Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A szociális és kulturális Túlterheltek a nyomdák Hiány középiskolai könyvekből alapok felhasználása As SZMT és a JSEÍS együttes ülése Tegnap délelőtt Kecske­méten együttes ülést tar­tott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Ta­nácsa a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság- Az ösz- szejövetel célja annak a jelentésnek a megbeszélé­se volt, amely a megyében működő ipari és mezőgaz­dasági üzemek, vállalatok szociális, kulturális bálo­kat szolgáló pénzeszközei­nek felhasználását elemez­te. A téma szorosan kapcso­lódik a megyei pártbi­zottság által nemrégiben tárgyalt vizsgálati anyag­hoz, amely a munkás- osztály helyzetét elemez­te. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az üzemekben, vállalatoknál, tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban dolgo­zók ezreinek életéhez ma már szorosan hozzátartozik a kultúra, a munkahely korszerűsége, a szociális létesítmények, az üdülés, a tartalmas pihenés. Az SZMT és a NEB együttes ülésén — amelyet Borsodi György, az SZMT elnöke nyitott meg, s ahol Kovács Pál, a vizsgálat ve­zetője fűzött kiegészítést az összefoglaló jelentéshez — megállapították, hogy Bács- Kiskunban még nincs min­den rendben ebben a te­kintetben. A fogyatékossá­gok legtöbb oka alighanem az, hogy a megyében ki­alakult üzemek többsége kis- és középüzem, s a fej­lesztést gyakran a hely hiá­nya, az épületek szűk mé­retei nehezítik. Az új gaz­dasági mechanizmus azon­ban megteremtette az önál­ló vállalati gazdálkodás feltételeit, s ilyen körül­mények között új megoldá­sok váltak szükségessé a munkaszervezésben, ugyan­akkor a szakszervezetek meg­növekedett szerepe, jog­köre biztosítja a megye szocialista iparában dol­gozó mintegy 54 ezer 700 munkás szociális, kulturális és egészség- ügyi érdekképviseletét. A vállalati önállóság el­ső évében — 1968-ban — a megye ipara a várako­zásnak megfelelően zárta az évet; 628 millió forint nyereséget ért el, ami 41,4 százalékkal több, mint az előző évi. A részesedési alapból jóléti és kulturá­lis szolgáltatásokra tavaly 53 millió forint állt a vál­lalatok rendelkezésére. En­nek 65 százalékát üzemi ét­keztetésre fordították. A szociális és kulturális ki­adások mindössze 13 szá­zalékot tettek ki, s ennek több mint 70 százalékát sokszor olyan célokra ad­ták ki, amit nem is ter­veztek. A vállalatok csak akkor támogatják a nap­közi otthonokat, bölcsődét, óvodát, műveli' esi otthont, ha az saját „kezelésükben” működik. A NEB által vizsgált 24 vállalatból mindössze há­rom vállalatnak van gyermekintézménye (nap­közi). A vitában felszólalók el­mondták azt is, hogy min­denképpen változtatni, ja­vítani kell a dolgozók üdü­lési lehetőségén, s elsősor­ban a családi beutalókra van szükség és igénye Fej­lesztésre szorulnak az üze­mi könyvtárak, klubok. Lehetőséget, vonzó kö­rülményeket kell terem­teni a szabad idő értel­mes kihasználására. Sajnálatos tapasztalat — s ezt az együttes ülés részt­vevői is megállapították—, hogy a vállalatok, üzemek viszonylag keveset törőd­nek dolgozóik kulturális, szociális és egészségügyi helyzetének javításával. Ennek azonban kategorikus kijelentése nem volna reá­lis, hiszen fejlődés van, csak talán nem olyan ütemben, ahogyan kívána­tos, szükséges lenne. A Vállalatok, szövetkezetek részesedési alapját ugyan­is sok minden terheli. Az elmúlt évben például a megvizsgált 10 állami, 7 tanácsi vállalatnál és 7 ktsz-nél az üzemi étkezte­tésre közel 8,5 millió fo­rintot, szociális, kulturá­lis és sportcélokra közel 2 millió forintot, segélyekre pedig egymillió 195 ezer forintot fordítottak. Az üdültetés — az 1967. évi 379 ezer forintal szemben — 1968-ban már 593 ezer forinttal szerepel a kimu­tatásokban az említett vál­lalatoknál. Az viszont eny­hén szólva furcsa, hogy a 24 munkahely egy év alatt mindössze 3 ezer forint la­kásépítési hitelt adott Természetesen nincs mó­dunkban az összefoglaló jelentés és a vita teljes anyagát ismertetni, a lé­nyeg azonban világos: többet kell törődni a dolgozók kulturális, szo­ciális igényeinek a kielé­gítésével, összefogottan, szervezetten hozzáfogni a kérdés megol­dásához. A vitát Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, dr. Millasin Teréz, a NEB elnöke, Borsodi György és Kovács Pál foglalta össze. Megkezdődött a tankönyvszezon A Tankönyvkiadó Vál­lalat és az illetékes nyom­dák tájékoztatója szerint az idén semmi késedelem nem lesz a tankönyvellá­tásban, a tanév kezdetére az általános és középiskolai tanulók egyaránt kézhez kapják könyveiket, hason­lóképpen az egyetemi, fő­iskolai hallgatók is jegy­zeteiket. Az új oktatási évben csaknem 14 millió tan­könyvre van szüksége a ma­gyar iskoláknak, többsé­güket, több mint 11 milliót három fővárosi nyomda, a Zrínyi, az Athaeneum és az Egyetemi készíti. A nagy példányszám minden eddiginél erősebben meg­terheli a hazai nyomda­ipart, hiszen az idén először minden tankönyv határainkon belül készül, míg a korábbi években a Német Demokratikus Köz­társaság nyomdái jelentő­sen tehermentesítették a tankönyvszezont. Fokozza a nehézségeket az is, hogy a Füstölni való füzérek Az idén először dohánytermesztéssel is megpróbálkoztak a tiszaújfalusi Tisza Tsz-ben. A 14 holdon elpalántázott szabolcsi és hevesi füstölnivaló igen jó, hol­danként 20—22 mázsa — szárított állapotban számított — termésátlaggal fizetett. A felvételen: friss dohányfüzérekkel „avatja fel” az új pajtát Cseszkó Péter bri­gádvezető és segítőtársa: László Andor. Párolják a világhírű kecskeméti barackpálinkát Több mint 3000 vagonra becsülik az idei sárgaba­rack-termést. A bőséges kínálat a tömegtermésből adódóan silány, aprónak maradt baracknak sem a hazai, sem a külföldi pia­con nem volt keletje. Az exportra szánt ezer va- gonnyi áruból is mindösz- sze 682 vagonnyit tudtak eladni a kereskedelmi szer­vek, így szinte példátlan mennyiségű kajszi került a cefrébe. Csak a megye fogyasztási és értékesítési szövetkezetek pálinkaüze- meiben, több mint 900 va- gonnyi sárgabarack feldol­gozását kezdték meg. Az állami, szövetkezti szesz­főzdékben összesen 1 mil­lió liter kecskeméti ba­rackpálinka készül az idén. A jól beérett, az aránylag száraz húsú barackból ki­tűnő pálinkát nyernek. A márka megőrzése végett osztályozva főzik, tárolják az aromás italt. Egy részét eperfahordóban érlelik, hogy aranysárgára színeződ- jön. Ezernél többen a veszteséglistán Az amerikai fegyveres erők saigoni főparancsnok­ságának szóvivője szerdán közölte a keddi harcok vesz­teségeiről kiadott jelentést, amely szerint az amerikaiak vesztesége 90 halott és 550 sebesült, a dél-vietnami kormány hadseregéé 107 ha­lott és 370 sebesült volt. A szóvivő a szabadságharco­sok veszteségeit több mint hétszázra becsülte. Szerdára virradó éjjel a dél-vietnami felszabadító erők 19 tüzérségi támadást intéztek jelentősebb ameri­kai, illetve dél-vietnami ka­tonai célpontok ellen, és az ország területén több he­lyen kezdeményeztek szá­razföldi csatározásokat. használt tankönyviek be­gyűjtését rendeletileg meg­szüntették, mert a szülők nagy része már tavaly is csak új könyveket volt hajlandó beszerezni gyer­mekeinek. Különösen az új típusú szakközépiskolák megindulása miatt a tan­könyvfajták száma is je­lentősen megnőtt: diákja­ink csaknem 300 féle tan­könyvből szerzik ismere­teiket. A nyomdák július 31-ig végeztek az általános és középiskolai könyvek két­harmadának gyártásával, augusztus 20-ig befejezik a fennmaradó rész, valamint az egyetemi és főiskolai jegyzetek nyomását is, az év végéig pedig azok a könyvek is elkészülnek, amelyekre csak a követke­ző félévben lesz szükség. A sok éves, jól bevált gyakorlat szerint a ta­nulók az idén is isko­lájukban kaphatják meg a tankönyveket. A terjesztéssel megbízott pedagógusok az idén elő­ször a könyvterjesztő vál­lalatoktól 2 százalék része­sedést kapnak a forgalom után, s amennyivel ez ke­vesebb lenne, mint a Tan- könyvkiadó Vállalat által eddig biztosított honorári­um, a tavalyi jutalékot fi­zetik ki nekik. Megyénk tankönyvelosz­tó bázisa, az Állami Könyv- terjesztő Vállalat és az ÁFÉSZ nagyobb üzleteibe már hetekkel előbb meg­kezdődött a tankönyvszál­lítás, de a helyzet korántsem olyan biztató, mint az országos tájékoztató alap­ján várhatnánk. A város és 11 környező község száz általános és 5 középiskoláját ellátó kis­kunfélegyházi boltban rak­táron van ugyan már a megrendelt 600 ezer forint értékű tankönyv 80 száza­léka. Baján is remélik, hogy a hét végére együtt lesz az igényelt könyvek fe­le, de Kalocsán, különös­képpen pedig Kiskunhala­son és Kecskeméten aggód­nak a holtvezetők a közép- iskolás szállítmányok ké­sedelme miatt. Halasra alig-alig érkezett még kö­zépiskolás könyv, a kecske­méti ÁKV-üzIet megrende­léseinek meglepően nagy részét pedig lemondta a tankönyvelosztó központ, egyelőre magyarázat nél­kül. Másodikos gimnazista magyar nyelvtan, kémia és fizika könyvből például 25 —25, első angol könyvből 50, orosz társalgási könyv­ből pedig 70 (!) százalékkal kevesebb érkezik az isko­lák által igényelt mennyi­ségnél. Ügy látszik, a nyomdák­nak akad még pótolni va­lójuk és egyes tárgyakból a tavalyi könyveket is ko­rai még eldobni-

Next

/
Oldalképek
Tartalom