Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Világ proletárjai, eavesufiatak! A tanácsi ipar elsősorban a lakosság szükségleteit elégítse ki A vállalatok gazdasági és politikai vezetőinek tanácskozása Kecskeméten \ulla fok fölött — Megindult as olvadás Szárazon és vízen a szeszélyes időjárás ellen Miközben a világ szinte minden ré­széből szélsőséges időjárásról érkez­nek a hírek, számos helyen tombol hó­vihar. Am mi ez­úttal kevésbé pa­naszkodhatunk az időjárásról Igaz. hogy a vasárnap délelőtti ólmos eső kissé megdöbben­tett bennünket, de szerencsére délután már csöpögtek az ereszek, sőt — s ez már kevésbé sze­rencsés fordulat — néhány helyen a mennyezet is. Pél­dául vasárnap, a késő délutáni órák­ban a természet rendkívüli „ajándé­kaként” elég tisz­tességes kis tócsa keletkezett a meny. nyezetről a neon- csövön át le csurgó vízből a kiskunfél­egyházi vasútállo­más gyermekváró­termében. Szeren­csére a fjo-'J pontosan indultak- érkeztek, így a gye­rekeknek. nem volt idejük felismerni: milyen rendkívüli játéklehetőséget reit a avorsan kn ződö szobai „tavacs­ka”. Tegnap tovább folytatódott az ol­vadás, s hogy mit eredményezett ar­ról az alábbi tudó­sítások számolnak be. Szélesítik az utakat Tegnap Kecskeméten a me gye tanácsi vállalatainak igaz­gatói, pártszervezeteinek, szak- szervezeti bizottságainak titká­rai értekezletet tartottak. Részi vett a tanácskozáson Virizlai Gyula, a HVDSZ főtitkára. Mé­száros János, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának mun­katársa, Palsovits József, a HVDSZ. Balogh Györgyi, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára. A tanácskozás részt­vevői előtt Tohai László, a me­gyei tanács vb ipari osztályá­nak vezetője értékelte az elmúlt évi termelés eredményeit és is­mertette az idei feladatokat A megye tanácsi ipara 1965- ben sok nehézséget leküzdve 103,2 százalékra teljesítette ter­vét, Összesen 770 millió forint értékű árut állított elő — mondotta az előadó. — Nem volt cél a tervek túlteljesítése, s a többlettermelés a szükség­letekre lett alapozva. Igen jó Kevesebb takarmánnyal Évek óta 3600 liter tejet fej­nek évente egy-egy tehéntől a Kunfehértói Állami Gazdaság két állattenyésztő telepén. Je­lenleg 250 tehenet tart a gazda­ság, s a fejési átlag szintjének tartása gondos tenyésztői mun­kát igényel. Különösen nagy súlyt helyeznek a megfelelő te- nyészanyag kiválogatására: csak a kiemelkedően tejelő tehenek utódjait tartják tovább. A lucernát darálva és melasz- sza.1 keverve etetik. Ez az úgy­nevezett „csávázott takarmányo­zás”. Fél évvel ezelőtt pedig az egyik telepen további új mód­szert vezettek be az etetésben: az állatok takarmányához előírt mennyiségű karbamidot is ke­vernek. Összevont épitöbrigádok Összevonják a termelőszövet­kezetek építő brigádjait a kis­kunhalasi járásiban, s három körzetet alakítanak ki, amely­nek központja Tompán, Mély- kúton és Jánoshalmán lesz. A három brigád taglétszáma ösz- szesen mintegy 90—100 fő, s közülük 27—30 a szakmunkás, ugyanennyi a betanított mun­kás. Az itt dolgozóknak a fele szövetkezeti tag, a többi pedig alkalmazott. Valamennyien ha­vi bérezésben részesülnek. Ké­sőbb. az év folyamán — ha az igények szükségessé teszik — a létszám további negyven fővel lesz növelhető. A tervek szerint több mint 8,5 millió forint értékű munkát kíván végezni a három brigád. Ebből hárommillió 300 ezer fo­rint lesz a közös gazdaságok új beruházása, az összeg nagyobb hányada pedig felújításokban, KÖFA-beruházásokban, családi házak építésében valósul meg.: eredményt ért el többek között a Tőzegki termelő Vállalat, amely 4,6, valamint a Bajai Ce­mentipari Vállalat, amely 3 szá­zalékkal teljesítette túl éves tervét. E vállalatok munkáját pedig hosszú időn át akadá­lyozta az árvíz. A tanácsi ipar tavaly 80,5 millió forint értékű áruval állí­tott elő többet, mint 1964-ben, atni mintegy 14 százalékos ter­melésfelfutásnak felel meg. Többek között a Finommecha­nikai Vállalatnak 38,1, a Kalo­csai Műanyagfeldolgozó Válla­latnak 66,8 százalékkal emelke­dett a terve az előző évihez mérten. A megye tanácsi ipara 83 milliós exportkötelezeitsé- gét 3 millióval szárnyalta túl. E téren a legjobb eredményt a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat érte el az utánfutó aggregát-kocsikból gyártott töb­bet külföldi megrendelésre. Di­cséret illeti azonban a Kalocsai Sütőipari Vállalatot, amely ön­állóan kezdeményezett, s kézi tarhonyát exportált a tengeren túlra. Az előadó ezután a ter­helés minőségi mutatóinak kedvező alakulásáról beszélt, majd megállapította, hogy a 80 milliós termelésnöve­kedés 72,1 százaléka a mun­ka termelékenységének emelkedéséből származott. Az idei feladatokról szólva Tohai élvtárs hangsúlyozta: — Szigorúan ragaszkodni kell ah­hoz, hogy a megye tanácsi ipa­ra valóban a szükségletekre, — elsősorban a lakosság szükség­leteire — termeljen, s rugal­masan alkalmazkodjon az idő­közben felmerülő igényekhez. Fordítsanak nagy gondot az üzemekben az exportra és a bel­földi fogyasztásra gyártott ter­mékek korszerűsítésére és tet­szetősebb külsőben való előál­lítására. Káros szemlélet az, hogy a tanácsi iparban — mert régi típusú gépek vannak — a technológia korszerűsítésére nincsen mód. Az újító mozga­lom e területen nagy tartalékok­kal rendelkezik. Az ipari osz­As !\DK leleplezése Háborús bűnös az NSZK elnöke A Német Demokratikus Köz- társaság budapesti nagykövet­ségén hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. Bevezetőben Franz Köhler nagykövetségi titkár, sajtóattasé beszélt az NDK kor­mányának az európai biztonság megőrzésére vonatkozó javasla­táról, amelyet Európa vala­mennyi államának kormányához eljuttatnak. Ezután Herbert Barth nagykövetségi tanácsos ismertette, majd átadta az új­ságíróknak azoknak az eredeti dokumentumoknak másolatait, amelyek bizonyítják a Német Szövetségi Köztársaság elnöké­nek, Heinrich Lübkének náci múltját, háborús bűnösségét. w k-UM WJW T LAi C4 met a munkaszervezésben, a ta­karékosságban, a készletgazdál­kodásban, stb. rejlő gazdasá­gosságot javító lehetőségekre, majd a kötelező termelési mu­tatók számának csökkentéséről, s a vállalatok nagyobb önálló­ságáról szólt. Tohai elvtárs beszámolója után Palsovits József, a gazda­sági és tömegszervezeti vezetők jó együttműködésének fontossá­gáról beszélt. Ezután felszólalt Botocska György, az ipari osz­tály csoportvezetője. Kávási Loránd, a megyei döntőbizott­ság elnöke. Mészáros János, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának munkatársa, Virizlai Gyula, a HVDSZ főtitkára, Hoffmann György, a Finom- mechanikai Vállalat igazgatója. Somogyi József, a Kecskeméti Sütőipari Vállalat termelési osz­tályának vezetője. A kormány elnöke az EAK-ba utazik Kállai Gyula, a magyar forra­dalma munkás—paraszt kor­mány elnöke hivatalos kor­mánymeghívásoknak eleget téve a közeljövőben baráti látoga­tást tesz az Egyesült Arab Köz­társaságban, az Etióp Császár­ságban, Tanzánia Egyesült Köz­társaságban, Kuwait államban és az Indiai Köztársaságban. Tél a parkban (Tóth Sándor felvétele.) A Közúti Igazgatóság jelentése szerint tegnap a megye áljain mindenütt megindult az olvadás, de gépek és emberek továbbra is a szokott nagy létszámban dolgoztak az utak szélesítésén, a kásás hó eltakarításán. A megye valamennyi útján megszűntek a hóakadályok, de néhány út még mindig csak nehezen járható, így a Mélykút—Bácsalmás, a Gara—Bácsborsód. valamint a Har- ta—Fülöpszállás közötti út és a katymári bekötőút. A napfolyamán általában 0 és plusz 4 fofe között volt a hő­mérséklet, de számítva az éjszakai és reggeli fagyokra, huszon­egy homokszóró gépkocsi készenlétben áll a szórásra, hogy az utak síkossá válása se okozhasson gondot a közlekedésben. Törik a jégpáncélt A tegnapra beköszöntött eny­hülés sokat javított az útviszo­nyokon, de vajon megmozdit- ja-e a víz szabad lefolyását aka­dályozó, a Dunán képződött meglehetősen vastag jégpán­célt? Erről kérdeztük az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztató szolgálatának ügye­letesét; Jászberényi Jánost. — Ez a valószínűleg csak át­meneti enyhülés kevéssé befo­lyásolja a jégrombolóink mun­káját. A Duna magyarországi szakaszán ugyanis az álló jég határa az 1541. folyami kilomé­terig terjed, ami azt jelenti, hogy a Solttól a déli határig húzódó 120 kilométeres folyó­szakaszt csak itt-ott tarkítják nyűt vizek. Jégtörőink tehát napi 16 órás műszakban dolgoz­nak. Két jégrombolónk a Duna jugoszláviai szakaszán működik, öt a Mohács—bajai szakaszon, egy Baja térségében, három pe­dig Baja és Paks között „cir­kál”, hogy az esetleges torla­szok ne akadályozzák a lefo­lyást. ne duzzasszák fel a víz - szintjét. I Mint megtudtuk, a Dunavöl- I gyi Főcsatorna állandó és ideig- ! lenes szivattyútelepei pedig ál- j landó működéssel a belvizek levezetését segítik. Munkában a telefonszerelők Kon ez Ferenc, a posta kecs­keméti műszaki fenntartási üze­mének a vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, hogy okozott-e zavart a távbeszélő összekötte­tésben az erős havazás? — Eddig még szerencsére ke­veset — hangzott a válasz. — Igaz, hogy az utóbbi napokban leesett puha hó és főképpen a tegnapelőtti ólmos eső 80—100 kisebb vonalszakadást okozott Kecskeméten, de a hibák jó ré­szét már ki is javították sáere- lőiiík. — Hány szerelő áll készenlét­ben? — Ezekben a napokban a műszaki dolgozók, sőt a vonal - felvigyázók is kizárólag javítá­sokkal foglalkoznak. Sajnos, a hóval borított tetőkön igen ne­héz, hosszadalmas a munka, ezért kérjük az előfizetőket, ne türelmetlenkedjenek, ha egy­két napot is igénybe vész a ja­vítás — A távolsági vonalak nem szakadták meg? — Előfordult néhány kisebb hiba például a Budapest—Kis­kunhalas interurbán vonalon, de ezt már szorpbat estére hely­reállítottuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom