Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

1968. .farmár 26, péntek 1 oldat Mezőgazdasági könyvespolc Komjáti István— Tuza Sándor: VETEMÉNYESKERT M ... szóltok az Veteményes- kertrül: abban ültetett, vagy vettetett konyhához tartozandó, és ételrevaló veteményekrül; azoknak nemekrül, és munkái- rul, s hasznokrul is.” — írja Lippay János az 1664-ben meg­jelent Posoni kert c. művében, s a most megjelent Vetemé­nyeskert c. könyv tartalmát ma sem tudjuk egyszerűbben, tömörebben megfogalmazni —, mint a kertészkedés e három­száz évvel ezelőtti mestere. A kertészeti tudomány azóta ter­mészetesen sokat változott, de a könyv rendszere csaknem ha­sonló : itt is, ott is szó van a \Teteményeskert kijelöléséről, beosztásáról, a talaj szerepéről, a trágyázásról, a talajmunkák­ról, a növények szaporításáról, a legfontosabb ápolási mun­kákról, az öntözésről, a zöld­ségfélék tartósításáról, tárolá­sáról. A legterjedelmesebb rész­ben a szerzők részletesen is­mertetik az egyes zöldségfélék igényeit, termesztését. A mai szerzők igyekeztek könyvük mondanivalóját úgy tálalni, hogy használhatóvá te­gyék a veteményeskertben fog­lalkozó kisvárosi, vagy falusi ember számára egyaránt. Biz­tosíték erre az élvezetes, ol­vasmányos stílus és a rengeteg szemléletes ábra. Ajánló sorainkat ismét Lip­pay idézettel fejezzük be: „Te-is, kegyes olvasó, az én igaz szív-béli jó igyekezetemet vedd 4jó néven: és ha kedved tárttá, éli véle.” (Mezőgazdasá­gi Kiadó) Bevezetik a piros futószalagot A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kapcsolata a termelőszövetkezetekkel Már tavaly kezdeményez­te a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet kutatógárdája a nagy­üzemekkel az együttműkö­dést. Hat termelőszövetke­zettel kötött megállapodást szaktanácsadásra. A kuta­tók közreműködésével né­hány termelőszövetkezet­ben rekordtermést értek el. A mélykúti Üj Élet 113 holdon például 287 mázsa paradicsomot termelt hol­danként. Ez többszöröse az előző évben elért termés­átlagoknak. A boratai Béke rosszabb talajon, nehezebb körülmények között ugyan, de kiválónak számító ter­mést ért el, mert 56 hold átlagában 178 mázsa para­dicsomot szedett. Ide kí­vánkozik az is, hogy a bá­tyai Piros Paprika Terme­lőszövetkezet a szaktanács- adás eredményeként 400 holdon 42,5 mázsa fűszer­paprikát termelt holdan- kénti átlagban. A kapcsolatokat az idén tovább fejlesztik. Az egy­szerre érés okozta szedési és átvételi gondok meg­előzésére bevezetik néhány szövetkezetben a piros fu­tószalagot. Ez azt jelenti, hogy nem egyidőben érő fajtákat termelnek, más­részt a kiültetést is lép­csőzetesen oldják meg. Elő­ször alkalmazzák a vegy­szeres gyomirtást a para­dicsomnál. A szaktanácsadást kiter­jesztik a palántanevelők utóhasznosítására is az in­tézet kutatói. Az első szerződést már megkötötték a tiszaúj falui Alkotmány Termelőszövet­kezettel, 90 hold paradi­csom és paprika termeszté­sére. A kutatók az előne­veléstől a betakarításig rendszeres tanácsadást ad­nak a szerződés szerint úgy, hogy elősegítsék a jö­vedelmezőség fokozását, a termelés gazdaságosságát. A szaktanácsadó rendszere­sen látogatja az üzemet, ismerteti a korszerű ter­melési eljárásokat, a leg­újabb tudományos eredmé­nyeket. Természetesen a termelő üzem is igyekszik mindent elkövetni a jobb eredmények érdekében és elfogadja az útmutatáso­kat. A kutatók anyagilag is érdekeltek, mert jobb ered­mények elérése esetén ma­gasabb javadalmazást kap­nak a szövetkezettől. K. S. Úi feladatokra készülő telep Kordonos lucernaművelés Már többször hírt adtunk a dunapataji Petőfi Ter­melőszövetkezet lucemater- mesztési kísérleteiről. Kü­lönösen a lucernamag-ter- mesztésben értek el kiváló eredményeket a szövetke­zet gazdái. Nemrég nyilvá­nosságra került egy újabb kísérleti eredmény. Szilasi László főagronómus kezde­ményezésére tavaly beve­zették a lucerna kordonos művelését. A támasztórendszereket hulladékanyagból állították elő. Nyolcvan centiméteres sortávolságra ültették a nö­vényt. A kordonos támasz­ték hatására magasabbra Óriásolyasztó A Szovjetunió Vaskohá­szati Minisztériuma jóvá­hagyta a világ legnagyobb, 3000 köbméter hasznos tér­fogatú nagyolvasztójának műszaki tervezésével kap­csolatos technikai megol­dásokat. Ezek az óriás­olvasztók 1969-re készülnek el a krivojrogi és a nyu­gat-szibériai kohászati üze­mekben. — Eddig a világ legna­gyobb, 2700 köbméter hasz­nos térfogatú kohója a krivojrogi kohászati üzem­ben működött. A szovjet hatalom félévszázados ju­bileuma alkalmából helyez­ték üzembe — mondja Mark Kutner, a kohászati üzemeket tervező ukrajnai intézet nagyolvasztó rész­legének vezetője. — A ta­pasztalat azt mutatta, hogy még ennél nagyobb hasz­nos térfogatú kemencéket is célszerű építeni. Az el­lenőrző műszerek és a tu­dományos kutatóberende­zés biztosítani fogja a ke­mence hőrendszereinek ön­működő szabályozását. Az ilyen óriásolvasztóban egy év alatt több mint két­millió tonna nyersvasat, vagyis 500 ezer tonnával többet fognak előállítani, mint a 2700 köbméter fo­gadóképességű kemencé­ben. nőtt a lucerna és csaknem egy mázsával hozott több magtermést holdanként, mint támaszték nélkül. Így sikerült elérni a 4 mázsás holdankénti maghozamot, amely európai rekordnak számít. Az idén egyszerűsítik a kordonok előállítását és nagyobb területen alkal­mazzák ezt a módszert. Miért késik a Petőfi Népe a dunavecsei járásban? A postaigazgatóság ígérete: Február l-től változtat a szállítás rendjén A pártsajtó termékeinek — köztük a Petőfi Népének — terjesztésében tavaly szép ered­ményt értek el a dunavecsei járásban, s az új esztendőben is jól indult az előfizetők szer­vezése. Ebben a járásban azonban összehasonlíthatatlanul nelie- zebb a Petőfi Népe terjesztése, mint másutt. A lap itteni terjesztését az nehezíti, hogy szállítása rend­kívül tekervényes módon tör­ténik, s emiatt számos esetben fél, vagy egy nappal később juthattak hozzá az olvasók. Így már elvesztette frissességét, a benne közölt napi események „szakállasakká”, időszerűtle­nekké váltak. Az éjszakai órákban ugyanis Kecskemétről az AKÖV egyik tehergépkocsiján a fülöpszállási vasútállomásra szállítják a Pe­tőfi Népe dunavecsei járásba szánt kötegeit. Itt vonatra rak­ják, s Kiskőrösig utaztatják, ahonnan viszont — ugyanazon az útvonalon visszafelé — a Budapestre tartó Polónia ex- presszen továbbítják Kunszent- miklósra. (A szabadszállási vasútállomáson közben leadják az expresszről a nagyközség olvasóinak küldött lapmennyi­séget.) Kunszentmiklósról az­tán a korai vonaton és buszo­kon viszik tovább a szélró­zsa minden irányába, Tassra, Dunavecsére, Soltra, Hartára, Apostagra, illetve a „kuncsü­csökbe”, Kunbábonyba, Kun- peszérre, Kunadacsra. A tanyás községekben a pos­tások kerékpáron juttatják el olvasóinkhoz lapunkat. Csak elismeréssel beszélhetünk he’yt- állásukról, hiszen nem egy he­lyütt — mint például Kunpe- széren — tíz kilométerre is hordják a Petőfi Népét, rossz dűlőutakon, számtalanszor az időjárás viszontagságaival da­colva. A szállítás körülményessége sejteti, hogy a dunavecsei já­rásban mi az oka a Petőfi Né­pe elég gyakori késői kézbesí­tésének. Az ok azonban bő­vebb magyarázatra szorul, kü­Űj feladatokra készül a korábban a Kiskunhalasi Vastömegcikk Vállalathoz tartozó izsáki telep. Janu­ár l-től ugyanis a Gyü­mölcs-Zöldség és Göngyö­legellátó Vállalat vette át. A gazdacsere nemcsak azért ígérkezik előnyösnek, mert a korábbi anyavállalat nem mindig tudott folyamatos munkáról gondoskodni izsá­ki dolgozóig számára. Ha­nem, mint az átvevő vál­lalat nevéből is kitűnik: a község szőlő- és gyümölcs- termelése által támasztott igények szolgálatára is hi­vatott a helyi telep, A mű­rSbnbemes^nen„eÄÖ’S helyben javában zajlanak az átállás előkészületei, s helyén van már a képen látható, három vadonatúj szalagfűrész. (Pásztor Zoltán felvétele) jut lapunk idejében az olva­sókhoz. Nos: Szabadszálláson nem egyszer előfordult, hogy a MÁV szolgálattevő tisztviselője nem vette át az expresszvonatról le­adott újságküldeményt, s így azt előbb Kunszentmiklósra, majd onnan vissza kellett szál­lítani. A többi község olvasói pedig akkor kapták meg ké­sőbb a Petőfi Népét, ha a Fü- löpszállásról Kiskőrösre érke­zett személyvonat késett, s a szoros csatlakozási idő miatt nem érte be az expresszi. Eb­ben az esetben még „kacska- ringósabb” úton-módon kel­lett lebonyolítani a további lap­szállítást. És sajnos, tavaly no­vember óta ez nem egyszer előfordult. A lapterjesztés hivatali és ön­kéntes felelősei, az illetékes postatisztviselők, s a községi párttitkárok, már hosszú hó­napok óta sürgetik a Petőfi Né­pe szállításának ésszerűsítését. E végett például tavaly nyá­ron az elosztást végző kun- szentmiklósi postahivatal a Sze­gedi Postaigazgatóság Hírlap­osztályához fordult, ahol azon­ban a megoldásra nem találtak azonnali lehetőséget. Az elmúlt év decemberében végre ígéretet tett az igazgató­ság, miszerint ez év február V szállítást, hogv a Petőfi Né­pe a dunavecsei járásban is a reggeli órákban az olvasóhoz jusson. ' T. I. H követelményekhez igazodva gazdaságirányítási rendszerünk a régit felvál­tó új irányelveinek, kör­vonalai voltak ismertek csupán, amikor a kommu­nisták feladatul kapták: Felvilágosító, okosító szó­val tudatosítsák a párt és a kormány — szocializmust építő munkánk gyorsítását célzó — törekvésének szük­ségességét, jelentőségét. Az aggodalmaskodóknak ma­gyarázzák meg, miért nincs okuk szocialista rendsze­rünk, vívmányaink féltésé­re. A túlzottan bizakodó­kat pedig győzzék meg: a reform nem csodaszer, amely becsületes munka, erőfeszítések nélkül is elő­relendíti a már elért élet- színvonalunkat. A feladat nagy volt, s kellő politikai felkészült­ség nélkül aligha lehetett volna megvalósításához kez­deni. Annál is inkább, mert emellett minden munkate­rületen szakmailag is fel­készülést igényelt az új. Százak és ezrek — kom­munisták és pártonkívüliek — vettek részt megyénkben is az úgynevezett mecha­nizmus tanfolyamokon. És a pártszervezetek a meg­szokottnál is nagyobb cél- tudatossággal szervezték az 1967—68-as pártoktatást. S HA MÁR itt tartunk, említsük például csupán a Kecskeméti Városi Tanács alapszervezetét, ahol az ál­lamigazgatási feladatok sokrétűségéhez kellett szab­ni a politikai és szakmai felkészítést. Hiszen a taná­csi apparátusban is megnö­vekedtek a követelmények, sok feladat újszerűén je­lentkezik. Ez szabta meg a pártoktatás előkészítésének tennivalóit, amelyekhez a szakszervezeti bizottsággal szorosan együttműködve fo­gott hozzá a pártszervezet vezetősége. S hogy a szervezés mi­lyen eredménnyel járt, jól érzékelteti: A tanácsi dol­gozók közül csaknem két­szer annyian vesznek részt az oktatás különböző for­máin, mint a korábbi évek­ben. ötvenhét részvevője van például a szakszerve­zeti előadássorozatnak. A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamát huszonötén hallgatják rendkívül nagy érdeklődéssel. S ugyancsak élénkek a kéthetenkénti foglalkozások a szocializ­mus építése kérdéseinek tanfolyamán, amelyet szin­tén huszonötén látogatnak. Sorolhatnánk azonban a vezetés kérdéseivel foglal­kozó szociális szemináriu­mon, az esti egyetemen ta­nulókat, vagy éppen a szakmai képzésben részve­vőket, akik egyöntetűen vallják: Az új követelmé­nyekhez való igazodásban alapvető és nélkülözhetet­len a tanulás, r z új isme­retek megszerzése. Mennyire az, ki-ki első­sorban a saját munkaterü­letén érzékeli. JÓLESŐ érzéssel újsá­golta a minap Mócza Im­re, a tanácsi pártszervezet párttitkára, hogy az okta­tásban való népes részvétel mennyire felpezsdítette a tanácsi dolgozók körében a vitatkozó kedvet. Eredmé­nyeként a napi munka köz­ben felvetődő sok-sok rész­letkérdés is tisztázódik, nő a politikai és szakmai biz­tonság. Ez pedig nem utol­sósorban a magasabb szín­vonalú ügyintézés feltétele. Elmondott a párttitkár olyan tapasztalatokat is, amelyek — a követelmé­nyekkel való lépéstartás jó­voltából — a tanácsi dol­gozók tekintély-növekedé­sét is jelzik. A kereskedelemnek az új gazdaságirányítási rend­szerre való átállásakor az illetékes csoport dolgozói ellenőrizték a felkészülést: a leltározást, az átárazást. Sok kérdéssel találják ma­gukat szemben ennek so­rán. Hiszen az új rendszer nemcsak új feladatokat, kö­vetelményeket támaszt, ha­nem számos új, szakmai fo­galmat is hozott. Az egyik nagykereskedelmi vállalat raktárában például megkér­dezték: mit fed pontosan a „preferenciáit árrendszer” fogalma. S milyen jó, hogy a kereskedelmi csoport munkatársát felkészülten érte a kérdés. Magyaráza­ta nyomán valóságos sze­mináriumi eszmecsere bon­takozott ki a raktárban. AZ ÜJ gazdaságirányítá­sig rendszer — mondhatjuk: népünk általános helyeslé­sétől kísérve — életbe lé­pett. Hatása ezután lesz mérhető. S hogy az első tapasztalatok számbavéte­lekor milyen eredménye­ket könyvelhetünk el, me- gintcsak nem kismértékben azon múlik: a munkában való példaadáson kívüli milyen felkészültség mel­lett hangzik el a kommu­nisták és legjobb pártonkí- vüli társaik felvilágosító, tudatosító, mozgósító szava. P. I. Magánépítkezés — panelekből Saját otthon: ezrek és tízezrek gondja országszer­te. Az állami építőipar nem győzi, a társasház-építkezé- seknél sorba kell állni, a szövetkezetek nem vállal­ják mindig a kivitelezést. Marad tehát a „saját erő”. Hagyományos anyagból, drágán (sokszor abból sincs elegendő), nagy munkará­fordítással, hosszú idő alatt — attól függően, van-e hozzá szakember. Ezeken a gondokon kí­ván segíteni építőiparunk, amikor a házgyárak panel­jeit a magánépítkezések ‘S, *bo„volttáttja le rendelkezésére is bocsátja----- - ~ majd. Az 1970-ig működés­g yárak termékeit, illetve kivitelező kapacitását hasz­nálhatják elsősorban a rész­ben saját anyagi eszközök­ből, részben üzemi segít­séggel építtetők. A házgyári termékek fel- használásához természete­sen meg kell találni azt az épület- és lakástípust, amely az újszerű építési mód adottságainak, követelmé­nyeinek megfelel. A telep­szerű építkezés alapvető kí­vánalom, hiszen egy-két ház, néhány lakás nem bír­ná el a felvonulás költsége­it. Igen gazdaságosak azon­be lépő III. Budapesti Ház- \ ban a sorházak, amelyek építő Kombinát, valamint I emeletesek vagy földszinte- a győri és miskolci ház-1 sek lehetnek, közös tűzfal­lal, a házsor előtt és mö­gött saját kerttel; a kis te­lekigényű, földszintes, úgy­nevezett „szőnyegházak”, vagyis gazdaságos terület­felhasználással, egymáshoz változatos elrendezési for­mában szorosan csatlakozó, belsőudvaros, „átriumos” épületek; valamint a sor- társasházak. Ezek az alapelvek. A házgyári panelekből készü­lő különböző épületeknek, lakásoknak a kialakítását most a tervezőktől várja az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, válaszul pályázati felhívására, ösz- szesen háromféle épülettí­pusban hatféle lakástípust lehet tervezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom