Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
A PETŐFI NÉPE összeállította: Szabó János MELLÉKLETE Foto: Pásztor, Tóth, APN így valóban könnyebb... A stockholmi vásáron mutatták be ezt az ötletes, motorral hajtott „bevásárló-kerékpárt”. Ezzel valóban könnyebb hazavinni a napi bevásárlások után a nehéz kosarakat... Új sztárok: a Az idei táncdalfesztivál legfőbb érdekessége az volt, hogy egész sereg ismeretlen énekest fedezhettek fel a könnyűzene hívei. Tehetségük meglehetősen különböző, van közöttük olyan is, akire az adás után negyedórával már nem emlékezünk, de a Vári nővéreket bizonyára mindenki megjegyezte. Valóban nem mindennapi: két fiatal lány, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra, és ráadásul tehetségesek is. Ágnes és Judit. A nemzetközi köny- nyűzenei élet ismerői azonnal el is keresztelték őket a magyar Kessler nővérek- nek. — Mit szólnak ehhez a párhuzamhoz? — kérdezem őket — Megtisztelő, hogy ilyen divatos sztárokhoz hasonlítanak bennünket, de nem szeretnénk utánozni őket. Mi a Vári nővérek akarunk lenni — hangzik az önérzetes válasz. — Hogy kerültek ilyen hirtelen a nyilvánosság elé? — Tulajdonképpen nem most kezdtük a szereplést, de eddig nemigen vehettek észre bennünket. Évekig az Építők Vadrózsa együttesében táncoltunk, nem is gondoltunk rá. hogy egyhamar szakítunk a néptánccal. Váratlanul tértünk át a könnyűzenére. Juditot betegsége miatt eltiltották a tánctól, én sem folytattam tovább. Akkor iratkoztunk be az Országos Szórakoztatózenei Központ könnyűzenei stúdiójába, még egy éve sincs. — Mint a fesztiváldal bizonyítja, sikeres volt az átállás. — Minket lepett meg a legjobban, amikor megbízást kaptunk a dal előadására. Éppen érettségi vizsgánkra készültünk a Sziny- nyei gimnáziumban, soha Kiss Robi és Zoli fényképe méltó kísérete a táncdalénekes ikerpárt bemutató riportnak. A két kecskeméti fiatalember egyáltalán nem sztár ugyan, de ugyancsak ikrek, és meglehet, hogy egyik másik táncdaléne- kesnél jobban énekelnek. Vári nővérek nem volt még ilyen mozgalmas időszak az életünkben. Végül szerencsésen sikerült itt is. ott is helytállni. — Bizonyára jólesett az izgalmak után a nyári pihenés. — Pihenésre nem sok alkalmunk volt. mert alig kezdtünk hozzá a fesztiváldal tanulásához, amikor Gábor Pál filmrendező keresett meg bennünket Ikerpárra volt szüksége a Szeressétek Odor Emíliát! című filmjéhez. Nemrég fejeztük be a forgatást Szabadkígyóson, és nagyon várjuk a film bemutatóját — További terveik? — Mindenekelőtt fellépési rutint kell szereznünk, s ezért minden alkalmat megragadunk, hogy közönség elé léphessünk. A nyáron az építőtáborokat jártuk, reméljük, hogy rövidesen sikerül állandó szerződést kapnunk. Mindenesetre egymástól semmilyen körülmények között sem válunk eL Ellet volna talán, jelezni, hogy melyik mondatot mondta Ágnes, melyiket Judit de a rövid beszélgetés alatt a legnagyobb figyelemmel sem tudtuk megkülönböztetni. hogy melyik melyik. Azt mondták, ez nem is fontos. MI A PARÓDIA? Hofi Géza rövid idő alatt a közönség kedvence lett. Nem is számít ma már igazi vidám műsornak az olyan összeállítás, amiben nem szerepel a népszerű parodists. Versengenek érte a fővárosi kabarészínpadok, a Rádió és a Televízió, az Országos Rendezőirodát állandóan ostromolják vidékről: küldjék már le Hofit, mert végre igazi nevetést akarnak hallani a nézőtéren. — Hogyan sikerült ilyen gyorsan megnyernie a közönség rokonszenvét. — Ha az ember elmúlik harmincéves, és rádöbben, hogy még semmi érdemleges dolgot nem vitt véghez életében, elkomolyodik, lázasan dolgozni kezd. Aztán vagy sikerül valamit kihozni az erőfeszítésekből, vagy nem. Merem remélni, hogy már valami kezd sikerülni. — Mi vezette el a paródiához? — Ha ezt megakarja írni, legjobb lesz, ha regényre köt szerződést valamelyik könyvkiadóval. Azt hiszem, abból fakad minden, hogy több, mint egy évtizedig akármibe kezdtem, semmi sem sikerült. Foglalkozások tucatjait próbáltam végig, voltak irodalmi, színészi, rendezői ambícióim, de egyik területen sem sikerült boldogulnom. Egyszer eszembe jutott, hogy olyan osztatlan sikerem még sohasem volt, mint amikor középAz utóbbi időben Hofi Géza paródiaműsorainaK Koós János, a népszerű táncdalénekes állandó partnere. Eredetileg véletlenül kerültek egy műsorba az ŐRI rendezvényein, Koós, aki zeneművészeti főiskolát végzett, segített Hofi számainak zenei összeállításában, majd egyre inkább érdeklődött a műfaj iránt, mig végül tavaly a Televízió sláger- kupájának küzdelmei alkalmat adtak rá, hogy közösen szerepeljenek. A VALÓSÁG GÖRBETÜKRE iskolás koromban tanáraimat utánoztam osztálytársaim mulattatására. Első paródiámat minden bizakodás nélkül mutattam be Marton Endrének, talán ennek köszönhető, hogy teljesen elfogulatlan voltam. Azt hittem ő is parodizál, amikor azonnal leszerződtetett a Rádió szilveszteri műsorába. — Mi a módszere, hogy készül el egy Hofi-jelenet? — A legfontosabb a megfigyelés. Tízszer-húszszor is megnézek egy énekest vagy színészt, mielőtt utánozni kezdeném. Próbálom megérteni, azonosulni vele. Ha találok valami jellegzetes mozdulatot, vagy hangsúlykülönösséget, utána már könnyen megy, erre építem az egészet. Előbb csak a mozdulatot gyakorlom, aztán a beszédet, de kezdetben csak valami halandzsa szöveggel. A végleges szöveget csak a legutolsó fázisban írom meg. — Nem haragszanak meg azok a művészek, akiket karikíroz? — Nem akarok megbántani senkit, és a gúny nem is egyes személyeknek szól, hanem rendszerint valami nevetséges divatjelenségnek, ízlésbeli elfajulásnak. A karikatúra-alanyok többsége személyes barátom. Parodizálni csak azt lehet, aki egyéniség.
