Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-16 / 269. szám
1968. november 16, szombat 3. oldal Alkotó viták után A HOMOK úttörői A BAJAI járási pártbizottságon értékelték a párt- alapszervezeti vezetőségek újjá választása soorán összegyűjtött tapasztalatokat. Megállapították; a taggyűlések beszámolóinak gondolatébresztő voltát bizonyítja, hogy a résztvevők 23 százaléka felszólalt, a vita megfelelt a taggyűlések ünnepélyességének, jól kiegészítette a beszámolókat. Érvényesült a bírálat és önbírálat szelleme. Elítélték a pártéletet elhanyagoló- kat. Csaknem valamennyi alapszervezet taggyűlésén szóltak a pártépítés fontosságáról, jelezték, hogy többet kell foglalkozni a pártvezetőségeknek fiatal kommunisták nevelésével. A JELÖLÖ bizottságok tevékenységén túl az előző választásokhoz viszonyítva sokkal többen éltek Javaslattevő jogukkal. Hat alapszervezetben nyolc titkárjelöltet, 21 alapszervezetben 33 vezetőségi tagjelöltet vettek fel a szavazólapokra. Négy titkár és három vezetőségi tag megválasztásra is került. A párttitkárok közül húsz, a vezetőségi tagok pedig 113 most került a vezetőségekbe. örvendetes, hogy a nők aránya 19, a fizikai dolgozóké pedig 39 százalékkal nőtt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az új párttitkárok 17 százaléka nemzetiségi. AZ ÜNNEPI taggyűlések értékelése során számos következtetést lehet levonni. Az alapszervezetekben a választások előkészítése Során megélénkült a pártélet. Ez a pezsgés jó alapot nyújt a további sikeres munkához. A vitákban legtöbb szó a tömegszervezetekkel és a tömegmozgalmakkal való szorosabb kapcsolat kiépítéséről esett ami kedvezően hat a párttagok és a pártonkívüliek kancsolatára, javítja együttműködésüket. Mindez pedig elősegíti a párt vezető és irányító tevékenységének erősödését. A bajai járás valameny- nyi alapszervezetében megvitatják a vezetőségválasztás tapasztalatait és hasznosítják a további munkában. K. S. Homokbuckák között kanyarog a keskeny, portala- nított makadámút. Alkalmi kísérőm — Bódi Ferenc, a móricgáti Petőfi Tsz elnöke, amíg a tsz központjához érünk szóval tart, de inkább csak hangosan gondolkozik. — ötezer holdas puszta. Végig, ameddig a szem ellát, gyenge, sivó homok. A föld aranykorona értéke alig éri el a 3,7-et. Akik korábban megkapaszkodtak ezen a homokon, a szegénységgel, a nyomorral kötöttek szerződést... Még tíz évvel ezelőtt is külterjesen gazdálkodtak itt az emberek, s az életszínvonal olyan alacsony volt, hogy ha meg akart élni a paraszt... — nem fejezte be, mert a gépkocsink az iroda előtt lefékezett Új élet jelei a tanyákon A fehér homokról visszaverődő őszi napfény szemet bántó csillogása után, kellemes érzés volt a modem, központi fűtéses, villanyvilágítással ellátott irodában folytatni a beszélgetést. Az elnök, aki már összenőtt ennek a sivár tájnak valamennyi gondjával, nem panaszkodva, de nem is szépítve, sorolta a közös dolgait — A múlt évben 45 forint volt a munkaegység értéke, ami nagy eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy mi a gyenge tsz-ek kategóriájába tartozunk. Az 1950 hold földből 950 hold a szántó, 75 hold a gyümölcsös, 60 hold újtelepítésű szőlő, a többi rét, legelő. Ezt a tekintélyes területet, annak ellenére, hogy 82 tagunk van, ténylegesen 55-en művelik meg. A tízezer forintos átlagjövedelem itt jónak mondható. Az új idők szele azonban már ide is eljutott, s Móricgát 400 tanyájában már felemelték a fejüket az emberek. Nézzük azokat a változásokat, amelyek a közös gazdaságot homokverés, fagy, két jégverés és az aszály ellenére is a megerősödés, a felemelkedés útjára állították. — Az elemi károk egy részét a biztosító kifizette ugyan, de ezzel nem sokra mennénk. Létrehoztunk egy segédüzemet itt a puszta közepén, s nem is akármilyet Galvanizálót és forgácsolót Ne csodálkozzék — mosolyodott el az elnök hitetlenkedő arcom láttán —, ha elmondom céljainkat, megérti, mi késztetett erre. Életre való ötlet A tsz mezőgazdasági hozamai közepesek, s ami nagyobb baj: a ráfordítási költségek elérik a 80 százalékot Hogyan lehet ellensúlyozni azt, hogy drágán termelnék? Egy ötlet alapján létrehozták a galvanizálót ahol 15 munkás dolgozik évi 4 millió forintos termelési érték előállításán Palaszárat, ablakre- dőny-alkatrészeket, divatcikkeket vonnak be rézzel, nikkellel, amit más üzem nem vállat A forgácsoló műhelyben 18 betanított munkás a szarvasmarha-, a sertésönitatók csapjait készíti, havonta 200 ezer forint értéket produkálva. Ennek a segédüzemágnak a nyeresége tette lehetővé ebben az évben az állami gazdaság normái alapján bevezetett biztosított bért, s a talajjavítást. — A munkásokkal, akik a környékbeli tanyákról járnak ide, olyan szerződést kötöttünk, hogy évente 400 órát a mezőgazda- sági munkában kötelesek eltölteni, főleg szüret vagy más munkacsúcsok idején. Az emberek örültek ennek, s jól is jártak. Az állattenyésztők 1800, a növénytermesztők 1200, a segédüzemben dolgozók 1700 forint átlagbért tudhatnak a magukénak. S a nagyobb jövedelem nemcsak a munkakedvet, de a közös lehetőségeit is megváltoztatta. Valamennyi tanyán propán-bután gázpalack, rádió, kerékpár, ezenkívül három helyen személygépkocsi, s ötven motorkerékpár szolgálja az itt élő emberek külturálódását, kényelmét. S a közös? Eddig is a szarvasmarha-tenyésztés képezte egyik fő bevételi forrásukat. A gazdáktól vásárolták meg 10 —12 napos korukban a borEmlékezés a névadóra Nem valamiféle szokványos megemlékezést tartott a közelmúltban Bácsalmáson a Szegedi Ruhagyár helyi telepének Jurinovics Miklós szocialista brigádja névadójuk halálának 12. évfordulóján. A hős honvéd őrnagy nevét, aki az ellenforradalmi harcokban esett el, a tavasszal vette iUnorlulAliOh jakat, s 200 kilóra hizlalták. Ebben az évben 100 növendék-, s ugyanennyi hízott marhát küldenek exportra. Nagyüzemi módon — Nehéz kikerülni a bajból, szegénységből — ráncolta homlokát Bódi Ferenc —, de elindultunk a felemelkedés útján. Jövőre nagyüzemi méretekben valósítjuk meg a borjúnevelést A környék háztáji gazdaságaiból megvásárolt állatokat felneveljük, exportra, illetve továbbte- nyésztésre adjuk át Ez a nagyüzemi méretű marhahús-előállítás és a segédüzem tényleges haszna — úgy érezzük — hozzásegít bennünket a stabil gazdálkodáshoz, az itt élő emberek életszínvonalának javításához. .. Felkerekedett a szél, apró homokszemeket szitált nyakunkba, amikor kiléptünk az irodábóL A buckák aljában a píroscsere- pes üzemi épületek, a nemrégiben telepített egyenes szőlősorok a jövőt idézik. S a Móricgát homokdombjai között utat törő, alkotó ember kezenyomát. Gémes Gábor Film az ötvenéves pártról ^ ..és milliók leszünk" címmel film készült a MAFILM katonai stúdiójában a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Kolonits Ilona rendező három tételben dolgozta fel a párt megalakulását, harcait, jelenét. A „Hej kenyér...” című első tétel a munkásmozgalom kezdeti időszakából származó múzeumi tárgyakat, rekvizitumokat mutat be, s a néző elé tárja a korabeli forradalmár képzőművészek — Derkovits, Mészáros, Poór — több alkotását. A második tétel, a „Nézd a mi hadseregünket ...” a kommunisták illegalitásban végzett veszélyes munkáját tükrözi, míg a harmadik tételben híradófelvételekből és filmdokumentumokból áll össze a felszabadulást követő évek, a közelmúlt és napjaink pártéletének képe. ben november 9-én n. Vilmos német császár lemondott. IV. Károly is lemondott osztrák császári trónjáról. amelyről egyébként Is már letaszították. A magyar nép követelésének mindez csak hangsúlyt adott. Az erőteljes tömegnyomás hatására az Országos Nemzeti Tanács elállt előző álláspontjától, és felhívással fordult az ország összes Nemzeti Tanácsához. hogy azonnal határozzanak: csatlakoznak-e az Országos Nemzeti Tanács azon döntéséhez, hogy Magyarország államformája köztársaság legyen. A Nemzeti Tanácsok határozatokban is állást foglaltak a köztársaság azonnali kikiáltása mellett A magyar főrendiház elnöke, báró Wlassich Gyula ugyanakkor a kormány tudtával felkereste Habsburg Károlyt, aki nyilatkozatot írt alá, amelyben lemondott „minden részvételről az államügyek vitelében”, és eleve elismerte a döntést, mellyel „Magyarország jövendő államformáját megállapítja". A magyar királyi trónról tehát nem mondott le, s azt később meg is kísérelte visszaszerezni. gyárak előtt, és zeneszóval, énekelve, nemzetiszínű és vörös lobogók alatt vonultak a Parlament elé. A táblákon „Éljen a Magyar Szocialista Köztársaság!” feliratok is látszottak. Amikor Bokányi Dezső déli 12 órakor az Onszágház egyik erkélyéről bejelentette, hogy Magyarország köztársaság lett, a Népszava erről írt tudósítása szerint „Mennydörgés szerű éljen- orkán követi ezeket a szavakat. Egy ezredévi szenvedést akart eltemetni e mennydörgéssel a magyar nép 1918. november 16-án”. Ugyanakkor, ha még erőtlenül is, de újra és újra felhangzott: „Szocialista köztársaságot akarunk!*1 Lenin távirata Független köztársaság A köztársaság kihirdetése november 16-án az Or- szásház előtti téren ünnepé1 vesed történt meg. A kormány az alkotmányozó gyűlés bevárása nélkül erre a napra összehívta az úgynevezett Nagy Nemzeti Tanácsot, amely „néphatározatban” kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” Az ülés alatt, a Parlament előtt kétszázezer ember tüntetett a köztársaság mellett. A munkások kora reggel gyülekeztek a Majd repülőgép jelent meg a tér felett, és röpirat- felhő hullt a tömeg közé. A röpiratban a forradalmi szocialisták Lenin és Szverdlov — a kormány, s az SZDP által is eltitkolt — november 3-i táviratát ismertették, amelyben arra buzdították a magyar proletariátust, hogy ne álljon meg félúton, hanem csatlakozzék a nemzetközi proletariátus világforradalmi mozgalmához; kifejezték azt a reményük«!, hogy rövidesen „kikiáltják a szocialista köztársaságot és létrehozzák a munkás- és katonaküldöttek tanácsait”. A munkások, a dolgozók egységes akarata és kiállása győzött a köztársaság kérdésében, de a harc ezzel nem fejeződött be, hanem újult erővel tovább folyt — most már a szocialista köztársaság megvalósításáért. Dr. Csépányi Dezső egyetemi docens fel az ifjúsági brigád. Az évfordulóra készülve egyikőjük említést tett az eseményről Fekete Dezsőnek, a Vörösmarty Mihály könyvtár vezetőjének. Ismerkedés munka után — És mit tudnak Jurinovics Miklós életéről? — érdeklődött a könyvtáros. — Nem sokat — hangzott H|P — Elmondtam akkor, hogy a megemlékezést ünnepélyesebbé kellene tenni — emlékezik a találkozásra Fekete Dezső. — Jurinovics életével az egyik régi honismereti szakköri tagunk, Bien Gábor foglalkozott. Az anyag összegyűjtve rendelkezésére állt tehát a ruhagyári brigádnak. S bár ez nem tartozik szorosan a könyvtár feladatai közé, lefényképeztük az eredeti képeket, dokumentumokat, és a másolatokból a brigád naplójába is jutott. A műszakkezdések előtt, illetve utána pedig ketten-háro- man rendszerint bejöttek a könyvtárba, ismerkedtek annak a sorsával, akinek a nevét viselik. Kiállításra készülődve Közéjük tartozott Bor esik Anna is: — Az egyik nap, amikor bementem a könyvtárba, és az összegyűjtött emlékek •1 V'' • A szocialista címért küzdő brigád tagjai a meghívott vendégekkel együtt felkeresték Jurinovics Miklós szülőházát. szégyenlősen a válasz. És talán el is pirult hozzá az illető brigádtag. Megváltozik a postások egyenruhája A Postások Szakszervezetének kongresszusa a dolgozók kívánságának megfelelően határozott a postások egyenruházatának módosításáról. A szakszervezet javaslatára a posta-vezérigazgatóság a Szegedi Ruhagyárban 20 nyári és 20 téli, férfi és női ruha- modellt készíttetett. Ezeket valamennyi postaigazgatóságon bemutatják, meghallgatják, figyelembe veszik a dolgozók véleményét, s a legjobban tetsző modelleket véglegesítik a postások új egyenruhájaként. A kiválasztott új postásöltözékek gyártása jövőre kezdődik. A postások egyenruháján 45 év után változtatnak, a jelenlegit még 1923-ban rendszeresítették. A nyári öltöny, kosztüm és ingkabát könnyű műszá- las anyagból, sportos-katonás fazonban készült. A téli egyenruházatban a köpeny helyett bevarrott, vagy begombolhatö szivacsbéléses kabátot, s a posztó helyett műszálas szövetöltönyt, kosztümöt javasolnak. Kiskunhalasi Mészhomok Téglagyár felvételre keres férfi és női segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség! 8705 iránt kíváncsiskodtam, Dezső bácsi azt mondta, hogy szívesen segít, ha komolyan érdeklődöm. A búvárkodás megérte a fáradságot, mert érdekes dolgokat tudtam meg. Sőt, Gulyás Teréz és Farkas Júlia még nyomozni is kezdett az emlékek után, hogy bővüljön a kiállításunk, amit a megemlékező ünnepségre készítettünk elő. Tizennyolc évesek S valóban, az üzem klub- helyiségében — a könyvtár munkatársainak közreműködésével — elrendezték a tablókat, vitrineket, amelyekben a dokumentumokat sorakoztatták fel. Itt yoltak a Jurinovics Miklósról megjelent újságcikkek, a családi fényképek, a szolgálat közben készült felvételek, s azok a gépelt lapok, amelyek az élettörténetét ismertették. A bácsalmási születésű honvéd őrnagy mosolyát, amit az egyik felderítőgyakorlat előtt kapott lencsevégre a fotós, most már nem felejtik el a fiatalok, akikről a következőket mondta el a brigád vezetője, Matus Sándor. — Huszonhatan dolgozunk az ifjúsági brigádban. Az átlagos életkorunk mindössze tizennyolc év. Az idén március 13-án alakult meg a szocialista címért küzdő kollektívánk. Sokat egyelőre nem vállaltunk. Mindenesetre törekszünk arra, hogy minél több első osztályú divat- és iskolaköpeny kerüljön ki a kezünk alól. A harmadik negyedévben két és fél ezer köpenyt készítettünk terven felül. S elmondhatom, hogy a brigád tagjai közül senki sem hiányzott igazolatlanul, és késés sem fordult elő ... Halász Ferenc
