Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
1999. december 8#, szombat t afdaV Első évfolyamával jól vizsgázott a Ülésezett a megyei agitációs és propagandabizottság Tegnap délelőtt — Pozsgay Imrének, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével — ülést tartott a a megyei párt- bizottság agitációs és propagandabizottsága. Első napirendi pontként — F. \ Tóth Pál főszerkesztő előterjesztése alapján — a Petőfi Népe káderhelyzetéről tárgyalt a bizottság. Ezt-követően meghallgatta és megvitatta Varga Mihály felelős szerkesztő tájékoztatóját a Forrás c. folyóirat munkájáról. A tájékoztató kiemelte annak a lelkes támogatásnak a jelentőségét, amely- lyel a megyei pártbizottság vezetői az első lépésektől kezdve a Forrás szerkesztő bizottsága mellett álltak. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a megye irodalmi, művészeti, tudományos folyóirata funkcionálásának első éve során is bebizonyíthatta, milyen jelentős összefogója a szellemi életnek. Mindez jóleső elismerést váltott ki a Fon^Mjtaopé tömörült, egyre bővürorös új erőkkel frissülő alkotógárdából. A Forrás koncepciózus szerkesztése, a megyei és országos szellemi élet reprezentáns képviselőinek szerzői-munkatársi működése, igényessége eredményezte, hogy folyóiratunk — elsősorban tartalmi törekvéseivel, de külső megjelenésével, s nemkülönben a nagyobb múltú hasonló orgánumok példányszámának megközelítésével — nemcsak a megye, hanem az ország határain túl is hírnevet szerzett magának. A közérdekű problémák bátor felvetésével, becsületes elemzésével, tematikai sokoldalúságával, színvonalával máris népes olvasótábort vonzott maga köré, főleg még értelmiségi rétegek — pedagógusok, | orvosok, diákok — közük Miközben — „elődjeihez” képest — 70—80 sz4zalékos arányban újította meg szerzőinek közösségét, egyik fő feladatának tekintette a szerkesztő bizottság a fiatal alkotók publikációs lehetőségeinek biztosítását, tehetségek felkarolását. Az eredmények mellett érintette Varga Mihály azokat a tartalmi területeket is, ahol — mint például a Forrás polemizáló jellegének erősítésében — további erőfeszítésekre van szükség. A tájékoztatót kővető konzultáció, vita keretében abból az aspektusból hangzottak el életrevaló ötletek, segítő szándékú észrevételek, tanácsok a tartalmi arányok javítására, — hogy a bizottság valamennyi tagja saját ügyének tekinti a Forrás jelenét, jövőjét. Ezeket a véleményeket is figyelembe véve foglalta össze Pozsgay Imre, az agitációs és propagandabizottság állásfoglalását a Forrás első évfolyamának értékeléséről. Leszögezte: a folyó-, irat eddigi hat számával is bizonyította, hogy fontos eszköze a megyei párt- bizottság és a megyei tanács művelődéspolitikai célkitűzései sikeres megvalósításának. Ezért elismerését fejezte ki a folyóirat szerkesztő bizottságának, további kezdeményezésekre, újat kereső kísérletezésekre buzdítva annak tagjait Hangoztatta, hogy amikor finomítják a máig sikeresen felfelé ívelő terjesztési munkát törekedjenek újabb társadalmi rétegeket is megnyerni a Forrás olvasóiul. Igyekezzen mindinkább eleget tenni a szerkesztő bizottság annak a hármas törekvésnek, amelyet a folyóirat jellegének megjelöltek: valóban irodalmi, művészeti és tudományos fóruma legyen a megye szellemi életének. Mint eddig is dicséretes módon keresztül vitték, a provinciális beszűkítettséget a színvonalbeli magas követelményekkel is távoltartva, továbbra is legyenek eleven kapcsolatban a kul- túrális élet országos áramkörével. Végezetül támogató- lag foglalt állást az agitációs és propagandabizottság olyan előterjesztés megszerkesztéséhez, hogy a Forrás 1971. január elsejétől havonta jelenhessen meg. T. I. Még sok út járhatatlan, 120 perest késnek az autóbuszok Pénteken délután a meteorológiai intézet jelentése szerint az egész megye felett borult volt az ég, váltakozó irányú szél fújt. A hőmérséklet a plusz kettő és a mínusz egy Celsius- fok között váltakozott. A dunavecsei járásban havazott, az utak helyenként síkossá váltak. A KPM Közúti Igazgatóságának hóügyeletese, Kovács Zoltán érdeklődésünkre elmondta, hogy a gépi és vontatott hóekék az utakon szélesítést végeznek. A rajonos és a szórógépkocsik az utakat járják. — Annak ellenére, hogy más megyékből erősítés érkezett, még mindig van járhatatlan út a megyében. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos miniszterhelyettesnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei. A tanácselnökök korábban munkaanyagot kaptak kézhez 1968-as és 1969-es hitelpolitikánk főbb tapasztalatairól, ehhez dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fűzött kiegészítéseket. A vita során kifejtette véleményét többek között dr. Varga Jenő, a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Diplomata vendégek megyénkben Ezek a következők: A Kalocsa—Bácsalmás közötti összekötő út, Mélykút és Bácsalmás között, Bácsalmás és Bácsbokod között, Mátételke és Bácsbokod között, valamint Gara és Bácsszentgyörgy között. Járhatatlan még a hódunai és a mátételki bekötőút. A nehezen járható utak közé tartozik a Bácsbokod—Baja és a bácsbokod—garai út. Kiskunhalas környékén valamennyi mellékútvonal nehezen járható. A a közlekedést Soltszentim- re—Páhi, Tass—Kunszent- miklós között, valamint az újsolti bekötőúton Kovács Zoltán elmondta még azt is, hogy az időjárás előrejelzése szerint nem várható gyökeres javulás. Pénteken délutáfi ugyanis feltámadt a szél, amelynek következményeképpen újabb hóakadályok keletkezhetnek. Valamivel optimálisabb képet festett a pénteki helyzetről Huszár Sándor, a MÁVAUT kecskeméti állomásfőnökségének forgalmi szolgálattevője. A csütörtökön leállított Kecskemét—Baja, Kecskemét—Ka- lpcsa, Kecskemét—Kiskőrös Kecskemét—Kecel és a Kecskemét—Bácsalmási autóbuszjáratokat pénteken ismét elindították. Egyedül a Kecskemét—Pécs között közlekedő autóbuszt nem indították útjára. A megye távolsági járatai a kedvezőtlen útviszonyok miatt átlagosan 60---120 percet késnek. A megyeszékhely környékén levő településekből is 10—60 perces idő- eltolódással érkeznek az autóbuszok. A helyi járatok tartják a menetidőt, csupán az 5-ös vonalán közlekedő autóbuszt kellett egy mellékutcára elterelni, ugyanis csatornázási munkák folynak a Farkas utca környékén. A posta távközlési üzemének helyettes vezetője Ujszászi Imre a következő tájékoztatást adta: — A távolsági vonalakon néhány hiba előfordult csütörtökön éjszaka, illetve pénteken délelőtt, de ízeket egy-két órán belül szerelőink rendbehozták. A legsúlyosabb gondot továbbra is .Kecskemét távbeszélő hálózata okozza. Pénteken délután még több mint száz telefonállomás légvezetékét javították szerelőink. A MÁV kecskemti áflomásfőnök helyettese, Szeli Lajos főintéző tájékoztatójában arról szólt, hogy a vasútvonalakon különösebb fennakadás nincs, a személy és áruszállítás zavartalan. A vonatok általában 10—30 percet késnek. G. G. A szocialista országok nagykövetségeinek képviselői tettek tegnap baráti látogatást Bács-Kiskun megyében: Dusán Knezevic, a jugoszláv nagykövetség első titkára, Petlio Bojad- zsiev, a bolgár nagykövetség másodtitkára, Karol Dzivy, a csehszlovák nagy- követség másodtitkára, Stanislaw Ogorek, a lengyel nagykövetség másodtitkára, Manfred Schönebeck, az NDK nagykövetségének másodtitkára, Vasile Somesanu, a román nagykövetség másodtitkára és Vladimir Gavrilovics Gyemidov, a Szovjetunió nagykövetségének másodtitkára. Kecskeméten, a megyei tanács székházában Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára fogadta a külföldi diplomatákat. A ven. dégek ezután városnéző sétán vettek részt. Bővül a vízgazdálkodási társulat jogköre A vízgazdálkodási társu- szí, hogy a társulati köz-' latok országos választmányának javaslatára az Országos Vízügyi Hivatal elgyűlések határozata, tehát döntésük ne függjön még a vízügyi igazgatóságok jó1944 decemberének hősei nöke újabb intézkedések- (váhagyásától. kel segítette a vízgazdái- | Az OVH elnökének új kodási társulatok fejlődé- j intézkedése rendet teremt sét, bővítette jogkörüket a helyi vízrendezési léte- és a társulati élet demok- | sítmények, elsősorban bel- ratizmusát. A most kiadott I vízcsatornák kategórizálá- új intézkedés lehetővé te- sában. Ettől függ ugyanis, hogy a csatornák és egyéb műtárgyak a vízügyi alapAz ország egy része már szabad volt, szorult az ostromgyűrű Pest körül, de a fasiszta téboly még tombolt, ezrek estek naponta a háború és a terror áldozatául. A fővárosban a Marót- és a Szír-csoport ifjúmunkásai, fiatal értelmiségiek, Padányi Mihály, Janikovszki Béla, Ajtay Miklós, Csillik Gábor és mások, akiket a párt megbízásából Fehér Lajos irányított, fegyveres rajtaütések során német járműveket semmisítettek meg, bombát robbantottak a Metropol Szállónál és a Városi Színház épületében, Csepel munkásai, csakúgy, mint a miskolci és ózdi munkások tették, elkeseredetten küzdöttek lakóhelyük kiürítése, az üzemek leszerelése, a gépek elrablása ellen. Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ezredes, Tartsay Vilmos százados körül a Margit körúti katonai ügyészség sűrűre szőtte a halálos hálót. A Horthy-hadsereg magasrangú tisztjei közül néhá- nyan, miután felismerték, hogy a Hitlert vakon kiszolgáló politika az országot végső veszélybe sodorta, kísérletet tettek arra, hogy hazájuk becsületének védelmében tegyenek valamit: arra készültek, hogy szembefordítják a fegyveres erők egy részét a náci hadsereggel. De már késő volt: a negyed évszázadon át ellenforradalmi szellemben nevelt tisztikar vakon és gyáván szolgálta Szála- sit, Beregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre adta legjobb társait, akik meg akarták akadályozni, hogy az úri Magyarország az emberiség romlásba döntőinek utolsó vazallusa legyen. A szörnyűségesen megkínzott hazafiaknak a Margit körúti börtön udvarán bitón kellett meghalniuk. Bajcsy-Zsilinszkyt azokban a napokban hurcolták Sopronkőhidára. A hazafiságot sok éven át harsogón hirdető tisztikar túlnyomó többsége erkölcsileg elbukott a nagy történelmi próbán. Akadtak ellenben munkások, bányászok, sorkatonák százával, akikben igazi hazaszeretet élt, akik nem féltek életüket kockáztatni népük megmentéséért. Közülük kerültek ki Nógrádi Sándor és Tömpe András partizán egységének tagjai, ők még fegyveres harcban álltak a németekkel, az ellenség hátában harcálláspontjukról üdvözölték a debreceni ideiglenes kormányt, biztosították hűségükről, kitartásukról. Budapesten, a Szentkirályi utca egyik épületében a nyilas Prónay-különít- ménybe beépült Görgey zászlóaljba ifjúmunkások és diákok tömörültek, akik a nyilasokat megtévesztve, a náci megszállók ellen folytattak akciókat, üldözötteknek segítettek a menekülésben, katonai felszereléseket rongáltak meg. Leleplezték őket. Tízüket — Varró Andrást és kilenc társát — kivégezték. A többieknek sikerült elhagyniuk a fővárost, Börzsönyben folytatták az ellenállást, Vámosmikolán és környékén együttműködtek a szovjet hadsereg felderítőivel, előretörő alakulataival. A főváros szívében két-háromszáz lépésnyire a Nyugati pályaudvartól egy Klotild utcai szürke ház pincéjében katonák, karpa- szományosok, fiatal civilek gyülekeztek, s vezetőjükkel dr. Stollár Béla hadapród őrmesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tanakodtak, miként tudnának kapcsolatot teremteni és együttműködni más, velük egy célt követő fegyveres osztogakkal. A szomszédjukban állt a Légrády- féle nyomda épülete — a mai Zrínyi Nyomda —ahol a nyilasok hatalomátvételéig sok újság készült. Stollár és az ellenállásra készülő osztag a nyomdát akarta megvédeni a visszavonuló németek és a menekülésre készülő nyilasok dühétől, másrészt segített ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki elárulta őket. A gyilkosok nagy túlerővel körülfogták a 22-es számot viselő sarki házat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el — s az utolsó töltényig védekező mintegy harminc fiatal hazafit, egy szálig lekaszabolták. V eres karácsony köszöntött az ország egy részére. Százezrek után, akik a határon túl, német koncentrációs táborokban és az országutak mentén pusztultak el, itthon a még fel nem szabadult városokban és falvakban óráról órára megszámlálhatatlanul sokan váltak a fasiszta őrjöngés áldozataivá. A középületek nagy része romokban hevert, lángok csaptak a magasba, a menekülő hordák fosztogatták a lakosságot, elhajtották az állatállományt. Űzött vadként bújdosott mindenki, aki nem tartozott az el- embertelenedett haramiák közé. Karácsony előestéjén vetettek hurkot a nyilas or- szágvesztők Bajcsy-Zsi- linszky Endre nyakába, azon a napon oltották ki ugyancsak Sopronkőhidán Pataki István, Pesti Barnabás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéiben már megkezdődött az új élet, a karácsony, békét, reményt, életet, biztonságot hozott a sokat szenvedett emberek hajlékaiba. De Nógrádban még partizánfegyverek dörögtek, Újpesten a fegyveres ellenállók tovább folytatták harcukat. Az ostromlók gyűrűje egyre jobban összezárult Pest körül, Steinmetz és Osztya- penkó kapitány parlamenter társaikkal holtan rogytak a hóba, amikor megadásra szólították fel az ellenséges erőket. 1944 decemberének névtelen hősei és mártírjai megszámlálhatatlanok. Csupán a mű, melyet véráldozatuk árán segítettek létrejönni, tanúskodik nagyszerű tetteikről, emberi helytállásukról. Negyed évszázad múltán, az utókor tisztelete és hálája idézi emléküket. VADÁSZ FERENC ból kapható anyagi hozzájárulásra jogosult közcélú építményeknek vagy a mezőgazdasági nagyüzem saját üzemi létesítményeinek minősülnek. Korábban csak a több mezőgazdasági üzem területén áthaladó csatornákat tekintették közérdekűnek, de az új rendelkezés szerint már nem a területi határok, hanem a létesítmény hasznosításának, hatásának közcélúsá- ga szerint kell kategorizálni a csatornákat. Influenza Az Egészségügyi Világ- szervezet pénteken kiadott jelentése szerint az ázsiai influenza egész Európán végigsöpör. Franciaországban a megbetegedések az ország számos vidékén és Párizsban is járványos méreteket öltöttek. Angliában a járvány december 12-én érte el csúcspontját, s azóta enyhült. Belgrádban a hónap eleje óta 35 ezer kóresetet regisztráltak. A jelentés szerint eddig Dánia, Hollandia, Magyar- ország és Csehszlovákia lakossága szenvedett viszonylag legkisebb mértékben az ázsiai eredetű kórokozóktól.
