Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

1999. december 8#, szombat t afdaV Első évfolyamával jól vizsgázott a Ülésezett a megyei agitációs és propagandabizottság Tegnap délelőtt — Pozsgay Imrének, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak elnökletével — ülést tartott a a megyei párt- bizottság agitációs és pro­pagandabizottsága. Első napirendi pontként — F. \ Tóth Pál főszerkesztő elő­terjesztése alapján — a Pe­tőfi Népe káderhelyzetéről tárgyalt a bizottság. Ezt-kö­vetően meghallgatta és megvitatta Varga Mihály felelős szerkesztő tájékoz­tatóját a Forrás c. folyó­irat munkájáról. A tájékoztató kiemelte annak a lelkes támogatás­nak a jelentőségét, amely- lyel a megyei pártbizottság vezetői az első lépésektől kezdve a Forrás szerkesz­tő bizottsága mellett álltak. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a megye iro­dalmi, művészeti, tudomá­nyos folyóirata funkcioná­lásának első éve során is bebizonyíthatta, milyen je­lentős összefogója a szel­lemi életnek. Mindez jól­eső elismerést váltott ki a Fon^Mjtaopé tömörült, egyre bővürorös új erőkkel fris­sülő alkotógárdából. A Forrás koncepciózus szerkesztése, a megyei és országos szellemi élet rep­rezentáns képviselőinek szerzői-munkatársi műkö­dése, igényessége eredmé­nyezte, hogy folyóiratunk — elsősorban tartalmi tö­rekvéseivel, de külső meg­jelenésével, s nemkülönben a nagyobb múltú hasonló orgánumok példányszámá­nak megközelítésével — nemcsak a megye, hanem az ország határain túl is hírnevet szerzett magának. A közérdekű problémák bátor felvetésével, becsüle­tes elemzésével, tematikai sokoldalúságával, színvo­nalával máris népes olva­sótábort vonzott maga kö­ré, főleg még értelmiségi rétegek — pedagógusok, | orvosok, diákok — közük Miközben — „elődjeihez” képest — 70—80 sz4zalékos arányban újította meg szer­zőinek közösségét, egyik fő feladatának tekintette a szerkesztő bizottság a fiatal alkotók publikációs lehető­ségeinek biztosítását, tehet­ségek felkarolását. Az eredmények mellett érintette Varga Mihály azokat a tartalmi területe­ket is, ahol — mint pél­dául a Forrás polemizáló jellegének erősítésében — további erőfeszítésekre van szükség. A tájékoztatót kő­vető konzultáció, vita kere­tében abból az aspektus­ból hangzottak el életre­való ötletek, segítő szán­dékú észrevételek, taná­csok a tartalmi arányok ja­vítására, — hogy a bizott­ság valamennyi tagja sa­ját ügyének tekinti a For­rás jelenét, jövőjét. Ezeket a véleményeket is figye­lembe véve foglalta össze Pozsgay Imre, az agitációs és propagandabizottság állásfoglalását a Forrás el­ső évfolyamának értékelé­séről. Leszögezte: a folyó-, irat eddigi hat számával is bizonyította, hogy fon­tos eszköze a megyei párt- bizottság és a megyei tanács művelődéspolitikai célkitű­zései sikeres megvalósításá­nak. Ezért elismerését fe­jezte ki a folyóirat szer­kesztő bizottságának, to­vábbi kezdeményezésekre, újat kereső kísérletezések­re buzdítva annak tagjait Hangoztatta, hogy amikor finomítják a máig sikere­sen felfelé ívelő terjeszté­si munkát törekedjenek újabb társadalmi rétege­ket is megnyerni a Forrás olvasóiul. Igyekezzen mind­inkább eleget tenni a szer­kesztő bizottság annak a hármas törekvésnek, ame­lyet a folyóirat jellegének megjelöltek: valóban iro­dalmi, művészeti és tudo­mányos fóruma legyen a megye szellemi életének. Mint eddig is dicséretes módon keresztül vitték, a provinciális beszűkítettséget a színvonalbeli magas kö­vetelményekkel is távol­tartva, továbbra is legyenek eleven kapcsolatban a kul- túrális élet országos áram­körével. Végezetül támogató- lag foglalt állást az agitá­ciós és propagandabizott­ság olyan előterjesztés megszerkesztéséhez, hogy a Forrás 1971. január else­jétől havonta jelenhes­sen meg. T. I. Még sok út járhatatlan, 120 perest késnek az autóbuszok Pénteken délután a me­teorológiai intézet jelenté­se szerint az egész megye felett borult volt az ég, váltakozó irányú szél fújt. A hőmérséklet a plusz ket­tő és a mínusz egy Celsius- fok között váltakozott. A dunavecsei járásban hava­zott, az utak helyenként sí­kossá váltak. A KPM Köz­úti Igazgatóságának hó­ügyeletese, Kovács Zoltán érdeklődésünkre elmondta, hogy a gépi és vontatott hóekék az utakon szélesí­tést végeznek. A rajonos és a szórógépkocsik az utakat járják. — Annak ellenére, hogy más megyékből erősítés ér­kezett, még mindig van jár­hatatlan út a megyében. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos minisz­terhelyettesnek, a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének el­nökletével pénteken a Par­lamentben értekezletet tar­tottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gának elnökei. A tanácsel­nökök korábban munka­anyagot kaptak kézhez 1968-as és 1969-es hitelpo­litikánk főbb tapasztalatai­ról, ehhez dr. László An­dor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fű­zött kiegészítéseket. A vita során kifejtette véleményét többek között dr. Varga Jenő, a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Diplomata vendégek megyénkben Ezek a következők: A Ka­locsa—Bácsalmás közötti összekötő út, Mélykút és Bácsalmás között, Bácsal­más és Bácsbokod között, Mátételke és Bácsbokod kö­zött, valamint Gara és Bácsszentgyörgy között. Járhatatlan még a hódunai és a mátételki bekötőút. A nehezen járható utak közé tartozik a Bácsbokod—Ba­ja és a bácsbokod—garai út. Kiskunhalas környé­kén valamennyi mellékút­vonal nehezen járható. A a közlekedést Soltszentim- re—Páhi, Tass—Kunszent- miklós között, valamint az újsolti bekötőúton Kovács Zoltán elmondta még azt is, hogy az időjá­rás előrejelzése szerint nem várható gyökeres ja­vulás. Pénteken délutáfi ugyanis feltámadt a szél, amelynek következménye­képpen újabb hóakadályok keletkezhetnek. Valamivel optimálisabb képet festett a pénteki helyzetről Huszár Sándor, a MÁVAUT kecskeméti ál­lomásfőnökségének forgal­mi szolgálattevője. A csü­törtökön leállított Kecske­mét—Baja, Kecskemét—Ka- lpcsa, Kecskemét—Kiskőrös Kecskemét—Kecel és a Kecskemét—Bácsalmási au­tóbuszjáratokat pénteken is­mét elindították. Egyedül a Kecskemét—Pécs között közlekedő autóbuszt nem indították útjára. A megye távolsági járatai a kedve­zőtlen útviszonyok miatt átlagosan 60---120 percet késnek. A megyeszékhely környékén levő települé­sekből is 10—60 perces idő- eltolódással érkeznek az autóbuszok. A helyi járatok tartják a menetidőt, csu­pán az 5-ös vonalán köz­lekedő autóbuszt kellett egy mellékutcára elterelni, ugyanis csatornázási mun­kák folynak a Farkas ut­ca környékén. A posta távközlési üze­mének helyettes vezetője Ujszászi Imre a következő tájékoztatást adta: — A távolsági vonalakon néhány hiba előfordult csütörtökön éjszaka, illet­ve pénteken délelőtt, de ízeket egy-két órán belül szerelőink rendbehozták. A legsúlyosabb gondot to­vábbra is .Kecskemét táv­beszélő hálózata okozza. Pénteken délután még több mint száz telefonállomás légvezetékét javították sze­relőink. A MÁV kecskemti áflo­másfőnök helyettese, Szeli Lajos főintéző tájékoztató­jában arról szólt, hogy a vasútvonalakon különösebb fennakadás nincs, a sze­mély és áruszállítás zavar­talan. A vonatok általában 10—30 percet késnek. G. G. A szocialista országok nagykövetségeinek képvi­selői tettek tegnap baráti lá­togatást Bács-Kiskun me­gyében: Dusán Knezevic, a jugoszláv nagykövetség el­ső titkára, Petlio Bojad- zsiev, a bolgár nagykövet­ség másodtitkára, Karol Dzivy, a csehszlovák nagy- követség másodtitkára, Stanislaw Ogorek, a len­gyel nagykövetség másod­titkára, Manfred Schöne­beck, az NDK nagykövet­ségének másodtitkára, Va­sile Somesanu, a román nagykövetség másodtitkára és Vladimir Gavrilovics Gyemidov, a Szovjetunió nagykövetségének másod­titkára. Kecskeméten, a megyei tanács székházában Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára fogadta a kül­földi diplomatákat. A ven. dégek ezután városnéző sé­tán vettek részt. Bővül a vízgazdálkodási társulat jogköre A vízgazdálkodási társu- szí, hogy a társulati köz-' latok országos választmá­nyának javaslatára az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­gyűlések határozata, tehát döntésük ne függjön még a vízügyi igazgatóságok jó­1944 decemberének hősei nöke újabb intézkedések- (váhagyásától. kel segítette a vízgazdái- | Az OVH elnökének új kodási társulatok fejlődé- j intézkedése rendet teremt sét, bővítette jogkörüket a helyi vízrendezési léte- és a társulati élet demok- | sítmények, elsősorban bel- ratizmusát. A most kiadott I vízcsatornák kategórizálá- új intézkedés lehetővé te- sában. Ettől függ ugyanis, hogy a csatornák és egyéb műtárgyak a vízügyi alap­Az ország egy része már szabad volt, szorult az ostromgyűrű Pest körül, de a fasiszta téboly még tombolt, ezrek estek na­ponta a háború és a terror áldozatául. A fővárosban a Marót- és a Szír-csoport ifjúmunkásai, fiatal értel­miségiek, Padányi Mihály, Janikovszki Béla, Ajtay Miklós, Csillik Gábor és mások, akiket a párt meg­bízásából Fehér Lajos irá­nyított, fegyveres rajtaüté­sek során német járműve­ket semmisítettek meg, bombát robbantottak a Metropol Szállónál és a Városi Színház épületében, Csepel munkásai, csakúgy, mint a miskolci és ózdi munkások tették, elkesere­detten küzdöttek lakóhe­lyük kiürítése, az üzemek leszerelése, a gépek elrab­lása ellen. Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre, Kiss János al­tábornagy, Nagy Jenő ez­redes, Tartsay Vilmos szá­zados körül a Margit kör­úti katonai ügyészség sű­rűre szőtte a halálos hálót. A Horthy-hadsereg magas­rangú tisztjei közül néhá- nyan, miután felismerték, hogy a Hitlert vakon ki­szolgáló politika az orszá­got végső veszélybe sodor­ta, kísérletet tettek arra, hogy hazájuk becsületének védelmében tegyenek vala­mit: arra készültek, hogy szembefordítják a fegyve­res erők egy részét a náci hadsereggel. De már késő volt: a negyed évszázadon át ellenforradalmi szellem­ben nevelt tisztikar vakon és gyáván szolgálta Szála- sit, Beregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre adta legjobb társait, akik meg akarták akadályozni, hogy az úri Magyarország az emberiség romlásba döntőinek utolsó vazallusa legyen. A szörnyűségesen megkínzott hazafiaknak a Margit körúti börtön ud­varán bitón kellett meg­halniuk. Bajcsy-Zsilinszkyt azokban a napokban hur­colták Sopronkőhidára. A hazafiságot sok éven át harsogón hirdető tisztikar túlnyomó többsé­ge erkölcsileg elbukott a nagy történelmi próbán. Akadtak ellenben munká­sok, bányászok, sorkatonák százával, akikben igazi ha­zaszeretet élt, akik nem féltek életüket kockáztatni népük megmentéséért. Kö­zülük kerültek ki Nógrádi Sándor és Tömpe András partizán egységének tagjai, ők még fegyveres harcban álltak a németekkel, az el­lenség hátában harcállás­pontjukról üdvözölték a debreceni ideiglenes kor­mányt, biztosították hűsé­gükről, kitartásukról. Budapesten, a Szentkirá­lyi utca egyik épületében a nyilas Prónay-különít- ménybe beépült Görgey zászlóaljba ifjúmunkások és diákok tömörültek, akik a nyilasokat megtévesztve, a náci megszállók ellen folytattak akciókat, üldö­zötteknek segítettek a me­nekülésben, katonai felsze­reléseket rongáltak meg. Leleplezték őket. Tízüket — Varró Andrást és kilenc társát — kivégezték. A többieknek sikerült el­hagyniuk a fővárost, Bör­zsönyben folytatták az el­lenállást, Vámosmikolán és környékén együttműködtek a szovjet hadsereg felderí­tőivel, előretörő alakulatai­val. A főváros szívében két-háromszáz lépésnyire a Nyugati pályaudvartól egy Klotild utcai szürke ház pincéjében katonák, karpa- szományosok, fiatal civilek gyülekeztek, s vezetőjük­kel dr. Stollár Béla had­apród őrmesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tanakodtak, miként tudná­nak kapcsolatot teremteni és együttműködni más, ve­lük egy célt követő fegy­veres osztogakkal. A szom­szédjukban állt a Légrády- féle nyomda épülete — a mai Zrínyi Nyomda —ahol a nyilasok hatalomátvéte­léig sok újság készült. Stollár és az ellenállásra készülő osztag a nyomdát akarta megvédeni a vissza­vonuló németek és a me­nekülésre készülő nyilasok dühétől, másrészt segített ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki elárulta őket. A gyilkosok nagy túlerővel körülfogták a 22-es számot viselő sarki házat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el — s az utolsó töltényig vé­dekező mintegy harminc fiatal hazafit, egy szálig lekaszabolták. V eres karácsony kö­szöntött az ország egy ré­szére. Százezrek után, akik a határon túl, német kon­centrációs táborokban és az országutak mentén pusz­tultak el, itthon a még fel nem szabadult városokban és falvakban óráról órára megszámlálhatatlanul so­kan váltak a fasiszta őr­jöngés áldozataivá. A köz­épületek nagy része ro­mokban hevert, lángok csaptak a magasba, a me­nekülő hordák fosztogatták a lakosságot, elhajtották az állatállományt. Űzött vadként bújdosott minden­ki, aki nem tartozott az el- embertelenedett haramiák közé. Karácsony előestéjén ve­tettek hurkot a nyilas or- szágvesztők Bajcsy-Zsi- linszky Endre nyakába, azon a napon oltották ki ugyancsak Sopronkőhidán Pataki István, Pesti Barna­bás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéi­ben már megkezdődött az új élet, a karácsony, békét, reményt, életet, biztonságot hozott a sokat szenvedett emberek hajlékaiba. De Nógrádban még partizán­fegyverek dörögtek, Újpes­ten a fegyveres ellenállók tovább folytatták harcukat. Az ostromlók gyűrűje egy­re jobban összezárult Pest körül, Steinmetz és Osztya- penkó kapitány parlamen­ter társaikkal holtan rogy­tak a hóba, amikor meg­adásra szólították fel az ellenséges erőket. 1944 decemberének név­telen hősei és mártírjai megszámlálhatatlanok. Csupán a mű, melyet vér­áldozatuk árán segítettek létrejönni, tanúskodik nagyszerű tetteikről, em­beri helytállásukról. Ne­gyed évszázad múltán, az utókor tisztelete és hálája idézi emléküket. VADÁSZ FERENC ból kapható anyagi hozzá­járulásra jogosult közcélú építményeknek vagy a me­zőgazdasági nagyüzem sa­ját üzemi létesítményeinek minősülnek. Korábban csak a több mezőgazdasági üzem területén áthaladó csator­nákat tekintették közér­dekűnek, de az új rendel­kezés szerint már nem a területi határok, hanem a létesítmény hasznosításá­nak, hatásának közcélúsá- ga szerint kell kategorizál­ni a csatornákat. Influenza Az Egészségügyi Világ- szervezet pénteken kiadott jelentése szerint az ázsiai influenza egész Európán végigsöpör. Franciaországban a meg­betegedések az ország szá­mos vidékén és Párizsban is járványos méreteket öl­töttek. Angliában a járvány de­cember 12-én érte el csúcs­pontját, s azóta enyhült. Belgrádban a hónap eleje óta 35 ezer kóresetet re­gisztráltak. A jelentés szerint eddig Dánia, Hollandia, Magyar- ország és Csehszlovákia la­kossága szenvedett vi­szonylag legkisebb mérték­ben az ázsiai eredetű kór­okozóktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom