helyi politika formálásába, javaslatokat tehessenek, bírálhassanak. Ez vonatkozik az egyszerű tagokra is, akiknek aktív tevékenységére szüksége van a pártnak, mert enél- kül nehezebben juthatunk 1 előre. Szabó Attila Lapunk július 12-i szá­mában „Életveszély és te­lefon” címmel a kecskemé­ti távbeszélő hálózattal kap­csolatos néhány problémát panaszoltunk fel. Cikkünk­re most a Szegedi Posta- igazgatóság az alábbi vá­laszt küldte: _ „Kecskeméten a jelenlegi 2000 állomás befogadására alkalmas központot 1000 előfizetővel bővítjük, mert a város idevonatkozó igé­nyeit ki kell elégítenünk. Ezért a Beloiannisz Hiradás- tecnikai Gyárnál az ezres bővítést megrendeltük. A megrendelésnek a gyár ele­get tesz, s 1970 év végéig várhatóan a munkát be is fejezi. A végzendő munkák kap­csolatban állnak a már meglevő 2000-es központtal is, s ennek következtében szükséges a régi központból kis számú kapcsológépet a forgalomból kivonni, hogy azon a munkák árammen­tes állapotban elvégezhetők legyenek. A fejlődés meg­kívánja továbbá azt, hogy az elkövetkezendő időben a távválasztást bevezessük, s ezért a szám jegy gépeket 4 számjegyről 5 számjegyre kell átalakítanunk. Az át­alakítás egy-két gépnek a forgalomból történő kivo­násával jár. A fent ismertetett mun­kálatok miatt a központba bekapcsolt távbeszélő elő­fizetői állomásoknál meg­növekedett — különösen a nagy forgalmú órákban — a tárcsahangra való várako­zás időtartama. A kapcsológépek bizo­nyos fokú korlátozása au­gusztus hó végéig várható, minthogy addig e munkála­tok befejezést nyernek. A további munkák nem jár­nak már a kapcsológépek számszerű korlátosával. A bővített központ úgy mennyiségi, mint minősé­gi szempontból többet fog nyújtani a kecskeméti — távbeszélő bekapcsolásra vá­ró, és a már bekapcsolt — előfizetők részére. Szeged, 1970. augusztus 3. Török József igazgatóhelyettes” Nélkülük jjobban boldogulunk ALIGHA AKAD Átmeneti korlátozás kormány felhatalma- í mények előfeltételét képe- [ és pénzügyi megerősödést * * ' -i-i—«■» I rfól+o -nőm -ifiifvnt.VlPt. zik az ártámogatási okira­tok kiadásának. Ebből az is következik, hogy ame­lyik mezőgazdasági üzem a folyó évi beruházásával kapcsolatosan támogatási kiutalást még nem kapott, ott magával a kivitelezés­sel is gondok adódhatnak. A mezőgazdasági üzemek­nél minden évben jelentős a befejezetlen beruházások mennyisége. A múlt év­ben 620 millió forint volt az átmenő építkezések, te­lepítések és egyéb beruhá­zások értéke. zása alapján a pénzügy- miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdasági üzemek részére korlátozta az építé­si és telepítési ártámogatá­sok engedélyezését. A ren­delet szerint 1970. július 29-től az említett beruhá­zásokra nem lehet új tá­mogatási okiratot kiadni. A szabályozás nem vonat­kozik a szarvasmarha- és sertéstenyésztési építkezé­sekre, ha azok telepi vagy férőhely beruházások. A folyó évben engedélyezésre kerülő ártámogatásokat a mezőgazdasági üzemek csak 1971. január 1-e után ve­hetik igénybe. Az intézke­dések nem terjednek ki az árvíz sújtotta területekre. A rehdelet 72 millió fo­rint értékű építési beruhá­zást és 5—10 millió forint értékű telepítést érint a megyében. Az említett épí­tési és telepítési befekteté­sekből 32 milliót tesz ki az ártámogatás. Átcsoportosítások Gazdasági fejlődésünk a pénzügyekben és az anyagi termelésben egyensúlyi ál­lapotot követel. A beruhá­zási eszközök piaca egyike azoknak a területeknek, ahol a kereslet és kínálat összhangját igen fontos fenntartani. Az árvíz sújtotta ország­részeken folyó munkák, az építőanyagok, a kivitelezők koncentrálását teszik szük­ségessé. Ezeket az építke­zéseket a népgazdasági ux „ _ terv nem vehette számítás- szer valóban a gazdasági ba, így csak az eszkozok1 átcsoportosításával lehet a helyreállítási munkákat -----------­b iztosítani. Azok az építkezések és telepítések, amelyekre^ az ártámogatások engedélye­zése már megtörtént, való­színű, hogy az év végéig be is fejeződnek. Ezeknek ugyanis a tervei már elké­szültek, a kivitelezéshez szükséges saját pénzeszkö­zök rendelkezésre állnak, az építési szerződések meg­kötésre kerültek, a kivite­lezői lehetőségek elosztá­szolgálta, nem jelenthet már zökkenőt az ártámo­gatások alacsonyabb szin­ten történő megállapítása. Ha a jó gazda gondosságá­val kezelt pénzek nem fe- csérlődnek el, a gazdaság többet termel, kedvezőbb jövedelmi helyzetet élvez, fejlődése megalapozott. mosta- letköltség merül fel. De ha rr---. „ a szabad péntekekre, a n aban a88y . ’• !? , suszterhétfőkre gondol az melesi tanácskozás, ahol — . , ,, “ ,___. f üggetlenül a napirendtől hogy gyakran ™Í pén- — a legtöbb felszólaló a no8y gyakran sajat pen munkafegyelem hiányossá- zu»k ellenségei vagyunk gait ne tenné szóvá. Ho- . Egy ideig a művezetők gyan, a pártbizottságok és es a bérszámfejtők rugal- !z a apszervezetek tagjai a mfan megoldottak, hogy tárgytól eltérően mellébe- valamelyes kévés pénz szélnek? Nem, akik a legyen azok borítékjában munkafegyeiem e^e t^ gondot okozo lazulását te- selBm|r senki se éri be? szik . gy . mindenki több forintot valóságra, gazdasági, tarsa- .rf,ärl,-vär dalmi életünk egyik alap- . aij. Az acélárugyár, az vető kérdésére hívják fel a építőipar es a cipőipar nem f's lmet tud annyit termelni, mint 11 a6 cjóninar amennyire szükség van. Az 'nftninarhan ?s 44 Miből, honnan adjanak órára csökkentették^ mun- több lakást- ruhát> ciPöt> tőségen nem 44 órát, ha- 80 unK- nem 36-ot, vagy ennél kevesebbet d°l8°znak'„íSzL nemzeti jövedelem, a ter- hivatalosan, melékenység és gazdasági tudtával es hallgatólagos h tók á elvont fogal_ beleegyezesevel. Az embe- mondják, rek őszintén elmondjak, hogy’ ez nem érdekU a hogy ma mar nemcsak sza rnelóst” ne azt mindenki bad szombatot, hanem Wy „szabad pénteket” tarta- a“f’és annvU llhet nak. Sőt, sokan odáig me- ^k azt megtermeltünk fészkednek, hogy több ^ ^következik, hogy munkahelyen^ d nem magánügy, hanem ”SA flata ok ' közül sokan mindnyájunk közös érdeke, nem emlékeznek arra, hogy h°gy fegyelem es rend le­rnt az a suszterhétfő. Ré- a munkahelyeken, gén, talán nem is a „ma- ™ndfkl becsületesen dol- szek világban”, hanem 8°zzeK­még a céhek idejében vált Mennyien lehetnek azok, szokássá hogy a cipészek akiknek nem használ sem hétfőn nem dolgoztak. Per- az okos, sem a szép szó és sze, abban az időben a biztatás? A bányákban, az suszterek vasárnap vásárra építőknél, a vasútnál, az jártak. Akik jó üzletet esi- autóközlekedésnél, az üveg- náltak, azok hétfőn jogo- és vasiparban, valamint a san ünnepeltek, de a több- termelőszövetkezetekben az ség kényszerből őgyelgett a emberek többsége szorgal- kocsmák körül, mert nem másán, rendesen dolgozik, volt munkájuk. Elenyésző, talán néhány-------------■ százalék azok száma, akik N EM TÖRŐDHET ----- lógnak és akadályozzák a B ELE a lógásba, a fegyel- munkát. Nem lenne jobb, mezetlenségbe, mert ma ha ezeket be sem enged- már nem kis műhelyben és nék a munkahelyekre? egyedül dolgoznak az em- Igen, a többség, a ren- berek, hanem nagyüzemek- des emberek véleménye ben és többnyire gépekkel, az, hogy a fegyelmet bom- Ha a darukezelő, a kazán- lasztó és ezzel tetemes ká- fűtő vagy a gépkocsivezető rókát okozó lógósoknak nem áll munkába, akkor az utolsó figyelmeztetést kell egész építkezésen, a mű- adni, és ha ez sem használ, hely, az üzem minden ré- adják ki a munkakönyvü- szében zavar keletkezik, két. akik dolgozni és keresni ----­a karnak, azokat is hátrál- A_LEGTÖBB vallalat t átják. igazgatója az üzemvezetők­Élég bajunk, gondunk nek, építésvezetőknek és akad nekünk a fegyelme- osztályvezetőknek adta le a zetlenségek és a lógások fegyelmi jogkört. De sok nélkül is. Nincs elegendő munkahelyen hónapok, sőt cement, vas- és vagonhi- talán évek óta egyetlen ló­ánnyal küszködünk. Sok góst sem bocsátottak el, feladatunkhoz képest kevés mert ez népszerűtlen, kel- a jól képzett szakember, a lemetlen feladat. Ám a fontos beruházásokra kés- vezetőnek ezt is vállalni ve érkeznek a gépek és a kell — a többség, a közös­berendezések, ilyen körül- ség érdekében! Ne tűrjék mények mellett, ha jobban a fegyelmezetlenséget, a értenének hozzá, akkor is notórius lógósoktól szaba- nehéz a munkaszervezés, dúljanak meg, mert nél- „az objektív akadályok” külük jobban boldogulnak, miatt sokszor jelentős több; F, L. LEHETSÉGES, hogy a Megalapozottan Kétségtelen az is, hogy azok a szövetkezetek, ame­lyek igyekeztek beruházá­saikhoz a saját erőt bizto­sítani, kivitelezőt keresni, tehát megalapozottabb fej­lesztési programot készíte­ni, a korlátozó rendelke­zésnek semmiféle hátrá­nyát nem szenvedik. Azok­ban a gazdaságokban vi­szont, ahol most kezdik a tervezgetést, elkésett in­tézkedéseket tesznek,- köny- nyen előfordulhat, hogy a nyakukon marad a folyó évben már felhasználhatat- lan terv, a tervezés költ­ségével és egyéb befekte­tett kiadásokkal együtt. A gazdasági élet más te­rületein a fejlődés szintén az ártámogatások csökken­tésének irányába hat, bizo­nyos célok segítése mellett. Ahol a támogatási rend Mennyiség után A következő évek támo­gatási rendszere továbbra is elsősorban a szarvasmar­ha- és sertéshús előállítás növelését segíti elő. A gyenge természeti adottsá­gok mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemek tá­mogatásának a jelenlegi, vagy megváltozott formá­ban történő fenntartása szintén indokolt. A húster­melés ösztönzésével kap­csolatosan gyakran vitatott annak helyessége, hogy az ártámogatást férőhelyépí­tésre kapják a szövetkeze­tek. Bizonyos mutatók ar­ra engednek következtetni, hogy hatékonyabb volna a megtermelt hús mennyisé­ge után számítani az ártá­mogatást, így közvetlenül a termelésre lehetős hatást gyakorolni. Az ártámogatási rendszer általános fejlődésén belül, tehát egyes formák esetle­ges változása is várható, a támogatás mértéke pedig az indokolt szükségletek­hez fog igazodni. Herczeg Kiss Béla Ússótan folyamra ÁLLANDÓAN LEHET JELENTKEZNI A KECSKEMÉTI FEDETT USZODÁBAN a pénztárnál, Simon György úszómesternél, munkanapokon; délelőtt 8-tól 11-ig, délután 15—18 óráig. 920 Ittlllcliv *----------­h angsúlyt, de közben az sánál számbavételük meg- emberekkel is foglalko- történt. Az említett körül-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom