Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
IMI. mept ember 24. vasárnap 3. old a) Kevesebb, de korszerűbb vasútállomás Sínre kerül a sokat vitatott terv Amióta napvilágot láttak az első hírek a MÁV körzetesítési tervéről, egyes vasútállomások megszüntetéséről, élénken foglalkoztatja a megye közvéleményét ez a kérdés. Érthető, hiszen igen sok ipari és mezőgazdasági üzemet érint a változás, s még több egyszerű utast. Kezdetben viszonylag kevesen helyeselték egyértelműen a tervet Időközben azonban egyre világosabban kirajzolódott a program népgazdasági jelentősége, számos kérdésre megnyugtató választ kaptak a megye párt, tanácsi és gazdasági vezetői. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen a közlekedés helyzete, fejlesztése került napirendre, ismét nagy teret kapott a körzetesítés. A tájékoztató jelentésből és a hozzászólásokból egyaránt az csendült ki, hogy — kevés kivételtől eltekintve — a kezdetben kételkedők is belátták: a személy- és áruszállítás meggyorsítása, bővítése és gazdaságosabbá tétele csak úgy képzelhető el, — figyelembe véve adottságainkat, anyagi erőnket —, ha kevesebb és jobban felszerelt állomáson bonyolítja le a forgalmat a MÁV, s a forgalom eddiginél nagyobb 0 hányadát terelik a közutakra. Nézzük a tervet Két okra vezethető vissza, hogy még ma is fenntartással élnek sokan. Egyrészt nem látják biztosítottnak a körzetesítés feltételeit, mindenekelőtt az úthálózat, a közúti szállítás megfelelő arányú fejlesztését. Másrészt attól tartanak, hogy az átszervezés nagy anyagi terhet ró a szállíttatókra. A végrehajtó bizottsági ülés sokat segített abban, hogy a tanácsi vezetők közelebb kerüljenek a problémák megoldásához, még élesebben kirajzolódjanak előttünk a körzetesítéssel kapcsolatos teendők. Mielőtt azonban ezekről szólnánk, nézzük meg közelebbről a MÁV tervezetét. A megye vasútállomásait — rendeltetésük szerint — öt kategóriába sorolják. Körzeti állomássá fejlesztik a kecskemétit, kiskunfélegyházit, dunavecseit, kalocsait, bajait és a kiskun- halasit. Forgalomfelvevő állomás szerepet kap a tiszakécskei, lajosmizsei, nyárlőrinci, lakiteleki, fülöpszállási, kisszállási, szalkszentmártoni, solti, hartai, ágasegyházi, kuskunmajsai, bácsalmási, jánoshalmi és a nagybaracskai. Változatlan feladatokkal működik tovább a kelebiai, kerekegyházi, kiskőrösi, kunfehértói, kunszent- miklósi, tassi, mélykúti, solt- vadkerti, szabadszállási és a városföldi állomás. A negyedik kategóriába az iparvágányforgalommal megmaradó állomások tartoznak, a felsorolásban nem szereplőkön pedig megszüntetik az áruk fel- és leadását. Az áruforgalom ezeken a helyeken a közutakra terelődik.» Az építés-, közlekedés—, és vízügyi osztály mindenekelőtt A Föld legöregebb fái A fák élettartama igen változatos. Az akácfa néhány évtizedig, a nyárfa mintegy száz évig, a tölgyek, a hárs ezer éves korig is megél. A legöregebb kort eddig az amerikai mam- mutfák érték el. Kaliforniában az egyik fának a korát 4200 évben állapították meg. A Szaharában 80 db tűlevelű fafajt fedeztek fel és megállapították, hogy ezek a ciprusfélék, — kitűnően alkalmazkodva a Szahara éghajlatához — jelenleg a Föld legöregebb fái: mintegy 4700 évesek. azt fűzte hozzá jelentésében a fenti tervezethez, hogy — mivel az eddiginél lényegesen nagyobb feladatot kell lebonyolí- taniok a körzeti és a forgalomfelvevő állomásoknak — feltétlenül bővíteni kell a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és a bajai pályaudvart. A forgalomfelvevő állomások sorában pedig felépítendő a fülöpszállási. Az építés terveit már készítik is. A megszüntetésre javasoltak közül több állomás fenntartását továbbra is szükségesnek látja az osztály. Elsősorban a bajai járás körzetesítésének a felülvizsgálatát javasolja. Vaskút, Gara, Mátépuszta gyors mező- gazdasági fejlődését figyelembe véve. Hasonló indokok szólnak az alpári, helvéciai, hetényegy- házi, jászszentlászlói, terézhal- mi és apostagi állomás megtartása mellett. Sokat foglalkozták a tanácskozás résztvevői a közúti szállítás helyzetével és jövőjével, mint olyan kérdéssel, amely első számú szerepet játszik a körzetesítés feltételei között. Mit kér az AKÖV? Az igények rendkívül gyors növekedését mutatja, hogy az 1962. évi 6 millió tonnáról 1967- re — az előzetes számítások szerint — 12 millió tonnára emelkedett a közutakon szállított áru mennyisége. (A vasúti áruforgalom évi 10 százalékos növekedése mellett!) E feladatokkal az AKÖV nehezen birkózott meg, sőt a csúcsidőszakban Budapestről és Szolnokról is igényelt segítséget. Amellett, hogy a vállalat szállítókapacitása megkétszereződött, az említett időszakban és autóparkját sikerült úgy kialakítani, ahogy azt a megye mező- gazdasági jellege megköveteli: nagyobb rakfelületű Csepel- kocsikra cserélte ki a ZIL teherautókat. Az autópark jó része elavult és még mindig kevés rakodógéppel rendelkezik az AKÖV. Sóhajda József, a vállalat igazgatója elmondta a tanácskozáson, hogy még kevésbé kielégítő a helyzet a személyszállítás vonatkozásában. Az utasok száma 586 százalékkal nőtt 1961 óta a mezőgazdaság átszervezése, az ipar gyors fejlődése, az iskolák körzetesítése stb következtében. Ugyanakkor csak háromszorosára emelkedett az autóbuszok kapacitása. A gépkocsik 40 százaléka megérett a kiselejtezésre. És még egy adat: az utasszámlálás szerint, 1966. november 23-a és 29-e között, majdnem 25 ezer utas maradt le a túlzsúfolt helyközi járatokról. Mindebből világosan következik, hogy a személy- és áruforgalom várható növekedésével — a termőre fordult szőlők és gyümölcsösök máris ontják a szállítani valót — valamint a körzetesítésből adódó feladattöbblettel, csak akkor tud megbirkózni a vállalat, ha jelentős beruházással növeli, korszerűsíti a járműparkját. És még mindig hátra van az utak problémája. Igaz, hogy a felszabadulás óta végrehajtott fejlesztés eredményeképpen a megye 13 és fél ezer kilométer hosszú úthálózatának a 18 százaléka kiépített, szilárd burkolatú. A harmadik ötéves terv időszakában tovább folytatják az építést, korszerűsítést. De még mindig igen sok a tennivaló. Azok a gépkocsivezetők, akik megfordulnak Kerekegyháza, Kunadacs, Szabadszállás környékén, tanúsíthatják ezt. És tanúsíthatják az AKÖV bajai üzemegységének a dolgozói is, akik egy év alatt 114 ezer forintot költöttek a rossz utakon tönkrement rugók kicserélésére. Folytathatnánk a sort a tsz: utak gyenge állapotával, a megöregedett, kis teherbírású hidakkal, az 5-ös számú főközlekedési ut városi átkelő szakaszainak kiépítetlenségével stb. Válaszol az illetékes Jó, hogy meghívta a végrehajtó bizottság az ülésre a Közúti Igazgatóság, a Szegedi MÁV Igazgatóság és a KPM képviselőit is. Így a felmerült kérdésekre valóban illetékesek adhattak választ. Különösen értékes volt dr. Mészáros Károly, a KPM közlekedéspolitikai főosztályvezetőjének a tájékoztatója. Hangsúlyozta a főosztályvezető, hogy a körzetesítést csak a tanácsülésen is szóba hozott feltételek megteremtése után hajtják végre, 1970—1980 között, éves ütemezésben. Az átszervezés miatt semmiféle zökkenő nem következhet be a szállításban. Az ütemterv decemberre elkészül, de végső jóváhagyása előtt kikérik a megye vezetőinek a véleményét, s a tanácsülés is megtárgyalhatja, javaslataival egészítheti ki a programot. Az átszervezés jelentős anyagi erőt szabadít fel. Ez is biztosítékul szolgál arra, hogy végre tudják hajtani a közúti szállítás kívánt fejlesztését. Az AKÖV rövidesen 30 új és 12 használt autóbuszt kap. A következő években pedig felújítják az egész állományt. Sor kerül a körzeti állomások bővítésére, gépesítésére is. A megszüntetésre javasolt állomásokat pedig — ha szükséges — iparvágány forgalomra alakítják át az üzemek kérésére. — A körzetesítés miatt költségtöbblet nem terhelheti a vállalatokat — ígérte dr. Mészáros Károly. Mindez megnyugtatóan hangzik. Reméljük, hogy olyan körültekintően fog a MÁV e sokakat érintő program megvalósításához, ahogy azt a megye vezetői és dolgozói joggal elvárják. Ha így lesz, akkor és csakis akkor érvényesülhet maradéktalanul a népgazdaság érdeke is. B. D. Megjegyzések „Visszaminősített“ távbeszélő Délután négy óra múlt öt nősítették”. (Lám, a kifejezés is mennyire természetellenes és ellentmondásos!) S hogy miért e lefokozás? Azt csak a szegedi postaigazgatóságon tudnák megmondani. Talán nem volt Aíeg a kellő forgalom. perccel. Telefonálnom kell Kerekegyházára, az egyik közös gazdaságba. Kérem a számot a távolsági hívón, s néhány perc múlva jelentkezik is — a Posta. Azzal, hogy a kerekegyház! postahivatal csak délután négyig tart szolgálatot. Hívjam a számot másnap reggel. Első gondolatom a belenyugvásé. Aztán a pár éve kibocsátott előfizetői névsorban a község neve melletti C/2 jelzés mégis csak birizgálni kezdi nyugalmamat; megnézem hát, mit is jelent. S ekkor következik az ámulat: a jel szerint a kerekegyház! postának este hatig kellene nyitva tartania, s kapcsolnia a távolsági beszélgetéseket. Mi történhetett? Semmi más — mondották a kecskeméti postán —, minthogy időközben Kerekegyházát „visszamiAzt persze a postaigazgatóság tudja elsősorban, hogy mi az ami számára gazdaságos, és mi az, ami nem. Azt viszont, mi tudjuk, hogy a közel hatezer lelket számláló Kerekegyháza nagyságrendben a kecskeméti járás községei között Tiszakécske. Eajosmizse és Izsák után következik. Teljességgel érthetetlen, s főként az ottani előfizetők számára sérelmes, hogy Kerekegyházát a postaigazgatóság a távbeszélés szempontjából a sokkal kisebb lélekszámú helységek sorába redukálta. —i. —I. A vezérlőszekrénynél Naponta harminc vagon paradicsomot dolgoz fel a Kecskeméti Konzervgyár 11-s számú telepén a Láng Gépgyárban készült berendezés. A gépet szovjet exportra gyártja a Láng és a konzervgyárban termelés közben mérik a teljesítőképességét, megbízhatóságát. Képünkön Fürj Józsefné, a vezérlőszekrcny kezelője. Nemzetközi tanácskozás után Nemcsak a barackról híres már Kecskemét A héten lezajlott n. Kertészeti Gépesítési Kongresszuson részt vevő 15 ország több mint száz képviselője rendkívül kellemesen nyilatkozott Kecskemétről, s azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a kertészeti termesztés fejlesztése érdekében tettünk. A ritkábban idelátogató hazánkbeliek is. akiknek új volt itt sok minden, hasonlóképpen vélekedtek. H. Dünnebeil mezőgazdasági mérnök, aki a Német Demokratikus Köztársaságiból látogatott el hozzánk, elmondotta: — Eddig Kecskemét úgy élt bennem és számos külföldi kollégám tudatában. hogy a barack és az ebből készült pálinka hazája. Nem ismertük azt a nagy fejlődést. amit most láthattunk. Elragadtatással beszélhetünk a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítésekről, amelyek megváltoztatták a tájat, javítottak az emberek életkörülményein. Ha- zamenve elmondom, hogy bizony Kecskemét és ez a megye már nemcsak a barackjáról híres. Legszívesebben elvinném Van den Mijzenberg holland professzor hozzátette: — Mi csak a régi prospektusokra emlékeztünk, s a Kecskemét környéki pusztákra. Most nem győzök csodálkozni. Nemcsak a nagyarányú telepítéseken, hanem a város fejlődésén is. Az Aranyhomok Szálloda tervét legszívesebben elvinném Hollandiába. Ez az épület bármelyik nyugati nagyvárosban megállná helyét. Muijzenberg professzor előadásáról is érdemes külön megemlékezni. Végigkísérte annak hangsúlyozása, hogy a mezőgazdasági nagyüzemé a jövő, ahogy ő mondta: az aránylag nagyméretű földbirtokoké, ahol a gépek sok üzemórán keresztül működhetnek, és ezzel csökkennek a termelési költségek. Kifejtette a szakosítás előnyeit, a gépek közös használatának fontosságát, összefoglalva: a gépesítés csak nagyüzemekben oldható meg. Az igazi favorit \ A. I. Bujanov, a moszkvai Össz-szövetségi Mezőgépkutató Intézet igazgatója szintén többször méltatta a gépesítésiben elért eredményeinket, amelyek elérik a környező országokét. — Az igazi favorit továbbra is a gyümölcs. A kecskeméti barack- pálinkánál nincs jobb ital. — tette hozzá. A kongresszus külföldi és hazai résztvevői a legfontosabb feladatként a zöldség- és gyű* málcs betakarításának gépesítését jelölték meg. Dr. Lammel Kálmán kandidátus, egyetemi tanár igen érdekesen elemezte az eddigi kísérleteket. A hagyma és paradicsom gépi betakarításában már értünk el jelentős eredményeket. Az e célra készült gépeket elsősorban a megye üzemeiben próbálták ki. m t Erősíteni a kapcsolatokat Kovács Andor, az AGRO- TRÖSZT főosztályvezetője is a betakarítás gépesítésére hívta fel a tudósok, kutatók, szakmérnökök figyelmét. Már rendelkezünk* a környező országok zöldségművelő gépeivel, hozzá is juthatnak a mezőgazdasági üzemek, vannak jól bevált hazai konstrukciók, de a betakarítás mechanizálása a kertészeti termesztésben — egy-két növény kivételével — megoldatlan. A kongresszus egyik alapgondolata volt: az ipar és a mezőgazdaság, vagyis a tervezők, a mérnökök, a ffvártók szorosabb kapcsolata a termelő üzemekkel. A nemzetközi együttműködés további fejlesztése is fontos feladatként jelentkezik. A következő évek eredményei döntik el, hogy a kecskeméti tanácskozás mei'’",;'i> érte el a célját K. S. I
