Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
Z. oldal 1967. november 12. vasárnap Második hete tart a DNFF-offenzivája Dak To térségében PHNOM PENH (MTI) A. Dél-vietnami Nemzeti Fel- •eabadítási Front szombaton szabadon bocsátott három amerikai hadifoglyot. A foglyokat Nguyen Van Hieu professzor, a DNFF képviselője adta át Phnom Penhben Tom Hayd ennek, a „DNFF által szabadon- boesátott foglyok jogainak megvédésére alakult amerikai bizottság” képviselőjének. A három szabadon' bocsátott hadifogoly közül kettő néger. Edward Johnson őrmester 1964. júliusában James Alex Jackson őrmester. 1966. júliusában, és Daniel Lee Pitzer őrmester 1963. októberében esett fogságba. Hieu professzor hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front emberbaráti érzésekből kiindulva hadifoglyokat bocsát szabadon. Hozzáfűzte, a DNFF lépése „gesztus a vietnami békét követelő, az imperialisták agresz- szív háborúját ellenző haladó amerikai közvélemény felé, és ■ szolidaritás kinyilvánítása az alapvető állampolgári jogaikért küzdő amerikai négerek iránt”. Miként az UNA közli, a dél- vietnami felszabadító hadsereg harcosai súlyos vereséget mérnek a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatokra és a sai- goni bábkormány alakulataira. November 4-től, november 7-ig a hazafias erők My Tho, Bien Hoa és Thu Dau Mot tartományban több támadást intéztek az ellenséges egységek ellen.- A harcok során a saigoni kormánycsapatok ezerháromszáz katonát és tisztet, míg az amerikaiak egy századot veszítettek. Tíz napja taxi a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres alakulatainak offen- zívája a kambodzsai határ közelében levő Dak To térségében. Miként a Reuter jelenti, a heves harcokban eddig 247 amerikai katona vált harcképtelenné. Az összecsapások hevességére jellemző, hogy az amerikaiak a partizáncsapatok ellen B—52-es óriásbombázókat is bevetettek. EL TOROO Johnson amerikai elnök Mc Namara hadügyminisztér kíséretében szombaton a kaliforniai El Torodba érkezett. Az elnök körútja során az Egyesült Államok legnagyobb haditengerészeti támaszpontjait látogatja meg. Johnson a pendletoni katonai támaszponton tett látogatását arra használta fel, hogy heves kirohanásokat intézzen mindazok ellen, akik bírálják vietnami politikáját. Az elnök azt tanácsolta a vietnami háború ellenzőinek, hogy „maradjanak csendben, amíg a vietnami csatatéren amerikai fiatalok áldozzák életüket”. , Megfigyelők véleménye szerint Johnson újabb erőfeszítése a növekvő bírálatokkal szemben arra irányul, hogy megfordítsa a közvélemény mindjobban ellene irányuló hangulatát, amit a legutóbbi hónapokban végzett közvéleménykutatások eredményei tükröznek. Növeljék az ENSZ szuezi megfigyelőinek számát Szovjet javaslat a BT előtt Kairói jelentések Magyar—chilei kapcsolatok Közös közlemény küldöttségünk tárgyalásairól SANTIAGO DE CHILE. (MTI) A Chilei Köztársaság kormányának meghívására a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége Szurdi István miniszter vezetésével 1967. november 6—11. között hivatalos látogatást tett a Chilei Köztársaságban. A magyar küldöttséget fogadta dr. Eduardo Frei Mon- talva, a Chilei Köztársaság elnöke, Gábriel Valdez Suber- caseaux külügyminiszter, dr. Edmund Perez Zujovic gazdasági miniszter, dr. Juan Gomez Millas oktatási miniszter, Alejandro Hales J. bányaügyi miniszter. dr. Fernando Luengo, a szenátus elnökének első helyettese, Oscar Pinochet külügyi és Sergio Saldivia (közlekedési ál- Jamtitkár és több más politikai és kulturális személyiség, akikkel őszinte és mindkét fél részébe hasznos eszmecserét folytatott a két ország szívélyes kapcsolatairól. Tárgyalásaik eredményeként kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési, valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. A Magyar Népköztársaság küldöttsége felajánlotta, hogy vállalatai révén ötmillió dolláros keretben hitelt nyújt beruházási javak, gépek és felszerelések chilei exportjára. A felek tanulmányozni fogják annak lehetőségét, hogy ezen hitelek ellenértékét Chiléből importált árúkkal egyenlítsék ki. A magyar küldöttség vezetője reményének adott kifejezést, hogy a magas szintű személyes kapcsolatok tovább fejlődnek a két ország között. NEW YORK (MTI) A szovjet ENSZ-dalegáció pénteken határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. A dokumentum felhatalmazná U Thant főtitkárt, hogy 90-re emelje a Szuezi-csatoma övezetébe küldött ENSZ-meg- figyelők létszámát. Egyben felkérné U Thantot: intézkedjék, hogy az ottani ENSZ-megfigye- lőket ellássák további műszaki és közlekedési eszközökkel. Fedorenko, a szovjet ENSZ- delegáció feje, a határozati javaslat benyújtásával kapcsolatban kijelentette: Küldöttségének véleménye szerint az ENSZ- megfigyelők létszámának növelése, az ENSZ-alapokmányban lefektetett illetékességi körénél fogva, a Biztonsági Tanács dolga. KAIRÓ Mint a kairói rádió jelenti, a Moszkvában tartózkodó Ali Szabri, az EAK alelnöke, pénteken több mint kétórás megbeszélést folytatott Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A Nemzetközi Pénzügyi Alap delegációja szombaton megkezdi tárgyalásait az EAK illetékes képviselőivel. Az EAK kölcsönt kíván felvenni a NPA-tól.' Az Ahram szerint az EAK legutóbbi gazdasági intézikedései a helyzet reális felméréséről tanúskodtak. A beruházás és a fogyasztás csökkentése, az áremelés és több más intézkedés azt a gazdasági stabilitást célozta, amelyet a NPA a hitel feltételének tekint. Az EAK folytatni kívánja ezt a gazdasági politikát, és nehézségei ellenére meg fogja fizetni tartozásait a hitelező államoknak és pénzügyi intézményeknek. Az EAK törleszti adósságát a NPA-nak is; az esedékes törlesztés mintegy 41 millió dollár. Az EAK kvótája és a NPA szabályzata alapján kérte az újabb hitel folyósítását. A kért hitel összegét a sajtó nem közli. A kairói lapok hírei szerint közkegyelmi intézkedések folynak az EAK-ban. A helyzet megszilárdulása lehetővé tette, hogy szabadon bocsássák azt az ezer személyt, akit a Muzulmán Testvériség nevű szervezet vezetőinek pere alkalmával internáltak. Négyszáz volt „muzulmán testvért” már szabadlábra helyeztek és a többieket is sorra szabadon bocsátják. Az Ahram jelentése szerint felülvizsgálják azokat a vagyon- zárlati és vagyonelkobzó rendelkezéseket. amelyeket korábban elhatároztak. Az állami ellenőrző bizottság határozatait felülvizsgálva 250 olyan személy ügyét revidiáljákj akit az államigazgatásból és a közösségi szektorból elbocsátottak. Zambia alelsiökének nyilalHozafa afrikai kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról) getlenség egyoldalú kikiáltása után? — Ha az angolok és az ame- rlakaiak érdekeltek lennének a megoldásban, már régóta nem lenne rhodesiai kérdés. Rhodesia önmagában nem probléma számunkra. Az igazi probléma az angol és az amerikai imperializmus jelenléte Afrika déli részében. Ezek továbbra is imperialista nyersanyagbázisnak tekintik Afrikát, és ezt igazolandó. azzal fenyegetőznék, hogy a nacionalizmus behatolását Dél-Afrikába a kommunizmus követi majd. Mi azonban világosan látjuk, hogy a lényeg az imperialista ellenőrzés tartósítása Afrika felett. lan Smith csupán parányi legyecs- ke ebben a játékban. Kroy We- lensky sokkal erősebb volt, mint Ian Smith, az angolok mégis minden habozás nélkül elmozdították a hatalomból. Ez ismét csak azt bizonyítja, hogy a rhodesiai kérdés megoldásának igazi kerékkötői azok, akik Forster, Ian Smith és a portugál gyarmatosítók mögött állanak, vagyis a nyugati imperialisták. — Dél-Afrika és Rhodesia több ízben megfenyegette Zambiát a nemzeti felszabadító mozgalom támogatása miatt. Mi Zambia válasza erre a fenyegetésre? — Mi nem vagyunk ijedősek. Nem félünk sem Dél-Afrikától, sem Rhodesiától. Tudjuk, hogy 'fasiszták, és hogy a fasizmus embertelen és kegyetlen tud lenni. Bombázhatnak is bennünket, de számolniuk kell azzal, hogy ha megtámadják Zambiát, hazánk és népünk nem lesz egyedül ebben a harcban. Egész Afrika hadra kel ellenük. A végeredmény az lehet, kiebru- dalják őket az afrikai kontinensről. — Hogyan ítéli meg az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom helyzetét? — Tagadhatatlan, hogy felszabadító küzdelem folyik Rhodesiában és Angolában, Mo- cambiqueban és más területeken, de nyíltan meg kell mondanom, véleményem szerint a felszabadító mozgalom vezetőinek sokkal több lelket kellene vinni ebbe a harcba. Minden perc drága. Harcolni nem lehet féj szívvel és kényelmesen. — Helyesli-e Zambia és a szocialista országok kapcsolatainak fejlesztését? — Igen. Zambia barátjának tekint minden békeszerető és haladást szolgáló népet és országot, köztük a szocialista országokat is — mondotta Simon Kapwepwe alelnök. Hazánk a Biztonsági Tanácsban A nagy évforduló világ visszhang ja Arab és afrikai problémák A HÉT nemzetközi krónikájának jelentős magyar vonatkozású ese- ____ m enye: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében lezajlott a szavazás, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak kijelölésére és beválasztották a Magyar Népköz- társaságot az ENSZ e legfontosabb szervébe. 1968. január 1-től kezdve hazánk képviselője két éven át helyet foglal az operativ jogkörű ENSZ-szervben, és minden alkalommal kifejtheti a magyar, kormány álláspontját a világ legidőszerűbb és legégetőbb kérdéseiben, a Biztonsági Tanács szavazásaikor pedig érvényre juttathatja a magyar állásfoglalást. A MAGYAR Népköztársaság nemzetközi tekintélyének növekedését joggal lemérhetjük az ENSZ-ben való szerepünk állandó nagyobbodásán: 1965-ben az I. számú politikai bizottság elnöke lett hazánk képviselője, tavaly az ENSZ-köz gyűlés egyik alelnöki tisztsége jutott Magyarországnak. Mindez azok után, hogy tíz esztendeje még a mondvacsinált „magyar kérdés” ürügyén az imperialista hatalmak képviselői dühödten támadták a világszervezetben a Magyar Népköztársaságot... Hazánk belső megerősödése, a szocializmus építésének számos sikere adja nemzetközi súlyunk gyarapodásának egyik magyarázatát, a másik döntő ok a szocialista közösséghez tartozásunk. A magyar nép és vezetői együtt ünnepeltek Moszkvában a testvéri szovjet néppel, Október 50. évfordulóján. A világ képét megváltoztató forradalomra emlékezett a héten — túlzás nélkül mondhatjuk — az egész földkerekség. A tőkés világban az ellenséges felhangok sem tudták elnyomni a kényszerű elismerés monEGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN datait: 1917-ben. Moszkvában valami nagy, történelemformáló erő indult el útjára. A szocialista világrendszer, a harmadik világ népei és a kapitalista államokban a haladás hívei őszintén, büszkén és bizakodóan ünnepeltek. AZ EGYESÜLT Államok a vietnami agresszió támogatására még a NATO-országok legtöbbjében sem tud híveket toborozni. Az elszigetelődés az úgynevezett harmadik világban talán még veszélyesebb Washington számára: ennek ellen- súlyozására járt Humphrey ál- elnök Malaysiában és Indonéziában, miután Dél-Vietnam- ban helyszíni szemlét tartott. A jelek szerint az amerikai kormány kitart illúziója mellett, hogy „színesbőrű” fegyvertársakat verbuválhat háborújához. Az arab világon és Afrika két pontján volt még ezen a héten a világ szeme. A jemeni őrségváltás és a dél-arábiai felszabadítási szervezetek viszálya csak újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az imperialista hatalmak „oszd meg és uralkodj” módszerei még mindig hatásosak lehetnek. Különösen Adanre vonatkozik ez. ahol a brit kormány ígérete szerint küszöbön áll az angol csapatok kivonása és a terület függetlenségének elismerése. A még az angol gyarmatosítók által szervezett dél-arábiai hadsereg a Nemzeti Felszabadítási Front elnevezésű mozgalmat támogatja, ezt pedig a Megszállt Déliemen Felszabadítási Frontja azzal vádolta, hogy az új-gyarmatosítás kezére játszik. A két rivális arab mozgalom küzdelmének hevessé válása nyilván összefügg a jemeni eseményekkel is. Szalal marsallt az úgynevezett „mérsékelt köztársaságiak” megfosztottak minden politikai és katonai hatalmától. Az új vezetők, a hírek szerint tárgyalásokba kezdtek a király- párti törzsek képviselőivel —j ma még nem tudni bizonyossággal, hogy a kapcsolatfelvétel csak belső kompromisszum elérését célozza-e vagy pedig további fordulat előhírnöke? A BIZTONSÁGI Tanács eredménytelenül birkózott a héten a közel-keleti problémával, amely e pillanatban a két gyökeresen ellentétes állásfoglalás között holtponton vesztegel: a#: afroázsiai csoport határozati javaslata az izraeli csapatok visz- szavonását sürgeti, ebbe Izrael és a mögötte álló Egyesült Államok nem hajlandó belemenni. A Biztonsági Tanácsnak afrikai üggyel is kellett foglalkoznia: Kongó panaszával Portugália ellen. A kinshasai kormány azzal vádolja a portugál gyarmatosítókat, hogy Angolából segítséget juttat el emberben és hadianyagban azoknak a fehér zsoldosoknak, akik még Csőmbe egykori „birodalmában”, Katangában garázdálkodnak. A zsoldosok sorsáról ellentmondó hírek érkeznek, nehéz tisztán látni ebben a sötét ügyben. MÉG EGY afrikai esemény: a két éve Nagy-Britanniától elszakadt Rhodesia fővárosában újból megindultak az alkudozások ■ a Wilson-kormány képviselője, Thomson nemzetkö- zösségügyi miniszter és lan Smith fajüldöző kormányának tagjai között. Ügy tűnik, hogy a munkáspárti kormány gazdasági okokból még presztízsének feláldozása árán is kész megbékélni a neki fittyet hányó rhodesiai rendszerrel. Pálfy József
