Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXTV. évi. 9. szám 1969. január 12. VASÁRNAP Arai 1 forint Egy hét a világpolitikában (3. oldal) Egy halk szavú forradalmár emlékére (4. oldal) Á lakásépítés vállalati támogatása (5. oldal) Kocsirendezők (5. oldal) sTPcmr (9. oldal) A répcelaki baleset vizsgáló bizottságának nyilatkozata. (10. oldal) a MAGYAR SfOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S'-K IS K UJ'I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Már több mint SS exren dolgosnak csökkentett munkaidőben r Újabb üzemek térnek át a 44 órás munkahétre A IX. pártkongresszus egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó döntése a munkaidő-csökkentésről szóló határozat volt. Ezek szerint 1970 végéig az országban 2 millió dolgozó tér át a 44 órás munkahétre. Mindenki örült ennek — kiváltképpen a nők —, hiszen úgy számoltak, hogy a „második műszak” mellet több' idejük jut a pihenésre, művelődésre, szórakozása, s nem utolsósorban gyermekeikkel való foglalkozásra. A csökkentett munkaidőre való áttérést megyénkben is megkezdték az üzemek. Tavaly január 1-én a kecskeméti baromfifeldolgozó, a magnetofongyár, valamint a kiskunfélegyházi műanyaggyár nyitotta meg a sort. Év közben csatlakozott hozzájuk többek között a Habselyem és Kötöttárugyár kecskeméti, a Ganz Villamossági Művek bajai, s a megyei Textil- feldolgozó Vállalat kalocsai üzeme. 1968. december végén már 22 üzem 12 ezer alkalmazottja és munkása dolgozott csökkentett munkaidőben. Az idén január 1-én ugrásszerűen emelkedett a 44 órás munkahétre áttért üzemek és dolgozók száma. Üjabb 36 vállalatnál vezették be alapos műszaki és munkaszervezési intézkedések után — általában kéthetenkénti szabad szombatokkal — a rövidített munkaidőt. Jelenleg már több mint 35 ezren élvezik a megyében a több szabadidőt. Közöttük vannak a Baromfiipari Országos Vállalat kiskunhalasi, a Lampart Zománciparí Művek kecskeméti gyárának, a bajai Finomposztó, a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyárának, a Bács-Kis- kun megyei Nyomda dolgozói. s mintegy 1700 vasutas. Ezzel azonban még nem ér véget a sor, mert a kisipari termelőszövetkezetekben is megkezdték a 44 órás munkahét bevezetését. Január 1-én tért át a rövidített munkaidőre többek között a Kecskeméti Ezermester, a Bajai _ Vas- és Fémipari, a Jánoshalmi Építőipari Ktsz. Az üzemek gazdasági vezetői nincsenek egyedül, amikor a 44 órás munkahétre való áttérés előkészítéséről van szó. Segítenk ebben az üzemi pártszervezetek, szakszervezeti bizottságok, KlSZ-szerveze- tek, ugyanakkor a szocialista brigádok versenyvállalásai között is szerepel a gazdasági és műszaki vezetőkkel való együttműködés a termelés szervezettségének javítására. Épp ezért bízni lehet abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban további üzemek több ezer doleozója térhet át a rövidített munkahétre. Ilyen tervekkel foglalkoznak például « Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában, a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál, a kecskeméti Vasés Fémipari, a keceli Vegyes- és Építőipari Ktsz- nél. N. O. Orvosok tudományos ülése Fejlődik a fogászati szakrendelés Tegnap Kecskeméten a ját fogászati tömőanyaghimegye fogorvosai tudományos ülést tartottak, amelyen részt vett többek között dr. Tóth Károly, a szegedi klinika professzora, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke, dr. Szabó Imre adjunktus, az egyesület főtitkára. A tanácskozás elején dr. Szántó György, megyei főorvos számolt be a megyei fogászati szakrendelés fejlődéséről. Rámutatott, hogy jelenleg mar 101 fogorvos — napi 535 rendelési óra keretében — látja el Bács- Kiskun megye városainak, községeinek lakosságát. Hangsúlyozta azonban, hogy a fejlődéssel együtt szervezettségi, problémák merültek fel, amelyek kiküszöbölése hatékonyabb szakigazgatást igényel. Elmondta • többek között, hogy a fogorvosok munkaJégtörők T. ' \ előre! Tisztul A Duna Bács-Kiskun megyével határos szakaszán teljesen beállt a jég. Az összefüggő jégmező fölött Dunaföldvár térségében pedig 90—100 százalékos a jégzajlás — tájékoztatta szerkesztőségünket szombaton délután az Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeleti szolgálata. A jégmező alsó szélén, a jugoszláv Duna-szakaszon négy magyar hajó dolgozik. Apatintól lefelé már csaknem jégmentes a folyó, s a magyar jégtörők — amelyekkel az igazgatóságnak rádióösszeköttetése van — vasárnaptól kezdve már Apatin fölött szabdalják a nagy hidegben jócskán „meghízott” jégtáblákat. A Duna magyar szakaszán hat jégtörő hajó dolgozik két csoportban. Az egyik Mohács térségében, a másik Baja fölött igyekszik folyosót vágni az ösz- szefüggő jégmezőn, hogy utat nyisson a víznek és egyengesse a szétdarabolt jégtáblák levonulását. A bajai, a mohácsi és a jugoszláv vízügyi szervek között tökéletes az együttműködés. A Bajai Vízügyi Igazgatóság és a Zombori Vízügyi Hivatal között például a Duna védvonalán közvetlen telefonösszeköttetés van. Képünkön: induláshoz gyülekezik a jégtörő legénysége. (MTI foto — Bejkor József fel vétele J a bor — mondják mostanában a pincelátogató „szakértők”. A homoki boroknál már a második fejtésen is túl vagyunk, a gondos kezelés hatására alig-alig érződik a szüret kedvezőtlen időjárása. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet új, 18 ezer hektoliter befogadóképességű bortárolójában különös gonddal kezelik a csempé- zett kádakba töltött rizlin. get és kékfrankost Nemcsak az új pince és dolgozói, hanem egy kicsit az egész korszerű borkezelés vizsgázik most a termelő- szövetkezet tagsága előtt — mondta Purüczki Péter pincemester, A csávolyi szőlőfeldolgozó és borkombinát az idén teljesen elkészül. Két új horizontálprést építenek be, felszerelik a laboratóriumot, és februárban már átadják az új szeszfőzdét is. Csaknem egymilliós költséggel készült a kombináthoz vezető bekötőút, és nem messze a pincéhez — stílszerűen — félig a földbe épített halászcsárdát és poharazót építenek. Noha a hatalmas pince jórészét egyelőre még a Vaskúti Állami Gazdaság bérli, a szövetkezetnek máris sok bora van ahhoz, hogy saját értékesítésre gondolhassam A legnagyobb mennyiséget a TÁ- SZI-n keresztül juttatják el a fogyasztókhoz — hordós borként. Az ültetvények termőre- fordulásához pinceépítéssel, az értékesítési lehetőségek kihasználásához pedig rösével igazodik majd a termelőszövetkezet. Baranyi—Pásztor ány is gátolta. Felszólalt a tanácskozáson dr. Kiszeli Sándor, az Egészségügyi Minisztérium Fogászati Főcsoportjának vezetője és Budi János, a minisztérium pénzügyi főelőadója. A tanácskozás második részében dr. Be- rényi Béla, az orvostudományok kandidátusa, a budapesti Fog- és Szájsebészeti Klinika professzora „Fogászati és állcsont-rendellenességek gyógyítása szájsebészeti módszerekkel” címmel tartott nagy érdeklődéssel előadást. Az ülés résztvevői aktívan kapcsolódtak be a téma megvitatásába. Házgyár Olaszországból Gyorsabb, olcsóbb építkezés a mezőgazdaságban A megye me zőga zdas ága - I nak is egyik lényeges fel- ! adata a szarvasmarha- és Magától tisztul a bor, da azért segítünk is neki — mondja Hambár József, a borseprőzés kezelője. Ami az autóiparban a Mercedes, az a borkészítésben a Pa- dován gépsor. A világmárkás olasz bonseprőprés 10 óra alatt 15 hektolitert tisztít, ezzel alaposan meggyorvideeen palackozó létesítő. sítva és gazdaságosabbá téve az átfejtés munkáját a sertéstenyésztés kor^e- rflsítése. Az iparszerű tartásra való fokozatos áttérés és az új tenyésztési technológiák kialakítása azért is sürget, mert csak így lehet megoldani a belső és a külső piaci igények kielégítését. A megyében is több helyen épül modern sertés- és tehenészeti telep, s hálózatukat tovább fejlesztik. A beruházásoknál nagyon sok gondot okoz a kivitelezői kapacitás, valamint az igényekhez jól alkalmazkodó tervváltozatok és az építőelemek hiánya. Számos megyei értekezleten felvetették az állattenyésztési szakemberek, hogy szükségessé vált a mezőgazdaságban is az iparosított, szerelés jellegű építkezések műszaki feltételeinek megteremtése. Történtek kezdeményezések, hiszen a Kecskeméti Gépjavító Vállalat a magyar rendszerű — az AG- ROTERV készítette — sertéstelepeinek létesítésénél már érvényesülnek ezek az elvek. A mezőgazdasági építkezések estében is egyre inkább előtérbe kerülnek az ipari házgyárakhoz hasonló megoldások. Az idén Olaszországból behozzuk az első mezőgazdasági házgyárat, amelyben a legszükségesebb gazdasági épületek elemeit, tartozékait állítják majd elő. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fontos lépéseket tett a farost és a faforgácslap gyártás növelésére. Az idén hozzá- vetőlgesen 100 ezer négyzetméter alapterületű mezőgazdasági létesítményt építhetnek fapanelekből,
