Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! S - K IS K UJ'J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Dr. Dabrónaki Gyula beszéde Uj törvény a népi ellenőrzésről Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perret, képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos yezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vas- úttörvény-tervezet és a közlekedéspolitikai koncepció fölött. Ennek során a délelőtti ülés keretében felszólalt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Kovács Antal Vas megyei, Fodor Istvánná Heves megyei, Szenes Ottó Szolnok megyei és frort Gyula Borsod megyei képviselő. Ezután szünet következett. A szünet után az elnöklő Kállai Gyula dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. A többi között utalt rá, hogy a képviselők észrevételei alapján a minisztérium újból felülvizsgálja például a dombóvár—lepsényi, a lakitelek — kunszentmártoni vasútvonal ügyét, s a részletes ismeretek birtokában döntenek, majd a sorsáról. Végezetül a miniszter bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják, azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a minisztérium hatáskörét, a kormány elé terjesztik. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Majd Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés külön- külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután újabb szavazás következett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Két magyar a győzelmi emelvényen Boldogan mosolyog a kalapácsvetés olimpiai bajnoka, Zsivótzky Gyula az eredményhirdetés után. Mellette balról Klim, aki eddig 9 világversenyen diadalmaskodott, s most — a tizedik párharcban —, ha kis különbséggel is, a második helyre szorult. Jobbra Lovász Lázár, bronzérmet szerzett. (Telefoto—AJ?—KS) Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt fez 1957. évi: 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. Ennek intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az állam- szervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonását erősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjait, az arra illetékes államhatalmi szervek meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat^ az országgyűlési képviselőket, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokra- tizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó állam- hatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. — A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok, és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azok- íak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. — A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. — A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelményeknek megfelelően módosítja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendeletet tartalmaz, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy új hatásköri jegyzékben szabja meg a területi népi ellenőrzési bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változás tette indokolttá az anyagi eszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is. — A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte vala£olytatás a 3. oldalon) Világszerte közüggyé vált a művelődés fejlesztése Vitadélelőtt a művelődésügy időszerű kérdéseiről Pénteken délelőtt zsúfolásig megtöltötték a TIT megyei székházának nagytermét azok az érdeklődök, akik dr. Bíró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztálya vezetőjének a művelődés- ügy időszerű kérdéseiről szóló előadását hallgatták meg. Készt vett az anké- ton Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, a TIT megyei szervezetének elnöke, Gyónt Lajos, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, továbbá a járási-városi tanácsok vb-elnökhe- lyettesei és művelődésügyi osztályvezetői, a pártbizottságok propaganda és művelődési . osztályainak a közművelődéssel foglalkozó munkatársai, a TIT-tit- károk, a könyvtárigazgatók és a népművelési felügyelők. Madarász László bevezetője után dr. Bíró Vera emelkedett szólásra. Elöljáróban utalt arra, hogy rövidesen országos konferenciára kerül sor, amelyen megvizsgálják, hol tart a közművelődés háromnegyed évvel az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után. A konferencia előkészítését 26 társadalmi bizottság végzi. Tapasztalható: világszerte közüggyé vált a művelődésügy fejlesztése. A tudományos és technikai forradalom az élet minden területén megköveteli a folytonos tanulást és bizonyosra vehető, hogy a nagy versenyben nem a kitűnő és nagymennyiségű nyersanyaggal rendelkező országok lesznek a győztesek, hanem azok, amelyek a legjobb szakemberekkel rendelkeznek. A felsőoktatásról szólva elmondotta az előadó, hogy ez a kérdés elhanyagoltnak ■ tűnik, különösen ha a számokat nézzük. Csak egy példát: a dolgozó fiatalok 20 százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége és a kriminalisztikai adatokból is az látható, hogy a bűncselekmények legnagyobb részét az alapműveltséggel nem rendelkezők követik el. Ügy látszik, hogy felnőttoktatási rendszerünk már idejétmúlt, módosításra szorul. A művelődési házak és otthonok szerepéről szólva számos hasznos, gyakori tanácsot adott a jelenlevő művelődésügyi szakembereknek. Az előadás után hosszantartó vita alakult ki, amelynek során a résztvevők szóltak megyénk népművelési gondjairól is. A felszólalásokra dr< Bíró Vera főosztályvezető adott választ. a J. XXIU. évf. 246 szám 1968. október 19, SZOMBAT Ara: 80 fillér Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet
