Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-20 / 67. szám
1968. március 20. szerda 5. oldal 1A 600 éves város köszöntése „Nem várunk receptre... jós és Lőrincz Béla népdalfeldolgozásait. Az igen jól sikerült műsort április 22-én közvetíti a Rádió. Sz. J. Bánk és Tiborc kettőse. (Kállai Ferenc, öze Lajos) A városi tanács kezdeményezésére hétfőn este nyilvános irodalmi estet rendezett a Magyar Rádió a Kecskeméti Katona József Színházban, megyeszékhelyünk 600 éves jubileumának tiszteletére. Mátyás Ferenc József At- tila-díjas költő műsorösszeállítása a téma mély isme-, rétéről és szeretetéről tanúskodik. Mint az összekötő szöveg írója is igen rój konszenves, tárgyilagos hangot ütött meg. Költői lendületű városkrónikáját nagyon szépen mondta él Üj- laky László. A műsor irodalmi részében a mai magyar előadóművészet legkitűnőbb egyéniségei léptek pódiumra. Különösen Törőcsik Mari természetes humorú Mik- száth-tolmácsolása, Kohut Magda kulturált versmondása és Pécsi Sándor Móricz Zsigmond publicista erényeit tökéletesen visszaadó felolvasása maradt emlékezetes. mantikus hevületű Lisztinterpretációja és Lorenz Kornélia népdaléneklése emelkedett ki. Petress Zsuzsa a megzenésített Petőfi verset is éppoly kitűnően adta elő, mint a Francia királylány dalát, Béres Ferenchez ellenben sokkal közelebb állnak a virágénekek, mint a betyárnóták. A Nemesszeghy Lajos által vezényelt Kecskeméti Szimfonikus Zenekar hallatán sajnáltuk, hogy ilyen ritkán szerepelnek. Ádám József, Sipos Károly és Zsiga László biztosan vezették a Kodály Kórust, az Állami Zeneiskola illetve a Katona József Gimnázium Törőcsik Mari a kecskeénekkarát, élménnyé avatta méíi ferences gvárdiánról előadásuk Kodály műveit, szóló Mikszáth-novellát N. Bodon Pál, Kálmán La- mondja. Bodor Tibor, Horváth Ferenc és Kállai Ferenc a tőlük megszokott rutinnal adták elő Orczy Lőrinc Mátyási József, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Kossuth, Petőfi, Illyés Gyula és Váci Mihály igen széles előadói skálát kívánó alkotásait. Gál Sándor és Hatvani Dániel oratóriuma, A homok énekel, ezúttal is sikert aratott a Berkes Ferenc irodalmi színpad előadásában. A továbbiakban Tordy Géza, Öze Lajos, és Zsigrai Annamária szavalt. A zenei műsorszámok közül Gabos Gábor igazi roFelcsendül az Egmont-nyitány. Nemesszeghy Lajos vezényli a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart. A kecskeméti pártiskolára korábban jóformán a fél országból jöttek a hallgatók. öthónapos tanfolyamokon a pártmunka alapismereteit tanulták. Az idén a hallgatók a megye pártszervezeteinek vezetőségi tagjaiból kerülnek ki, s a tanfolyamok egyhónaposak. Az új helyzet számukra kedvezőbb. Hiszen többen tanulhatnak a megyéből Az pedig, hogy a tanfolyamok most egyhónaposak, új lehetőségeket jelent. A pártvezetőségi tagok többsége ma már túl van az alapfokon, s most magasabb osztályba léphet. Felelősség, önállóság A tananyagot nem az úgynevezett praktikus témák alkotják. Nem a pártélet szervezését, a munka tervkészítést, a tagfelvétel, ügykezelés, az oktatás megszervezését vagy a kádermunka alapismereteit tanítják itt. A tanfolyam célja a korszerű szemlélet és a munkamódszer kialakítása. Az egyik hallgató nagyon találóan mondta a legutóbbi zárófoglalkozáson : — Nem receptet kérünk ezután, hanem magunk leszünk a receptírók. Ez a feladat. Az új gazdaságirányítás viszonyai között megváltozott a pártmunka stílusa. Ahogyan a döntések fokozatosan helyi feladattá válnak, megnövekszik a pártszervezetek szerepe és felelőssége. Politika és gazdaság most még közelebbi kapcsolatba kerül a termelőegységek szintjén is. Az alapszervezet önállóan, a helyi követelményeknek megfelelően munkálja ki a gazdaság problémáinak megoldását elősegítő hatékony érveket és a végrehajtás legalkalmasabb formáit. Ezután tehát még kevésbé lehet a felső utasításokra hagyatkozni. A kollektíva informálása és „közérzetének” alapos ismerete egyaránt feladat Feltétele annak, hogy a termelés a dolgozók egyetértésével, egyéni érdekeik, valamint a vállalati és a társadalmi érdek összehangolásával folyjék. Ezeknek a követelményeknek megfelelni — nagyon nehéz feladat. Tájékozottságot és fejlett ítélőképességet követel a pártmunkának ez a stílusa. És seregnyi új ismeretet. Szociológia, vezetéstudomány Azt mondhatnánk: a marxista társadalomtudományok néhány, eddig csak szűkebb körben ismert ága helyet követel a mindennapi életben. Azt természetesen senki sem várhatja, hogy egy négyhetes tanfolyamon új tudományágakat sajátítson el bárki is. Az azonban lehetséges, hogy ezeknek a gyakorlati következtetéseit megismerjék a hallgatók. S a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának ez a célja. Ezért kaptak helyet a tananyagban az olyan témák, mint a szoKlSZ-cseretáborozás A KISZ képviselői és több környező szocialista ország ifjúsági szervezetének képviselői megtárgyalták és a közelmúltban megállapodásban rögzítették az idei cseretáborozások programját. A tervek szerint a nyári hónapokban 290 egyetemista és főiskolás — 180 fiú és 130 leány —, valamint hatvan középiskolás érkezik hazánkba a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Ezúttal augusztus 11. és 24. között Badacsonyban, illetve Balatonaligán laknak és dolgoznak majd a vendégek, akik előreláthatólag 2? ország 74 ifjúsági szervezetének tagjait képviselik. ciológia, • a vezetéstudo-' mány. Jól megmutatkozott az előadásokat követő megbeszéléseken, hogy a célkitűzés helyes volt. Nem egyszer alig lehetett véget vetni a foglalkozásoknak, annyi volt a Kérdés es a hozzászólás. S mindannyiszor, amikor a „hagyományos témák” voltak a napirenden — az osztályharc, a párt szövetségi politikája, a Munka Törvénykönyve, vagy a népművelés és tudatformálás —, akkor is szóba kerültek az új ismeretek, s a belőlük adódó következtetések. Meg kell itt jegyezni, hogy az új szemlélet érvényesítése és az új témák bevezetése nagy erőfeszítéseket kívánt a tanári kartól is. Nem lehetett egyszerűen elővenni a régi előadásokat. Újból kellett készülni, forrásanyagokat keresni, rendszerezni, új vázlatokat írni. Emellett az igazgatóság számos esetben kért fel előadókat a pártfőiskoláról és egyetemekről. Új módon dolgozni Halljuk végül három hallgató véleményét a tanfolyamról : — Volt, aki otthon azt mondta: jó lesz neked az az egy hónap kikapcsolódás. Hát ez nem az. Tegnap is 7 óra előadásunk volt. De örülök, mert sokat tanultam — mondja Kovács Gyuláné, a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalat dolgozója. — Megragadott és fellelkesített bennünket — mondta Bazsony Jánosné, a kalocsai posta dolgozója —, hogy mennyire az ember került a pártmunka középpontjába. Az ember a munkahelyén és a családi környezetben is. Új módon kell dolgoznunk. Végül Babies Mihályné, a Bajai Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pártvezetőségének tagja: — Így végezni a pártmunkát, ahogyan itt tanultuk, nagyon nehéz. De most már világosan látjuk, hogyan kell. Mester László 67. És a kapu nyomban becsukódik mögötte. A hosszú úton, miközben a porhullámok el-elfedték, lassan, nyugodtan közeledett az árny... Már csak néhány lépés választotta el a corvée-tól. Most végre felismerték. — Troppauer! — kiáltotta az egyik katona. Valóban a költő volt. Most már bizonyossá vált, hogy valami történt. — Fiúk — mondta, amikor az őrséghez ért. — Azért küldtek engem, mert én a rabokkal is jóba vagyok... Baj van. A katonák többsége az utolsó percben meggondolta a dolgot. A főbűnösöket bezárták, a többi elhatározta, hogy nem csinálja ezt a marhaságot, és megvédi az erődöt... Nagy csend támadt. — Az erőd falán kigyúlt a fény. De nem jeladásból. Nyolc-tíz reflektor pásztázta egymást, keresztezve a sivatagot... — Ostobaság! — kiáltotta Lorsakoff. Nem fognak ránk lőni... — Azt üzenik a fiúk — jegyezte meg Troppauer —, hogy aki fegyvertelenül jön, azt bebocsátják. Különben lőnek. A vízcsapot lezárják, és nem nyitják ki, csak ha mindenki megadta magát... Döbbent szünet következett. Az erdő felől egy rekedi hangú madár 'olyton azt ismételgette: „Kirágá... kirágá ... kirágá..Szél rohant át a Szaharán, és zh zegve röpült a por... — Azt üzeni nektek az őrnagy, hogy a corvée térjen vissza az erődbe, a rabok foglalják el a munkahelyüket, és akkor nem vesz tudomást arról, amit terveztetek ... Csak a vezetőket bünteti meg — és sóhajtva tette hozzá. — Magát, Koblenszki, valószínűleg felkötik... De hát ilyen az élet; egyszer lenn, egyszer fenn. — Ne hallgassatok rá! — üvöltötte Kobienszki. — Csupa hazugság, amit mond... — És nálunk az ekrazit! — kiáltotta Lorsakoff. —> Ha kell akár az egész erődöt a levegőbe röpítjük! Kevés lelkesedéssel találkozott az elszánt biztatás. Csak Troppauer felelt, hasonló harsány hangon: — Majd hülyék leszünk meghalni magukért! Minek másszunk bele a csávába, ha ép bőrrel szabadulha- tunk?! Ne jöttek volna ide... — Te kutya! — horkant fel Kobienszki, és Troppau* er előtt termett. — Majd megtanítlak én, hogy a hülye verseiddel törődj, és... Verseinek gyalázására Troppauer természetesen pofon ütötte Kobienszkit, aki ezután hosszú ideig csendben feküdt a földön. Korsakoff revolvert rántott, de az egyik rab kiverte a kezéből. Macquart-t két katona ragadta meg. — Nem vagyunk bolondok meghalni magukért! —» kiáltott a Mikulás-szakállú. — Troppauernek igaza van. — Egyék meg, amit főztek..; — mondta egy másik csontváz, és aszott karját magasra emelve, az öklét rázta dr. Borden felé. Tíz perc múlva az egész corvée fegyver nélkül visz- szatért az erődbe, és magával hozta megkötözve Kobienszkit, Lorsakoffot, Maquart-t és dr. Bordent. A rabok csendesen várták, hogy döntsenek a sor* s ükről. Delahay szobájában voltak együtt. Az őrnagy kissé jobban érezte magát. Az ágyban könyökölt, és szivarozott. Délután rohama volt, így csak most értesült az eseményekről. Kréta, illetve íves őrnagy, Finley és Hilliers hadnagy ültek körülötte. — Az erőd mindaddig nincs biztonságban, amíg a szokotáktól tartani kell — mondta az őrnagy. — Ha tudnánk, honnan jönnek, gyerekjáték lenne visszaszorítani vagy bekeríteni őket — jegyezte meg Finley. — De nem tudjuk — mondta íves. — Es kevés remény van rá... Pedig az óra, ami annál a fiúnál van... az óra a nyitja mindennek. Nem is vette észre, hogy milyen csodálkozással nézik. Kréta ugyanis megdöbbentő változáson ment át Soványsága most energikusnak hatott. Angolosan szikár, napbarnított ember volt és a szemei okosan, tisztán csillogtak. — Mikor leplezted le magadat Finleynek? — kérdezte Delahay. — Amikor azt a kedves fiút, akit összetévesztettek velem, en crapaudine-re ítélték. Meg kellett mentenem. Akkor szóltam Finleynek, hogy jelentse neked az ügyet Gardone megkerülésével. Előbb kénytelen voltam igazolni magam. Azután Finley szerezte meg a viaszosvászon zsákot a pénzszekrényből, amit egy másik barátom visszacsempészett a fiúhoz. Grison tárcája volt benne, az én szolgálati számom és néhány írás. Versek. Az írásokat akartam olvasni, mert még az én Troppauer barátomról is kiderülhet, hogy komédiázik és közben hírszerző. Hála istennek, a versek ezirány- ban megnyugtattak. Latouret lépett be Galambbal. — Jöjjön ide, barátom... — mondta az őrnagy. — Maga nagy szolgálatot tett ma, és különleges jutalomban lesz része..i íFolytatjuk)
