Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR S?OCfALISTA M'Ü'NKASPÁRT BÁCS’-KISKU,^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPBA A hatszázas Uolnap lesz 25 éve, ** hogy megszületett a földreformrendelet. Akkori­ban ezt úgy emlegették, hogy a hatszázas törvény. A magyar paraszt régi álma valósult meg ezzel, a föld azé lett, aki megműveli. A demokratikus Magyar- ország megteremtésének és megszilárdításának egyik nagy csatája az antifeudális agrárreform végrehajtása volt. A Magyar Kommunis­ta Párt még 1944 augusz­tusában kidolgozta a földre­form alapelveit. Ezek ke­rültek a később elfogadott rendeletbe. A Nemzeti Pa­rasztpárt a kommunistákkal egyetértésben, 1945. január 14-én hozta nyilvánosságra a földreformtervezetet. Megkezdődött tehát a küz­delem a magyar parasztság „ezeréves perének” — a földért való harcának — eldöntéséért. Az agrárreform a kisgaz­dapárt ellenállásába ütkö­zött. A parasztpárt említett fehfiívására nem reagáltak, később pedig a békekötés utánra akarták halasztani a földosztást. A parasztság azonban, a kommunisták mozgósítására, gyűléseken, memorandumokban köve­telte a reformrendelet meg­jelenését. Számos küldött­ség kereste fel Debrecenben az ideiglenes kormányt. Nagvbaracskán. a szegény­soron 32 aláírás gyűlt ösz- sze. amelyet külön futár rítt a kormányhoz. A föld- igénylő bizottságok a fel­szabadult országrészen csaknem mindenütt megala­kultak. I yen körülmények kö- * zott került sor már­cius 15-én a pártközi érte­kezletre, ahol jelentéktelen módosításokkal elfogadták a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt földreform rendeletterveze­tét. Két nap múlva összeült a Minisztertanács és elfo­gadta a törvényt. A földreform történelmi­leg időszerű, társadalmilag szükséges volt. Gyors, de­mokratikus végrehajtását elősegítette. hogy a sze­Mélykút: nagyközség Ünnepi tanácsülésen adták át az oklevelet Az alkalomhoz illő kül- I eredményeiről, majd vázol- sőségek között, ünnepi ta- I ta a még elvégzésre váró nácsülésen került sor teg- | feladatokat. Hangsúlyozta A forradalmi ifjúsági napok megyei eseményei Március 14-én a járási és városi ünnepségekkel megyeszerte megkezdődik a forradalmi ifjúsági napok tartalmas eseménysorozata. A többi között Baján és Kalocsán, Kerekegyházán és Rémen lesz ifjúsági de- (Folytatás a 2. oldalon) RADIO és TV melléklet (9. és 19. oldal) Erdősi József átnyújtja Vezdán Józsefnek a nagyközséggé válást tanúsító ok­, levelet (Pásztor Zoltán felvétele) nap Mélykút nagyközség­gé avatására. A községi könyvtárban rendezett ta­nácsülésen többek között részt vett Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és Búza Dezső, a Kiskunhalasi Já­rási Tanács V. B.-elnöke. Marosi Gyulának, a köz­ségi pártbizottság titkárá­nak megnyitó és üdvözlő szavai után Vezdán József, a Mélykúti Községi Tanács V. B.-elnöke mondott ün­nepi beszédet. Szólott a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a műve­lődésügy fejlődéséről, meg­elégedettségre okot adó a nagyközséggé válás je­lentőségét, ami egyúttal az erőfeszítések, az eredmé­nyek elismerését is bizo­nyítja. Mindez azonban to­vábbi kötelezettségekkel is jár, újabb sikerekre sar­kall. Végezetül ígéretet tett a vb nevében arra, hogy felelősségteljes munkájukat a jövőben is a lakosság ja­vára és boldogulására igye­keznek végezni. — A nagyközséggé válás nem puszta formaság, ha­nem szükségszerűség, az előrehaladás egyik fontos eleme, s a gyorsabb fejlő­dés záloga — mondotta Er­dősi József, a megyei párt­[ bizottság első titkára. — A ; rang révén megnyíló lehe- j tőségekkel azonban messze­menően élni is kell. — ] Mélykút további fejlődésére irányuló jókívánságainak ; kifejezése után átnyújtotta a községi tanács vb-elnö- kének a megyei tanács vb oklevelét, amely a nagy- j községi rangra emelést ta- ! núsitja. Ezután Búza Dezső, a 1 Kiskunhalasi Járási Ta- , nács V. B.-elnöke tolmá­csolta a járási vezetés jó­kívánságait, majd helybeli általános iskolások és I KISZ-isták műsorával zá- | rult az ünnepi tanácsülés. Másfél évvel a határidő előtt: Napi egymillió köbméter földgáz. Brandt különvonaton utazik Erfurtba A csütörtöki berlini tech­nikai előkészítő megbeszé­léseken történt megállapo­dás értelmében Willi Stoph miniszterelnök és Willy Brandt kancellár találkozó­jára március 19-én a Né­met Demokratikus Köztár­saságban, Erfurtban kerül sor. A két német állam húsz éves történetében első al­kalommal találkoznak egy­mással kormányfőik. A találkozó érdekessége — és fontossága — hogy a két német kormányfő össze­jövetele éppen nem a bi­rodalmi illúziók fenntar­tását szolgálja, hanem fon­tos mérföldkő lesz a két különböző társadalmi rend­szerű német állam kapcso­latainak nemzetközi jogi alapon történő rendezése és szuverenitásuk kölcsönös megszilárdítása útján. Ezt a törekvést tükrözik elsősorban a Német De­mokratikus Köztársaság lapjai, de a realitások fel­ismeréséhez való további közeledésről tanúskodik a Szociáldemokrata Párthoz közelálló nyugat-berlini Te­legraf pénteki vezércikke is. Az NDK lapjai pénteki főcímeikben elsősorban a találkozóról szóló csütör­töki közleménynek azt a megállapítását emelik ki, hogy az NDK javaslata ve­zetett a megállapodáshoz. Az NSZEP központi lap­ja a Neues Deutschland pénteki kommentárjában megállapítja, hogy az NDK nem valamiféle pillanatnyi taktikai követelmény miatt [ mutat tárgyalási készséget, hanem ez a készség a Né­met Demokratikus Köztár- saság politikájának elvi j alapjaihoz tartozik. A Neues Deutschland hangoztatja, hogy a békés egymás mellett élés felté­teleinek kialakítása a két német állam kapcsolatai­ban, nemcsak az egyik fél magatartásától függ, ha­nem attól is, hogy a szövet­sági köztársaság szintén reális álláspontot foglaljon el. A pénteki nyugatnémet lapok nagy szenzációként közük, hogy Stoph—Brandt találkozó a korábbi borúlá­tó híresztelések ellenére mégis létrejön. Minden új­ság aláhúzza, hogy a talál­kozó létrejöttének hírét Bonnban általában üdvözöl­ték, csupán a CDU-CSU ismételte meg azt az állás­pontját, hogy Brandtnak „semmiképpen sem szabad a megbeszélést összekötni az NDK nemzetközi jogi el­ismerésével.” A Kölner Stadt Anzeiger ezzel egyidejűleg óva int attól a feltételezéstől, hogy gyors eredmények várha­tók, hiszen — mint írja — az erfurti találkozó csak az első kis lépést jelenti, s hogy ez a lépés további lé­pésekhez vezet-e, azt a jövő dönti el.” A Stuttgarter Zeitung a politikai józanság diadalát méltatja. Az első bonni sajtóvissz­hangok jellemzője minden­esetre a tartózkodó hang. (Folytatás a 2. oldalon.) évi 30 ezer tonna propán-bután a Dél-Álföldről Tavaszi előkészületek XXV. évf. 62. szám 1970. március 14. SZOMBAT Ara: 90 fillér gényparasztságra bízták ki­vitelezését. Az országban 3.3 millió hold szántót, ré­tet, szőlőt és gyümölcsöst osztottak ki 650 ezer nincs­telen és kisparaszt között. A megyében több mint 200 ezer hold terület került ki­osztásra, 37 ezren jutottak földhöz. A korabeli lapok­ból értesülhetünk, hogy mi­lyen lelkesen folyt a mun­ka. A földigénylő bizottsá­gok szinte éjjel-nappal dol­goztak és gyorsan ment a földosztás is. A Bajai Hír­lap 1945. április 5-én ve­zércikket írt a földreform­ról. A kijelölt 60 ezer hol­das területből akkor már 40 o-rret kiosztottak. ti mtakozott a ktizde­** em az új kenyérért, amc.y ugyancsak fontos -i- sze volt a demokral s rend megszilárdulásának. K. S. Másfél évvel a határidő j előtt készül el a szegedi j szénhidrogén-medence első végleges, nagy termelő-be-1 rendezése. Az ország szénhidrogén-; szükséglete lényegesen gyor­sabban növekszik, mint! ahogy eredetileg várható j volt. Ezért az Országos Kő- j ólai- és Gázipari Tröszt megvásárolt égy korszerű i francia berendezést. Ennek ' egységei a kőolajat kísérő i gázokat összegyűjtik és táv­vezeték-szállításra előkészí­tik, továbbá propán-bután< termelnek, tárolnak, majd vasúti tartálykocsikba töl­tenek. Az új berendezés, amelyet Szegedre telepíte­nek. évi 300—350 millió, te­hát nagyjából napi egy­millió köbméte földgázt és évente mirües' 'r r'<to ton­na propán V:tánt terme' majd. Ez a földgáz ■■„«.ínyi ség körülbelül 10, a pro­pán-bután pedig hozzávető-1 leg 25 százalékát adja a teljes évi termelésnek. A létesítmény 2,35 mlilió dol­lárba kerül. Az építkezést az Üt- és Vasútépítő Vállalat, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat és a Nehézipari Építő Vállalat, a techno­lógiai és műszerszerelési munkálatokat pedig a Bu­dapesti Kőolajipari Gép­gyár és a Vegyiműveket Szerelő Vállalat végzi. Részt vesznek a munkában a NAFTAGAS jugoszláv \Ualat szakemberei is, akik i propán-butánt tartalma- ó gömbtartályok összekötő zerelését vállalták. A közös erőfeszítés lehe­tővé teszi, hogy a kivitele­zés az eredetileg tervezett 1971. december 31. helyett már az idei esztendő har­madik neszedében. tehát a beruházási program jóvá­hagyásától számított más­fél év alatt befejeződik. Sőt, még ebben az évben szeretnének a próbaüzemel­tetés során mintegy öt-tíz­ezer tonna propán-butánt és 50—60 millió köbméter földgázt kitermelni. Minden alkalmas percet kihasználnak a hajósi Jó­zsef Attila Termelőszövetkezet gazdái a tavaszi elő­készületekre. Ötvenöt holdon termesztenek fűszerpap­rikát az idén, két és fél mázsa vegyes műtrágyát szór­nak egy-egy holdra a jó termés megalapozására. Bend- ler János traktoros egy kis pihenőt tart, míg Palásthy Sándor és Morvái József megtöltik a pótkocsit. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom