Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
FOLYTATJA MUNKÁJÁT a IX. KONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról. volt ez itt, a Duna-medencében is a polgári világban. A Duma- medence világát azóta megváltoztattuk, az itt élő népek szocialista forradalomban kivívták jogaikat, közös ideálokat, célokat követünk, megteremtettük a feltételeit a testvéri együttélésnek. Ezt zavarják egyes szomszédos országokban élő történész barátaink, ha új -történelmet írnak, és a múltat ismét vélt pillanatnyi politikai érdekek szolgálatában úgy torzítják, hogy ezzel a szomszéd nemzet fiainak, lányainak nemzeti önérzetét sértik. A nacionalizmus elleni közös harcunk sikerének feltétele, hogy legyünk figyelemmel egymás nemzeti érzelmeire, számoljunk egymás érzékenységével. Ha nem ezt tesszük, akkor az itt és ott élő emberek gondolkodásában még meglevő nacionalista maradványokat konzerváljuk, esetleg megerősítjük. A marxista történelemtudomány művelői ne mű- vészked jenek, maradjanak tudósok. Az a feladatuk, hogy a történelemtudományt tisztítsák meg a pillanatnyi politikai taktika torzításaitól. A múlt feldolgozásában ragaszkodjanak az objektiv igazsághoz. Szirmai István ezután kulturális közvéleményünk kiszélesedéséről, igényességének növekedéséről szólott. Az irodalom és a művészetek termékeit — mondotta — mind többen igénylik, mind többem kritizálják és kulturális forradalmunk legnagyobb vívmánya, hogy ma már nemcsak szűk értelmiségi rétegeknek van olyan tájékozottsága, ideológiai felkészültsége, határozott ízlése, esztétikai igényessége, ami feltétele az aktív véleményformálásnak. Találóan írta nemrégiben Benedek Marcell, hogy a magyar közönségről „regényt kellene írni, mert olyan meny- nyiségi és minőségi változásokon ment keresztül az utóbbi 20 esztendőben, amilyent a könyvnyomtatás óta nem látott a világ”. Az elmondottakból azonban nem azt a konklúziót vonom le, hogy a követelményekhez viszonyítva a társadalmi tudat [ fejlődésében nincs elmaradás. Ije jelentős a fejlődés és ezt is regisztrálnunk kell ahhoz, hogy helyesen állapítsuk meg . jövőbeli feladatainkat Az ideológiai munkában nagyon sok a tennivalónk, de haladni csak türelmes meggyőzéssel, cáfolhatatlan érvekkel és logikával tudunk, arra kell törekednünk, hogy az eddiginél is sokkal nagyobb igényességgel megértessük a dolgozó tömegekkel terveinket, elképzeléseinket, nagyobb betekintést, több jogot kell biztosítani számukra az állami és egyéb döntésekben, hogy magukénak érezhessék azokat Tovább kell tanítanunk a marxizmus—leni- nizmust és jobban mint eddig; magyarázzuk a mára alkalmazva, érvényesítsük mai problémáink megoldásában és közben védjük azt. minden torzítással szemben. Ez mind együtt fontos része a szükséges erkölcsi, eszmei ösztönzésnek, amelynek az anyagit kell kiegészítenie. Dolgozó emberek természetes törekvéseit vágyait, hogy jobban akarnak élni, lakást, esetleg családi házat, jobb bútort, televíziót, autót akarnak, nem szabad elítélni, kispolgárinak minősíteni, ha mindezt tisztességes munka eredményeként kívánják elérni. A szocializmus nem az egyén céljai és érdekei ellenére akarja érvényre juttatni a társadalom érdekeit, azok harmonikus egységének megvalósítására törekszik. A szocialista politika nem öncélú, hanem — megfelelően a marxizmus—leninizmus tanításának — az emberek életkörülményeinek javítását és megvalósítását vállalja. Amikor ezt követjük, egy gazdagabb társadalom felépítésén dolgozunk, a szegénység, a nehéz, sivár élet ellen folytatunk háborút. Érdekes, hogy ezt a politikát mégis jobbról is, balról is, kispolgárinak, liberálisnak minősítik. Azt állítják, hogy közéletünkből hiányzik a nép és a munkásosztály érdekeiért folyó forradalmi harc. Jobboldali opportunisták és „baloldali” álradikálisok abban is összetalálkoznak, hogy társadalmunkat polgárosodónak minősítik, azt vetik szemünkre, hogy feladtuk forradalmi eszméinket, nem .vagyunk elég harciasak, elkémyel- mesedtünk. Vannak elmaradott, primitív, másra nem képes em-1 berek, akik úgynevezett kemény kezű politikát reklamálnak. Nem veszik észre, hogy az elvtelen megalkuvás az egyik oldalon, az álradikálizmus és a szektás magatartás a másik oldalon — egyaránt a valóban kispolgári. Átmeneti korunkban a társadalmi problémák és az azokat hordozó emberek gondolkodása, magatartása is összetett. Az irodalom, a művészet sem mutathatja be életünket leegyszerűsítve, fekete-fehéren, hanem összetetten, gyakran ellen tmondásosanj Az irodalom, a művészetek művelői akkor töltik be hivatásukat, ha az új, a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új győzelmét segítik, erősítik az emberek szocialista meggyőződését. A magyar irodalom, film, színház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredményekkel dicsekedhetnek. Ismert költőink, filmművészetünk alkotói nemzetközi elismerésben részesültek. Nagy az érdeklődés az új magyar operák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erősödtek a szocialista vonások, általában megizmosodott a magyar szocialista kultúra. Engedelmükkel én mégis néhány problémát vetek fel. Az irodalom és a művészet hivatását gyakran félreértik egyes alkotók, és néha olvasók is. Az irodalomban helyet kapott az utóbbi években — ha nem is nagymértékben — néhány szocializmustól idegen irányzat. Történelmünk során a magyar irodalom esetenként élen járó politikai szerepet is betöltött. Az írótársadalom egy részében még ma iá, a gyökeresen megváltozott körülmények között is, él az a tévhit, hogy az ő szerepük képviselni a nép érdekeit a politikával szemben. Elméletet is gyártottak. Eszerint a magyar irodalomnak valamiféle nemzeti sajátossága is a szembenállás a mindenkori hatalommal. A proletárhatalommal szemben az ellenzékiséget, mint az irodalom nemzeti jellegének változatlan sajátosságát, feltüntetVálasztás Bonnban Kiesinger az új kancellár Mint a DPA-hírügynökség jelenti, Heinrich Lübke nyugatnémet államelnök csütörtökön reggel 9 órakor írásban hivatalosan közölte Erhard kancellárral, hogy lemondását elfogadta. A bonni bundestag csütörtök délelőtt kancellárrá választotta Kurt Georg Kiesingert. A zsúfolt karzat előtt lefolyt titkos szavazáson a 496 szavazati joggal bíró képviselő közül 473 adta le szavazatát, a nyugat-berlini képviselők nem vehettek részt a szavazásban. Kiesingerre 340-en, ellene 109-en szavaztak, 23 képviselő tartózkodott. Egy szavazó lap pedig érvénytelen volt. A most már ellenzéki szabaddemokrata pártnak 49 képviselője van. A választás kihirdetése után Kiesinger Lübke köztársasági elnökhöz hajtatott, hogy átvegye tőle a kancellári kinevezést. Kiesinger a kancellári esküt délben fél egy órakor tette le. A kormánylistát még nem hozták nyilvánosságra, de ha az utolsó pillanatban változások nem történnek, a fontosabb tárcák megoszlása a következő; kancellár: Kurt Georg Kiesinger (CDU), alkancellár és kül- ü gyminiszter: Willy Brandt (SPD), belügyminiszter: Paul Lücke (CDU), hadügyminiszter: Gerhard Schröder (CDU), pénzügyminiszter: Franz Josef Strauss (CSU), gazdiasági miniszter: Karl ^chiller (SPD), össznémetügyi miniszter: Herbert Wehner (SPD), a bundesrat minisztere Carlo Schmid (SPD), az áttelepültek ügyeinek minisztere: Kai Uwe von Hassel (CDU). Csütörtök délután három órakor Lübke köztársasági elnök rövid^ beszéd kíséretében átadta az új nyugatnémet kormány tagjainak a kinevezési okmányt, s délután négy órakor a 19 új miniszter letette a hivatali esküt. ! Összehívták az Arab Liga Védelmi Tanácsát Ali Amer tábornok, az egyesített arab parancsnokság főparancsnoka miután megbízottai három napon át tanulmányozták a helyzetet Jordániába és megbeszélést folytattak az ammani kormánnyal kérte az Arab Liga Védelmi Tanácsának összehívását. E kérés alapján Hasszuna, az Arab Liga főtitkára összehívta a védelmi tanácsot a jövő hét szerdájára Kairóba. Meghívták az ülésre Ahmed Szukeirit, a Palesztinái felszabaditási szervezet elnökét is. Tito Temesváron BUKAREST. (MTI) Csütörtökön délelőtt vonaton Temesvárra érkezett JoszipBroz Tito. a JKSZ és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság elnöke, aki Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárának meghívására háromnapos nemhivatalos látogatást tesz Romániában. Tito elnök kíséretében van; Mijalko Todorovics, a JKSZ KB. Végrehajtó Bizottságának titkára. Marko Nikezics, külügyminiszter és Kiró Gligo- rov pénzügyminiszter. A vendégeket Temesvár pályaudvarán Nicolae Ceausescu mellett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil. az RKP KB. titkára és Josif Banc. a Minisztertanács elnöikhelyettesé fogadta. Angol cirkáló a Földközi-tengeren A Földközi-tenger térségébe irányították az angol királyi flotta Tiger nevű 10 000 tonnás cirkálóját. A brit hadügyminisztérium szóvivője szerint a hadihajó elhagyta Casablancát „hadműveleti célokból”. ni nem egyéb, mint történelmietlen illúzió. A konformizmus a politikában elvtelen be~ hódólást jelent minden hatalomnak. Csakhogy a non- konformizmus a hatalom jellegétől és céljaitól elvonatkoztatva éppen ennyire elvtelen. Meggyőződésem, hogy sokan, akik a nonkonformizmust divatként követik, nem is gondolták azt végig és a tartalmában öncélú ellenzékieskedés a jóhiszeműeknél divatos póz csupán. A falu szocialista átalakítása és az, hogy a párt rámutatott -gazdaságirányítási mechaniz-1 musunk fogyatékosságaira, ennek gazdasági kihatásaira, lendületet adott a szociográfiai műfajnak. Ebben a műfajban jelentek meg jó íráso-k, de olyanok is, amelyeknek alkotói a valóságnak csak egy-egy periférikus részletét fedezték fel és ezekből helytelenül általánosítottak. Ismerünk olyan alkotó embereket is, akik továbbra is tartózkodnak politikai állásfoglalásoktól, közönnyel néznek el a szemük előtt lejátszódó töi'té- nelmi átalakulás felett: Így szaporodnak az úgynevezett elvont alkotások, amelyek gyakorlatilag mind szegényebbek lesznek. Van másfajta, még ugyan nem szocialista, de közeledő, őszintén útkereső, értékes irodalom is. A magyar irodalom és művészet nagy táborára, olyan írókra, művészekre gondolok, akik mindenféle előítélet nélkül, becsülettel és bátorsággal tárják fel az élet valóságos folyamatát és belső összefüggéseit, megmutatják ami jó, s ami rossz. Nem kí- vüiállóak, a jónak örülnek, a rosszra joggal haragszanak, a gondot maguk is vállalják. Az ilyen alkotókat és műveiket nagyra becsüljük, barátian .kritizáljuk őket. Végül szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról, művészekről, párttagokról és pártonkívüliekről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget. Ök már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal, sok új színnel, mondanivalóval gazdagították a magyar kultúrát. Most nehéz feladatokkal birkóznak. A rohamos fejlődés, amelyen a mi társadalmunk az utóbbi évtizedben átment, a dogmáktól megszabadult új stílus, megújuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tőlük is, hogy sok tekintetben vegyék újra számba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket, a konfliktusokat. A legnagyobb figyelmet, a legoda- adóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt és az olvasó, a nép, amely az irodalomtól nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- és mozilátogatók, a tapasztalatok szerint, mindenekelőtt olyan új alkotásokra figyelnek fel, amelyek őszintén igyekeznek Szembenézni múltunk és jelenünk problémáival, és azokra művészileg hiteles Pártos választ adnak. Jó lenne’ ha mind többen ilyen műveket igényelnének. Az emberek, a kritikát _ is tartalmazó, segítő szándékú, de még nem teljesen marxista szemléletű művekkel szemben — és ezt is meg kell mondanunk — indokolatlanul türelmetlenek —, állapította meg Szii-mai István. A türelmetlenségről szólva a kritikákkal kapcsolatban megállapította: A türelmetlenség azért sem indokolt, mert nem arról van szó, hogy ma kulturális életünkben a nem ellenséges, de nem marxista nézetek gyakrabban vagy erőteljesebben jelentkeznek, mint régebben, hanem arról, hogy ma azok a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabban tűnhetnek feU A történelmi tapasztalatok ugyanis arra tanítanak, hogy a nem marxista irányzatok elhallgattatása nem helyettesítheti a velük folytatott érdemi vitát hogy, adminisztratív bétiltasuK csak eszmei elszigetelődéshez, az egyedül célravezető ideológiai harc megkerüléséhez vezet. Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges jelenség, hogy a gazdagodással, színesedéssel, a szélesebb tájékozódással lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi életűn- Két eléven, termékeny vitalég- kór jellemzi* A fejlődés ellenére a -kultúrpolitikai irányításnak töbiii Kell segítenie alkotónak ás ’.w- vasór.ak. Jogos az az igény az életnek ezen a területén is, hogy- az irányítás legyén határozottabb, következetesebb és az egészségek fejlődésnek megfelelően igéiiyesebb. Lenin a j kapitalista társadalomról szólva két kultúrát nevezett mejg, az elnyomottak és az elnyomók kultúráját, A mi társadalmunkban a két volt kultúra közejtt már más határ- vona'at húzott a történelem. Munkásosztályunk régi harci kultúráját egyesítette a magyar <s a világ kultúráját minden értékálljó kincsével és azt az egész nép közös vagyonává tette. Ezt ápolni, fejleszteni, mindenkivel megismertetni a kommunisták feladata. Szirmai István nagy tapssal fogadott beszéde után Hapai Gyula a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Szabó- István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Péter Jiinos külügyminiszter, Andorká Magdolna, a Bő- sárkányi Általános Iskola tanára, Pák Szón Csői, a Koreai .Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camacho Aguilera, a Kubai Kömrhúnista Párt Központi Bizottságának tagja, Franaiszek Wanlolka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Demcsigijn Molmozsamci a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának itegja, a Központi Bizottság titkára, David Bowman, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. A délután^ ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszólalt Friedrich Éhért, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnöke, (Felszólalását holnapi számunkban közöljük.), Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezér- igazgatója, A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt: Max Rai- mann, a Német Kommunista Párt Közpoiiti Bizottságának első titkára, Garai Gábor író, Boros Ottóné, a Szolnoki Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hans Mahle, a Nyugat-Berlini Német Szocialista Egységpárt Elnöksége Titkárságának tagja, Eivind Wik, a Norvég Kommunista Párt Titkárságának tagja, Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, és Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácskozását.
