Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

" 2. oíiaa* MH55. december S. ced»**iio« Angol-szovjet megbeszélések Ellenállás a bonni atomigényekkel McNamara javaslatai EGY NAPA KÜLPOLITIKÁBAN AZ NSZK tekintélyes lapja, a Welt, úgy infor­málja a bonni közvéle­ményt az angol—szovjet tárgyalásokról, mint* amely újabb bizonyítéka annak, hogy Nagy-Britannia sem híve a nyugat­német atomfelfegyverzés ügyének. Párizsi tudó­sítójuk, szerdai cikkében hangoztatja, hogy a ».brit kormány minden más várakozással ellen­tétben feltétlenül előnyben részesíti a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalásokat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. — Tény, hogy a nukleáris problémákról, az európai biztonságról szintén folynak tárgya­lások az angol külügyminiszter és a szovjet ál­lamférfiak között, és ezekben a kérdésekben kö­zös álláspont kialakítása nemcsak a szovjet— angol kapcsolatok további fejlődése szempontjá­ból jelentős. A Welt tudósítása, amely felrója a nagyhatalmaknak a bonni atomtörekvésekkel szembeni ellenállást épp ezt húzza alá. Mint már hírül adtuk, a bonni sajtó uralkodó hangja az emiatti panaszkodás. NEM SOK ESÉLYE VAN egy NATO-atom- haderő létrehozásának — jelenti az említett lap szerdán, s tanúságképpen nemcsak Stewart moszkvai megbeszéléseit hozza fel. Egyre több jel mutat arra, hogy de Gaulle rendkívül erős nyomást készül kifejteni annak megakadályozá­sára, hogy valósággá váljon egy atlanti nukleá­ris haderő, amelyben az NSZK is részt vesz — írja a Welt. Hozzáteszi, hogy Washington — tel­jes brit támogatás nélkül — nem fog diplomá­ciai kezdeményezést tenni olyan irányban, mint Egyesült Államokban is növekszik az ellenállás Bonn atom törekvései vei szemben, és éppen ezért Erhard kancellár jól tenné, ha amerikai látoga- \ tásának elhalasztását felhasználná a nyugatné­met magatartás újbóli alapos átgondolására, AZ AMERIKAIAK vietnami katonai parancs­noksága a szemlén ott járt hadügyminisztertől további csapaterősítéseket kért, s McNamara ; ezeket teljes mértékben támogatja, s beszámol ] róla az elnöknek. A szemle nyomán — mint tegnap jelentették csillagászati méreteket ölt az amerikaiak háborús kiadása, pedig ha a ka- j tonai erőt nem növelnék — a kiadások akkor is meghaladnák jövőre a hétmilliárd dollárt. Fowler pénzügyminiszter máris bejelentette, hogy az előzetes ígéretekkel szemben jövőre nem kerülhet sor adócsökkentésre, és megnyirbálhat­ják a költségvetés egyes szociális tételeit is. Az óriási hadikiadások ugyanis súlyosan terhelik az amerikai költségvetést. Jelenleg négy amerikai hadosztály tartózkodik Vietnamban, de West­moreland azt kérte a hadügyminisztertől, hogy még az idén egy újabb hadosztályt kapjon — s Johnson a költségvetési terhek ellenére elvileg már a múlt hónapban engedélyezte a hadosztály Vietnamba irányítását. így valószínűleg, annak sem lesz akadálya, hogy Westmoreland másik kérését — melyben a légitámadások erejének megnégyszerezését indítványozza — szintén jó­váhagyják. Úiabb kínai jegyzékek Indonéziához Sukarno isméi fellépett a jobboldal ellen Hírügynökségi jelentések sze- ] rint Sukarno indonéz elnök kedden ismét megjelent a nyil- i vánosság előtt,- rövid beszédet j mondott a mezőgazdasági dől-1 gozók országos értekezletén. E j beszédében óva intette az or-1 szág lakosságát attól, hogy en- f gedje felülkerekedni a jobbol­dali erőket. „Nem szabad meg­engednünk, hogy jobbratolód- ; jék országunk irányítása, mert i ha ez bekövetkezik, forradal-1 műnk összeomlik, elmerül” — mondotta. Buzdította a termelőket, te gyek gazdaságilag erőssé In­donéziát. tegyék lehetővé, hogy hazájuk ne függjön külföldi áruktól. A Reuter hírügynökség to­vábbi letartóztatásokról ad hírt. A jobboldali katonai hatóságok — mint az Antara jelentéséből kitűnik — Jáva középső részén háromezer embert vettek őri­zetbe, valamennyi ükről azt ál­lítják, hogy kommunisták.' A kínai—indonéz viszony megromlásáról tanúskodik a Kínai Népköztársaság két újabb jegyzéke. November 26-án és 27-én a djakartai kínai nagy- követség jegyzéket juttatott el az indonéz külügyminisztérium­ba, s mindkét jegyzékben kö­vetelte, hogy vessenek véget az Indonéziában élő kínai nemze­tiségű polgárok üldözésének. A jegyzék rámutat, hogy Indoné­zia több tartományában üldöz­ték és bántalmazták a kínai lakosságot, sok kínai polgár javait elkobozták, sőt kínaikat meg is öltek. A két jegyzék követeli, hogy az indonéz kormány haladékta­lanul gondoskodjék a hajsza beszüntetéséről, a fogva tartott kínaiak szabadon bocsátásáról és személyi biztonságuk garantá­lásáról, a kártérítésről és a gyilkosok, valamint felbujtóik megbüntetéséről. Tits üusztriába látogat Tito jugoszláv köztársasági elnök elfogadta Jonas osztrák köztársasági elnök meghívását és Ausztriába látogat. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton rögzítik. Megnyílik a DiWF Budapesten is megkezdi műkö­dését a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front irodája. Dinh Ba Thi, az iroda vezetője szerdán hazánkba érkezett. Dinh Ba Thi nyilatkozott az MTI munkát ársának: — Szeretném átadni a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítá­si Front, Dél-Vietnam népének szívélyes üdvözletét a magyar népnek — mondotta. Dél-Viet­nam dolgozói csaknem tizen­egy éve harcolnak az amerikai agresszió ellen, ugyanakkor a vietnami nép békéjéért, füg­getlenségéért. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével Dél-Vietnam népe A Negyedik Köztársaságban csak a képviselők és a szenátorok alkot- ták azt a választótestületet, amely titkos szavazással döntött arról, ki legyen a köztársasági elnök. Szó ami szó: az akkori államfő funk­ciója Inkább formális volt. Hogy de Gaulle tábornoknak a szeptemberi sajtókonferenciáján elhangzott meg­állapításával éljünk, alig volt más feladata, mint — krizantém-kiállítá­sok megnyitása.. . így aztán érthető, hogy a köztár­sasági elnökválasztás szavazási me­neteiben egyes honatyák még azt a tréfát is megengedték maguknak, hogy a szavazólapra — egy filmcsil' lag nevét írják. A francia hivatalos tap az 1951-es elnökválasztás szava­zási eredményeinek közlésekor sze­mérmesen „Egyéb szavazatok” rub­rika alatt közölte azoknak a sza­vazócéduláknak a számát, ame­lyek úgy hullottak az urnába, hogy a komolytalan képviselők, szenáto­rok egyike-másika Martiné Carol nevét biggyesztette rá. (Az akkori évek Brigitte Bardot-ja volt, akinek szépen formált testét minden mozi­látogató megismerhette...) De Gaulle tábornok ötödik Köz­társaságának alkotmánya 1958-ban már kiterjesztette az elnökválasztói testület kereteit, a köztársasági el" nők megválasztásának joga a vá­rosok és a megyék képviselőtestü­leteinek tagjait is megillette. 1962 októberében pedig — népszavazás útján — az új alkotmányos előírást is módosították: most már minden választópolgárt az urnákhoz szólíta­nak, az egész francia választóié«­tiilet (kb. 28 millió nő és férfi) dönt arról, hogy kinek a kezébe tegyék le az 1958-as alkotmány értelmében rendkívül megnövekedett köztársa­sági elnöki hatalmat. Az államfő a degaulle-I ötödik Köztársaságban valóságos uralkodó. Duverger, neves francia közjogász és politikai szakíró szerint „olyan, mint egy múlt századbeli alkotmá­nyos monarchia királya”. Hűt évre választják meg, „nem felelős senki­nek, hacsak a történelemnek nem”. A köztársasági elnök jelöli ki a mi­niszterelnököt, egyedül ő oszlathat­ja fel a nemzetgyűlést, népszavazás­ra bocsáthat törvényeket, ő tárgyal" ja meg és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Mindezek alapján nevezi de Gaulle baloldali ellenzéke a jelenlegi rend­szert — a személyi hatalom rend­szerének. Támadja is, mert azt lát­ja, hogy a személyi hatalom lehe­tővé teszi „az országnak a finánc­tőke általi közvetlen kormányzá­sát”. (Ez Henri Claude kommunista közgazdász megfogalmazása.) A parlament szerepe, tekintélye alaposan megfogyatkozott az ötödik Köztársaságban. Költségvetési ki­adásokkal járó javaslatokkal élnie nem szabad, a kormány megbuk­tatnia gyakorlatilag nem lehet. A szenátus, a parlament felsőháza, nem akadályozhatja meg a kormány által kezdeményezett javaslatok törvénnyé válását. Az államfő és a kormány — a lé­nyeget tekintve — egy. Különösen akkor, amikor de Gaulle tábornok rendkívüli egyénisége uralja a mi­nisztertanácsot. (Ülésein 6 elnököl.) Nagy tehát a tét a december 5-i elnökválasztáson. Aligha jut eszük­be a választóknak, hogy filmszínész­nők nevét firkálják a szavazólapra. A szavazástól tartózkodók viszont minden bizonnyal most is a válasz­tótestület tetemes hányadát teszik ki, minden franciaországi válasz­táson általában 20—30 százalék ma­rad távol a szavazóhelyiségektől. A hozzávetőleg 20—23 millió le­adott szavazat hogyan fog megosz­tani? — ez a kérdés tartja lázban ma Franciaország közvéleményét. Némi tiszteletlenséggel sokan be­szélnek a december 5-i „tiercéről”, a hármas befutóról. . . Utalás ez ar­ra, hogy az utóbbi években töme­geket kerített hatalmába egy újnak nem mondható szenvedély: a foga­dás a lóversenyekre. Minden vasár­nap, a sarki bisztrókban berende­zett, ideiglenes fogadó irodákban százezrek fogadnak egyetlen lóver" seny egyetlen futamának hármas befutójára. (A francia tervhivatal­ban mondták: a fogadási kedv fel­szökése láttán menet közben mó­dosítani kellett a IV. ötéves terv­nek a szerencsejátékokból származó bevételekre vonatkozó részét. . .) A „tiercé” megtippelését a köz­vélemény egyébként könnyűnek tartja a december 5-i, nagy poli­tikai versengésben: de Gaulle tá­bornok győzelmét jósolja minden­ki, mögötte Mitterrand-nak, a bal­oldal egységes jelöltjének adják a legtöbb esélyt, a harmadik helyet illetően már megoszlanak a véle­mények. Egyesek a katolikus Le" canuet, az MRP (amolyan keresz­ténydemokrata párt) jelöltjének személyében látják a harmadik esé­lyest, mások Tixier-Vignancour-ra, a szélsőjobboldali ügyvéd-politikus­Megbeszélések a görög testvérpárttal A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására Magyarországra lá­togatott a Görög Kommunista Párt küldöttsége Kosztasz Koli- janniznak, a központi bizottság első titkárának vezetésével. A Görög Kommunista Párt küldöttsége meglátogatta Buda­pest és Szeged különböző intéz­ményeit, találkozott pártveze­tőkkel, pártmunkásokkal, ipari és mezőgazdasági dolgozókkal, valamint a Magyarországon élő görög emigráció képviselőivel. A görög testvérpárt küldött­sége találkozott és eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárával, Komócsin Zoltánnal, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság más kép­viselőivel. Az elvtársi légkörben lefolytatott megbeszéléseken a két testvérpárt képviselői véle­ményt cseréltek a pártjaikat kölcsönösen érdeklő kérdések­ről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom problémáiról. Az eszmecsere során bebizo­nyosodott, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt es a Görög Kommunista Párt teljesen egyetért a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseinek megítélésé­ben. A lefolytatott megbeszélések kölcsönösen gazdagították a két testvérpárt tapasztalatait és hoz­zájárultak a két párt közötti baráti kapcsolatok és együttmű­ködés fejlesztéséhez. Kaunda elutasította a brit ajánlatot Lehet, hogy megbuktatják LONDON. (MTI) Wilson angol miniszterelnök még mindig adós maradt annak a bejelentésével, hogy kormá­nya katonaságot küld Zambiá­ba, a Kariba-gát oltalmára. A huzavona oka, hogy nem sikerült áthidalni Zambia és Nagy-Britannia nézeteltéréseit. Kaunda zambiai elnök kedden este kétszer is tárgyalt Malcolm MacDonalddal, Wilson megbí­zottjával. Az eszmecserék nem vezettek eredményre. Ennek nyomán Wilson miniszterelnök budapesti irodája győzelmesen harcol, s igazsá­gos harcát a szocialista orszá­gokon kívül is támogatják a világ haladó erői. — Eddig a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front­nak két küldöttsége járt Ma­gyarországon. Ezek a látogatá­sok is hozzájárultak ahhoz, hogy még szorosabbra fűzzük népeink kapcsolatát. Az, hogy most állandó irodát létesítünk Budapesten, szintén bizonyítja, milyen aktív támogatást nyújt a magyar nép a dél-vietnami nép harcához. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front nevében fogadják leghálásabb köszönetünket a támogatásért. ra fogadnak, aki már a nyár de­reka óta járja az országot és lene- gyerekeiskedő stílusban, meg a szó szoros értelmében cirkuszi módon folytatja kampányát. (Cirkuszi sát­rat bérelt, autókarayáiit szervezett, s úgy kalandozta be a tengerpar­tot.) Van még két teljességgel esélytelen jelölt: Marcilhacy, ugyancsak szél­sőjobboldali, és Antler jobboldali irányzatú politikus. Néhány száz­ezer szavazatnál többet senki sem jósol nekik. A tábornok mellett sok minden szól: a világháború hősének him" busza, áz a tény, hogy számos francia az ő javára írja az algériai probléma megoldását, no meg az az elvitat hatatlan vonzerő, amit de Gaulle külpolitikája a francia füg­getlenség és a francia nagyhatalmi szerep igenlésével az ország közvé­leményére gyakorol. Nem becsüljük le de Gaulle helyzeti előnyét: ő van birtokon belül, ő jelenti nagyon sok francia számára a hatalom stabili­tását, folytonosságát is. A korhadt parlamenti demokráciát nagyon ke­vesen kívánják vissza, a degaulle-i propagandagépezetnek könnyű dol­ga van, amikor azzal érvel, hogy a tábornok-elnök ellenzéke a Ne­gyedik Köztársaság idejétmúlt rend­szeréhez kívánna visszatérni. Ez a kommunisták programját tekintve nem áll, a túloldalon, a jobboldali „politikai állatok’* (vigyázat, sző szerinti fordítás, a franciák ebben nem éreznek semmi sértőt!) dolgá­ban viszont majdnem igaz. Soraik­ban sokan sírják vissza „a régi szép időket”, amikor hathónapon­ként buktak a kormányok és újra el lehetett osztogatni egymás közt a miniszteri tárcákat. .. Pálfy József Arthur Bottomley-t, a nemzet- közösségi ügyek miniszterét nyomban Zambiába menesztet­te. A nézeteltérések oka a követ­kező: Zambia — mint ismeretes — kérte Angliát, vezényeljen ki katonaságot a hatalmas Kariba- gát védelmére. A nagy vízi erő­mű villamos energiával látja el a zambiai rézbányákat és a rho- desiai iparvállalatokat. A gát a határ rhodesiai oldalán van. A múlt hét végén szabotőrök fel­robbantották a zambiai réz-öve­zethez vezető energiavezetéket. Kaunda zambiai elnök kéré­sét azzal indokolja, mivelhogy Anglia a történtek után is ma­gát tekinti Rhodesia szuverén urának, következésképpen köte­lessége is, hogy a térség veszé­lyeztetettsége esetén katonasá­got vezényeljen ki. Az angolok eddig mindössze annyit ajánlottak fel, hogy jel­képesen néhány repülőgépet kül­denek Zambiába. A segítséghez fűzött brit feltételek miatt azon­ban az ajánlatot Kaunda kény­telen volt elutasítani. Az angol kormány olyan feltételt szab ugyanis, hogy: 1. Minden Zam­biába küldendő katonai egység­nek angol irányítás alatt kell lennie; 2. E katonaságnak távol kell állomásoznia a zambiai—rhode­siai határtól; 3. Csakis a határ zambiai ol­dalán szabad őket felhasználni. Megbízható értesülések szerint Kaundára gyakorolt nyomás olyan erős, hogy Kaunda buká­sának lehetőségével kell számol­ni abban az esetben, ha nem talál elfogadható megoldást. A Londonban mutatkozó ha­tározatlanság és habozás a rho­desiai lázadók malmára hajtja a vizet. Ian Smith ezt teljes mértékben kiaknázza és hetyke, kihívó, elbizakodott, diadalmas­kodó hangú televíziós beszédé­ben a kegyes leereszkedés gú­nyos modorában jelentette ki: — A rhodesiai haderő telje­sen ura a helyzetnek a Kariba- gát körül. Nem tűrnénk idegen haderő beavatkozását. Ha brit csapatok merészelnék területün­ket megsérteni, csapataink azon­nal tüzelnének rájuk. Plenáris ülés a gyarmati kérd r sröí NEW YORK. (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlése novem­ber 30-i plenáris ülésén meg­kezdte a 24-es bizottság jelen­tésének vitáját. A jelentés ar­ról szól, hogyan hajtják végre azt az öt évvel ezelőtt elfo­gadott ENSZ-deklarációt, amely­nek értelmében meg kell adn; a függetlenséget valamennyi gyarmati országnak és népnek. Franciaország választás előtt azt Bonn remélte. A I Süddeutsche Zeitung wa­shingtoni tudósítója pedig figyelmeztet, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom