Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

1966. május 21. szombat 3. oldal Az elismerés kötelez Határjárás a hartai Űj Élet Komócsin Zoltán a Szikrai Állami Gazdaságban T ermelőszövetkezetben AZ ÚJ MAJORNAK még csak a kontúrjai látszanak. Néhány épület már készen van, másokat pedig most alapoznak. Mindenfelé emberek szorgos- kodnak. Barnára sült hátukon megcsillan az izzadtság. Ügy szikrázik a nap, mintha a nyár közepén lennénk. Leithei- zer Imrével, a hartai Üj Élet Termelőszövetkezet elnökével és Bíró Gézával, a közös gaz­daság párttitkárával megállunk a készülő kombájnszérű előtt. — Nemsokára kész lesz. Az új gabona már ide kerül. Fél­millió forintos beruházással építjük, teljesen gépesített — büszkélkedik az elnök. Az új major egyébként 30 millió forintba kerül, és 1968- ra fejeződik be. Méreteire jel­lemző, hogy két 188-as szarvas­marha-istálló. ugyancsak két 144-es borjúnevelő, hat 300-as sertéshizlaló és ugyanannyi 30- as fiaztató készül itt. — Az egyik szarvasmarha­istálló már készen áll. Három hizlalda és ugyanennyi fiazta­tó is felépül az idén — tájé­koztat ismét az elnök. Megnézzük a Solti Ktsz ál­tal épített szarvasmarha-istál­lót,. Gondos munka, minden elismerést megérdemelnek a kisipari szövetkezet dolgozói. Kell a férőhely a jószágok­nak, hiszen a szövetkezetnek egyik, legfőbb jövedelmi forrá­sa az állattenyésztés. Az 1970- ig elkészített távlati tervek szerint jelentősége még inkább növekszik. Ekkor a termelő- szövetkezet bruttó jövedelmé­nek 60—62 százalékát adja majd. Abban az évben már 3500 hízott sertést adnak a szö­vetkezet gazdái az ország^ asz­talára. Állandóan növekvő ten­denciát mutat majd a többi állattenyésztési ágazat is. Átla­gosan 400 fejős tehene lesz a közösnek. Ennek szaporulatá­ból oldják meg a tenyészanyag- utánpótlást és a hizlalást. SZÜKSÉGES IS az építke­zés, hiszen a jelenlegi istállók korszerűtlenek és nem lehet az igényeknek megfelelő állatte­nyésztést megvalósítani mo­dern elhelyezés nélkül. Mindezt a major készülő épületeinek tanulmányozása közben mondja el a szövetke­zet elnöke és párttitkára. Egyet lehet velük érteni. — Az állattenyésztéssel együtt természetesen a takar­mány-termesztést is fejlesztjük.----------------------7-----------------------­Kü lönösen a lucerna és a ku­korica került előtérbe — ma­gyarázza most Bíró Géza. — Gyakran szóvá teszik, hogy bizony az állatok eléggé lekö­tik a gondozót, hiszen se va­sárnap, se ünnepnap. Ezért a fiatalok idegenkednek ettől az ágazattól és inkább máshol ke­resnek elfoglaltságot. Milyenek a szövetkezetben a tapasztala­tok? — kérdezem. — Nálunk is gond volt ez és most e nagy major építési tervének megvalósítása során többször beszélgettünk erről. Az álattenyésztést mi úgy old­juk meg, hogy váltott műszak­ban dolgoznak a gondozók. A korszerű istállók mellett zuha­nyozók épülnek, van lehetőség a tisztálkodásra. Á KERESETÜK is jó. Havi háromezret átlagosan megkap­nak. Van olyan állattenyész­tőnk is, aki a feleségével száz­ezer forint körül keresett az elmúlt évben is. Fehér Pálék- ról van szó — mondja ismét az elnök. Mutatják a régi normaköny­vet, amelyet még 1964-ben nyomtattak. Akkor vezették be ugyanis a készpénzfizetést a szövetkezetben. A munkát a tagok meghatározott norma szerint végzik és aszerint kap­ják a fizetést, hogy milyen teljesítményt értek el. — A régi normák azonban részben elavultak már. Néhány munkafázis könnyebbé vált, a nehéz munkát gépesítettük. Amikor ez készült, nem volt táptakarmányetetés. Amióta ezt bevezettük, kevesebb munkával magasabb súlygyarapodást ér­nek el a gondozók. Az új, kor- j szerűsített normákat már meg­beszéltük a gazdákkal és nem­sokára kinyom,tatjuk. Á hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet mint ahogy a la­pok is hírül adták, megkapta a M inisztertanács elismerő ok­levelét. Tehát országosan is figyelemre méltó eredményeket ért el. Elég ha csak annyit em­lítünk meg, hogy ennek a 7300 holdas gazdaságnak — amely­nek 520 tagja van —, a tag­sága átlagosan tavaly a közös­ből 22 ezer forint jövedelemre tett szert. Az elért eredmények után 10 százalék nyereségrésze­sedést kaptak. Szorgalmas gaz­dák alkotják ezt a szövetkeze­tei. Már az első negyedévi ter­veiket nagyrészt túlteljesítet­ték, például állattenyésztésből *1 millió forint bevételre tet­tek szert. — Az elismerés kötelez ben­nünket és szeretnénk még jobb eredményeket elérni — han­goztatja a párttitkár elvtárs. — Nemrég tárgyaltuk az idei ter­veinket párttaggyűlésen, és ez­zel kapcsolatosan a pártmunka jobb módszerei és a vezetés színvonalának emelése is napi­rendre került. Ez alkalommal szó volt arról, hogy még kö­vetkezetesebben kell töreked­nünk a párttaggyűlések, a ve­zetőségi ülések és nem utolsó sorban a közgyűlések határoza­tainak a végrehajtására. Ezt ugyanis kissé elhanyagoltuk. A vezetés minőségi javítása vi­szont megkívánja, hogy saját határozatainknak következete­sebb érvényt szerezzünk. MIRE ELBÜCSÜZENKj már delelőn áll a nap és a major építői éppen ebédelnek. K. S. Közvetlen mozgoposfajárat Moszkva és Budapest kö ött A Szovjet Postaigazgatóság és a Magyar Postával egyetértés­ben, közvetlen mozgópostajára­tot közlekedtet Moszkva és Bu­dapest között. A Moszkvából in­duló vonat mozgóposta kocsiját ból ezentúl nem kell a határál­lomáson átrakni a postazsákok százait, közvetlenül Budapest­re érkeznek a Magyarországra szóló, vagy az innen tovább uta­zó küldemények. Nagy szükség volt erre szovjet—magyar vi­szonylatban, hiszen naponta át­lagosan 1500—1800 zsáknyi le­vélküldemény, csomag érkezik a Szovjetunióból hazánkba, illet­ve Budapesten keresztül a szom­szédos, vagy még távolabbi or­szágokba. A közvetlen járat megkönnyíti a postások munká­ját, gyorsítja a küldemények szállítását. Ezentúl a posta nem akadályozza a vasútnak azt a jövőbeli tervét sem, hogy a vo­natok állásidejét a határállomá­son tovább rövidítse. (MTI) Másfél műszakban Kerekdombon egy piroste­tős kis házban lakik a környék „Gyula bácsija”, aki talpon kö­szönti és így is búcsúztatja a napot. A bácsi megszólítás nem a korára vonatkozik, hiszen még csak a negyven körül jár. Sokkal inkább rangot, megbe­csülést jelent ez a szövetkezeti gazdák, az ismerősök részéről. Valahányszor felkerestem, mindannyiszor az üvegházban, a melegágyak, vagy a fóliaalag- útak között találtam. Hajnaltól késő estig itt irányít, ellenőriz, segít. Ugyancsak itt van titkár­nő és papírosok nélküli „irodá­ja” is. Nemcsak a termelés, ha­nem az értékesítés is a gondjai közé tartozik. Legutóbb is itt, a fóliák szomszédságában tett Ígé­retet a MÉK megbízottjának, hogy másnap 350 láda export minőségű karalábét szállítanak a vasútállomásra. S így is tör­tént. Hét nehézségekkel és küszkö­déssel teli esztendő múlott el azóta, hogy Papp Gyula elkö­telezte magát, a szövetkezeti gondolat mellett. S a gondok megacélozták bizalmát a nasv­üzem jövőjét illetően. Jóformán nincs is olyan üzemága a tisza- kécskéi Üj Élet Tsz-nek — mun­kahelyének, ahol a kertészeti vezető tisztét tölti be —, amely valamilyen formában az évek során ne érezte volna az ő támo­gatását. Rengeteg elfoglaltsága mel­lett időt fordított a tanulásra is. Általános iskolai tanulmá­nyainak még hiányzó néhány éve után az egyéves zsámbéki tsz-vezetőképző tanfolyamot is elvégezte. Mikor onnan haza­tért, a kertészetben nem minden ment a kívánt úton. Ennek az üzemágnak a rendbetételére ka­pott megbízatást Papp Gyula, s feladatának eleget is tett. Idén a száz holdas kertészet­ből két és fél millió forint ér­ték előállításával számolnak a tervek. Gyula bácsi viszont mindent elkövet, hogy a tervek­hez képest félmillió forinttal nagyobb összeg legyen majd a teljesítmény rovatban. A hat millió palánta túlnyomó r<^zét táphengerben nevelik fel. Mire e sorok megjelennek, már be is fejezték a palánták kiülteté­sét a megfelelően előkészített talajba. A múlt évhez viszonyítva egy teljes hónappal előbb vannak a tennivalókkal. A kecskeméti tör­pe paradicsom 300 fóliás ágyban pirosodik. Salátából, karalábéból, retekből, no meg a most indu­ló paprikából már közel járnak az egymillió forintos bevételhez. — Minden területet ki kell használni — hangoztatja. — Csak így lehet gazdaságosan termelni. Rogy ez a törekvésük érvé­nyesül is, erre vall a meleg­ágyak közti területnek talajma­róval történt megművelése, majd virágzó paprikapalántá­val való beültetése is. Kiváló segítőtársa a kertésze­ti vezető a termelőszövetkezet elnökének, akivel együtt sok hasznos ötletet valósítottak már meg a közösség javára. A ba­romfitelepről például a napok­ban már a második tízezres Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — amint arról lapunk tegnapi számában röviden már beszámol­tunk — csütörtökön Kecskeméten járt. s ez alkalommal a délutá­ni órákban a Szikrai Állami Gazdaságba látogatott. Útjára elkí­sérték: dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Glied Károly, Borsodi György, a pártbizottság titkárai és Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója. Először az új telepítésű szőlőt és gyümölcsöst nézték meg a vendégek, ahol Magyar Ferenc igazgató adott rövid tájékoztatót, Ezután útjuk az újbögi 145 holdas nagyüzemi kertészetbe vwzctett. Tanulmányozták a sza­badföldi kertészetet és a folya­matosan kihasznált üvegház mű­ködését. (Pásztor Zoltán felvételei.) transzportot indítják útnak. ... Nemrég arról írtak dolgo­zatot az általános iskola felső tagozatának növendékei: kit tar­tanak kommunistának? Csak­nem mindegyik dolgozatban név szerint szerepelt Gyula bácsi, akinek — ha szorít a munka — az úttörők is szívesen segítenek. Pedig nem jutott még el a párt­tagságig, annak ellenére hogy mindenben együttműködik a kommunistákkal, s a pártszerve­zet megbízik benne, a párton- kívüli aktivistában. Együtt van­nak a munkában, a téli okta­táson, s a taggyűlésekre is rend­re meghívják őt. Igazi párton kívüli vezető, aki ismeri, tisz­teli, követi, s tőle telhetőén igyekszik megvalósítani a párt politikáját. Ha festő, vagy szob­rász lennék, róla mintáznám a szocialista parasztot. Amikor búcsúzóul azt kér­deztem Papp Gyulától: mi a legfontosabb az ő számára, — a közös erősítéséről, gyarapításá­ról fogalmazott őszinte monda­tokat. S hogy szavai gazdag tar­talmat is nyerjenek, ezért dol­gozik — naponta másfél mű­szakban. Horváth Ignác Napfogyatkozás Pénteken a Nap és a Hold randevúja a napkorong jobbol­dali alsó részén, 9 óra 20 perc 9 másodperckor megkezdődött. A Hold fokozatosan — szemmel láthatóan méltóságteljesen, a gyakorlatban azonban óránként több mint 100 000 kilométeres sebességgel — vonult á naptá­nyér előtt, amelyet déli 12 óra 01 perckor hagyott el. Bár a napfogyatkozás csak részleges volt, a több mint két és félórás esemény észlelhető változásokkal járt. A színek ólomszürkéssé tompultak, söté- tes tónust kaptak. Az első ada­tok szerint délelőtt 10—11 óra között, 24 Celsius fokról 21 fok­ra csökkent a hőmérséklet. A fogyatkozás második félidejére erős nyugati szél támadt, s emiatt tovább hűlt a levegő. Az Uránia csillagvizsgálóban nagy­üzem volt, 10 másodpercenként készítettek egy-egy fényképfel­vételt, mérték a fény és a hő­mérséklet változásait. Mérték még a Nap közve*l n fényét is, amelyről azonban cs. a számítások kidolgozása úti kapnak pontos képet. A fényképfelvételeket, a móré sek eredményeit az intézet is­meretterjesztésre, oktatásra használja majd fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom