Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-23 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évi, 18. szám 1969. január 23. CSÜTÖRTÖK Árat 80 fillér Elfogadta ez évi költségvetési tervét, valamint a megye 1969-1970. évi fejlesztési keretét a megyei tanács foglaltak Buda Gábor, Pozsgay Imre és dr. Hor­váth István, a megyei párt­bizottság titkárai is. Az ülést levezető dr. Varga Jenő vb-elnök a testület tagjait és a meghívott ven­dégeket köszöntő szavaival megkezdte érdemi munká­ját Bács-Kiskun megye ta­nácsa. Varga elvtárs indítványá­ra Baksa Lászlóné és Ge- rőcs István tanácstagokat bízták meg a tanácsülés jegyzőkönyvének hitelesíté­sével. Ezután dr. Varga Je­nő, a végrehajtó bizottság javaslatát terjesztette elő a tanácsülés napirendjére: 1. A legutóbbi tanácsülés ál­tal a végrehajtó bizottság­ba választott két megyei tanácstag eskütétele, 2. Az ez évi költségvetés és a me­gye tanácsi gazdasága 1969 —1970. évi tervének meg­állapítása; 3. Bejelentések; 4. Interpellációk. A napirendre tett javas­lat egyhangú elfogadása után ünnepélyes percek kö­vetkeztek. Dr. Horváth Ist­ván és dr. Glied Károly, a megyei tanács végrehajtó bizottságának két új tagja két a testület tagjai. Az I tett esküt, e záró szavak- ülés elnökségében helyet! kai: „...minden erőmmel A országgyűlés múlt év végi ülésszakán ismertté váltak azok a népgazda­sági lehetőségek, amelyek­nek nyomán hozott dönté­sek meghatározták hazánk ez évi költségvetését, s a fejlődés lehetőségeit. Az új gazdaságirányítás első évé­nek tapasztalatait figyelem­be vevő országgyűlési el­határozások alapul szolgál­nak valamennyi megyei, így a Bács-Kiskun megyei Tanács költségvetési és fej­lesztési programjához. Ter­mészetesen azoknak a tö­rekvéseknek a szolgálatá­ban, amelyeket a harma­dik ötéves tervtörvény el­fogadásával tűzött maga elé az ország, s a megye tanácsa is. Tegnap reggel már a me­gyei testület tagjainak gyü­lekezésekor, a beszélgető csoportok eszmecseréit hallgatva is sejteni lehe­tett: a megyei tanácsülés vitája jóval izgalmasabb­nak ígérkezik a korábbi években megszokottnál. Aztán megszólalt a ta­nácsülés kezdetét jelző csengő, elfoglalták helyű­Agrárszakemberek politikai fóruma Dr. Varga Jenő megnyitja a tanácsülést. hazánk felvirágzását, dol­gozó népünket szolgálom”. A továbbiakban a vb-el- nöke dr. Kőrös Gáspár vb- elnökhelyettesnek adta át a szót, aki a tanácstagok birtokában levő két előter­jesztéshez a következőkben mondotta el vitaindítóját: Dr. Kőrös Gáspár beszéde A népgazdaság idei költ­ségvetését az országgyűlés 1968. december 18—19-i ülésén tárgyalta meg és azt a VI. törvénnyel jóváhagy­ta. Az 1969. évi költségve­tésre és a tanácsi gazdaság 1969—70 évi tervére vonat­kozó megyei tervezetet a végrehajtó bizottság előze­tesen megtárgyalta, majd az országgyűlés által megál­lapított szabályozók alapján január 14-i ülésén megvi­tatta, s ma a megyei tanács ülése elé terjeszti. Az új gazdaságirányítási rendszer első évének ta­pasztalatai megyénkben is kedvezőek. Mezőgazdasá­gunk a rossz időjárás, a száj- és körömfájás okozta problémák ellenére teljesí­tette termelési, felvásárlási előirányzatát, s a tsz-ta- gok jövedelme meghaladja az 1967. évit. A tanácsi vál­lalatok termelése megfelelő volt, s árbevételük mintegy 12 százalékkal több mint 1967-ben. Az árbevételhez viszonyított nyereséghá­nyad 7,5 százalék körül alakult. Tovább fejlődtek a kisipari szövetkezetek, s Dr. Kőrös Gáspár előterjeszti a költségvetési tervezetet. a kiskereskedelmi forgalom is mintegy 7 százalékkal növekedett. Magasabb szinten elégítjük ki a lakosság igényeit A tanácsok a bevételi a költségvetési gazdálkodás tervek teljesítésén eredmé­nyesen munkálkodtak. A járási, városi, községi ta­nácsoknál mintegy 20 mil­lió forint többletbevétel je­lentkezett. Élni tudtak a megnövekedett önállósággal tekintetében is, és átcso­portosításokkal oldották meg az évközben jelentke­ző problémákat. Az össze­geket célszerűen használ­ták fel úgy, hogy a legki­sebb ráfordítással a leg­nagyobb hatásfokot érjék el feladataik végrehajtásá­nál. Ennek eredményeként tanácsaink bizonyos költ­ségvetési pénzmaradvány­nyal is rendelkeznek. Tervezett bevételeink 11 százalékkal — mintegy 95 millió forinttal — halad­ják meg az 1968. évi költ­ségvetési előirányzatot. Ez egyben azt jelzi, hogy az idei költségvetés fejlesztési célkitűzéseinkkel összhang­ban készül, és 1969-ben ma­gasabb szinten fogjuk ki­elégíteni a megye lakossá­gának igényeit. A megye 1969. évi költségvetésének bevételi terve 887 millió fo­rint. A lakosság adóiból 195 Trillió, a termelőszövetke­zetektől 106,6 millió forint bevételt terveztünk. Bevételi szabályozóink közül a legjelentősebb a ta­rácsi vállalatoktól szárma­zó nyereségadó, illetmény­adó és eszközlekötési járu­lék, mert több mint 30 szá­zaléka az összbevételnek, ami 270 millió forintot tesz ki. Erre vonatkozóan a vég­rehajtó bizottság javasolia, hogy a megyei tanács él­jen előterjesztéssel a Pénz­ügyminisztériumhoz a sza­bályozók módosítása céliá­ból. Az 1969. évi költség- vetési szabályozók merálla- nítása ugvanis az 1968. jú­lius 1-i állapot szerint tör­tént és azóta tanácsi válla­lataink közül hármat: a Bács-Kiskun meevei Fi- nom-mef'har'ikai Vál1a1átot. a Kiskunhalasi Génipori Vállalatot, valamint a Bajai Faipari Vállalat keceli te­lepét a tárcaiparnak adtuk át. Ily módon ezek befize­tései már nem a megyei ta­nácsnál, hanem a Pénzügy­minisztériumnál jelentkez­nek majd, s ez mintegy 15 millió forint bevételcsök­kenést jelent Kérjük a Pénzügyminisztériumot, hogy tanácsi vállalataink befizetési tervét mintegy 25 millió forinttal csökkentse, s ezzel az összeggel emelje meg az állami támogatás mértékét A ktsz-ek és földműves­szövetkezetek nyereségadó­jának beszabályozását csak 30 százalékos mértékig kér­tük a Pénzügyminisztéri­(Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap Kecskeméten, a városi pártbizottságon tar­tották meg az agrárszak­emberek politikai fórumá­nak első rendezvényét, me­lyen a város termelőszövet­kezeteinek elnökei, párttit­kárai és agronómusai vet­tek részt. „Időszerű társa­dalompolitikai kérdések” címmel Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titká­ra tartott bevezető előadást, amelyet élénk beszélgetés követett. Az agrárszakemberek po­litikai fórumát a kecske­méti városi pártbizottság a területi tsz-szövetséggel kö­zös megállapodás alapján hozta létre abból a célból, hogy a tsz-ek vezetőinek módot nyújtsanak az idő­szerű társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdé­sek elmélyült tanulmányo­zására, illetve megvitatá­sára. Kecskemét agrárszak­emberei hat alkalommal gyűlnek egybe különböző témák megvitatására. Leg­közelebb február 5-én Er­dei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára „A mezőgazdaság, a tsz-ek helye és szerepe a népgaz­daságban” címmel tart elő­adást a kecskeméti agrár- szakemberek politikai fó­rumán. Forró fogadtatás a fagyban Moszkvában az űrnégyes MOSZKVA A szovjet főváros szer­dán ujjongó lelkesedéssel fogadta a szovjet űrhajóso­kat. A dermesztő, 29 fokos hideg ellenére a vnukovói repülőtéren sok százan gyűltek össze, hogy kö­szöntsék Satalovot, Volino- vot, Hrunovot és Jeliszeje­pet. A repülőteret, az űr­hajósok moszkvai fogadta­tásának első színhelyét ez­úttal is zászlók és feliratok ékesítették: „Köszöntjük az űrhajósokat, Moszkva sze­retettel várja a kozmosz hőseit.” A repülőtéri díszemelvé­nyen ott voltak a párt és a szovjet állam legmaga­sabb rangú vezetői: élükön heonyid Brezsnyevvel és Nyikolaj Podgornijjal. Meg­jelentek a repülőtéri fo­Két nép együttműködése Mint már közöltük, Mosz kvában Révész Géza, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke és Pjotr Fedoszejev, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnö­ke aláírta az 1969-re szóló kulturális együttműködési munkatervet. Most érkezett képünk a nevezetes aktust ábrázolja, (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) gadtatáson a diplomáciai testület tagjai is. Magyar- országot Szipka József nagykövet képviselte. Je­len voltak a négy kozmo­nauta családtagjai és jó­barátaik. A Kozmodromból érkező IL—18-as repülőgép, amely­nek sugárhajtású vadászgé­pek szolgáltattak díszkísé­retet, magyar idő szerint pontosan 10.58 órakor eresz­kedett le a repülőtér beton­jára. Satalov, Volinov és Hrunov a kozmoszba indu­láskor még alezredesek, most ezredesi egyenruhá­ban, Jeliszejev pedig pol­gári öltözékben szállt ki a repülőgépből. Az űrhajó­sok nevében Vladimir Sa­talov ezredes, a Szojuz—4 parancsnoka és Borisz Voli­nov ezredes, a Szojuz—5 parancsnoka tett jelentést az SZKP KB-nak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának és a Szovjetunió kormányának. Jelentették, hogy a kitűzött programot sikeresen teljesítették, az űrhajók összekapcsolását és a világűrben való átszállást eredményesen végrehajtot­ták, majd közölték, hogy társaikkal együtt készen- állnak újabb feladatok el­végzésére. A szovjet himnusz hang­jai mellett az államfőket megillető 21 díszsortűz kö­szöntötte a kozmosz hőseit. Ezután a párt és az állam vezetői meleg kézszorítá­sokkal és orosz szokás sze­rint csókkal köszöntötték a sikeres űrkísérletsorozat véghezvivőit. Virágcsokrok­kal halmozták el az „égi jövevényeket”. A moszk­vaiak lelkes „hurrá .’’’-kiál­tásokkal köszöntötték az „űrnégyest”. A repülőtéri rövid ün­nepség után az űrhajósok gépkocsiba szálltak, s a vá­rosközpontba vivő Lenin sugárúton a Kremlbe haj­tottak. Az utcákon tíz- és tízez­rek, a televízió készülékek (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom